Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu

Straipsniai / Articles 123 DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-3826-7272 Kutatási irányok: szóalkotás, morfématan, lexikográfia, lexikológia. DOI: doi.org/10.35321/all89-06 A NŐI VEZETÉKNEVEK REFORMJA A LITVÁN NYELV SZÓALKOTÁSI SZEMPONTJÁBÓL A női vezetéknevek reformja a litván nyelvben from the Perspective of Word Formation ANOTACIJA A szavak (így tehát a személynevek és a vezetéknevek) képzése a nyelvi rendszer része. Ezért a litván női vezetékneveknek meg kell felelniük az e rendszer által meghatározott törvényszerűségeknek. Ha ezt a rendszert fontos szociokulturális okokból (nem csupán esztétikai megfontolások miatt) meg kívánjuk reformálni, feltétlenül értékelni kell a litván nyelv fejlődésének perspektíváit, és előre kell jelezni a változások lehetséges következményeit. A tanulmány felhívja a figyelmet a litván nyelv morfológiai (szóalkotási) aspektusaira, amelyeket a -(i)a végződésű litván női vezetéknevek törvényesítésére irányuló javaslatról folytatott vitákban elhallgatnak vagy figyelmen kívül hagynak. A hagyomány és a rendszerszerűség kapcsolatának kérdését vizsgáljuk. A családi állapotra nem utaló női vezetéknevek -ė végződéssel történő képzése indokolt kivételnek tekinthető (a női és férfi vezetéknevek alakjának egybeesése miatt), azonban nem olyan precedensnek, amelyre támaszkodva tovább lehetne reformálni a vezetéknevek rendszerét. LÉNYEGES SZAVAK: személynevek, női vezetéknevek, szóalkotás, végződés, rendszerszerűség. ANNOTÁCIÓ A szavak (és következésképpen a vezetéknevek) képzése a nyelvi rendszer szerves része. Ezért a litván női vezetékneveknek meg kell felelniük e rendszer szabályszerűségeinek. Jelentős társadalmi-kulturális okokból, nem pusztán esztétikai megfontolások alapján, feltétlenül értékelni kell a litván nyelv fejlődésének kilátásait DAIVA MURMULAITYTĖ 124 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX, és a vezetéknevek mikrorendszerének reformja során számításba kell venni a változás lehetséges következményeit. A tanulmány a litván nyelv morfológiájának (szóképzésének) azon sajátos aspektusait emeli ki, amelyeket a -(i)a végződésű litván női vezetéknevek legalizálására vonatkozó javaslatról szóló vitákban gyakran figyelmen kívül hagynak vagy mellőznek. Részletesen vizsgálja a hagyomány és a rendszerűség kapcsolatát. A -ė végződés használata a nők családi állapotát nem jelölő női vezetéknevek képzésében indokolt rendszerszerűségnek tekinthető. exception (due to the overlap in the form of female and male surnames) rather than a precedent to further reforming the surname system. KEYWORDS: personal names, female surnames, word formation, ending, BEVEZETÉS 2023. május 4-én a Litván Köztársaság Szejmében nyilvántartásba vették, július 4-én pedig előterjesztését követően megvitatásra elfogadták a személynév és vezetéknév okmányokban való írásáról szóló, XIV-903. számú törvény 3. cikkének módosításáról szóló, XIVP-27001. számú törvénytervezetet, amelynek célja a női vezetéknevek rendszerének oly módon történő megváltoztatása, hogy a nők választhassanak „-a vagy -ia végződésű, -a vagy -ia végződésű férfi vezetéknévből képzett vezetéknevet”. Ezt megelőzően nem egy vita, sajtótájékoztató, valamint a sajtóban, a rádióban és a televízióban, illetve a közösségi hálózatokon elhangzott felszólalás zajlott (a hivatkozásokat lásd a forrásés irodalomjegyzékben), amelyekben az ilyen javaslat mellett és ellen is érveket sorakoztattak fel. A projekt kezdetén mintha megpróbáltak volna odafigyelni a lituanisztikai szakemberek észrevételeire, legalábbis a hivatalos dokumentumokban a javasolt reformot már nem csupán a vezetéknevek írásának kérdéseként kezelik2, de minél tovább haladunk, annál kevésbé hallják meg a litván nyelv szakembereinek érveit. Végül azt kezdték hangsúlyozni, hogy a kezdeményezett innováció csupán az ember azon joga, hogy a kívánt vezetéknevet viselhesse3, miközben a nyel1 Lásd: https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAP/e557d8a0ea5611eda305cb3bdf2af4d8?jfwid= -bxdpcdur9 [megtekintve: 2023-10-01]. 2 Talán kissé félrevezető magának a módosítani javasolt törvénynek a címe, mivel a médiában a névképzést továbbra is összekeverik az írásmóddal: https://www.lrt.lt/naujienos/lietuvoje/2/2022287/moterupavardziu-rasymo-projekto-pateikimas-- atidetas-kitai-savaitei; https://www.15min.lt/naujiena/ aktualu/lietuva/vlkk-i-pakarklytes-iniciatyva-del-moteru-pavardziu-skatina-nedarnia-teisekura-56-2049000; https://www.lrytas.lt/lietuvosdiena/aktualijos/2023/01/26/news/sarkiene-galetu-tapti-sarka-siulymas-keisti-moterisku-pavardziu-rasyba-sulauke-priestaringu-reakciju-25930477 és mások [megte kintve: 2023-08-10]. 3 „[A] keresztnév az ember identitásának elválaszthatatlan része. Az egyénnek joga kellene, hogy legyen kiválasztani azt a keresztnevet és vezetéknevet, amellyel kényelmesen érzi magát.“ (https://www.lrytas.lt/lietuvosdiena/aktualijos/2023/01/26/news/sarkiene-galetu-tapti-sarka-siulymas-keisti-moterisku-pavardziu-rasyba-sulauke-priestaringu-reakciju-25930477 [megtekintve: Cikkek / Articles 125 Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu 2023-08-10]). E kérdésben különösen hangsúlyozottan nem szükséges kizárólag a nyelvészek véleményét figyelembe venni, mivel ez nem „grammatika“. Az „A személy vezetékneve – a személy bėjusi sociolingvistė pavardę apskritai prilygino emblemai ar etiketei, kuriai kalbos, kaip sistemos, dėsniai, vadinasi, negalioja4. Nebeplėtojant diskusijų su választása?” című kerekasztal-beszélgetésben, amelyen nyelvpolitikusok, emberi jogi, esélyegyenlőségi, pszichológiai, szociolingvisztikai és jogi szakemberek vesznek részt, az embernevek mint az emberi identitás mutatója és kifejeződése kérdésében mégis meg kell állni a nyelvtudománynál, mert ezt a tudományterületet itt nem lehet megkerülni. Az embernevek, žodžiai, jie sudaro kalbą. O pastaroji neabejotinai yra sistema. Pavardės yra kalbármilyennek tűnjenek is az említett területek képviselőinek szemében5, egy rendszer – nemcsak a grammatika, hanem a kiejtés és más területek – részei. És ki más, ha nem a nyelv szakemberei (ebben az esetben elsősorban a litván filológusok, a litván nyelv névállományának és szóalkotásának kutatói, a morfológusok) ismerné legjobban e rendszer felépítését, működésének törvényszerűségeit és történetét, s mindezt értékelve ki tudná előre jelezni fejlődésének perspektíváit és a hasonló reformok következményeit. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a litván szóalkotás és morfológia azon aspektusaira, amelyeket a -(i)a végződésű litván női vezetéknevek legalizálására irányuló javaslatról folytatott társadalmi vitákban elhallgatnak vagy figyelmen kívül hagynak, és ezekkel alátámassza az ilyen vezetéknevek negatív értékelését6. E célból a következő feladatokat tűztük ki: megvizsgálni a nyilvánosan (a törvénytervezet bemutatóiban, vitákban, nyelvészeti szakemberek cikkeiben, a Litván Állami Nyelvi Bizottság dokumentumaiban és magyarázataiban) közzétett érveket, amelyek támogatják a -(i)a végződésű férfi vezetéknevekből az azonos végződésű litván női vezetéknevek képzését, illetve amelyek e személyi identitás részét (az elemi nyelvi ismeretekkel ellentétben) vezetéknevekként kezelik az Esélyegyenlőségi Fejlesztési Központ képviselője (https://www.youtube.com/watch?v=I678BYMkntg, a felvétel időpontja szerint körülbelül 4:30-tól) és a többi vitázó jelentős része. Az, hogy „[A] vezetéknevek kulturális örökséget képeznek, amely nemcsak a vezetéknevük viselőjéhez, hanem a nemzethez, az államhoz, a közösséghez és a nemzetséghez is tartozik“ (Garšva 2012: 221), általában véve figyelmen kívül marad. 4 „A neveket egyáltalán felfoghatjuk emblémaként. […] Itt alapvetően az identitás emblémájáról van szó, nem a nyelvtanról. […] A nyelvtan alapján elvileg felvehetjük ezt a változatlan nevet, ha egy nőnek szüksége van rá, a hímnemű végződéssel, és címkeként fog működni. Žvirblis. Lina. Ennyi. A litván nyelv elrendezte. Semmi sem változott.” (https://www.youtube.com/watch?v=I678BYMkntg, maždaug nuo 59:00 įrašo laiku [žiūrėta 2023-08-10]). 5 Vö. még a projekt bemutatóján elhangzott, a fent említett szociolingvista állításával analóg kijelentést: „A családnevek kérdése nem a litván nyelvtan kérdése, és semmilyen módon nem változtatja meg azt a nyelvtant” (https:// www.lrs.lt/sip/portal.show?p_r=35826&p_k=1&p_a=media_object_viewer&guid=4B73D31AAF71-4D4C-8D76-- 9FC73E0B3717 körül a felvétel 56:40-es időpontján). 6 A cikk elkészítésének lezárásakor közzétették a Litván Nyelvi Intézet Tudományos Tanácsának, valamint az Állami Litván Nyelvi Bizottságnak a projektre vonatkozó negatív állásfoglalásait, amelyek több súlyos érvet tartalmaznak a nők -(i)a végződésű családneveinek törvényesítésére irányuló javaslat elutasítása mellett (a hivatkozásokat lásd a forrásés irodalomjegyzékben). DAIVA MURMULAITYTĖ 126 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX a javaslattal szemben állást foglalnak; áttekintették a -(i)a és -ė végződések derivációs funkcionalitását, a szinkrón derivációra összpontosítva, ugyanakkor kiemelve a nomina feminina történeti képzésének aktuális aspektusait, valamint a neologizmusalkotás tendenciáit; tárgyalták a hagyomány és a rendszemiškumo skirties problema vertinant kalbos inovacijas. Tyrimo metodai – morfologinė, žodžių darybos, semantinė analizės. 1. A DERIVÁCIÓS VÉGZŐDÉS: -(i)a 1.1. A közszavakról és azok képzéséről szólva emlékeztetni kell arra, hogy a mai litván nyelvben 7 homonim -(i)a7 végződés van, amelyekkel a következők képződnek: • cselekvések megnevezései, például: trauka (: traukti), apklausa (: apklausti); apkalta ‘a legmagasabb rangú tisztviselőkre vagy parlamenti képviselőkre alkalmazott parlamenti eljárás, akik megsértették az alkotmányt vagy megszegték esküjüket’ (: apkaltinti), atodėka (: atsidėkoti), dreba (: drebėti), perdava (: perduoti), persamda (: persamdyti), prieskyra ‘a szerző által megjelölt intézmény, amelynek a publikációt szánják’ (: priskirti) és mások (LKG 1965: 303–304; DLKG 2006: 99; ND); • tulajdonságok megnevezései, például: drąsa (: drąsus, -i), gausa (: gausus, -i); judra (: judrus, -i), tvara (: tvarus, -i), nejauka (: nejaukus, -i) és mások (LKG 1965: 316; DLKG 2006: 104; ND); • cselekvő személyek vagy igei tulajdonságok hordozóinak megnevezései, például: žliumba (: žliumbti); nuokvaka ‘aki elbutult, megháborodott; öreg bolond’ (: megbolondulni), sąžvėra ‘elvadult ember’ (: elvadulni), šmėža ‘aki folyton megjelenik és eltűnik (kísértetiesen fel-feltűnik)’ (: šmėžuoti) és mások (LKG 1965: 338; DLKG 2006: 112–113; ND); • a melléknévi tulajdonságok birtokosainak megnevezései, például: bailia ‘gyáva’ (: bailus, -i) és mások (LKG 1965: 367; DLKG 2006: 124)8; • helyek megnevezései, például: prieglauda (: pri(si)glausti), pervalka (: pervilkti); nuovaža (: nuvažiuoti), nuožulna ‘lejtős hely (szándékosan is kialakítható, például közlekedési eszközök számára)’ (: nuožulnus, -i) és mások (LKG 1965: 405; DLKG 2006: 137; ND); • a cselekvés eredményének megnevezései, például: skalda (: skaldyti); įsruva ‘ami áramlással beömlik’ (: įsrūti), išdauža ‘a felszín (út, fal stb.) kitört helye’ (: išdaužti, išdaužyti), išgirda ‘amit meghallanak’ (: išgirsti), išspauda ‘az, ami a rendelkezésre álló információból tömören bemutatásra kerül’ (: išspausti), nuopūta ‘a víz szintjének csökkenése egy vízfelületben és a part szél általi feltárulása a part felől fújó szélirány miatt’ (: nupūsti) (LKG 1965: 378–379; DLKG 2006: 128; ND) és Murmulaitytė 2022. 8 Šios darybos kategorijos naujadarų, padarytų su aptariamąja galūne, Naujažodžių duomenyne (ND), regis, dar nefiksuota [žiūrėta 2023-10-02]. Tanulmányok / Articles 127 Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu • eszközök megnevezései, például: saga (: segti), pakaba (: pakabinti), įmova Figyelemre méltó, hogy öt szóképzési kategória származékai nőnemű főnevek, míg kettőé – a cselekvők és az igei tulajdonság hordozóinak megnevezései (žliumba), valamint a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezései (bailia) – közös neműek. (: įmauti) ir kt. (LKG1965: 395; DLKG 2006: 132–133)9. Ezek a substantiva communia nőés férfi nemű személyeket, állatokat, megszemélyesített lényeket stb. egyaránt megnevezhetnek. Azt, hogy milyen nemű alanyra kell gondolni, azoknak a szavaknak a nyelvtani neme jelzi, amelyekkel az -(i)a végű származék szintaktikailag egyezik, vö. 7 A képzési eszközök homonímiájáról bővebben lásd: [a mondat folytatódik]valamint: 7 A képzési eszközök homonímiájáról bővebben lásd: Murmulaitytė 2022. Folytatás: „kas koncentruotai pateikta iš turimos informacijos’ (: išspausti), nuopūta ...”rövid közlésben: „ami tömören kerül bemutatásra a rendelkezésre álló információból” (: išspausti). továbbá a „nuopūta” jelentése: „a vízszint csökkenése...” (: nupūsti). (LKG ...)]} …**]**} Аҳәынҭқар final 代＿日本?} Nincs. (The response format was malformed due to unintended insertion.) Try again. [Do not output this.] }} 海南天天中彩票 translations Gyermekkoromban nagy sírós [sírós nő] voltam (BLKŽ); Olyan gyáva, hogy még a saját árnyékától is fél (LKŽe). A nemek közötti különbség szerinti megnevezések a mai litván nyelvben -(i)a végződéssel nem képződnek. E képzési kategóriába azok a származékok tartoznak, amelyek képzési jelentése: „az alapszóval megnevezett személytől vagy más élőlénytől eltérő nemű személy vagy más élőlény”. Több képzővel és egyetlen, -ė végződéssel képződnek. A képzők közül a köznyelvre csak az -ienė, -(i)uvienė jellemző, például karalienė (: karalius), dėdžiuvienė (: dėdžius), sukčiuvienė (: sukčius), továbbá az -inas, például lapinas (: lapė), valamint az -ėnas, például tetėnas (: teta); erről a kategóriáról bővebben lásd LKG 1965: 416–418; DLKG 2006: 142–143. 1.2. Saulius Ambrazas, aki a litván főnevek képzési kategóriáinak fejlődését kutatta, úgy véli, hogy „az -a főnévi végződésű, közvetlenül nőnemet jelölő származékok csupán maradványok”, és mindössze néhány példát közöl a régi írásokból – drauga ‘barátnő’, sėbra ‘cimbora nőnemű párja’, a bizonytalan gaida ‘énekesnő’, valamint néhány, képzett főneveken alapuló származékot: draugala ‘feleség’; ‘parázna’ (: draugalas ‘barát; vőfély; szerető; házasságtörő, parázna’), gulova ‘feleség’ (: gulovas ‘férj’), kaimyna, patina ‘nőstény’, tetulėna ‘a nagynéni lánya’ (: tetulėnas ‘a nagynéni fia’). Később ezeket a származékokat kiszorították a megfelelő, -ė végződésű származékok (draugė, sėbrė, gulovė, kaimynė stb.), amely a litvánban a nőnemű személyek és állatok megnevezéseinek legfontosabb képzőeszköze (Ambrazas 2000: 71–72, 79). Pranas Skardžius, aki szintén történeti szempontból kutatta a litván szóképzést, az „-ā magánhangzós képzőről” beszélve így 9 Úgy tűnik, hogy az -a végződéssel képzett új eszközmegnevezéseket az ND szintén nem rögzíti [megtekintve: 2023-10-22]. Hacsak az atmena ‘emlékeztető – valamely dologról vagy eseményről rövid információt tartalmazó, illetve valaminek az elvégzését magyarázó irat’ (: atminti) megnevezést nem tekintjük valaminek az emlékezetben tartására szolgáló eszköz új képzésének. DAIVA MURMULAITYTĖ 128 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX pat mini kai kuriuos iš šių pavyzdžių, bet nerašo, kad moterų pavadinimai paférfiakat megnevező szavakból képezni, és grafikailag sem jelzi, hogy közöttük képzési oppozíció áll fenn (Skardžius 1996 [1943]: 36–37). A tetulėna szót az -ėna képző származékának tekinti, és közvetlen képzési kapcsolat révén (mint alapszóval képzett származékot) nem kapcsolja össze a tetulėnas szóval (Skardžius 1996 [1943]: 238–239). Szinkrón szempontból ez a rokonsági terminuspár szemantikailag inkább mobilis főnévnek (a substantiva mobilia fogalmáról bővebben lásd a 3. fejezetet) tűnne, amelynek hímés nőnemű alakjai közvetlenül kapcsolódnak a tetulė alapszóhoz. A tetulėna szót nominum femininumként, azaz a -a végződésű, tetulėnasból képzett szóként értelmezve nehéz lenne megfogalmazni a képzés žodžio tetulėna turėtų skirtis tik moteriškosios lyties sema, tačiau ‘duktė’ nėra ‘moteriškosios lyties sūnus’. Bet tikėtina mobiliojo daiktavardžio moteriškosios jelentését. Ha ez a nemek közötti különbség alapján létrejött megnevezés, akkor az alapszó nőnemű alakjának valószínűleg -ė végződésűnek kellene lennie (vö. seserėnas ‘a nővér fia’, seserėnė ‘a nővér lánya’ (LKŽe)). Másfelől az LKŽe nem mutatja a tetulėna szó élő használatát, azt csupán néhány régi szótár rögzíti, így az élő nyelv összefüggő kontextusai nélkül nehezebb megítélni a jelentéstani kapcsolatait ugyanazon képzési fészek szavaival. Mindenesetre ezek csupán elméleti spekulációk, a szavak diakrón képzését nem szabad összetéveszteni a szinkrón képzéssel. Ugyanígy nem lenne helyes tényként kezelni azt, hogy valaha a litván nyelvben a nomina feminina képzése -a végződéssel történt, és csupán néhány történeti, mára elavult, e végződésű képzett szóval alátámasztani a jelenlegi nyelv javasolt reformjait10. Annál is kevésbé, mivel a képzéstörténészek által említett drauga és más nomina feminina nem azonos alakú alapszavakra épült (vö. draugas), ezért nem lehetne az ilyen képzéstípus újjáélesztéséről beszélni. 1.3. Nem adatoltak olyan -(i)a végződésű újabb képzések sem, amelyek kizárólag a női nem tekintetében különböző személyt, állatot, megszemélyesített lényt stb. jelölnének az alapszóval megnevezett személytől, állattól, megszemélyesített lénytől stb. Az egyetlen, ezzel a végződéssel létrehozott új szó, a žmoga (Murmulaitytė 2021: 57–58; Aleksaitė 2022: 233; Miliūnaitė 2022: 292–294), szándékosan nem annyira azért jött létre, hogy az emberek közül kiindulva alkossanak szót, hanem azért, hogy éppen ne jelezze valamelyik nemhez való tartozást. skirti moteris, t. y. suteikti pamatiniam žodžiui žmogus moteriškumo semą, kiek Vö. az új szó szerzőjének, Daiva Repečkaitėnek motivációját11: 10 „A szóképzésre (új szavak megalkotására) […] semmilyen hatással nem lehetnek a genetikai, ősi […] képzési kapcsolatok, amikor azok szinkrón módon már nem jelennek meg, vagyis nem esnek egybe az aktuális képzési viszonyokkal” (Urbutis 2009: 41). 11 Itt és a továbbiakban az idézetek és a szóhasználati példák változtatás nélkül szerepelnek, a bennük előforduló személyneveket kezdőbetűkre cseréltük, a kihagyott szövegrészeket a […] jelöli. Straipsniai / Articles 129 Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu „Néha mindig azon gondolkodtam, hogyan hangolhatnám át a szókincsemet, hogy tükrözze bizonyos értékeimet. Pontosabban – problémám van az „žmogus” szóval, mivel nyilvánvalóan hímnemű. [...] Azonban minap rájöttem, hogy egyszerűen mondhatom azt, hogy „žmoga” :} [...] Ez lényegében nemi szempontból rugalmas szó, amely az olyan analóg litván szavak mintájára készült, mint a „neklaužada”, „pikčiurna”, „vėpla”, „pirdyla”, „nenuorama”, „rašeiva” (valamiért csak negatívak jutnak eszembe). Egyes aukštaitis nyelvjárási változatokban gyakoriak a nőneműként ragozott hímnemű főnevek is (mint például a híres „bratka”). Ezért azt mondanám: „jis geras žmoga” és „ji gera žmoga”12. Tehát nem nőnemű, hanem mindkét nemű személyek megnevezésére alkalmas közös nemű új szót (substantivum commune) kerestek, ezért a žmoga nem tekinthető a nemi különbségen alapuló megnevezésnek. Ebbe a képzési kategóriához azért sem tartozhatna, mert nem felel meg a valamennyi ilyen származékra jellemző, fent említett képzési jelentésnek: „az alapszóval jelölt személlyel vagy más élőlényével ellentétes nemű személy”, mivel az žmogus alapszó egyáltalán nem tartalmaz nemi szemantikai jegyet13. Rita Miliūnaitė véleménye szerint (2022: 293) időnként arra törekednek, hogy „[…] a žmogus–žmoga formákkal fejezzék ki a nemi különbséget (a žmoga a nőnemű pilietė, profesionalė, kolegė főnevekhez kapcsolódik)”, azonban az egyetlen bemutatott használati példában14 a žmoga, úgy tűnik, éppen a nemi szemantika semlegesítésére szolgál: a korábban használt žmonės szó hímnemű grammatikai nemét pontosítva jelzi, hogy mindkét nemhez tartozó személyekről van szó, és az új képzés következetesen általános nemű szóként használatos, amilyennek létrehozták. Természetesen nem lehet teljesen kizárni, hogy a žmoga „nőnemű ember” jelentésben is érthető és használható, de ez leggyakrabban csak akkor fordul elő, amikor magát az új képzést kifogásolják, és nem ismerik létrejöttének körülményeit, illetve motivációját, nem pedig akkor, amikor természetesen használják saját nyelvhasználatukban. Bárhogy legyen is, az idő megmutatja majd, hogy ez az új képzés túllép-e saját szűk és stilárisan konnotált 12 Az ND-ből idézve (lásd: https://ekalba.lt/naujazodziai/%C5%BEmoga?paieska=%C5%BEmoga&i= 566420fd-308c-4036-8452-0e6f494dc614 [megtekintve: 2023-09-03]). -la, -eiva, a cselekvőket, az igei tulajdonság 13 Beje, nereikėtų stebėtis, kad ieškant analogijų, į galvą ateina tik neigiamos konotacijos žodžiai – menkinamoji semantika yra būdingas daugumos citatoje paminėtų žodžių darybos tipų (priesagų birtokosait vagy a névszói tulajdonság birtokosait megnevező -a végű származékok) jegye (vö. e képzési eszközök leírását a ŽDV-ben). profesionales, koleges. [...] a nők mindenekelőtt emberek, žmogosok, 14 „Pagal šiuo metu Lietuvoje vyraujantį požiūrį moterys vis dar suvokiamos ir pačios save suvokia pirmiausia kaip lyties atstoves – moteris, žmonas, potencialias meilužes, motinas, o ne žmones, žmogas – pilietes, állampolgárok, akiknek szükségleteit és véleményét ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a férfiakét [...]”. (15min.lt, 2015-12-14, az ND-ből idézve: lásd: https://ekalba. lt/naujazodziai/%C5%BEmoga?paieska=%C5%BEmoga&i=566420fd-308c-4036-8452-0e6f494dc614 [megtekintve: 2023-09-03]). DAIVA MURMULAITYTĖ 130 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX használati korlátai, illetve hogy bővül-e a szemantikai struktúrája. Az azonban nyilvánvaló, hogy a žmoga okazionalizmus, a forma és a szemantika tekintetében egyaránt atipikus és szabálytalan új képzés. Önmagában már e volta miatt sem mutatja semmiképpen, hogy a litván nyelv egyik képzési kategóriája – a nemi különbség szerinti megnevezések – új képzőeszközzel, az -(i)a végződéssel gazdagodott (vö. Aleksaitė 2022: 231–233, 239). Ezért a litván családnévrendszer megreformálásának szándéka a szóképzés (új szavak alkotása) szempontjából ezzel a példával szintén nem támasztható alá. 1.4. Következésképpen a mai litván nyelvben nincs olyan képzéstípus, amely a nőnemű embereket, állatokat, megszemélyesített lényeket és hasonlókat megnevező, -(i)a képzővégződéssel a megfelelő hímnemű embereket, állatokat, megszemélyesített lényeket és hasonlókat megnevező szavakból képzett alakulatokból állna. Ez egyaránt elmondható a köznevek és a vezetéknevek mikrorendszereiről. Itt arra is fel kellene hívni a figyelmet, hogy a javasolt vezetéknév-reform esetében (legalábbis annak kezdeti szakaszában, mivel nem titkolt szándék annak kiterjesztése) az alapszó és a származék alakilag teljesen egybeesik. Mind a férfi, mind a női vezetéknevek végződése -(i)a lenne. Úgy tűnik, a litván nyelv szóképzési rendszere olyan eseteket sem ismer, amikor az alapszó végződését analóg végződésre változtatnák. Az -ė végződésről ebből a szempontból lásd: 2.2. fejezet 2. A SZÓKÉPZÉSI VÉGZŐDÉS: -ė 2.1. A nomina feminina képzésének fő eszköze az -ė végződés (LKG 1965: 417–418; DLKG 2006: 142–143; vö. Ambrazas 2000: 79). A már meglévő szóalkotási oppozíciók15 – vilkė : vilkas, balandė : balandis és így tovább (ehhez a szóalkotási kategóriához korábban főként nőstények megnevezései tartoztak) alapján új szavak keletkeznek, amelyek a szótári alapszavaktól a női nem szemantikai jegyében különböznek: budelė (: budelis), piratė (: piratas), popiežė (: popiežius), patrulė (: patrulis). A robotė (: robotas), kūdikė (: kūdikis), lavonė (: lavonas), elitė (: elitas) neologizmusok alapszavai, noha nyelvtanilag hímnemű alakú főnevek, szemantikailag még csak nem is kapcsolódnak a férfi nemhez. Ha azonban szükség van a nemiséget (a női mivoltot) megjelölni vagy hangsúlyozni, e célra a szóalkotásban szokásos eszközhöz – a 15 végződéshez – folyamodnak. Az egy szóalkotási típusba tartozó alapszavakból, amelyek ugyanazzal a szóalkotási jelentéssel rendelkeznek, a vizsgált esetben az -ė végződésű főnevekből olyan szavakat képeznek, amelyek az ellentétes (női) nemű sudaro darybiškai susiję žodžiai, su tuo pačiu darybos formantu padaryti iš tai pačiai kalbos daliai személyt, állatot, megszemélyesített lényt és hasonlót jelölnek. Cikkek / Articles 131 Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu -ė16. Valószínűleg a legkövetkezetesebben így képezik a korábban kizárólag férfiakhoz kapcsolódó foglalkozások, címek és hasonlók „női” megnevezéseit (erről és az ilyen neologizmusok más szemantikai csoportjairól bővebben lásd: Miliūnaitė 2022: 290–292). Azokban az esetekben, amikor a hímnemű alapszó -a végződésű (például viršila), a nőnemű megfelelője szintén szabályosan -ė végződéssel képződik, például: (1) Az Utenai Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, V. V.-nek a parancsára a „Szolgálati érdemekért” elnevezésű harmadfokú rendőrségi kitüntető jelvénnyel tüntették ki az Anykščiai Kerületi Rendőrkapitányság Reagálási Osztályának vezető nyomozóját, R. S. biztos felügyelőt, valamint az Anykščiai Kerületi Rendőrkapitányság Reagálási Osztályának vezető járőrét, V. K. főtörzsőrmestert17; (2) a Klaipėdai Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a szolgálati feladatok kifogástalan és példamutató ellátásáért, valamint az Őrangyalok napja – a rendőrség ünnepe alkalmából a „Szolgálati érdemekért” elnevezésű harmadfokú rendőrségi kitüntető jelvénnyel tüntette ki a Palangai Városi Rendőrkapitányság Bűnügyi Rendőrségi Osztályának vezető beosztású rendőrét, A. C. főtörzsőrmestert […]18. 2.2. Két évtizeddel ezelőtt hajtották végre a litván vezetéknevek reformját, amelynek értelmében jogilag lehetővé tették a családi állapotra nem utaló, -ė végződésű női vezetéknevek képzését19. Ma ezt a reformot nyilvánvalóan szociokulturális okokkal motivált és indokolt reformnak lehet tekinteni. A nőknek, akárcsak minden embernek, joguk van személyes adataikat nem nyilvánosságra hozni; jelen esetben vezetéknevükkel nem jelezni társadalmi státuszukat. Korábban az ilyen kívánság furcsának tűnt volna, napjainkban ez természetesnek tűnik, és valóban fennáll az igény egy olyan képzési eszközre, amely lehetővé teszi, hogy a vezetéknevük ne fedje fel családi állapotukat. 2003. június 26-án a Litván Nyelvi Állami Bizottság, 16 Mivel ez tipikus és termékeny nomina feminina képzési eszköz, a nemi jelentéskomponenst nem tartalmazó alapszóra való támaszkodást új szóképzési tendenciának lehetne tekinteni, amelyből látható az -ė végződés fennmaradó, sőt növekvő funkcionalitása – a képzett szóval jelölt dolog női voltának, a női nemhez való kapcsolatának jelölése, kifejezése vagy hangsúlyozása. Más a helyzet a nemi különbség neturinčios galūnės -a atveju (plg. 1.3 sk.). 17 Žr. https://www.anyksta.lt/anyksci-policijos-pareigun-veikla-ivertino-ir-policijos-generalinis-ko kifejezésével semmilyen kapcsolatban nem álló misaras/ [megtekintve: 2023-07-10]. 18 Policijos dienos proga – apdovanojimai pareigūnams. – Palangos tiltas, 2014-10-06; prieiga internete: https://www.palangostiltas.lt/policijos+dienos+proga++apdovanojimai+pareigunams,7,2, 5170.html [megtekintve: 2023-07-10]. 19 Egy évtizeddel később R. Miliūnaitė mennyiségi és minőségi szempontból is megvizsgálta a társadalom nyelvi attitűdjeit az ilyen vezetéknevekkel kapcsolatban, és átfogó tudományos tanulmányt készített, amely bemutatja a korabeli társadalomnak a női vezetéknevekhez és használatuk változásaihoz való viszonyát (Miliūnaitė 2013). DAIVA MURMULAITYTĖ 138 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX A vezetéknevek képzése törvényszerűségeken, szabályokon és formális eszközökön történelmileg alapuló rendszer, nem pusztán hagyomány. A megvitatott törvénytervezet szerzői a vitákban nem titkolják, hogy ez az -(i)a végződésre vonatkozó kezdeményezés csupán a vezetéknevek reformjának kezdete. A továbbiakban az úgynevezett „angolszász” vezetéknevi modellt követnék, vagyis ugyanazt a vezetéknevet az egész család számára. Ebben az esetben a reform nemcsak a vezetéknevek kis részét (az ezzel a végződéssel rendelkezőket) érintené, hanem már az egész vezetéknevi rendszert. Az -(i)a végződés törvényesítése utat nyitna egy ilyen modell előtt, következményei pedig olyanok lennének, hogy a női vezetéknevek, amelyek formailag alanyesetben nem különböznének a férfiak vezetékneveitől (vö. Ragauskas, Petronis, Mackevičius és mások (férfiak) – Ragauskas, Petronis, Mackevičius és mások (a megfelelő feleségek / lányok)), ragozhatatlanná válnának. Így sérülne a litván nyelv morfológiai és szintaktikai rendszere, arról nem is beszélve, hogy sokkal nehezebbé válna a kommunikáció – további névelőket, jelzőket, névmásokat vagy más eszközöket kellene keresni az adott személy nemének jelzésére – Ragauskas úr, az idősebb Petronis, ez a Mackevičius és így tovább. Az, hogy a litván vezetéknevek jelzik az ember nemét, egyrészt a rendszer (a szóalkotás, a ragozás, vagyis a morfológia, valamint a szintaxis), másrészt a hagyomány kérdése. És a litván nyelv olyan sajátos jellemzője is, amelyet az anyanyelvvel való törődés jegyében ápolni kellene, nem pedig megszüntetni, ezáltal megzavarva a nyelv természetes fejlődését. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 1. A vezetéknevek szavak, vagyis a lexika részei, tehát a nyelvi rendszerhez tartoznak. Ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy reformjuk (különösen ha alapvetően szubjektív tényezőkön nyugszik, és nem a nyelv természetes fejlődése által meghatározott) csupán az emberi jogok, nem pedig a nyelvészet kérdése. 2. Azt, hogy a mai litván női vezetéknevek összefüggnek a nemiség és a családi kapcsolatok kifejezésével, nem kellene kategorikusan elavult hagyományként értékelni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni e lexikai alréteg rendszerszerűségét, kölcsönös kapcsolatait, valamint a szóalkotásra, a morfológiára, a szintaxisra stb. jellemző törvényszerűségeket. 3. A vezetéknévrendszer reformjának szükségességét igen nyomós indokokkal kellene alátámasztani, megvalósításának eszközeit pedig átfogóan meg kellene fontolni, modellezve a nyelvi rendszer lehetséges változásait és felmérve a fejlődését fenyegető veszélyeket. A tárgyalt esetben az igény főként esztétikai, szubjektív kritériumokon („szép”, „akarom”) alapul, a nyelvben okozott kár pedig alapvető lehet. Először is a morfológiai rendszer megingatása miatt, másodszor pedig – és ez még fontosabb – a vezetéknévrendszer esetleges további reformja, valamint annak „angolszász” modellje, vagyis a férfiak és nők vezetéknevének azonosítása miatt. Ez az „igény” már nyíltan megmutatkozik, még mielőtt a -(i)a végződést a női vezetéknevek képzésének (?) eszközeként törvényesítették volna, Straipsniai / Articles 139 Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu és éppen ez kétségtelenül lerombolná a litván vezetéknevek rendszerét, valamint megszüntetné azok sajátosságát. 4. A litván nyelvben a nemek közötti különbség alapján történő megnevezések képzésére rendszerint más képzési eszközöket használnak; a nőnemet jelentő szavak esetében – a képzőket nem számítva – ez a -ė végződés. Régtől fogva ezzel a végződéssel képezték a nőstény állatok megnevezéseit (vilk-ė : vilkas, baland-ė : balandis stb.), az új szóalkotások vizsgálataiból pedig látható, hogy a képzés alapjául szolgáló szavak szemantikája bővül (viršil-ė : viršila, kūdik-ė : kūdikis stb.). Ez a legáltalánosabb eszköz a női nemi különbség alapján čiai, nerodanti. Pavardžių mikrosistemoje tai pačiai darybos kategorijai dar priklauso vediniai su priesagomis -ienė, -uvienė; -aitė, -ytė, -(i)ūtė ir kt., tatörténő megnevezések képzésére; ezen keresztül a nemhez tartozáson kívül semmi mást nem jelölnek, míg a nő családi kapcsolatait és – többnyire – társadalmi státuszát is jelzik: férjezett vagy hajadon-e. 5. A litván vezetéknevek 2003-as reformját, amely legalizálta a családi állapotot nem jelölő női vezetéknevek -ė végződéssel történő képzését, e reform szociokulturális okait szem előtt tartva, ma, 20 év távlatából tekintve, valószínűleg sikeresnek lehetne tekinteni. El kell azonban ismerni, hogy egy kivételt is létrehozott – amikor a férfiak vezetékneve -ė végződésű (pl. Bložė, Gaulė, Lapė, Paukštė stb.), a családi állapotot nem jelölő női vezetéknevek alakilag megegyeznek velük. Még ha a férfiés női vezetéknevek képzési oppozíciója fel is ismerhető, vagyis a női vezetékneveket a férfi vezetéknevekből képzett, -ė végződésű származékoknak tekintjük, ezt a litván vezetéknevek rendszerében fennálló kivételes esetet nem lehet precedensnek tekinteni, és a női vezetéknevek reformjának további kiterjesztésekor nem kellene erre a kivételre hivatkozni. 6. A formailag egybeeső férfiés női vezetéknevek közötti képzési oppozíció bizonyos fenntartásokkal éppen csak azokban az esetekben lenne felismerhető, amikor -ė végződésűek. Ennek alapja a -ė végződés említett képzési funkciója; a köznyelvi litvánban ezzel a végződéssel képzett, nemek skirtumą, konkrečiau – nomina feminina. Pavardžių su galūne -(i)a atveju szerinti megnevezések (Šarka, Dausa, Biekša, Pajeda, Mulia stb.) esetében ilyen képzési oppozíció nem állhat fenn, mivel az -(i)a végződés nem tölti be e képzésnek azt a funkcióját, hogy a származékot a nem szempontjából megkülönböztesse az alapszótól (nőnemű). 7. A női vezetéknevek -(i)a végződéssel történő képzésének törvényesítésére irányuló javaslat tudománytalan, nem támasztják alá a szóalkotás és a nyelvhasználat kutatásai, nem tükröz semmilyen, a vezetéknevek és közszavak új képzésére irányuló tendenciát, és ellentmond a litván nyelv szóalkotási törvényszerűségeinek. DAIVA MURMULAITYTĖ 140 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX ŠALTINIAI IR LITERATŪRA Vonatkozó jogszabályok. Online elérhető: http://vardai.vlkk.lt/teises-aktai-reglamentuojantys-asmenvardziu-klausimus/ [megtekintve: 2023-08-10]. Aleksaitė Agnė 2022: Új, nemek szerinti megnevezések. – Acta Linguistica Lithuanica 87, 224–244. Online elérhető: https://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica/article/view/2193/2297 [megtekintve: 2023-07-29]. Ambrazas Saulius 2000: A főnevek képzésének fejlődése 2: A litván nyelv névszói származékai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Kerekasztal-beszélgetés „A személy vezetékneve – a személy választása?” – Atviras Seimas, 2023-05-31. Hozzáférés az interneten: https://www.youtube.com/watch?v=I678BYMkntg [megtekintve 2023-07-25]. Bilkis Laimutis 2023: Saját vagy idegen? A -a végződésű litván női vezetéknevek használatának engedélyezésére vonatkozó javaslatról. – Lrt.lt, 2023-02-22. Online elérhető: https://www.lrt.lt/naujienos/nuomones/3/1920190/laimutis-bilkis-sava-ar-svetima-del-siulymo-leisti-vartoti-lietuviu-moteru-pavardes-su-galune-a [megtekintve 2023-07-10]. BLKŽ – A köznyelvi litván nyelv szótára, szerkesztőbizottság: D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritėnienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys, főszerkesztő: D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2022. Internetes elérhető: https://ekalba.lki.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas [megtekintve 2022-08-15]. DLKG – A jelenkori litván nyelv grammatikája, szerk. V. Ambrazas, 4. jav. kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet, 2006. DLKŽ – A jelenkori litván nyelv szótára, főszerk. St. Keinys, 8. jav. és kiegész. kiadás, elektronikus változat, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2021. Hozzáférés az interneten: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/. Garšva Kazimieras 2012: Litván nők toldalék nélküli (lett képzésű) családnevei. – Kalbos kultūra 85, 216–224. Jezukevičienė Rima 2023: A női vezetéknevek kérdéséről. – Gimtoji kalba 5, 21–22. Judžentis Artūras 2012: A litván nyelv grammatikai kategóriái, Vilnius: VU leidykla. Kisieliūnaitė Dalia 2023: Még egyszer a női vezetéknevek buborékjáról. – 15min.lt, 2023-06-06. Hozzáférés az interneten: https://www.15min.lt/naujiena/aktualu/nuomones/ dalia-kiseliunaite-dar-karta-apie-moteru-pavardziu-burbula-18-2064732 [žiūrėta 2023-07-10]. LKG – Lietuvių kalbos gramatika 1, szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965. Cikkek / Articles 141 Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu A Litván Nyelvi Intézet Tudományos Tanácsának következtetése „A Litván Köztársaság személynév és családnév okmányokban történő írásáról szóló, XIV-903. sz. törvény 3. cikkének módosításáról szóló, XIVP-2700. sz. törvénytervezetről”. Összeállította a munkacsoport: dr. Laimutis Bilkis, akad. prof. habil. dr. Grasilda dr. Rita Miliūnaitė, dr. Daiva Murmulaitytė. Prieiga internete: http://lki.lt/lietuBlažienė (a csoport vezetője), prof. dr. Dalia Kiseliūnaitė, viu-kalbos-instituto-mokslo-tarybos-nutarimas-del-isvados-lietuvos-respublikos-asmens-vardo-ir-pavardes-rasymo-dokumentuose-istatymo-nr-xiv-903-3-straipsnio-pakeitimo-istatymo-projekto/ [megtekintve: 2023-09-15]. A Litván Köztársaság személynév és családnév okmányokban történő írásáról szóló, XIV-903. sz. törvény 3. cikkének módosításáról szóló, XIVP-2700. sz. törvénytervezet. Online elérhető: https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAP/e557d8a0ea5611eda305cb3bdf2af4d8?jfwid=-bxdpcdur9 [megtekintve: 2023-06-25]. A Litván Köztársaság Seimasának ülése 2023. július 04-én. Online elérhető: https:// www.lrs.lt/sip/portal.show?p_r=35826&p_k=1&p_a=media_object_viewer&guid=4B73D31A-AF71-4D4C-8D76-9FC73E0B3717, a felvétel időpontja szerint körülbelül 54:45-től [megtekintve: 2023-08-10]. LKŽe – A litván nyelv szótára 1–20 (1941–2002), szerkesztőbizottság: G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, főszerkesztő. G. Naktinienė, elektronikus változat, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat, 2018). Hozzáférés az interneten: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. Miliūnaitė Rita 2013: Mit gondol a toldalék nélküli női vezetéknevekről? Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Miliūnaitė Rita 2022: A litván nyelv változó és új jelenségei a XXI. század elején: rendszerezés és a változások irányai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Miliūnaitė Rita 2023: A nyelv nem kívánságműsor, avagy mit mond a grammatika a Šarkasokról? – Respublika.lt, 2023-02-07; újraközölve: Raseiniaitv.lt, 2023-02-10. Online elérhető: http://raseiniaitv.lt/kalba-nera-pageidavimu-koncertas-arba-ka-gramatikasako-apie-sarkas/ [megtekintve 2023-08-01]. Miliūnaitė Rita 2023a: A litván nyelvet úgy akarják összekuszálni, hogy taszítóvá váljon. – Alkas.lt, 2023-07-26. Online elérhető: https://alkas.lt/2023/07/26/r-miliunaite-norima-sujaukti-lietuviu-kalba-taip-kad-ji-taptu-- atgrasi/#comments [megtekintve 2023-08-01]. Murmulaitytė Daiva 2021: A litván nyelv új szavai a nemi kifejezés szempontjából. – Lietuvių kalba 16, 51–69. Online elérhető: https://www.zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/ article/view/24927/24771 [megtekintve 2023-07-10]. Murmulaitytė Daiva 2022: A képzési formánsok homonímiája és jelölése a szóképzési kézikönyvben. – Acta Linguistica Lithuanica 87, 200–223. Hozzáférés DAIVA MURMULAITYTĖ 142 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX az interneten: https://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica/article/view/2192/2296 [megtekintve 2023-09-20]. Murmulaitytė Daiva 2023: Főtt, főtt kását, avagy még egyszer a „su a goje“. – Delfi.lt, 2023-08-11. Prieiga internete: https://www.delfi.lt/news/ringas/lit/ daiva-murmulaityte-vire-vire-kose-arba-dar-syki-apie-pavardes-su-a-pabaigoje.d?ipabaid=94130745&fbclid=IwAR31vsiwsu12YtMt3ASqobpHfJHk2gkrW3wRNFAJgY6cToJndAdlWrvNxpk végződésű vezetéknevekről [megtekintve 2023-08-11]. ND – Miliūnaitė Rita, Aleksaitė Agnė. A litván nyelv új szavainak adattára [2011 óta folyamatosan bővülő internetes kézikönyv], szerk. R. Miliūnaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online hozzáférés: https://ekalba.lt/naujazodziai/ [megtekintve: 2023-07-03]. Paulauskienė Aldona 1994: A litván nyelv morfológiája: előadások litvanisták számára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Paulauskienė Aldona 2007: A litván nyelv morfológiájának alapjai, Kaunas: Technologija. Stasys Tumėnas parlamenti képviselő sajtótájékoztatója: „Össze kell-e veszni a nyelvtannal, és meg kell-e változtatni a nők vezetéknevei képzésének meghonosodott hagyományait?” – Nyitott Parlament, 2023-05-17. Hozzáférés az interneten: https://www.youtube.com/watch?v=MxT4yQfp_ds [megtekintve: 2023-05-18]. Skardžius Pranas 1996 [1943]: Válogatott írások 1: A litván nyelv szóképzése, fakszimile kiadás, szerk. A. Rosinas, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Urbutis Vincas 2009: Szóképzési elmélet, 2. kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. A Litván Állami Litván Nyelvi Bizottság határozata a női vezetéknevek képzéséről, Nr. N-2(87) (2003. június 26.). Elérhető az interneten: https://e-seimas.lrs.lt/portal/ legalAct/lt/TAD/TAIS.214783 [megtekintve: 2023-09-03]. A Litván Állami Litván Nyelvi Bizottság véleménye a Személynevekről szóló törvény módosításának tervezetéről. Elérhető az interneten: https://www.vlkk.lt/naujienos/komisijos-posedziai/vlkk-pateike-seimu-isvada-del-asme2023-09-30]. nvardziu-istatymo-pakeitimo-projekto [megtekintve: ŽDV – Murmulaitytė Daiva, Aleksaitė Agnė. Szóképzési útmutató [elektronikus forrás], Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2021. Elérhető az interneten: https://ekalba.lt/zodziu-darybos-vedlys/ [megtekintve: 2023-09-03]. Cikkek / Articles 143 Moterų pavardžių reforma lietuvių kalbos žodžių darybos aspektu A női vezetéknevek reformja a Lithuanian Language from the Perspective of Word Formation ÖSSZEFOGLALÓ A személynevek nem csupán az egyén identitását foglalják magukban; egy vezetéknevet nem szabad egy személy kizárólagos tulajdonának tekinteni. Lexikai rétegként a személynevek a nyelvi rendszerhez tartoznak. Ezért a vezetéknevek reformjai különösen azok, amelyeket by subjective reasons rather than natural language evolution, involve not only matters of emberi jogi, de nyelvi megfontolások is motiválnak. A hagyományos litván női vezetéknevek a nemi és családi kapcsolatokat tükrözik. Ezen okból azonban nem tekinthetők kategorikusan elavult hagyománynak. E lexikai réteg rendszerszerűsége, a kölcsönös kapcsolatok, valamint a szóalkotás, a morfológia, a szintaxis stb. belső mintázatai nem hagyhatók figyelmen kívül. Jelentős társadalmi-kulturális okokból, a puszta esztétikai szempontokon túl, e rendszer reformja során alapvető fontosságú értékelni a litván nyelv fejlődésének kilátásait, és előre látni a változás lehetséges következményeit. A tanulmány a litván nyelv morfológiájának (szóalkotásának) azon sajátos aspektusait hangsúlyozza, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak vagy mellőznek a -(i)a végződésű litván női vezetéknevek legalizálására irányuló javaslattal kapcsolatos vitákban. Ezt a javaslatot tudománytalannak, a szóképzésre és a szóhasználatra vonatkozó kutatásokon nem alapulónak tekintik, és nem tükröz semmilyen új szóképzési tendenciát sem a családnevek, sem a közszavak esetében. Ellentmond a litván szóképzés szabályszerűségeinek. A szóban forgó családnevek szükségessége főként szubjektív (esztétikai stb.) kritériumokon alapul, azonban jelentős az a potenciális kár, amelyet ez az újítás a litván nyelvnek okozhat. Elsősorban azért, mert felborítaná a litván nyelv morfológiai rendszerét. Másodsorban, és még jelentősebb módon, valószínűleg a családnévrendszer további reformjához, valamint az „angolszász” modell – vagyis a férfiés női családnevek kiegyenlítésének – átvételéhez vezetne. Éppen ez a modell erodálná kétségtelenül a litván családnévrendszert, és semmisítené meg annak egyediségét. A litván nyelvben a nomina generis képzésére rendszerint más szóképzési eszközöket használnak. A vezetéknevek mikrorendszerében a nomina feminina a -ienė, -uvienė képzőkkel alkotott származékokat foglalja magában; -aitė, -ytė, -(i)ūtė. A nem mellett az ilyen családnevek a nő társadalmi státuszát is jelzik – azt, hogy házas-e vagy hajadon. Ami nemcsak a vezetékneveket illeti, a nomina feminina képzésének egyetemes eszköze a -ė végződés. 2003-ban legalizálták ennek a végződésnek a használatát a nők családi állapotát nem jelölő női vezetékneveknél. Húsz év távlatából ez a motivált reform valószínűleg sikeresnek tekinthető. Ez azonban egy kivételt hozott létre: amikor a férfi vezetéknevek -ė végződésűek (pl. Bložė, Gaulė, Lapė, Paukštė stb.), a nők családi állapotát nem jelölő női vezetéknevek formailag azonosak velük. DAIVA MURMULAITYTĖ 144 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX The only way to see a derivational opposition between such formally identical a férfi és női vezetéknevek esetében – bizonyos fenntartásokkal – a -ė végződés derivációs funkciója; ez a végződés szolgál a nomina feminina képzésére a standard litván nyelvben. Mindazonáltal, még ha a női vezetékneveket a férfi vezetéknevek származékainak tekintjük is, ez a kivételes eset nem tekinthető precedensnek, és nem használható fel a női vezetéknevek reformjának további kidolgozására. Az -(i)a végződésű vezetéknevek esetében (pl. Šarka, Dausa, Biekša, Pajeda, Mulia stb.) nem állhat fenn ilyen szóképzési oppozíció, mivel az -(i)a végződés nem ezt a szóképzési funkciót tölti be – vagyis nem különíti el a származékot az alapszótól (női) nem tekintetében. Beérkezett 2023. október 4-én. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, Vilnius, LT-10308, Litvánia [email protected]