Guidelines for Authors
Full text
Acta Linguistica Lithuanica 2025, 92. évfolyam, 1–4. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektroninis) Útmutató szerzőknek A nemzetközi tudományos folyóirat, az „Acta Linguistica Lithuanica” litván, lett, angol, német és francia nyelven közöl tanulmányokat. A szerkesztőbizottság előzetes jóváhagyásával más nyelvű kéziratok is elfogadhatók. A folyóirat nyelvészeti kutatási tanulmányokat, vitaanyagokat és nyelvészeti kiadványokról szóló recenziókat közöl. 1. A kézirat hossza A kutatási tanulmányok terjedelme nem haladhatja meg a 40 000 karaktert, a vitacikkeké legfeljebb 10 000 karakter, a recenzióké pedig legfeljebb 20 000 karakter lehet. A hosszabb kéziratokat csak a szerkesztőbizottság előzetes jóváhagyásával vesszük figyelembe. 2. A benyújtás formátuma A cikkeket elektronikus úton, Microsoft Wordés Adobe PDF-formátumban kell benyújtani (*.doc, *.docx, *.pdf). Javasoljuk, hogy a cikkek MS WinWord 2010 vagy újabb verzió használatával készüljenek. A szöveget a kifejezetten a litván, balti és indoeurópai tanulmányokhoz tervezett Palemonas betűtípussal kell begépelni. Ez a betűtípus ingyenesen letölthető a következő linken: https://www.vlkk.lt/media/public/file/Palemonas/Palemonas3.2.05.zip. A színes és fekete-fehér illusztrációkat külön fájlokban, JPEGvagy TIFF-formátumban, legalább 300 dpi felbontással kell benyújtani. Az egyes illusztrációk tervezett helyét a tanulmányban kell jelezni. 3. A benyújtás szerkezete A kéziratot két különálló MS Word-dokumentumként kell benyújtani: 1) címoldal-dokumentumként és 2) anonimizált dokumentumként. A címoldal-dokumentumnak tartalmaznia kell a tanulmány címét, a szerző(k) vezetéknevét, az intézmény(ek) nevét, címét, e-mail-címét, ORCID-azonosítóját, egy legfeljebb 200 szavas absztraktot, legfeljebb öt kulcsszót (angol és litván nyelven), valamint egy legfeljebb 2000 karakteres összefoglalót. Az ismertetésekhez és a vitaanyagokhoz nem szükséges összefoglalót mellékelni. Ha a tanulmány litván nyelven készült, szerkezeti elemeit (annotáció, kulcsszavak és összefoglaló) litván és angol nyelven egyaránt meg kell adni. Ha a cikk angol nyelven íródott, a kivonatnak és a kulcsszavaknak angol és litván nyelven, míg az összefoglalónak litván nyelven kell szerepelnie. Ha a cikk más nyelven íródott, a kivonatot és a kulcsszavakat a cikk fő nyelvén és angolul, az összefoglalót pedig litván nyelven kell megadni. Ezenkívül fel kell tüntetni a szerző(k) fő kutatási irányát/irányait, valamint a benyújtás (beérkezés) dátumát. Az anonimitás biztosítása érdekében az olyan információkat, mint a jóváhagyások, a finanszírozás és az egyéb azonosító adatok, csak a címlapon szabad feltüntetni, az anonimizált dokumentumból pedig ki kell hagyni.
2 Az anonimizált dokumentumnak tartalmaznia kell a cikk címét, a recenziót (ha alkalmazható), a kivonatokat, a kulcsszavakat és a főszöveget, a személyes adatok és a hivatkozások eltávolításával, valamint az összefoglalót. A személyes adatokat a lektorálási folyamatot követően kell beilleszteni a kéziratba. Ha a cikk nem a szerző anyanyelvén íródott, a szerzőnek a publikálásra benyújtás előtt gondoskodnia kell arról, hogy a szöveget anyanyelvi szerkesztő szakmailag lektorálja. 4. Hivatkozott művek (Irodalomjegyzék) A hivatkozott szakirodalomra való utalásokat a szövegben zárójelben (kronológiai sorrendben) kell megadni, feltüntetve a szerző vezetéknevét, a megjelenés évét és a kettőspont után az oldalszámot. Például: (Ambrazas 2006: 182; Geržotaitė 2019: 175–198; Greule 2021: 11–29). A szótárakra, enciklopédiákra és hasonló kézikönyvekre rövidített címmel kell hivatkozni, például: LKŽe. LKŽe: Lietuvių kalbos žodynas [A lietuvi nyelv szótára] (1–20, 1941–2002), elektroninė versija, redakcinė kolegija: G. Naktinienė (vyriausioji redaktorė), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė; programuotojai: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, atnaujinta versija, 2018. Internetes hozzáférés: http://www.lkz.lt. A cikk végén bibliográfiát kell közölni az alábbiak szerint formázva: ALEW 2015: Altlitauisches etymologisches Wörterbuch [Ólitván etimológiai szótár] 1–3, W. Hock vezetésével, R. Fecht, A. H. Feulner, E. Hill, D. S. Wodko közreműködésével, Hamburg: Baar Verlag. von E. J. Bukevičiūtė, Ch. Schiller, bearb. Codea Krista 2008: Intervenienten und Petenten vornehmlich für lothringische Empfänger in den Diplomen der liudolfingischen Herrscher (919–1024) [Elsősorban lotaringiai címzettek közbenjárói és kérvényezői a Liudolfing-házi uralkodók okleveleiben (919–1024)]: proszopográfiai bemutatás, Bonn: Dissertationsdruck. Breidaks Antons 1973: Pribaltijsko-finskie nazvanija rek v Latgalii [A folyók balti-finn nevei Latgalléban]. –Latvijas PSR Zinātņu Akadēmijas Vēstis 2(307), Riga: A Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának kiadója, 97–102. Hengst Karlheinz 2003: Sprache und Vorzeit [Nyelv és őstörténet]. Hozzáférés: https://bonndoc.ulb.uni-bonn.de/xmlui/handle/20.500.11811/3289. Dimitrova-Todorova Liljana 2001: Oronimijata v Blgarija [Bulgária oronímiája]. –Toponimia i oronimia, szerk. A. Cieślikowa, B. Czopek-Kopciuch, Krakkó: DWN Tudományos Kiadó, 299–306.
3 Ernits Enn 1979: K vyjavleniju substrata v pribaltijsko-finskich jazykach [A balti-finn nyelvek szubsztrátumának azonosításához]. –Soveckoe finnougrovedenie 15, Tallinn: Az Észt SZSZK Tudományos Akadémiája, 129–135. ‒ Namenkundliche Informationen 83/84, 164– Stuttgart: B. Comrie 2002 [Recenzió ehhez]. LÄGLOS III: Lexikon der älteren germanischen Lehnwörter in den ostseefinnischen Sprachen Lexicon of Older Germanic Loanwords in the Baltic Finnic Languages] 3: P ‒ Ä, A. D. Kylstra, S. L. Hahmo, T. Hofstra, O. Nikkilä, Amsterdam, New 166. Meyer zu Ermgassen Heinrich, szerk., 1995: Der Codex Eberhardi des Klosters Fulda [A fuldai kolostor Codex Eberhardija] 1, Marburg: Elwert. สazon-hoz?? No. York: Rodopi, 2012. Meyer zu Ermgassen Heinrich, szerk., 1995: Der Codex Eberhardi des Klosters Fulda [A fuldai kolostor Codex Eberhardija] 1, Marburg: Elwert. Nübling Damaris, Fahlbusch Fabian, Heuser Rita 2012: Nevek. Bevezetés a névkutatásba (Narr tanulmányi könyvek) [Nevek. Bevezetés a névkutatásba (Narr tanulmányi könyvek)], Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH + Co. KG. Petit Daniel 2021: A régi porosz dūrai eredete. –Acta Linguistica Lithuanica 85, 11–24. DOI: https://doi.org/10.35321/all85-01. Skorupa Pavel 2021: Vilniusi megye helynevei mint a nemzeti és kulturális identitás jelei, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Smetonienė Anželika 2019: A szláv kölcsönzött főnevek morfológiai integrációjának mintázatai Petkevičius katekizmusában (1598), eredetük és kronológiájuk jelzéseként. –Studia z Filologii Polskiej i Słowiańskiej 54, [1–30]. DOI: https://doi.org/10.11649/sfps.1766. Sperber Rüdiger, szerk., 1970: A Majna folyó vízgyűjtő területe: Hydronymia Germaniae, A sorozat, 7. füzet [A Majna folyó vízgyűjtő területe: Hydronymia Germaniae, A sorozat, 7. kötet], szerk. H. Krahe, kiadta W. P. Schmid, Wiesbaden: Steiner. Zuban Oksana 2019: Az ukrán költők idiostílusainak morfémarendszer-alapú stilometriai elemzése: korpuszalapú megközelítés. –Linhvistyčni studiji 38, 96–104. DOI: https://doi.org/10.31558/1815-3070.2019.38.15. Webes hivatkozás használata helyett lehetőség szerint DOI-t (Digital Object Identifier, digitális objektumazonosítót) használjon. A DOI állandó azonosítóként szolgál, és szükségtelenné teszi a webes hivatkozás használatát. A főszövegben a kiadványok címeit dőlt betűvel kell írni, a cikkeket pedig idézőjelbe kell tenni. Amikor egy szerzőt először említenek, a keresztés vezetéknevét is meg kell adni; ugyanazon szerzőre való későbbi hivatkozások esetén csak a szerző keresztnevének kezdőbetűjét és vezetéknevét kell használni. A hivatkozásjegyzéknek nemcsak a kiadás helyét, hanem a kiadó nevét is tartalmaznia kell. A cikkek oldaltartományát (kezdő–záró oldal) meg kell adni. Ezenkívül a hivatkozásjegyzék előtt forrásjegyzék is szerepelhet.
4 A szakirodalomés forrásjegyzék megszervezésére vonatkozó részletes útmutató a Litván Nyelvi Intézet nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratainak weboldalán érhető el (lásd: LKI Kiadási eljárások: A tudományos folyóiratok bibliográfiai eljárásának leírása – https://lki.lt/wp-content/uploads/2025/01/LKI-Literaturos-ir-saltiniu-tvarkosaprasas-1.pdf). A szakirodalomés bibliográfiai hivatkozások jegyzékében minden idézett művet latin betűkkel kell feltüntetni. A cirill betűkkel megjelent művek esetében ajánlott a bibliográfiai leírásokat a nemzetközi tudományos cirillbetűs átírási rendszer használatával latin betűkre átírni. A cirill betűs karakterek latin betűs karakterekre történő átírásának szabályait a Litván Nyelvi Állami Bizottság (VLKK) 2022. június 30-i jegyzőkönyvi határozatával (No. PN-8) készítette el és hagyta jóvá (lásd: https://vlkk.lt/vlkk-nutarimai/protokoliniai-nutarimai/kirilisku-rasmenu-transliteravimo-lotyniskos-abeceles-rasmenimis-taisykles). E célokra az ISO 9:1995 „Információ és dokumentáció – A cirill karakterek latin karakterekre történő átírása szláv és nem szláv nyelvek esetében” című nemzetközi szabvány is alkalmazandó. A hivatkozások jegyzékében az angoltól eltérő nyelven írt publikációk (cikkek, könyvek, dokumentumok stb.) esetében az angol fordítást közvetlenül a cím után, szögletes zárójelben kell megadni. 5. A szövegben idézett nyelvi formák A szövegben idézett nyelvi formákat dőlt betűvel kell írni, például: Didỹsis folyó Pi čiupis, Makùčiai falu stb. 6. A kézirat benyújtása lektorálásra A folyóirathoz benyújtott cikkeket a szerkesztőbizottság által kijelölt két lektor névtelenül bírálja el. Ezért a szerző nevét vagy bármely más azonosításra alkalmas információt nem szabad feltüntetni a szövegben. A szerző nevét, elérhetőségeit és egyéb releváns információkat külön kell megadni (lásd a 3. szakaszt). A cikkeket az elektronikus publikációs rendszeren keresztül kell benyújtani a szerkesztőbizottsághoz, amely a http://journals.lki.lt/ címen érhető el. Felhívjuk figyelmét, hogy az ILL „Acta Linguistica Lithuanica” folyóirat rendszeréből érkező bizonyos üzenetek az e-mail-fiókja spam mappájába kerülhetnek. Kérjük, rendszeresen ellenőrizze ezt a mappát, hogy ne maradjon le semmilyen fontos kommunikációról.
