Benennung und Umbenennung von Fließgewässern. Der Fall Schwappach. Ein Nachtrag zum Deutschen Gewässernamenbuch

Acta Linguistica Lithuanica 2025, 92. évfolyam, 1–10. o. Tartalomjegyzék-hivatkozás / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektronikus) Copyright © 2025 Albrecht Greule. A Litván Nyelv Intézete adta ki. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; ez lehetővé teszi a korlátozás nélküli felhasználást, terjesztést és sokszorosítást bármilyen médiumban, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // A Litván Nyelvi Intézet adta ki. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztik, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli felhasználását, terjesztését és többszörözését bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Beérkezett: / Gauta: 2025-01-12. Elfogadva: / Priimta: 2025-03-12. 1 VÍZFOLYÁSOK ELNEVEZÉSE ÉS ÁTNEVEZÉSE. A SCHWAPPACH-ÜGY. KIEGÉSZÍTÉS A NÉMET VÍZNEVEK KÖNYVÉHEZ. A folyónevek elnevezése és átnevezése. A Schwappachra vonatkozó adatok kiegészítése a német víznévszótárban ALBRECHT GREULE Regensburgi Egyetem E-mail: [email protected] ORCID-azonosító: – Tudományos kutatási irányok: szöveggrammatika, teolingvisztika és egyházi ének, névtan, történeti szintaxis. https://doi.org/10.35321/all92-04 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ANNOTÁCIÓ Hogy mikor, ki és miért nevezte el a folyóvizeket úgy, ahogyan ma nevezik őket, azt ma már nem, vagy csak etimológiai hipotézisek segítségével tudjuk rekonstruálni és feltételezni. Miért nevezték például a Rajnát először *Reinosnak, vagy a Dunát *Dānewjosnak? A probléma a hidronimák nagy korával függ össze, és attól függ, hogy egy folyóvíz milyen hosszú, illetve milyen jelentős. Más a helyzet, amikor egy vízfolyás átnevezéséről van szó. Amint azt a tanulmányban leírt eset mutatja, ilyenkor pontosan nyomon követhetjük, hogy a modern korban mely szereplők vettek részt előmozdító vagy akadályozó módon egy átvagy újraelnevezésben. Jellegzetes, hogy a bajorországi példában a Schwappach nevű folyószakasz viszonylag rövid, de egy nagy folyó, a Main mellékfolyója. Ezen túlmenően érdekes és jellemző, hogy két helytörténész elkötelezettségére volt szükség ahhoz, hogy kezdeményezzék az átnevezést. Kezdeményezéseikhez a földrajz, a településtörténet és a névhagyomány kérdései kapcsolódnak. Továbbá fontos szerepet játszik benne a Schwappach hidronima névetimológiája, amelyet újra megvitatnak. KULCSSZAVAK: folyónév, át-/újraelnevezés, településtörténet, névetimológia, fantomnév. 2 ÖSSZEFOGLALÓ A víznevek eredete – vagyis hogy a folyóvizeket mikor, ki és miért nevezte el először a ma ismert módon – gyakran továbbra is meghaladja teljes megértésünket. Csak találgathatunk, etimológiai hipotézisekre támaszkodva. Például miért nevezték a Rajnát *Reinosnak, vagy a Dunát *Dānewjosnak? Az ilyen kérdések szorosan összefüggnek e nevek régiségével, valamint az általuk jelölt vízfolyások jelentőségével vagy méretével. A helyzet azonban megváltozik, amikor egy víztest átnevezéséről van szó. Amint azt a jelen cikkben vizsgált eset is mutatja, pontosan nyomon követhetjük a modern átnevezésben részt vevő személyeket és tényezőket, illetve az azt megakadályozó akadályokat. Bajorországból származó sokatmondó példa szemlélteti ezt a dinamikát: a Schwappach, bár a Main viszonylag rövid mellékfolyója, egy átnevezési törekvés középpontjába került. Figyelemre méltó, hogy a folyamat elindításához két helyi történész elkötelezett közreműködésére volt szükség. Erőfeszítéseik rávilágítanak a geogeográfiával, a településtörténettel és a nevek továbbadásával kapcsolatos tágabb kérdésekre. Emellett a Schwappach víznév etimológiája kulcsszerepet játszik, és e fejlemények fényében újravizsgálják. KULCSSZAVAK: folyónév, átnevezés, településtörténet, névetimológia, fantomnév. 1. A DIE SCHWAPPACH VÍZ NÉV A Schwappach nevű vízfolyást hiába keresnénk a Német vízfolyásnévkönyvben (DGNB). A Schwappach településnév is rejtve marad a Unter-Schwappach és Ober-Schwappach névkompozitumok alatt. A két egyházi település a Knetzgau község része Haßberge járásban, Alsó-Frankföldön (Bajorország). Mindkettő a Steinsfelder Mühlbach mellett fekszik. Ennek forráságai, a Löhrenbach és az Eschenauer Mühlbach, a Steigerwald Natúrparkban erednek. A Steinsfelder Mühlbach a Löhrenbachhal együtt több mint 10 km hosszú, és Wonfurttól nyugatra (Haßberge járás, Alsó-Frankföld, Bajorország) balról a Seebachba torkollik, amely a Majnába ömlik. Az alsó folyásánál Schwappachnak is nevezik. 1 A Steinsfelder Mühlbach felső folyásánál településnévként szereplő Schwappach név és annak névváltozatként való felbukkanása az alsó folyásnál arra engedi következtetni a tapasztalt víznévkutatókat, hogy eredetileg az egész folyót, legalább a forráságak egyesülésétől a torkolatig, Schwappachnak hívták, és a elnevezés az alsó folyás felől történt. A Hans Krahe által alapított és Wolfgang P. Schmid által kiadott Hydronymia Germaniae című sorozatban, amely csaknem valamennyi német víznév történeti adatolással ellátott gyűjteménye, az Ober-, Unterschwappach helynevek a Schwappacher See címszó alatt találhatók; ez a Messtischblatt (Topographische Karte 1:25000, o.J., Nr. 5934) szerint jobbra a Höckerseegrabenbe (z. Pfaffbach z. Main) folyik. Történeti adatok nincsenek feltüntetve. A lokalizálás a jelenlegi ismeretek szerint téves. Ezért hiányzik a DGNB-ből a Schwappach címszó. 2 Az Unterschwappachban felnőtt testvérek, Heribert Muser és Ernst Muser, helytörténészként különböző módokon — egyikük történészként, másikuk jogászként — azt tűzték ki célul, hogy helyreállítsák a Steinsfelder Mühlbach régi, egységes elnevezését, 1 Schwappach-Wikipedia. Vö. a folyómeder illusztrált leírását Muser 2024a és 2024b munkáiban, valamint a vízfolyás eltérő elnevezéseit a fejezetben. 2. 2 Sperber 1970: 211. 3 nevezetesen a Schwappach nevet, ahogyan a köznyelvben és a helytörténeti irodalomban nevezik, helyreállítani. Hogy eközben milyen hatósági akadályokat és milyen eredménnyel kellett leküzdeni, azt a 2. „Átnevezési kísérlet” című fejezet fejti ki. 2. ÁTNEVEZÉSI KÍSÉRLET A Bajor Tartományi Földmérési Hivatal által 1980-ban kiadott topográfiai térképek (L 6128) a Steigerwaldban eredő, és Horhausenben (Theres község, Haßberge járás) a Majnába torkolló vízfolyást még Schwappach néven tüntetik fel. A 2020-ban hivatalosan közzétett térképeken azonban ugyanezt a vízfolyást Steinsfelder Mühlbachnak nevezik. 40 éven belül megváltoztatták a hivatalos nevet, anélkül, hogy erről Knetzgau önkormányzata, valamint Oberés Unterschwappach lakói tudomást szereztek volna, vagy tájékoztatták volna őket. Az általános vélekedéssel ellentétben, miszerint a helyi lakosokat nem érdekli, hogy az a vízfolyás, amely mellett élnek, hivatalosan és a térképeken milyen néven szerepel, Ernst és Heribert Muser helytörténészek azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy térképészetileg láthatóvá tegyék és hivatalosan helyreállítsák a Schwappach vízfolyás neve és a (Felső-, Alsó-)Schwappach településnevek közötti összefüggést. Heribert Muser egy tanulmányban etimológiai vizsgálatok révén tárta fel a Schwappach név történeti mélységét (l. alább, 3. fejezet), Ernst Muser pedig jogászként nem akarta hallgatólagosan tudomásul venni, hogy a szóban forgó vízfolyás „felismerhető, jogalapot igazoló ok nélkül már jó ideje a »Steinsfelder Mühlbach« hivatalos nevet viseli, és a jövőben is ezt kellene viselnie. Mindenekelőtt az a nyomasztó gondolat lebegett a térben, hogy a névváltoztatással a két Schwappach-falu lakóitól elvették településük nevének »keresztszülői« szerepét. Nem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy figyelmen kívül maradt a történettudományban általánosan elismert tézis, amely szerint a vízfolyások mentén kialakult települések rendszerint a régebbi víznévből vették át településnevüket. Ehhez járul, hogy a helyi lakosoknak nem biztosítottak lehetőséget véleményük kifejtésére. Ezáltal érdekeik és érzelmi világuk jelentős sérelmet szenvedhetett.” 3 A hidronímiai ügy hivatalos felülvizsgálatára irányuló kéréssel, valamint azzal a „javaslattal”, hogy a vízfolyás kapja vissza eredeti, Schwappach nevét, Ernst Muser 2023.6.9-én hivatalos levelezést indított el, amely 2024.7.29-én „A Steinsfelder Mühlbach vízfolyás Schwappachra történő részleges átnevezéséről szóló közleménnyel” zárult. Korábban részt vett benne a „Digitalizációért, Szélessávért és Földmérésért Felelős Tartományi Hivatal”, a Bad Kissingen-i Vízügyi Hivatal, az érintett települések, valamint a Bajor Állami Környezetvédelmi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium. Több, a kérelmező szándéka szerinti átnevezést elutasító határozatot követően meglepő módon 2024.2.29-én a Bad Kissingen-i Vízügyi Hivatal arról tájékoztatott, hogy időközben döntés született egy részleges átnevezésről, és azt már csak végre kell hajtani. 3 Muser 2024: 1f. 4 4 Nem ismert, mi vezetett a hatóságok szemléletváltásához. A Haßberge-i járási hivatal általi végleges elbírálás és a jogi osztály általi felülvizsgálat eredményeként a járás hivatalos közlönyében közzétett, alábbi tartalmú közlemény született: „A ‚Steinsfelder Mühlbach‘ vízfolyásnak az a szakasza, amely a ‚Löhrenbach‘ és az ‚Eschenauer Mühlbach‘ Oberschwappach előtti (Knetzgau község) összefolyásától a Hohenmühle-nél (Knetzgau község) a ‚Zabelbach‘ beömléséig terjed, ‚Schwappach‘ névre változik.” A helytörténészek azon törekvései, hogy a történeti ismeretek alapján feltételezett eredeti teljes nevet, a Schwappachot hivatalosan és hatóságilag ismét helyreállíttassák, csak azt a részeredményt hozták, hogy a Schwappach hidronimát a Steinsfelder Mühlbach azon szakaszának nevévé nyilvánították, amely Oberés Unterschwappachon folyik keresztül. A Steinsfelder Mühlbach név alsó folyásának szakaszneveként fennmarad. – A hivatalos részleges átnevezés következményeiről a névlexikográfia számára lásd a fejezetet. 5. 3. NÉVTÖRTÉNET / ETIMOLÓGIA A Steinsfelder Mühlbach kívánt, csak részben sikeres átnevezését tudományos szempontból jelentősen előmozdították Heribert Muser kutatásai a Schwappach név etimológiájáról és koráról, amelyeket 2024-ben publikáltak a Der Steigerwald című kiadványban. Egy frank táj folyóirata. A kiindulópontot a Schwappach völgyéről szóló honismereti könyvben előadott etimológiával 5 való foglalkozás jelentette, amely a Schwappach név feltehetően legrégebbi okleveles említésén alapul. Ez Suabaha alakban szerepel, a Codex Eberhardiban, a fuldai kolostor 12. században készült kartuláriumában található, és „a 800. év körülire” datálják (a Suabaháról 6 bővebben l. 4. fejezet). A név hitelesített említései a Schwappach-településekre vonatkoznak: 1285 (?) Swapach, 1303ּבטט. A név hitelesített említései a Schwappach-településekre vonatkoznak: 1285 (?) Swapach, 1303 Swopach; a nyelvjárásban a név Schwabbi. A fiatalabb történeti adatok jól levezethetők a legrégebbi Suabaha alakból (olvasd: Swab-aha), miközben a Suabahában szereplő /-b-/ és a későbbi adatokban megjelenő /-p-/ közötti írásbeli változás a bajor íráshasználat reflexeként 7 értelmezhető, amely a <p>-t alkalmazta a <b> helyett. A Suab-aha összetétel második tagja is, amely az ófelnémetben „folyó vizet” jelentett, a dél-német víznevekben rendszeresen meggyengült formában, -ach-ként jelenik meg (önálló közszóként: Ach, Ache és hasonlók). 4 Muser 2024: 4. 5 Muser 2024a; 2024b. 6 Wailersbacher 1986: 12–19. 7 Az adatok forrása: Muser 2024a: 4; Muser 2024b: 8. A két Schwappach-helyet az Eberhard I. kódex 177va lapja „Eshinowe ubi est curia sicut Hamelenburg” néven említi. In quam curiam pertinent, Swapach, Swapach“ lokaliziert; Oberschwappachot pedig „sita iuxta ecclesiam Gangolfi” néven. 5 Muser érvelése nem a név hangalaki fejlődése ellen irányul, hanem a „Schwaben-bach” értelmezés ellen. Ahogyan Wolf-Armin v. Reitzenstein a közép-frankországi Schwabach városával kapcsolatban – a Schwabach folyó Mainba torkollásánál (a 12. század annaleseiben Suabach néven szerepel) – a Suab-(ach) meghatározó elemét az alemannokhoz kapcsolja, úgy a Schwappach völgyéről szóló helytörténeti könyv is azt magyarázza, hogy a Schwappach név (< Suabaha) a „maini svábok” jelenlétére vezethető vissza a 2. / 1. század Kr. e. fordulóján. Kr. e. 60 körül a szvébek és mások behatoltak 8 9 10 A germánok betörtek a Majna és az Alpok közötti területre; a régészeti források tanúsága szerint a Majna mentén és attól északra határozottan állandó települések is voltak. Ezeket az úgynevezett „Mainsuebeneket” Kr. e. 10/9-ben Drusus által leigázva. Azt azonban, hogy a 11 szvébek valóban tartósan megtelepedtek a Majna mentén és a Steigerwald peremén, régészeti leletekkel kellene bizonyítani. Az is kérdéses, hogy a nevük egy víznévben rögzülhetett, és a középkorig fennmaradhatott-e. 12 A Schwappach név „Schwaben-bach” alakban értelmezett bizonytalan etimológiájával szemben Heribert Muser egy olyan alternatívát állít, amely „a vízfolyás, eredetének és folyásának földrajzi-hidrológiai vizsgálatán alapul abban a tájban, amely azt formálja, és amelyet az is formál” . Feltűnő, hogy a Schwappach vízállása a forrásterület, a Steigerwald éghajlati adottságaitól függ, amelynek magaslatai felfogják a nyugat felől érkező, csapadékban gazdag felhőket, és a hosszabb ideig tartó csapadék esetén ennek megfelelő víztömegek alakulnak ki, 13 amelyek az alig lejtő szántóés rétterületen jelentős elöntésekhez és a part mentén fekvő ingatlanok elárasztásához vezettek. Unterschwappachban és a patak folyásirányában lejjebb fekvő Steinsfeldben a parasztok a vízfolyás közelében telepedtek le, és szenvedtek az áradásoktól. „A patak túlfolyásra való hajlama még a legutóbbi időkben is megállapítható.” 14 Egy név etimológiájának vizsgálatakor rendszerint egy adott névhez illő elnevezési motívumot keresnek. A jelen esetben fordított a helyzet: a referenciatárgy, a Schwappach számára van egy valószínűsíthető elnevezési motívum, de ehhez megfelelő köznevet keresnek. A Steigerwaldból érkező, alsó folyásánál az eliszaposodáshoz vezető áradásokra hajlamos folyót legjobban jellemző köznév a német schwappen szó volt. A DWB, Bd. 15 (DWB XV), Sp. 2281 a schwappen jelentéseként a következő leírást adja: „tulajdonképpen folyadékokról, Feltételezi a (ófelnémet) Suāba ‘a svábok’ és az alemannok tárgyi azonosítását, valamint azt, hogy a „mainsvábok” Suābának nevezték magukat, illetve így nevezték őket. 8 9 Reitzenstein 2009: 203. 10 Wailersbacher 1986: 18k. 11 Szvébek: Wikipedia. 12 A Schwab névvel ellátott vízfolyások koráról lásd még Fastnacht 2002: 13–18. 13 Muser 2024b: 4–7. 14 Muser 2024b: 6. 6 csobogva, csattanva nekiütődni, túlfolyni (mellette schwippen, schwuppen), túlfolyatni, leönteni, elárasztani; „szilárdatlan, szivacsos, puha, zsíros tömegekről: remegni, ingadozni és hasonlók”, és legrégebbi adatként ezt hozza: Joh. Barth, weiberspiegel, 1565: „a vízzel stb. együtt hordás közben lötyögni“. Ezzel az etimológiai háttérrel a Schwappach a Main és a Neckar vízgyűjtő területén található vízfolyások egy csoportjához csatlakozik, mint például a Schwabbach és a Schwabach, amelyekre minden bizonnyal hasonló geológiai-hidrográfiai feltételek vonatkozhattak, mint amelyeket fent a Schwappach esetében leírtunk. Az összes 15 névre vonatkozó történeti adatok összességében a következő képet adják: 8. sz. Suabaha, 9.sz. Suabah, 11.sz. Suapaha, Svaba, 12.sz. Suaba, 13. század Swapah, Swapach, 14. század Swabach, 15. század Swapach, Schwabach. A név írásmódjaiban a történelem folyamán megállapítható változások mind ismert hangváltozásokkal magyarázhatók. Valamennyi név kiinduló alakjaként az ófelnémet *Swab-aha, hangeltolódással *Swap-aha tekinthető. A *Swab-aha folyónév első eleme etimológiailag az újfelnémet ige tövével schwabb-en, (hangátvetéssel) schwapp-en (l. fentebb) igékkel hozzák kapcsolatba – azzal a különbséggel, hogy az ige töve a *swabim névszói tőhöz képest megkettőzött szóvéget mutat, ami a túlcsordulás (iteratív) folyamatának megnevezését kívánta intenzívebbé tenni, és hangutánzó eredetű (vö. a schwapp! indulatszót). A germán *swabist további etimológiája tisztázatlan; feltehetőleg nyugat-germán hangszimbolikus szóalkotásról van szó. Szemantikailag és morfológiailag közel áll hozzá az angol swamp ‚víz alá helyezni, elárasztani; mocsár‘, ha a germ. *swabe mellett a germ. *swap szóvégi változatával számolunk, amelyet egy nazális infixum 16 (-m-) 17 bővített. 4. SUABAHA (KNETZGAU) – EGY FANTOMNÉV? A Codex Eberhardiból származó Suabaha adat valóban a helynévre vonatkozik? Schwappach (Knetzgau község)? A Codex Eberhardi I kéziratának digitalizátumába, 152rb (304. sz. digitalizátum), vetett pillantás megmutatja, hogy a Suabaha (elválasztópont nélkül) előtt Suabheim a települések komplexumában, köztük Biergila (=Marktbergel, Közép-Frankföld) és Vrbareshei (m) (=Urfersheim, Mittelfranken) (=Közép-Frankföld) „in pago Rangewe“ (= Rangau, Mittelfranken), amelyet „die comitissa Reginsuint“ a fuldai kolostornak adományozott, így szerepel az írásban. A szöveg egy, a 9. századra datált hagyományozási oklevél lemásolt kivonata. keltezése szerint, és a Codex Eberhardi kiadásában a 93-as számot viseli. 18 15 Vö. DGNB 484; DONB 573. 16 A DWB XV, Sp. 2198. a Schwamm (ófelnémet swamp) címszó alatt az angol swamp szót a német schwappen szóval hozza kapcsolatba. A Schwamm eredeti jelentése a DWB szerint „a rugalmas, ingadozó tömeg” volt. 17 Vö. IEW I 1052. 18 Meyer zu Ermgassen 1995: 259. 7 Felmerül a kérdés, hogy a Suabaha Suabheim szintagma két helyre vonatkozik-e, vagy csak egyre. A 9. századi adat. A Suabheimet a Wikipedia–Schwebheim (Burgbernheim) helyesen a mai Schwebheimre (Burgbernheim városa, Neustadt an der Aisch-Bad Windsheim járás, Közép-Frankföld) vonatkoztatják – és nem, mint Reitzensteinnél (2009: 205), a Schwebheimre (Schweinfurt járás, Alsó-Frankföld). Schwebheimnél (Közép-Frankföld) ered a halban gazdag Aisch. Elképzelhető, hogy a Codex Eberhardi előzményeit képező dokumentumokban a < suabah heim> egy település neveként, a mai Swebheimként (Közép-Frankföld) szerepelt, és a másoló véletlenül vagy szándékosan két nevet alkotott belőle: Suabah és Suabheim. A <suabah> nevet nem folyóvíznévnek, hanem olyan területnévnek tartom, amely az Aisch forrásvidékére utal, Schwebheim központjától mintegy egy és negyed kilométerrel délre. A területnév kiinduló alakja (ófn.) *Suab-ahi n., később *Swebech, *Swebich, a germán *swab-(lásd a 3. fejezetet) és az ófn. kollektív szuffixumából -ahi származtatva. Amint *Suabah a 19 A „heim” alapszó megalkotásakor a *Suabah(i)heim haplologikusan lerövidült erre: Suabheim, később ugyanígy *Suebichheim zu Swebheim stb., nyelvjárásban šwębɒ. Összehasonlításképpen az ON. Schwebda (Meinhard község az észak-hesseni Werra-Meißner járásban), a Meinhard keleti lejtőjén, a Werra mellett fekszik, erre lehet hivatkozni: 9. század Suebada (a fuldai birodalmi apátság oklevele), 1243 Sueuede, 1269-ben Swebede, eredetileg helymegjelölés *Swab-idi, germán eredetű *swab-(lásd fent) az as kollektív szuffixummal -ithi n. képzett. Ezzel egy 20 szinonim területnévpárt kapunk *Swab-ahi (Közép-Frankföldön) *Swab-idi mellett (Észak-Hessenben), mindkét név ugyanabból a germán szógyökből, a *swab-‘túlcsordulás’ szóból, különböző szuffixumokkal képzett. Másfelől bizonyos, hogy Suabaha említése ugyan nem fantomnév, de nem Schwappachra (Alsó-Frankföldön), hanem Schwebheimre (Közép-Frankföldön) vonatkozik. 5. SCHWAPPACH: KIEGÉSZÍTÉS A DGNB-HEZ A Codex Eberhardiban szereplő Suabaha adat nélkül is besorolható a Schwabach víznevek csoportjába, és pótlásként fel kell venni a DGNB-be. A Schwappach folyónév jól illeszkedik a Knetzgau környéki földrajzinév-tájba. A Schwappach párhuzama a Main másik oldalán, a Haßberge-hegységből érkező és Haßfurtban torkolló Nassach (Haßfurtban a Mainba torkollik). Mindkét név összetétel az ahd. alapszóval aha ‘folyóvíz’ és a 21 meghatározó szó hidrológiai sajátosságokra (áradásra való hajlam, a környező növényzet) utal. E képzési mód alapján ezek egy 19 Bach 1953: § 193–195, 160–162. 20 A kutatás általában az ahd. swebēn ‘hullámzik, árad, mozog, úszik’ szóval hozza kapcsolatba, vö. Udolph 2023: 148. 21 Nassachhoz vö. DGNB 370. 8 A víznévi réteghez sorolható, amelynek elnevezését a kora középkorban megtelepülők alkották. Régebbi névrétegekhez csak a Main ősgermán kor előtti neve (lat. Moenus) tartozik, valamint a Haßfurt, Hassgau és Hassberge nevekben szereplő Víznév, germán *Hasa, a Nassach régi neve. A víznevek legfiatalabb rétegéhez 22 tartozik a Löhrenbach név, a Schwappach egyik forrásága, amelyet a vörösfenyők (a Steigerwaldban) állománya után neveztek el. 23 LITERATUR Bach Adolf 1953: Deutsche Namenkunde II: Die deutschen Ortsnamen [German Onomastics II: German Place Names] 1, Heidelberg, Winter. Codex Eberhardi: Digitalisate des Codex Eberhardi [Digital copies of the Codex Eberhardi]: HStAM K 425 und HStAM K 426 . Zugang: https//arcinsys.hessen.de>arcinsys>list.action [Zugriff 20.01.2025]. DGNB: Deutsches Gewässernamenbuch: Etymologie der Gewässernamen und der zugehörigen Gebiets-, Siedlungsund Flurnamen [German Water Name Book: Etymology of Water Names and the Associated Area, Settlement and Field Names], von A. Greule, Berlin, Boston: De Gruyter, 2014. DONB: Deutsches Ortsnamenbuch [German Place Name Book], hrsg. von M. Niemeyer, Berlin, Boston: De Gruyter, 2012. Fastnacht Dorothea 2002: Der Ortsname Erlangen. Siedlungsgeschichte von Alterlangen und Erlangen aus namenkundlicher Sicht [The Place Name Erlangen. Settlement History of Alterlangen and Erlangen from an Onomastic Perspective]. – Jahrbuch für fränkische Landesforschung 62, [1–20]. Zugang: http://daten.digitalesammlungen.de/bsb00048855/image_15 [Zugriff 03.02.2025]. Greule Albrecht 2016: Gewässernamenschichten im Main-Donau-Raum [Water Name Layers in the Main-Danube Region]. – Römer – Baiern – Franken. Archäologie, Namenforschung, Sprachgeschichte im Main-Donau-Raum [Romans – Bavarians – Franks. Archaeology, Onomastics, Language History in the Main-Danube Region] 7, hrsg. von. R. Bergmann, S. Stricker, Bamberg: University of Bamberg Press, 9–23. IEW I: Indogermanisches etymologisches Wörterbuch [Indo-European Etymological Dictionary] 1, von J. Pokorny, Bern, München: Francke Verlag, 1959. Meyer zu Ermgassen Heinrich, Hrsg., 1995: Der Codex Eberhardi des Klosters Fulda [The Codex Eberhardi of the Fulda Monastery] 1, Marburg: Elwert. Muser Ernst 2024: Teilweise Umbenennung des Fließgewässers „Steinsfelder Mühlbach“ in den früheren amtlichen Namen „Schwappach“. Ablauf des behördlichen Verfahrens. Zusammenfassung [Partial Renaming of the River “Steinsfelder Mühlbach” to Its 22 Zu germ. *Hasa vgl. DGNB 210. 23 Zur chronologischen Schichtung der Gewässernamen in Franken, vgl. Greule 2016. 9 Former Official Name “Schwappach”. Course of the Administrative Procedure. Summary] (persönliche Mitteilung an A. Greule vom 21.10.2024). Muser Heribert 2024a: Die Bedeutung des Ortsund Gewässernamens „Schwappach“ [The Meaning of the Place and Water Name “Schwappach”], Teil 1. – Der Steigerwald 44(1), 3–7. Muser Heribert 2024b: Die Bedeutung des Ortsund Gewässernamens „Schwappach“ [The Meaning of the Place and Water Name “Schwappach”], Teil 2. – Der Steigerwald 44(2), 4–11. Reitzenstein Wolf-Armin Frhr. v. 2009: Lexikon fränkischer Ortsnamen Herkunft und Bedeutung. Oberfranken, Mittelfranken, Unterfranken [Lexicon of Franconian Place Names: Origin and Meaning. Upper Franconia, Middle Franconia, Lower Franconia], München: C. H. Beck. Sperber Rüdiger, Bearb., 1970: Das Flussgebiet des Mains: Hydronymia Germaniae [The River Basin of the Main: Hydronymia Germaniae], Reihe A, Lieferung 7, begr. von H. Krahe, hrsg. von W. P. Schmid, Wiesbaden: Steiner. Udolph Jürgen 2023: Namen – Zeugen der Geschichte [Names – Witnesses of History], hrsg. von K. Casemir, U. Ohainski, Heidelberg: Winter. Wailersbacher Rainer 1986: 700 Jahre Swapach – Eschenawe – Wunnawe, Ober-, Unterschwappach, Eschenau, Wohnau [700 Years of Swapach – Eschenawe – Wunnawe, Ober-, Unterschwappach, Eschenau, Wohnau], hrsg. von G. Knetzgau, Haßfurt: Tagblatt-Druckerei. ONLINE-TEXTE DWB XV: Deutsches Wörterbuch von Jacob und Wilhelm Grimm [German Dictionary by Jacob and Wilhelm Grimm] 15, digitale Version. Zugang: https://Wörterbuchnetz.de [Zugriff 28.1.2025]. Schwappach: Wikipedia . Zugang: https://de.wikipedia.org>wiki>Schwappach [Zugriff 10.1.2025]. Schwebheim (Burgbernheim): Wikipedia . Zugang: https://de.wikipedia.org>wiki>Schwebheim_(Burgbernheim) [Zugriff 25.1.2025]. Sueben: Wikipedia . Zugang: https://de.wikipedia.org>wiki>Sueben [Zugriff 18.1.2025].