scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Benennung und Umbenennung von Fließgewässern. Der Fall Schwappach. Ein Nachtrag zum Deutschen Gewässernamenbuch

Albrecht Greule

Abstract

Wann und von wem warum die Fließgewässer so benannt wurden, wie sie jetzt heißen, können wir heute nicht oder nur mit Hilfe etymologischer Hypothesen nachvollziehen und vermuten. Warum wurde z.B. der Rhein zum ersten Mal *Reinos oder die Donau *Dānewjos genannt? Das Problem hängt mit dem hohen Alter der Hydronyme zusammen und hängt davon ab, wie lang bzw. bedeutend ein Fließgewässer ist. Anders ist die Lage, wenn es um die Umbenennung eines Gewässers geht. Wie der im Beitrag beschriebene Fall zeigt, können wir dann genau verfolgen, welche Mitspieler in der Neuzeit an einer Um- oder Neubenennung fördernd oder hinderlich beteiligt sind. Es ist symptomatisch, dass beim Beispielfall aus Bayern der Schwappach benannte Flusslauf relativ kurz, aber ein Zufluss eines großen Flusses, des Mains, ist. Darüber hinaus ist interessant und bezeichnend, dass das Engagement zweier Heimatforscher notwendig war, um eine Umbenennung in Gang zu bringen. Mit ihren Initiativen verbunden sind Fragen der Geographie, Siedlungsgeschichte und Namenüberlieferung. Ferner spielt dabei die Namenetymologie des Hydronyms Schwappach eine wichtige Rolle und wird neu diskutiert.

Full text

Acta Linguistica Lithuanica 2025, vol. 92, pp. 1–10 Contents link / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektroninis) VÍZFOLYÁSOK ELNEVEZÉSE ÉS ÁTNEVEZÉSE. A SCHWAPPACH ESETE. KIEGÉSZÍTÉS A NÉMET VÍZNEVEK KÖNYVÉHEZ. A folyónevek elnevezése és átnevezése. Adatok a Schwappach kiegészítése a Német víznevek szótárában ALBRECHT GREULE, Regensburgi Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: – Kutatási területei: szöveggrammatika, teolingvisztika és egyházi ének, névtan, történeti szintaxis. https://doi.org/10.35321/all92-04 MEGJEGYZÉS Ma nem tudjuk, vagy csak etimológiai hipotézisek segítségével tudjuk rekonstruálni és kikövetkeztetni, hogy mikor, ki és miért nevezte el úgy a folyóvizeket, ahogyan ma hívják őket. Miért nevezték például a Rajnát először *Reinos-nak, vagy a Dunát *Dānewjos-nak? A probléma a víznevek nagy régiségével függ össze, és attól is, hogy milyen hosszú, illetve jelentős az adott vízfolyás. Más a helyzet, amikor egy vízfolyás átnevezéséről van szó. Amint a cikkben bemutatott eset is mutatja, ilyenkor pontosan nyomon követhetjük, hogy az újkorban mely szereplők támogatták vagy akadályozták az át- vagy újraelnevezést. Jellemző, hogy a bajorországi példában a Schwappach nevű folyószakasz viszonylag rövid, mégis egy nagy folyó, a Main mellékfolyója. Érdekes és tanulságos továbbá, hogy két helytörténész közreműködésére volt szükség ahhoz, hogy elinduljon az átnevezés. Kezdeményezéseik földrajzi, településtörténeti és névhagyományozási kérdésekkel kapcsolódnak össze. Emellett fontos szerepet játszik a Schwappach víznév etimológiája is, amelyet új megközelítésben vitatnak meg. Schwappach KULCSSZAVAK: folyónév, át-/újraelnevezés, településtörténet, névetimológia, fantomnév. Copyright © 2025 Albrecht Greule. A Litván Nyelvi Intézet kiadása. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjeszthető, amelyek korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesznek lehetővé bármilyen médiumban, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és a forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjeszthető, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátlan felhasználását, terjesztését és sokszorosítását bármilyen médiumban, a szerző és a forrás feltüntetésével. Beérkezett: / Gauta: 2025-01-12. Elfogadva: / Priimta: 2025-03-12. 1 ÖSSZEFOGLALÓ A víznevek eredete – hogy mikor, ki és miért nevezte el először a folyóvizeket a ma használatos nevükön – gyakran meghaladja teljes megértésünk határait. Csupán találgathatunk etimológiai hipotézisekre támaszkodva. Például miért nevezték a Rajnát *Reinos-nak, vagy a Dunát *Dānewjos-nak? Az ilyen kérdések szorosan összefüggnek e nevek nagy régiségével, valamint az általuk jelölt vízfolyások jelentőségével vagy méretével. Más a helyzet azonban, ha egy vízfolyás átnevezéséről van szó. A cikkben tárgyalt eset jól szemlélteti, hogy pontosan nyomon követhetjük, kik és milyen tényezők játszottak szerepet egy modern kori átnevezésben, illetve milyen akadályok hátráltatták azt. Egy sokatmondó bajorországi példa mutatja ezt a dinamikát: a viszonylag rövid Schwappach, amely a Main egyik mellékfolyója, egy átnevezési kezdeményezés középpontjába került. Figyelemre méltó, hogy a folyamat elindításához két helytörténész elkötelezett közreműködésére volt szükség. Kezdeményezéseik a földrajz, a településtörténet és a névátadás tágabb kérdéseire irányítják a figyelmet. Emellett a Schwappach víznév etimológiája is kulcsszerepet játszik, és a fejlemények fényében ismét vizsgálat tárgyává válik. KULCSSZAVAK: folyónév, átnevezés, településtörténet, névetimológia, fantomnév. 1. A VÍZNÉV A SCHWAPPACH A Schwappach víznév hiába kereshető a Német víznevek könyvében (Deutsches Gewässernamenbuch, DGNB). A Schwappach településnév is elrejtőzik a Unter-Schwappach és Ober-Schwappach névelemeket tartalmazó összetételek között. A két egyházi település Knetzgau község része, Haßberge járásban, Alsó-Frankföldön (Bajorország). Mindkettő a Steinsfelder Mühlbach mellett fekszik. Forráságai, a Löhrenbach és az Eschenauer Mühlbach, a Steigerwald Natúrparkban erednek. A Steinsfelder Mühlbach a Löhrenbachhal együtt több mint 10 km hosszú, és Wonfurttól nyugatra (Haßberge járás, Alsó-Frankföld, Bajorország) bal felől a Seebachba torkollik; ez utóbbi a Mainba ömlik. Az alsó folyásánál Schwappach néven is említik¹. A Schwappach névnek a Steinsfelder Mühlbach felső folyása mentén fekvő településnévként való előfordulása és alsó folyásánál névváltozatként való felbukkanása közötti eltérés arra enged következtetni a tapasztalt víznévkutatók számára, hogy eredetileg az egész folyót – legalább a forráságak egyesülésétől a torkolatig – Schwappach néven hívták, és az elnevezés az alsó folyás felől terjedt el. A Hans Krahe által alapított, Wolfgang P. Schmid szerkesztésében megjelenő Hydronymia Germaniae című sorozatban – amely csaknem valamennyi német víznév gyűjteménye történeti adataival együtt – az Ober- és Unterschwappach helyneveket a Schwappacher See címszó alatt találjuk. A tó a térképszelvény szerint (Messtischblatt, Topographische Karte 1:25000, é. n., 5934. sz.) jobbra a Höckerseegrabenbe (a Pfaffbachba, majd a Mainba) folyik. Történeti adatokat nem közöl². A helymeghatározás a jelenlegi ismeretek szerint téves. Ezért hiányzik a Schwappach címszó a DGNB-ből. Az Unterschwappachban felnőtt testvérek, Heribert Muser és Ernst Muser helytörténészként különböző módokon – egyikük történészként, másikuk jogászként – azt tűzték ki célul, hogy visszaállítsák a Steinsfelder Mühlbach régi, egységes elnevezését, ¹ Schwappach-Wikipedia. Vö. Muser 2024a és 2024b képekkel illusztrált leírását a folyóvízről, valamint a vízfolyás eltérő elnevezéseit a 2. fejezetben. ² Sperber 1970: 211. 2 nevezetesen a Schwappach, ahogyan a köznyelvben és a helytörténeti irodalomban nevezik, visszaállítása. A 2. „Átnevezési kísérlet” című fejezet ismerteti, milyen hatósági akadályokat kellett leküzdeni, és milyen eredménnyel. 2. ÁTNEVEZÉSI KÍSÉRLET A Bajor Tartományi Földmérési Hivatal által 1980-ban kiadott topográfiai térképek (L 6128) a Steigerwaldban eredő, és Horhausenben (Theres község, Haßberge járás) a Mainba torkolló vízfolyást még Schwappach néven tüntetik fel. A 2020-ban közzétett hivatalos térképeken azonban ugyanezt a vízfolyást Steinsfelder Mühlbach néven jelölik. Negyven év alatt megváltozott a hivatalos neve, anélkül, hogy Knetzgau község önkormányzata és Ober- és Unterschwappach lakói ezt észrevették volna, vagy tájékoztatást kaptak volna róla. Ellentétben azzal az általános vélekedéssel, hogy a települések lakóit nem érdekli, hivatalosan és a térképeken milyen néven szerepel az a vízfolyás, amelynek partján élnek, Ernst és Heribert Muser helytörténészek feladatuknak tekintették, hogy térképen láthatóvá tegyék és hivatalosan visszaállítsák a Schwappach vízfolyás neve és a településnevek (Ober-, Unter-)Schwappach közötti kapcsolatot. Heribert Muser egy tanulmányban etimológiai vizsgálatokkal tárta fel a Schwappach név történeti mélységét (lásd alább a 3. fejezetet), Ernst Muser pedig jogászként nem akarta szó nélkül tudomásul venni, hogy az említett vízfolyás „már jó ideje minden nyilvánvaló és igazolható ok nélkül a »Steinsfelder Mühlbach« hivatalos nevet viseli, és a jövőben is viselnie kellene. Mindenekelőtt az a nyomasztó gondolat lebegett a szemünk előtt, hogy a névváltoztatással a két Schwappach falut megfosztották településnevük »keresztszülői« szerepétől. Nem zárható ki, hogy figyelmen kívül maradt a történettudományban általánosan elfogadott tétel, miszerint a vízfolyások mentén létrejött települések rendszerint a régebbi víznévből vették át a településnevüket. Ehhez járul, hogy a helyi lakosoknak nem adtak lehetőséget véleményük kifejtésére. Érdekeik és érzelmeik ezáltal súlyosan sérülhettek.” Mit der offiziellen Bitte um Überprüfung der hydronymischen Angelegenheit und mit der „Anregung“, dem Gewässer den ursprünglichen Namen Schwappach zurückzugeben, setzte Ernst Muser am 9.6.2023 einen amtlichen Briefwechsel in Gang, der mit der „Bekanntmachung über die Teilumbenennung des Gewässers Steinsfelder Mühlbach in Schwappach am 29.7.2024 endete. Involviert waren zuvor das „Landesamt für Digitalisierung, Breitband und Vermessung“, das Wasserwirtschaftsamt Bad Kissingen, die beteiligten Gemeinden sowie das Bayerische Staatsministerium für Umwelt und Verbraucherschutz. Nach mehreren Bescheiden, die eine Umbenennung im Sinn des Bittstellers ablehnten, erfolgte überraschend am 29.2.2024 die Mitteilung des Wasserwirtschaftsamtes Bad Kissingen, dass ³ Muser 2024: 1f. 3 időközben döntés született a részleges átnevezésről, és már csak végre kell hajtani⁴. Nem tudni, mi idézte elő a hatóságok szemléletváltását. A Haßberge járási hivatal végső eljárása és a jogi osztály felülvizsgálata után a járási hivatalos közlönyben a következő tartalmú közleményt tették közzé: „A »Steinsfelder Mühlbach« vízfolyásnak az a szakasza, amely az »Löhrenbach« és az »Eschenauer Mühlbach« Oberschwappach (Knetzgau község) előtti összefolyásától a »Zabelbach« Hohenmühlénél (Knetzgau község) található torkolatáig tart, »Schwappach« névre változik.” A helytörténészek erőfeszítései, hogy a történeti ismeretek alapján feltételezett eredeti, teljes Schwappach nevet hivatalosan visszaállítsák, csak részleges sikerrel jártak: a Schwappach hidronim lett a Steinsfelder Mühlbach azon szakaszának neve, amely Ober- és Unterschwappachon folyik keresztül. A Steinsfelder Mühlbach név az alsó folyószakasz neveként továbbra is érvényben marad. – A hivatalos részleges átnevezés névlexikográfiára gyakorolt következményeiről lásd az 5. fejezetet. 3. NÉVTÖRTÉNET / ETIMOLÓGIA A Steinsfelder Mühlbach kívánt, csak részben sikeres átnevezését tudományos szempontból jelentősen előmozdították Heribert Muser kutatásai a Schwappach név etimológiájáról és koráról, amelyeket 2024-ben publikált a Der Steigerwald. Zeitschrift einer fränkischen Landschaft⁵ című folyóiratban. Az indíttatást a Heimatbuch für das Tal der Schwappach⁶ című kötetben előadott etimológia vitára bocsátása adta; ez a Schwappach név feltehetően legkorábbi okleveles említésén alapul. A névalak Suabaha, a 12. században íródott, a fuldai kolostorhoz tartozó kartuláriumban, a Codex Eberhardiban található, és „800 körülre” datálják (a Suabaha névről bővebben lásd a 4. fejezetet). A név biztosan adatolt előfordulásai a Schwappach településekre vonatkoznak: 1285 (?) Swapach, 1303 Swopach; a nyelvjárási alak Schwabb⁷. A későbbi történeti adatok jól levezethetők a legrégebbi Suabaha alakból (olvasd: Swab-aha); a Suabaha írásalak /-b-/ hangjának későbbi adatokban /-p-/ hangra változása a bajor írásgyakorlat <p>-t, nem pedig <b>-t használó szokására vezethető vissza. Az összetétel második tagja, a Suab-aha is, amely ófelnémetül „folyóvizet” jelentett, a dél-németországi víznevekben rendszeresen gyengült -ach alakban jelenik meg (önálló köznévként Ach, Ache stb.). ⁴ Muser 2024: 4. ⁵ Muser 2024a; 2024b. ⁶ Wailersbacher 1986: 12–19. ⁷ Belege nach Muser 2024a: 4; Muser 2024b: 8. Die beiden Schwappach-Orte werden im Codex Eberhardi I, 177va, als „Esh inowe ubi est curia sicut Hamelenburg. In quam curiam pertinent, Swapach, Swapach“ lokalisiert; Oberschwappach als „sita iuxta ecclesiam Gangolfi“. 4 Muser érvelése nem a név hangalaki fejlődését vitatja, hanem a „sváb-patak” értelmezést. Ahogyan Wolf-Armin v. Reitzenstein a Mittelfrankenben fekvő Schwabach város nevével kapcsolatban – amely a Schwabach folyó Mainba torkollásánál fekszik (a 12. századi évkönyvekben Suabach alakban említik) – a Suab-(ach) meghatározó elemet az alemannokkal8 hozza összefüggésbe, úgy a Heimatbuch für das Tal der Schwappach című kötet is azt állítja, hogy a Schwappach név (< Suabaha) a „Main-svébek” jelenlétére vezethető vissza a Kr. e. 2. és 1. század fordulóján9. Kr. e. 60 táján a svébek és más germánok behatoltak a Main és az Alpok közötti területre; a régészeti források tanúsága szerint a Main mentén és attól északra valóban léteztek állandó települések. Ezeket az úgynevezett „Main-svébeket” Drusus Kr. e. 10/9-ben hódította meg10. Azt azonban, hogy a svébek tartósan megtelepedtek-e a Main mentén és a Steigerwald szélén, régészeti leletekkel kellene bizonyítani. Az is kérdéses, hogy a nevük rögzülhetett-e egy víznévben, és fennmaradhatott-e egészen a középkorig12. A Schwappach név bizonytalan, „sváb-patak” jelentésű etimológiájával szemben Heribert Muser olyan alternatívát kínál, amely „a vízfolyásnak, eredetének és útvonalának földrajzi-hidrológiai vizsgálatán alapul, abban a tájban, amely formálja a patakot, és amelyet a patak is formál”13. Feltűnő, hogy a Schwappach vízállása az eredetvidék, a Steigerwald éghajlati viszonyaitól függ: a magaslatok felfogják a nyugatról érkező, esőt hozó felhőket, a hosszabb ideig tartó csapadék pedig jelentős víztömegeket eredményez. Ezek a csekély lejtésű szántó- és rétterületen súlyos áradásokat és elöntéseket okoztak, amelyek a part mentén fekvő ingatlanokat is érintették. Unterschwappachban és a patak alsó szakaszán fekvő Steinsfeldben a gazdák a vízfolyás közelében telepedtek le, és sokat szenvedtek az áradásoktól. „A patak kiáradásra való hajlama a közelmúltban is megfigyelhető.”14 A névetimológiában rendszerint egy adott névhez keresik a megfelelő névadási indítékot. A jelen esetben fordított a helyzet: a referenshez, a Schwappachhoz van egy hihető névadási indíték, de az ehhez illő közszót még keresni kell. A Steigerwaldból érkező, alsó szakaszán elöntéseket, majd elmocsarasodást okozó folyó legtalálóbb jellemzése a német schwappen ige volt. A DWB 15. kötete (DWB XV), 2281. hasábja a schwappen jelentését a következőképpen írja le: „tulajdonképpen folyadékokról,” 8 Feltételezi az (ófelnémet) Suāba ’a svébek’ és az alemannok tárgyi azonosítását, valamint azt, hogy a „Main-svébek” Suāba néven nevezték, illetve nevezték magukat. 9 Reitzenstein 2009: 203. 10 Wailersbacher 1986: 18f. 11 Sueben: Wikipedia. 12 A Schwab névvel jelölt vízfolyások koráról lásd még Fastnacht 2002: 13–18. 13 Muser 2024b: 4–7. 14 Muser 2024b: 6. 5 csobogva, csapkodva odacsapódni, túlfolyni (emellett: schwippen, schwuppen), túlfolyást okozni, ráönteni, elárasztani; laza, szivacsos, puha, zsíros tömegekről: lötyögni, ingadozni és hasonlók.” A legkorábbi adatként ezt idézi: Joh. Barth, weiberspiegel, 1565: „mit dem wasser etc. im tragen schwappen”. Ezzel az etimológiai háttérrel a Schwappach a Main és a Neckar vízgyűjtő területén található vízfolyások egy csoportjához kapcsolódik, például a Schwabbachhoz és a Schwabachhoz15, amelyekre feltehetően a Schwappach fent leírt földtani-vízrajzi viszonyaihoz hasonló körülmények voltak jellemzők. Az összes név történeti adatai összességükben a következő képet adják: 8. század: Suabaha, 9. század: Suabah, 11. század: Suapaha, Svaba, 12. század: Suaba, 13. század: Swapah, Swapach, 14. század: Swabach, 15. század: Swapach, Schwabach. A név története során az írásmódokban megfigyelhető változások mind ismert hangváltozásokkal magyarázhatók. Valamennyi név kiinduló alakjának az ófelnémet *Swab-aha forma tekinthető, hangeltolódással: *Swap-aha. A folyónév első eleme, a *Swab-aha etimológiailag összefüggésbe hozható az újfelnémet schwabb-en ige tövével, illetve hangeltolódással a schwapp-en alakjával (lásd fent) – a különbség az, hogy az igető a névszótőhöz, a *swab alakhoz képest a szó végén megkettőződik, ami az (ismétlődő) túlfolyás folyamatának megnevezését hivatott nyomatékosítani, és hangutánzó eredetű (vö. a schwapp! indulatszóval). A germán *swab további etimológiája tisztázatlan; valószínűleg nyugat-germán hangszimbolikus szóalkotásról van szó. Szemantikailag és morfológiailag közeli az angol swamp szó, amelynek jelentése ’víz alá helyez, eláraszt; mocsár’16, ha a germán *swab mellett feltételezünk egy germán szóvégi változatot, a *swap alakot, amely egy nazális infixummal (–m–) bővült17. 4. SUABAHA (KNETZGAU) – FANTOMNÉV? A Codex Eberhardiból származó Suabaha adat valóban a Schwappach (Knetzgau község) településnévre vonatkozik? A Codex Eberhardi I kéziratának 152rb fóliójáról készült digitális másolatba (304. digitális kép) betekintve látható, hogy az Suabaha (elválasztó pont nélkül) a Suabheim előtt szerepel a helyek együttesében, többek között Biergila (=Marktbergel, Mittelfranken) és Vrbareshei(m) (=Urfersheim, Mittelfranken) neve mellett, az „in pago R angewe” (= Rangau, Mittelfranken) kifejezésben; ezeket a helyeket „die comitissa Reginsuinit” adományozta a fuldai kolostornak. A szöveg egy hagyományozási oklevélből átmásolt kivonat, amelyet a 9. századra datálnak, és a Codex Eberhardi kiadásában a 93. számot viseli18. 15 Vö. DGNB 484; DONB 573. 16 A DWB XV, 2198. hasábja a Schwamm címszó alatt (ófelnémet swamp) az angol swamp szót a német schwappen szóval hozza kapcsolatba. A DWB szerint a Schwamm eredeti jelentése ’engedékeny, ingadozó tömeg’ volt. 17 Vö. IEW I 1052. 18 Meyer zu Ermgassen 1995: 259. 6 Felmerül a kérdés, hogy a Suabaha Suabheim szintagma két településre vonatkozik-e, vagy csak egyre. A 9. századi Suabheim adatot a Wikipedia–Schwebheim (Burgbernheim) helyesen a mai Schwebheimre (Burgbernheim városa, Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járás, Közép-Frankföld) vonatkoztatja – nem pedig, ahogyan Reitzenstein (2009: 205) teszi, a Schwebheimre (Schweinfurt járás, Alsó-Frankföld). A közép-frankföldi Schwebheimnél ered a halban gazdag Aisch. Elképzelhető, hogy a Codex Eberhardi előzményeiként szolgáló iratokban egy település neveként, a mai Swebheim (Közép-Frankföld) neveként <suabah heim> állt, és a másoló tévedésből vagy szándékosan két nevet alkotott belőle: Suabaha és Suabheim. A <suabah> alakot nem vízfolyásnévnek, hanem területnévnek tartom, amely Schwebheim településközpontjától mintegy másfél kilométerre délre, az Aisch forrásvidékére utal. A területnév alapformája (ófelnémet) *Suab-ahi semlegesnemű, később *Swebech, *Swebich; a germán *swab- (l. 3. fejezet) tőből, az ófelnémet -ahi kollektív szuffixummal képződött¹⁹. Mihelyt a *Suabahi a -heim alapszóval összetételt alkotott, a *Suabah(i)heim haplológiai úton Suabheim alakra rövidült, később hasonlóképpen a *Suebichheim alak Swebheim alakra stb., nyelvjárási alakja šwēbb. Összehasonlításképpen felhozható Schwebda településnév (Meinhard község, az észak-hesseni Werra-Meißner járás), amely a Meinhard keleti lejtőjén, a Werránál fekszik: 9. század Suebada (a fuldai birodalmi apátság oklevele), 1243 Suevede, 1269 in Swebede; eredetileg helymegjelölés, *Swab-idi, amely a germán *swab- tőből (l. fent) az ószász -ithi semlegesnemű kollektív szuffixummal képződött²⁰. Így két szinonim területnevet kapunk: *Swab-ahi (Közép-Frankföldön) és *Swab-idi (Észak-Hessenben); mindkét név ugyanabból a germán *swab- ‘túlcsordulás’ jelentésű tőből, különböző szuffixumokkal képződött. Másfelől biztos, hogy a Suabaha említése nem fiktív név, de nem az alsó-frankföldi Schwappachra, hanem a közép-frankföldi Schwebheimre vonatkoztatandó. 5. SCHWAPPACH: KIEGÉSZÍTÉS A DGNB-HEZ A Codex Eberhardi Suabaha adatától függetlenül a Schwappach a Schwabach víznevek csoportjába sorolható, és kiegészítésként fel kell venni a DGNB-be. A die Schwappach folyónév jól illeszkedik a Knetzgau környéki földrajzi névtájba. A Schwappach megfelelője a Main túlsó partján, a Haßberge-hegységből eredő és Haßfurtban a Mainba torkolló Nassach²¹. Mindkét név összetétel, amelynek alapszava az ófelnémet aha ‘vízfolyás’, meghatározó tagjuk pedig hidrológiai sajátosságokra (az áradásra való hajlamra, a környező növényzetre) utal. E névképzési mód alapján a következőkhöz sorolhatók: ¹⁹ Bach 1953: § 193–195, 160–162. ²⁰ A kutatás általában az ófelnémet swebēn ‘hullámzik, hömpölyög, mozog, úszik’ szóval hozza kapcsolatba; vö. Udolph 2023: 148. ²¹ A Nassach névhez l. DGNB 370. 7 A víznevek azon rétegéhez tartoznak, amelyet a kora középkorban betelepülők neveztek el. A régebbi névrétegekhez csak a Main germánok előtti neve (latinul Moenus), valamint a germán *Hasa víznév tartozik, amely a Habfurt, Hassgau és Hassberge nevek részeként maradt fenn, és a Nassach régi neve22. A legújabb víznévréteghez tartozik a Löhrenbach neve, amely a Schwappach egyik forrásága, és a vörösfenyő-állományról (a Steigerwaldban) kapta nevét23. IRODALOM Bach Adolf 1953: Deutsche Namenkunde II: Die deutschen Ortsnamen [German Onomastics II: German Place Names] 1, Heidelberg, Winter. Codex Eberhardi: A Codex Eberhardi digitális másolatai [A Codex Eberhardi digitális másolatai]: HStAM K 425 und HStAM K 426. Hozzáférés: https://arcinsys.hessen.de>arcinsys>list.action [hozzáférés: 2025.01.20.]. DGNB: Deutsches Gewässernamenbuch: Etymologie der Gewässernamen und der zugehörigen Gebiets-, Siedlungsund Flurnamen [German Water Name Book: Etymology of Water Names and the Associated Area, Settlement and Field Names], von A. Greule, Berlin, Boston: De Gruyter, 2014. DONB: Deutsches Ortsnamenbuch [German Place Name Book], hrsg. von M. Niemeyer, Berlin, Boston: De Gruyter, 2012. Fastnacht Dorothea 2002: Der Ortsname Erlangen. Siedlungsgeschichte von Alterlangen und Erlangen aus namenkundlicher Sicht [The Place Name Erlangen. Settlement History of Alterlangen and Erlangen from an Onomastic Perspective]. – Jahrbuch für fränkische Landesforschung 62, [1–20]. Zugang: http://daten.digitale-sammlungen.de/bsb00048855/image_15 [Zugriff 03.02.2025]. Greule Albrecht 2016: Gewässernamenschichten im Main-Donau-Raum [Water Name Layers in the Main-Danube Region]. – Römer – Baiern – Franken. Archäologie, Namenforschung, Sprachgeschichte im Main-Donau-Raum [Romans – Bavarians – Franks. Archaeology, Onomastics, Language History in the Main-Danube Region] 7, hrsg. von R. Bergmann, S. Stricker, Bamberg: University of Bamberg Press, 9–23. IEW I: Indogermanisches etymologisches Wörterbuch [Indo-European Etymological Dictionary] 1, von J. Pokorny, Bern, München: Francke Verlag, 1959. Meyer zu Ermgassen Heinrich, Hrsg., 1995: Der Codex Eberhardi des Klosters Fulda [The Codex Eberhardi of the Fulda Monastery] 1, Marburg: Elwert. Muser Ernst 2024: Teilweise Umbenennung des Fließgewässers „Steinsfelder Mühlbach“ in den früheren amtlichen Namen „Schwappach“. Ablauf des behördlichen Verfahrens. Zusammenfassung [Partial Renaming of the River “Steinsfelder Mühlbach” to Its 22 A germán *Hasa névhez vö. DGNB 210. 23 A frankföldi víznevek kronológiai rétegződéséhez l. Greule 2016. 8 „Schwappach” korábbi hivatalos neve. A közigazgatási eljárás menete. Összefoglalás] (személyes közlés A. Greule részére, 2024.10.21.). Muser Heribert 2024a: Die Bedeutung des Ortsund Gewässernamens „Schwappach“ [The Meaning of the Place and Water Name “Schwappach”], Teil 1. – Der Steigerwald 44(1), 3–7. Muser Heribert 2024b: Die Bedeutung des Ortsund Gewässernamens „Schwappach“ [The Meaning of the Place and Water Name “Schwappach”], Teil 2. – Der Steigerwald 44(2), 4–11. Reitzenstein Wolf-Armin Frhr. v. 2009: Lexikon fränkischer Ortsnamen Herkunft und Bedeutung. Oberfranken, Mittelfranken, Unterfranken [Lexicon of Franconian Place Names: Origin and Meaning. Upper Franconia, Middle Franconia, Lower Franconia], München: C. H. Beck. Sperber Rüdiger, Bearb., 1970: Das Flussgebiet des Mains: Hydronymia Germaniae [The River Basin of the Main: Hydronymia Germaniae], Reihe A, Lieferung 7, begr. von H. Krahe, hrsg. von W. P. Schmid, Wiesbaden: Steiner. Udolph Jürgen 2023: Namen – Zeugen der Geschichte [Names – Witnesses of History], hrsg. von K. Casemir, U. Ohainski, Heidelberg: Winter. Wailersbacher Rainer 1986: 700 Jahre Swapach – Eschenawe – Wunnawe, Ober-, Unterschwappach, Eschenau, Wohnau [700 Years of Swapach – Eschenawe – Wunnawe, Ober-, Unterschwappach, Eschenau, Wohnau], hrsg. von G. Knetz gau, Haßfurt: Tagblatt-Druckerei. ONLINE-TEXTE DWB XV: Deutsches Wörterbuch von Jacob und Wilhelm Grimm [Jacob és Wilhelm Grimm német szótára], 15. digitális változat. Elérés: https://Wörterbuchnetz.de [hozzáférés: 2025.1.28.]. Schwappach: Wikipedia. Elérés: https://de.wikipedia.org>wiki>Schwappach [hozzáférés: 2025.1.10.]. Schwebheim (Burgbernheim): Wikipedia. Elérés: https://de.wikipedia.org>wiki>Schwebheim_(Burgbernheim) [hozzáférés: 2025.1.25.]. Sueben: Wikipedia. Elérés: https://de.wikipedia.org>wiki>Sueben [hozzáférés: 2025.1.18.]. 9 Folyónevek elnevezése és átnevezése. A Schwappach névre vonatkozó adatok kiegészítése a Német víznevek szótárában ÖSSZEFOGLALÁS Schwappach – a Steinfeld melletti Mühlbach folyó (a Mainba torkolló Zeebach bal oldali mellékfolyója) egyik szakaszának neve. Alsó-Frankföldön, Bajorországban, Haßberge járásban, Knetzgau községben található az Oberschwappach és az Unterschwappach helynév. A Schwappach helynevet, vagyis az Oberschwappach nevet a 13. század második felében említik (a kiegészítés másolatában) Swapach sita iuxta ecclesiam sancti Gangolfi formában (mai német nevén Gangolfsberg (Steigerwald)); továbbá egy 1303/13-ból (1358-as másolatban) származó említésben szerepel a Nidenswopach, in inferiori Swopach helynév, nyelvjárási alakja pedig Schwabbi. Alapformája, az ófelnémet *Swab-aha összetett nevet tanúsít, amely az ófelnémet aha ‘folyó víz’ alapszóból és a nyugat-germán *swab- ‘a lehulló víz okozta hang, csobbanás’ elemből áll. Vö. továbbá a korai középnémet schwappen → Schwabach, valamint a közép-felnémet Swapach > Schwappach alakokat, amelyekben /-pp-/ gemináció figyelhető meg; vö. a schwapp! indulatszóval, amelyet a csattanó hang leírására használnak (Muser 2024a; 2024b). A tény helytállóságát jóindulatúan megerősítette dr. Wolfgang Janka, a Müncheni Bajor Tudományos Akadémia munkatársa. 10