Lexical Representations of the Concept of “SEN” (‘dream, sleep’) in the Onomasiological Słownik pojęciowy języka staropolskiego Online

Acta Linguistica Lithuanica 2025, 93. kötet, 1–16. o. Tartalomjegyzék linkje / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektroninis) Copyright © 2025 Bożena Sieradzka-Baziur. A Litván Nyelv Intézete adta ki. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; ez lehetővé teszi a korlátozás nélküli használatot, terjesztést és sokszorosítást bármilyen médiumban, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons” névfeltüntetési licenc feltételei szerint terjesztik, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátlan felhasználását, terjesztését és többszörözését bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Beérkezett: / Gauta: 2025-05-24. Elfogadva: / Priimta: 2025-09-18. 1 A „SEN” („ÁLOM, ALVÁS”) FOGALOM LEXIKAI REPREZENTÁCIÓI AZ ONOMASZIOLÓGIAI SŁOWNIK POJĘCIOWY JĘZYKA STAROPOLSKIEGO ONLINE CÍMŰ SZÓTÁRBAN A SAPNAS („álom, alvás”) fogalom lexikai reprezentációi a Régi lengyel nyelv fogalmi szótárának onomasziológiai online változatában BOŻENA SIERADZKA-BAZIUR Lengyel Nyelvi Intézet E-mail: [email protected] ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-4214-7268 Kutatási területek: nyelvészet. https://doi.org/10.35321/all93-08 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ABSZTRAKT A tanulmány a Słownik pojęciowy języka staropolskiego (Az ólengyel nyelv fogalmi szótára) online elérhető leírását nyújtja (a továbbiakban SPJS). A Lengyel Tudományos Akadémia Krakkói Lengyel Nyelvi Intézetében szerkesztették 2011–2015 között a nyomtatott, tizenegy kötetes Słownik staropolski (Ólengyel szótár) alapján (a továbbiakban SStp néven is). Adatbázis az onomasziológiai és egyéb, a 12. századtól a 16. század elejéig feljegyzett legrégebbi lengyel szókincs kutatására irányuló vizsgálatokhoz. A tanulmány bemutatja továbbá a SPJS-ben a SEN//ÁLOM, ALVÁS fogalmát reprezentáló folyamatos és megszakított középkori lexikai egységek onomasziológiai elemzésének eredményeit. Ez a SPJS fogalmi struktúrájának 231 fogalma közül az egyik. E fogalmon belül 19 megszakított autoszemantikus egység és 86 folyamatos autoszemantikus egység található. Az elvégzett onomasziológiai elemzés azt mutatja, hogy 10 különálló szemantikai mezőzónához tartoznak, amelyek mindegyike kiegészíti a többit. Az elemzett szavak többsége változatlan jelentésben maradt fenn napjainkig, némelyikük archaizmus, a többi pedig kompetenciahomonima. KULCSSZAVAK: ólengyel, diakrón nyelvészet, onomasziológia, lexika, fogalom, az álom/alvás szemantikai mezője, fogalmi osztályozás, szemantikai archaizmus. 2 ANNOTÁCIÓ A cikk a Régi lengyel nyelv fogalmi szótárának (lengy. SPJS) online változatát tárgyalja. Ezt a tizenegy kötetes, nyomtatott Régi lengyel nyelv szótára (lengy. SStp) alapján 2011–2015-ben szerkesztette a Lengyel Tudományos Akadémia krakkói Lengyel Nyelvi Intézete. Ez egy adatbázis a XII. századtól a XVI. század elejéig dokumentált lengyel nyelv legrégebbi lexikájának onomasziológiai és egyéb kutatásaihoz. A cikk emellett bemutatja a SAPNAS // SAPNAS, MIEGAS fogalmat az SPJS-ben reprezentáló folyamatos és nem folyamatos középkori lexikai egységek onomasziológiai elemzésének eredményeit. Ez az SPJS konceptuális struktúrájának 231 fogalma közül az egyik. E fogalomban 19 nem folytatólagos autószemantikus egység és 86 folytatólagos autószemantikus egység található. Az elvégzett onomasziológiai elemzés azt mutatja, hogy ezek 10 különálló szemantikai mezőzónához tartoznak, amelyek kiegészítik egymást. Az elemzett szavak többségének jelentése napjainkig változatlan maradt, néhány szó archaizmus, mások pedig a kompetencia homonimái. KULCSSZAVAK: ólengyel nyelv, diakrón nyelvészet, onomasziológia, lexika, konceptus, a szóálom / alvás szemantikai mezője, fogalmak osztályozása, szemantikai archaikusság. 1. Bevezetés Az onomasziológiai kutatások hosszú hagyományra tekintenek vissza: a 19. század második felében, a román nyelvek területén olyan nyelvészek kezdeményezték őket, mint Friedrich Diez, Ernst Tappolet és Adolf Zauner. Az onomasziológia kifejezést, amely a görög onomasía, „elnevezés” szóból, valamint a görög -logía szóból keletkezett, Zauner vezette be a nyelvészetbe a 20. század elején. A kifejezés etimológiai jelentése szerint az onomasziológia az elnevezés tudománya. Valójában azonban hatóköre ennél jóval szélesebb, mivel az onomasziológusok többek között azt vizsgálják, hogy a nyelvhasználók miként kategorizálják a valóságot azáltal, hogy nevet adnak a világ megkülönböztetett elemeinek. 1932-ben Karl Jaberg, az onomasziológia egyik legfontosabb teoretikusa, igen tág értelemben fogalmazta meg annak feladatait: A kutatás akkori állásának összefüggésében az onomasziológia olyan nyelvészeti diszciplína, amely valamely nyelvi közösség tudatában többé-kevésbé körülhatárolt és eleven képekből vagy egymással összefüggő fogalmak csoportjaiból kiindulva összegyűjti ezek különféle lexikológiai, stilisztikai, metaforikus és minden nyelvtanon kívüli kifejezési lehetőségeit az adott nyelvi terület irodalmi nyelvében és nyelvjárásaiban. < /??>С }]} алди?]}]} เน็ตทรู? Célja a [nyelvi kifejezőeszközök] értelmezése valamennyi fogalmi, történeti-ténybeli, földrajzi és pszichológiai tényező figyelembevételével, diakrón és szinkrón megközelítésben (Jaberg 1932: 21, idézi Puzynina 1968: 119–120). Az onomasziológia a lexikológia azon ága, amelyben a folyamatos vagy nem folyamatos aut szemantikus egységeket különböző szempontokból vizsgálják, azon fogalmak neveinek kontextusában, amelyekhez hozzárendelik őket. Az onomasziológust egyaránt érdekli ezen egységek szemantikája és az általuk képviselt fogalmak. Az onomasziológia által felvetett kutatási probléma ezért két kérdésben foglalható össze: 1. Milyen fogalmat képvisel egy adott autoszemantikus egység? 2. Hol helyezkedik el ez a fogalom egy fogalomnevekből álló, meghatározott osztályozási sémán belül? 3 Ez a kutatási probléma hívta életre a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézetében (Instytut Języka Polskiego Polskiej Akademii Nauk IJP PAN) Krakkóban 2011-től napjainkig végzett onomasziológiai kutatásokat. 2. A régi lengyel nyelv online fogalmi szótára mint módosított adatbázis 1 A későbbi onomasziológiai lexikológiai munka elvégzése érdekében a krakkói IJP PAN 2011–2015 között létrehozta a régi lengyel nyelv online onomasziológiai fogalmi szótárát. 2015 óta érhető el az interneten. Módosított adatbázisnak nevezem, mivel 2015–2025 között az e szótár 2 fogalmaihoz rendelt autoszemantikus egységek jellemzőire vonatkozó adatok felhasználásával végzett onomasziológiai munka eredményeként 1) osztályozási sémáját a benne foglalt fogalmak számának növelésével vagy csökkentésével javították és jelenleg is javítják, továbbá 2) módosítások történtek és történnek az autoszemantikus egységeknek az SPJS-ben foglalt fogalmakhoz való hozzárendelésében. A régi lengyel nyelv elektronikus fogalmi szótára ezért nyitott és rendszeresen bővülő munka. 2.1. A régi lengyel nyelv fogalmi szótára kidolgozásának módszertana Nyelv 3 A régi lengyel nyelv fogalmi szótára online létrehozásának célja az volt, hogy osztályozási sémáján belül, amely fogalmak neveiből áll, magában foglalja a teljes korabeli régi lengyel szókincset azáltal, hogy a folytonos autoszemantikus és a megszakított autoszemantikus egységeket ehhez a sémához rendeli, vagyis a nyomtatott Régi lengyel szótár szócikkeiből kiemelt jelentéseket példákkal együtt – lehetővé téve a régi lengyel lexikán végzett további munkát, beleértve az onomasziológiai és egyéb kutatásokat is. Az SPJS létrehozását többek között a következő lexikográfiai művek ihlették: – Peter Mark Roget: Az angol szavak és kifejezések tezaurusza (1852; 2002); – Der deutsche Wortschatz nach Sachgruppen by Franz Dornseiff (1934; 1970); – Begriffssystem als Grundlage für die Lexikographie. Versuch eines Ordnungsschemas by Rudolf Hallig and Walther von Wartburg (1952; 1963); – Az Oxford English Dictionary történeti tezaurusza (HTOED 2009 és HTOEDe); 1 SPJS – A régi lengyel nyelv fogalmi szótára, szerk. B. Sieradzka-Baziur, Krakkó: a Lengyel Nyelv PAN Intézete, 2015. Internetes hozzáférés: http:// spjs.ijp.pan.pl [hozzáférés dátuma: 2025.04.16.]. 2 Internetes hozzáférés: https://spjs.ijp.pan.pl/. 3 A szótár létrehozási folyamatának részletes leírását az Onomazjologiczny słownik online című monográfia tartalmazza. Metodológia. tartalom, felhasználás a kutatásban a „Słownik pojęciowy języka staropolskiego” (Sieradzka-Baziur 2020) példáján. 4 – A Lengyel Tudományos Akadémia nagy 4 lengyel nyelvi szótára (WSJP 2018) (The Great Dictionary of the Polish A Lengyel Tudományos Akadémia nyelve) Piotr Żmigrodzki szerkesztésében (az általános nyelv betűrendes szótára, amelyben a lexikai egységeket tematikailag is kategorizálják). A Régi lengyel nyelv onomasziológiai fogalmi szótárának online változata a Stanisław Urbańczyk szerkesztésében megjelent, tizenegy kötetes, nyomtatott Régi lengyel nyelv szótárában (1953–2002) található anyag felhasználásával készült, és a Régi lengyel nyelv szótárán alapul. I. pótkötet (verba absentia) (SStpS 2014), Ewa Deptuchowa szerkesztésében. A Régi lengyel nyelv onomasziológiai fogalmi szótárának online változata 22 735, a Régi lengyel nyelv szótárából származó szócikket és annak pótkötetében szereplő 1 151 címszót tartalmaz. E szócikkek a 12. századtól a 16. század első feléig terjedő időszak legrégebbi lengyel szókincsét tartalmazzák. A Régi lengyel nyelv onomasziológiai fogalmi szótárának online változata figyelembe veszi a Régi lengyel nyelv szótára és annak pótkötete valamennyi szócikkének teljes szerkezetét. A betűrendes, nyomtatott Régi lengyel nyelv szótárából kinyert adatokat a számítógép memóriájába vitték, majd számos, az elvégzendő munka jellegéhez igazított rendezési és értelmezési eljárásnak vetették alá – ez a munka ugyanis szemantikai hierarchikus szerkezetű elektronikus szótár, amely a régi lengyel anyagot különböző elrendezésekben mutatja be: elsősorban fogalmi, továbbá alfabetikus és grammatikai rendben. A Régi lengyel nyelv szótárában és pótkötetében összegyűjtött régi lengyel lexikon a 23 886 szócikken belül legnagyobb arányban folytonos autoszemantikus egységekből (38 234) és nem folytonos autoszemantikus egységekből (5 943) áll. A fogalmi szótárban éppen ezek a folyamatos és nem folyamatos autoszemantikus egységek kulcsfontosságúak – hozzárendelték őket az SPJS osztályozási rendszeréhez, és e projekt lényegét alkotják. 5 Az SPJS 231 fogalmi kategóriájába sorolták és rendelték őket (2025. április 16-i adatok). Az 2025). egységek fogalmakhoz való hozzárendelését én végeztem, felhasználva azokat a kontextusokat, amelyekbe az adott szó vagy szószerkezet beágyazódott, az Ólengyel nyelv szótára szerkesztőinek definícióit, valamint gyakran a vizsgált szókincs etimológiai és szóalkotási adatainak elemzését is. A jelentés szerint kategorizált, fogalmakat reprezentáló SPJS-lexikai egységek az Ólengyel nyelv szótárának főnévi, igei, melléknévi és határozószói szócikkeinek részét képezik; e szótár a középkori szövegekben adatolt, legkésőbb a 16. század elejéig létrejött legrégebbi lengyel szókincset tartalmazza. Az SPJS osztályozási rendszere jelenleg (2025. április 16-án) 79 782 szemantikai egységet, vagyis lexikai egységek e struktúrához való hozzárendelését 6 tartalmazza. Az alábbiakban szereplő szókincs Az Ólengyel nyelv fogalmi szótára értékes anyag az onomasziológiai kutatások számára, a benne található lexikai egységek gazdagsága miatt, amelyek több száz 4 Internetes hozzáférés: https://wsjp.pl [hozzáférés: 2025.04.16.]. 5 Mivel az SPJS teljes, alfabetikus szótár, amelyet a nyomtatott szótár anyaga alapján hoztak létre, szineszemantikus egységeket, valamint hiányos A, hiányos B és egyéb egységeket is tartalmaz. 6 Internet-hozzáférés: https://spjs.ijp.pan.pl/ukladSemant/index [hozzáférés: 2025.04.16.]. 5 fogalmak – többek között a világegyetemhez, a világhoz, a növényekhez, az állatokhoz, az ember fizikai, mentális, spirituális és társadalmi életéhez, valamint az időhöz, a térhez, a mozgáshoz, a formához, a struktúrához, a számhoz és a kapcsolatokhoz kapcsolódó szókincs. A szókincsre vonatkozó onomasziológiai kutatásaim célja azon nyelvi kifejezőeszközök jellemzése, amelyeket az idegen, főként latinul írt szövegek középkori fordítói vagy a bennszülött alkotók használtak a legrégebbi lengyel lexikon fogalmak szerinti rendszerezésére. Eddigi, az Ólengyel Nyelv Fogalmi Szótárának osztályozási sémája keretében gyűjtött adatokon alapuló elemzéseim többek között azt vizsgálták, hogyan verbalizálták a középkorban az SPJS olyan fogalmait, mint a 2.2.2. ÉRZELMEK; 2.3.5.1.3.1. KERESZTSÉG. JÁNOS KERESZTSÉGE. AZ ÚRÉ KERESZTSÉG; 2.3.5.1.3.4. SZENTMISE; 2.4.1.4. OKTATÁS; 2.4.1.5.3. KÖZVETÍTÉS; 2.4.4. NYELV; 2.4.4.7. CSEND. E kutatás elvégzését a nyelv jobb megértésének vágya vezérli: 7 azáltal, hogy feltárja a lengyel nyelv fejlődésének legrégebbi korszakából származó lexikai csoportokon belül előforduló szemantikai kapcsolatokat, valamint adatokat szolgáltat további onomasziológiai és szemantikai elemzésekhez, amelyek célja annak meghatározása, hogy egy adott fogalmat miként verbalizáltak a későbbi korszakokban – ehhez segítséget nyújthat az általam javasolt módszertan. 2.2. A régi lengyel nyelv fogalmi szótárának osztályozási rendszere Nyelv online A Régi lengyel nyelv fogalmi szótárának legfontosabb része a szisztematikusan bővített és tökéletesített SPJS-besorolási rendszer, amelyhez középkori autószemantikus lexikai egységek vannak hozzárendelve. Célja az volt, hogy a benne található lexikai adatok alapján lehetővé tegye a legrégebbi lengyel szókincs szisztematikus kutatását. 1. táblázat. A Régi lengyel nyelv fogalmi szótárának besorolási rendszere. Internet 8 Hozzáférés: https://spjs.ijp.pan.pl [megtekintve: 2025.04.16.] Lexikai egységek száma A fogalmi vagy leíró kategória neve Szemantikai egységek száma 1. VILÁGEGYETEM és a VILÁG 34 1.1. ÉG 32 1.1.2. 1.1.1. ÉGITEST 102 1.3.5. RÉTI NÖVÉNY. ERDEI NÖVÉNY. LÉGKÖRI JELENSÉG. IDŐJÁRÁS 223 1.2. FÖLD 50 1.2.1. TEREP. TÁJ 484 1.2.2. ÁSVÁNY. KŐZET. TALAJTÍPUS stb. 229 1.2.3. FÉM. KÉMIAI VEGYÜLET 197 1.2.4. BELSŐ VÍZ. TENGER 461 1.3. NÖVÉNY 14 1.3.1. NÖVÉNYFEJLŐDÉS. NÖVÉNYI RÉSZ. GYÜMÖLCS. ZÖLDSÉG 612 1.3.2. NÖVÉNYBETEGSÉG. NÖVÉNY VÍZINÖVÉNY. DÍSZNÖVÉNY stb. 1598 ELHALÁSA 51 1.3.3. FA. CSERJE. ERDŐ 575 1.3.4. GABONAFÉLE. GABONANÖVÉNY 137 1.3.6. Az SStp szerkesztői által csak latinul meghatározott növény 354 1.4. ÁLLAT 33 7 Lásd a régi lengyel nyelv fogalmi szótárának kibontható szakaszát: az SPJS-en végzett munkák és az abban található anyag https://spjs.ijp.pan.pl/spjs/strona/praceNtSlownika [hozzáférés: 2025.04.16.]. 8 Az SPJS-ben ennek a sémának csak lengyel változata van. 6 1.4.1. ÁLLATFEJLŐDÉS. ÁLLATFAJTA. FIATAL ÁLLAT 126 1.4.3. ÁLLATI Testrészek. 1.4.2. ÁLLATBETEGSÉG. ÁLLATELHULLÁS 84 1.4.4. ÁLLATI VISELKEDÉS. ÁLLATI TÁPLÁLKOZÁS 242 1.4.5. ÁLLATI HÚS. ÁLLATI BŐR. MÉZ stb. 169 1.4.6. 1.4.7.3. ÉDESVÍZI HAL. ÉDESVÍZI ÁLLAT. TENGERI HAL. TENGERI ÁLLAT 131 ÁLLATI FEKVŐHELY. ÁLLATI BARLANG. FÉSZEK 13 1.4.7. ÁLLATTÍPUSOK 6 1.4.7.1. NÉGYLÁBÚ ÁLLAT 674 1.4.7.2. MADÁR 285 1.4.7.4. HÜLLŐ. 2.1.1. AZ ÉLET KEZDETE. SZÜLETÉS. AZ ÉLET KÉSŐBBI SZAKASZAI. HALÁL 1043 KÉTÉLTŰ. ROVAR stb. 189 1.4.8. Az állatot az SStp szerkesztői csak latinul határozták meg 38 1.4.9. MITIKUS Testrészek funkciói. MEGJELENÁLLAT. MESEBELI ÁLLAT 29 2. EMBER (ideértve a megszemélyesített szellemi lényt stb. is) 119 2.1. FIZIKAI ÉLET 17 2.1.2. NEM 127 2.1.3. AZ EMBERI TEST RÉSZEI. A TESTRÉSZEK FUNKCIÓI. MEGJELENÉS 1062 2.1.4. ÉRZÉKEK 10 2.1.4.1. LÁTÁSÉRZÉK 127 2.1.4.3. TAPINTÁSÉRZÉK 60 2.1.4.4. ÍZÉRZÉK 6 2.1.4.5. ÉS 266 2.1.4.2. HALLÁSÉRZÉK 33 2.1.6.7. SZAGLÁS 6 2.1.5. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT. KEZELÉS 1054 2.1.6. TÁPLÁLKOZÁS. IVÁS 242 2.1.6.1. ÉTKEZÉS. REGGELI. EBÉD. VACSORA 22 2.1.6.2. ÉTEL. FOGÁSOK 240 2.1.6.3. HÚS. FELVÁGOTTAK. HAL. Zsír 94 2.1.6.4. LISZT. LISZTKÉSZÍTMÉNYEK 149 2.1.6.5. TEJTERMÉK. TOJÁS 65 2.1.6.6. GYÜMÖLCS. ZÖLDSÉG. MÉZ. DIÓFÉLÉK. ITAL. ALKOHOL 137 2.2.1.4. TARTÓSÍTOTT GYÜMÖLCSÖK 207 2.1.7. ÁLOM, ALVÁS 105 2.1.8. A TEST VÉDELME A HIDEGTŐL stb. 66 2.1.8.1. RUHÁZAT. FEJVISELET. LÁBBELI. DÍSZÍTÉSEK stb. 438 2.1.8.2. SZÖVET. BŐR. ROSTOK stb. 354 2.1.9. TESTÁPOLÁS 94 2.1.10. ANYAGI SZÜKSÉGLETEK 31 2.2. SZELLEMI ÉLET 36 2.2.1. MEGISMEREMLÉKEZET 113 2.2.2.1.8. MEGLEPETÉS 0 2.2.1.1. ÉRZÉKELÉS 1046 2.2.1.2. TUDATOSSÁG 108 2.2.1.3. FIGYELEM 69 2.2.1.5. KÉPZELET 39 2.2.1.6. GONDOLKODÁS 891 2.2.2. ÉRZELMEK 94 2.2.2.1. ÉRZELEMCSALÁDOK 0 2.2.2.1.1. KEDVELÉS. BARÁTSÁG. SZERELEM. 2.2.2.1.16. SZENVEDÉS. SZOMORÚSÁG. CSALÓDÁS. KÉTSÉGBEESÉS. SAJNÁLAT. MEGBÁNÁS 390 ÉS. ÁMULAT. MEGDÖBBENÉS 23 2.2.2.1.17. VÁGYAKOZÁS 8 109 2.2.2.1.2. CSODÁLAT. GYÖNYÖRŰSÉG. BÜSZKESÉG 184 2.2.2.1.3. HÁLA 19 2.2.2.1.4. SZÁNALOM. EGYÜTTÉRZÉS 67 2.2.2.1.5. ELÉGEDETTSÉG. ÖRÖM. BOLDOGSÁG. ÖRÖM 236 2.2.2.1.6. BÉKE. MEGNYUGTATÁS. MEGKÖNNYEBBÜLÉS 59 2.2.2.1.7. REMÉNY. BIZALOM 57 2.2.2.1.9. BIZONYOSSÁG. BIZONYTALANSÁG. NEHÉZSÉG 29 2.2.2.1.10. ELLENSZENV. SÉRELEM. ELLENSÉGESSÉG. GYŰLÖLET 74 2.2.2.1.11. FÉLTÉKENYSÉG. IRIGYSÉG 14 2.2.2.1.12. UNDOR. ISZONYODÁS. ELLENSZENV 41 2.2.2.1.13. MEGVETÉS 83 2.2.2.1.14. ÖNHITTSÉG 72 2.2.2.1.15. IZGATOTTSÁG. DÜH. DÜH 99 2.2.2.1.18. SZORONGÁS. FÉLELEM. NYUGTALANSÁG. RETTEGÉS 219 2.2.2.1.19. SZÉGYEN 54 2.2.2.2. ÉRZELMEK OKOZÁSA 411 2.2.2.3. ÉRZELMEK KIFEJEZÉSE 373 2.2.3. AKARAT 0 2.2.3.1. VÁGY. AKARÁS. KEDVELÉS. KÉRÉS. KÖVETELÉS 170 2.2.3.2. SZABADSÁG. ENGEDetlenség. ELLENÁLLÁS 431 7 2.2.3.3. RABSZOLGASÁG. FÜGGŐSÉG 192 2.2.3.4. BEFOLYÁS2.3. SZELLEMI ÉLET 81 GYAKORLÁS 913 2.3.1. SZÉPSÉG. TÖKÉLETESSÉG. CSODÁLATOSSÁG 192 2.3.2. IGAZSÁG 100 2.3.3. JELENTÉS 156 2.3.4. LÉTEZÉS 550 2.3.5. VALLÁS 0 2.3.5.1. TANÍTÁS. HIT 1870 2.3.5.1.1. SZELLEMI LÉNYEK 370 2.3.5.1.2. ÖRÖK ÉLET 96 2.3.5.1.3. SZENTSÉGEK 0 2.3.5.1.3.1. KERESZTSÉG. JÁNOS KERESZTSÉGE. AZ ÚR 2.3.5.1.3.3. MEGERŐSÍTÉS 3 2.3.6. KERESZTSÉGE 40 2.3.5.1.3.2. BŰNBÁNAT 59 2.3.5.1.3.4. SZENTMISE 98 2.3.5.1.3.5. PAPSÁG 6 2.3.5.1.3.6. BETEGEK KENETE 3 2.3.5.1.3.7. HÁZASSÁG 2 2.3.5.2. EGYHÁZAK SZERVEZETE 403 2.3.5.3. KULTUSZ 939 2.3.5.4. VALLÁS SZERINTI ÉLETSZABÁLYOK 1253 2.3.5.5. VALLÁSOS ÉRZELMEK 204 2.3.5.6. SZENT KÖNYVEK. A SZENT EGYEDISÉG. CSODÁK 85 2.4.1.3.5. KÖNYVEKBEN BEMUTATOTT VALÓSÁGOK 412 2.3.5.7. MITOLÓGIA. POGÁNYSÁG. BOSZORKÁNYSÁG 189 2.3.5.8. AGNOSZTICIZMUS. ATEIZMUS. KÜZDELEM A VALLÁS ELLEN 38 2.3.7. IRODALOM. MŰVÉSZET 537 2.4. TÁRSADALMI ÉLET 0 2.4.1. A TÁRSADALOM SZERVEZETE 0 2.4.1.1. TERÜLET. NÉPESSÉG KÖRMENET. UDVARI. SZOLGÁK. 295 2.4.1.2. IGAZGATÁS 523 2.4.1.2.1. ADÓ. ADÓ. DÍJ. BÉRLET. HOZZÁJÁRULÁS. KÖTELEZETTSÉGEK stb. 611 2.4.1.3. TÁRSADALMI OSZTÁLYOK 92 2.4.1.3.1. KIRÁLY. MÁGNÁS. LOVAGOK. NEMESSÉG. MÉLTÓSÁGVISELŐ 267 2.4.1.3.2. ÚRHELYZET 9 2.4.1.3.3. PARASZTI NÉPESSÉG 226 2.4.1.3.4. KÖZÉPOSZTÁLY 25 SZOLGANÉPESSÉG 148 2.4.1.5.2. 2.4.1.4. OKTATÁS 0 2.4.1.4.1. KÉPZÉS 0 2.4.1.4.1.1. ISKOLA. EGYETEM. ÖNKÉPZÉS 251 2.4.1.4.1.2. CÉH 31 2.4.1.4.2. NEVELÉS 9 2.4.1.4.2.1. OTTHONI NEVELÉS 5 2.4.1.4.2.2. VALLÁSOS NEVELÉS 14 2.4.1.4.2.3. LOVAGI NEVELÉS 6 2.4.1.4.3. GONDOSKODÁS 80 2.4.1.5. 2.4.1.8.2. MÁS ORSZÁGOK. KAPCSOLATOK MÁS ORSZÁGOKKAL. MÁS ORSZÁGOK LAKOSAI 186 2.4.1.9. NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ. INFORMÁCIÓÁTVITEL. POSTA. 382 BÜNTETÉS 381 2.4.2. CSALÁD. LESZÁRMAZÁS 45 IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 0 2.4.1.5.1. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER 3880 2.4.1.5.3. KÖZVETÍTÉS 1 2.4.1.5.3.1. KÖZVETÍTŐ 21 2.4.1.5.3.2. KÖZVETÍTÉS 52 2.4.1.5.3.3. KÖZVETÍTÉSI DÍJ 4 2.4.1.5.4. JOGORVOSLAT. KÁRTÉRÍTÉS. ÍGÉRET BETARTÁSA 96 2.4.1.6. A REND FENNTARTÁSA. A BIZTONSÁG FENNTARTÁSA 102 2.4.1.7. HADSEREG. HÁBORÚ. KÜZDELEM 722 2.4.1.8. MOZGÁS 646 2.4.1.8.1. SZÁRAZFÖLDI ÚTVONAL. VÍZI ÚTVONAL 527 2.4.2.1. IDENTITÁS. JÓ SZÜLETÉS. ROSSZ SZÜLETÉS 169 2.4.2.2. CSALÁDI ÁLLAPOT. ESKÜVŐ 375 2.4.2.3. ROKON. ROKONI 645 2.4.2.4. TEMETÉS 80 2.4.2.5. ÖZVEGYSÉG. ÁRVASÁG. ÖRÖKSÉG. HOZOMÁNY 154 2.4.3. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK. ESEMÉNYEK. SZOKÁSOK 1938 2.4.3.1. ERKÖLCSISÉG 2161 2.4.3.2. ELKÖTELEZŐDÉS. ÍGÉRET. ZÁLOG. ESKÜ. SZÖVETSÉG 446 2.4.3.3. PRÓBATÉTEL 23 2.4.3.4. SEGÍTSÉG. KEDVESSÉG 919 2.4.3.5. BELEEGYEZÉS. EGYETÉRTÉS 275 8 2.4.3.6. KONFLIKTUS 1887 2.4.3.7. BECSÜLET 241 2.4.3.9. 2.4.3.8. KEGYVESZTETTETIKETT. ILLEM. KÖZÖNSÉGESSÉG 49 2.4.4. NYELV. 2.4.4.1. 210 EGY BESZÉDKÉSZSÉG. BESZÉDMÓD. A KIEJTÉS MŰVÉSZETE. HANGJELLEMZŐK ÉPÜLET KOMMUNIKÁCIÓ 6 2.4.4.2. KIJELENTÉS 1976 2.4.4.3. ÍRÁS 468 2.4.4.4. NYELVI ÉRINTKEZÉSEK. SZÖVEGFO2.4.4.5.1. Megnevezés; tulajdonnév, becenév, helyekre, nemzetiségre stb. utaló kifejezések 301 2.4.4.5.2. Átvitt jelentésű szavak; hasonlatok, költői használat 1370 2.4.4.5.3. Az SStp szerkesztői által a szemantikára, ragozásra, eredetre, eufemizálásra stb. vonatkozó megjegyzésekkel ellátott szavak 263 RDÍTÁS 96 2.4.4.5. Nyelvészeti terminusok 2.4.4.5.4. A jelentést 2.4.4.6.2. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: TEST és TÁRGYAK 19 2.4.4.6.3. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ. A TERMÉSZET TÁRGYAI ÉS ELEMEI 247 az SStp szerkesztői nem 2.4.5. CSELEKVÉS. A CSELEKVÉS FELTÉTELEZÉSE. A CSELEKVÉST FELTÉTELEZŐ EMBERI 3974 határozzák meg egyértelműen 1074 2.4.4.6. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 2.4.4.6.1. VONÁSOK stb. 2.4.6.1. 223 TULAJDON, ÉRTÉK, KERESKEDELEM. KÖLCSÖN. BÉR. A EREDMÉNYEK FENNTARTHATÓSÁG ESZKÖZEI. HOZOMÁNY stb. MUNKASZERVEZÉS. A MUNKA NEM VERBÁLIS KOMMUNIK2.4.6.1.2. MUNKAHELY. A MUNKÁVAL ELÉRT EREDMÉNYEK TÁROLÁSI HELYE 99 ÁCIÓ TEST 348 2.4.4.7. CSEND 79 2.4.5.1. SIKER. JÓLÉT. ÜDVÖSSÉG 278 2.4.5.2. KUDARC. 2.4.6.2.1. FÖLDBIRTOK. GAZDASÁG. PARASZTI GAZDASÁG 207 HÁM. 2.4.6.2.1.1. ÁLLATÁLLOMÁNY. AZ EMBERHEZ SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ÁLLATOK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. SZEKEREK 790 BAJ. NEHÉZ HELYZET 413 2.4.6. MUNKA 12 2.4.6.1.1. FOGLALKOSÉG 233 2.4.6.2.2. HALÁSZZÁS. FOGLALKOZÁS. FUNKCIÓ 976 2.4.6.1.3. ESZKÖZ. KÉSZÜLÉK. TARTÁLY. TÁROLÓEDÉNY 1062 2.4.6.1.4. ANYAG. 2.4.6.4.2. EGY SZERKEZET RÉSZEI. EGY ÉPÜLET RÉSZEI. EGY SZERKEZET KÖRNYEZETE. KÖRNYEZETE. KERÍTÉS 338 2.4.6.4.3. BÚTORZAT. KONYHAI ESZKÖZÖK. ÁGYNEMŰ. ASZTALTERÍTŐ. TÖRÜLKÖZŐK stb. 346 FOLYADÉK. ANYAG 389 2.4.6.2. ÉLELMISZERTERMELÉS 13 2.4.6.4.6. MUNKA AZ ÉPÍTMÉNYBEN ÉS KÖRÜLÖTTE. MUNKA AZ ÉPÜLETBEN ÉS KÖRÜLÖTTE. HÁZIMUNKA 125 2.4.7. FÁRADTSÁG. PIHENÉS. ÜNNEPEK. ÜNNEPLÉS. JÁTÉKOK. MOTORIKUS TEVÉKENYSÉGEK 535 2.4.6.2.1.2. MEZŐGAZDASÁG. 2.4.8.1. A DOLGOK JELLEMZŐI. A DOLGOK TÖBBLETE. A DOLGOK HIÁNYA. A DOLGOK HASZNOSSÁGA stb. 772 KERTÉSZET 867 2.4.6.2.1.3. MÉHÉSZET 120 2.4.6.2.3. VADÁSZAT 83 2.4.6.3. KÉZMŰVE2.4.8.3.1. TELJESÍTÉSE. A MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY. MUNKA 2935 SSÉG. IPAR 481 2.4.6.4. ÉPÍTÉS. AT 129 3. AZ EMBER és AZ UNIVERZUM és A VILÁG 4 LAKHATÁS 297 2.4.6.4.1. SZERKEZET. ÉPÜLET. HÁZ stb. 249 2.4.6.4.4. FŰTÉS. VILÁGÍTÁS 23 2.4.6.4.5. VÍZELLÁTÁS. VÍZHASZNÁLAT 51 2.4.8. DOLGOK ÉS EMBER 22 2.4.8.2. AZ ANYAGGAL KAPCSOLATOS JELENSÉGEK 309 2.4.8.2.1. FÉNY. SÖTÉTSÉG. TŰZ. SZÍN 547 2.4.8.3. ANYAGI ÉRTÉK 2.4.8.4. ROMOK. PUSZTULÁS. KÁR 338 3.1. IDŐ 1182 3.1.1. MÚLT 115 3.1.2. JELEN 16 3.1.3. JÖVŐ 111 3.2. TÉR 1108 9 3.3. MOZGÁS 1955 3.3.1. SEBESSÉG 132 3.4.1. 3.4. KÖLCSÖNÖS FÜGGÉS FORMA 357 3.4.2. SZERKEZET 293 3.4.3. RÉSZ. EGÉSZ 666 3.4.4. SZÁM. MENNYISÉG. DIMENZIÓK 1593 3.4.5. INTENZIT3.4.6. KAPCSOLAT. JELZÉS. HASONLÓSÁG. KÜLÖNBSÉG. EGYENSÚLY. ARÁNYOK 902 3.4.7. VÁLTOZÁS. FOLYAMAT. TARTÓSSÁG. ISMÉTELHETŐSÉG. TIPIKUSSÁG Az 1. táblázat elsősorban az 389 ÁS. FELHALMOZÓDÁS. GYAKORISÁG 512 AZ ÖSSZES EGYSÉG ÖSSZEGE 79782 ólengyel nyelv fogalmi szótárának osztályozási rendszerét közösen létrehozó fogalmakat tartalmazza. Mint ismeretes, a fogalmak a tárgyak reprezentációi (leképezései, tükröződései) a használó elméjében, és konkrét, illetve absztrakt fogalmakra oszlanak. Jellemző rájuk, hogy nem lehet őket definiálni, és külön elnevezéseik vannak. A fogalmak elnevezéseinek nyelvi hozzárendelését, amelyek a közös jelentéssel összekapcsolódó, szótárból kivonatolt vagy más módon megszerzett lexikai anyagnál magasabb rendűek, strukturáló konceptualizációnak nevezzük. A fogalmi kategória az SPJS osztályozási rendszerében elhelyezett egy vagy több fogalom, amely annak legkisebb, grafikailag elkülönített, számmal jelölt részét alkotja. A fogalmi kategóriákban szereplő fogalmak nagybetűvel vannak írva, és pontokkal vannak elválasztva, ha sorozatban jelennek meg; lásd például: 2.4.3.7. BECSÜLET, 2.4.6.1.1. FOGLALKOZÁS. TEVÉKENYSÉG. FUNKCIÓ. A folyamatos és nem folyamatos autószemantikus egységek jelentésük alapján az SPJS fogalmi kategóriáihoz vannak rendelve. Az SPJS-fogalmak valamennyi neve létrehozza a régi lengyel szókincs fogalmi rendszerét. Az SPJS osztályozási sémája a fogalmi kategóriákon kívül leíró kategóriákat is tartalmaz. E kategóriákat a Régi lengyel nyelv szótárából kivonatolt azon folyamatos és nem folyamatos autószemantikus egységekhez rendelték, amelyek leírása további, például metanyelvi információkat is tartalmazott előfordulásukról átvitt jelentésekben, illetve az adott egységek használati köréről (például tulajdonnevekként, ragadványnevekként). Más leíró kategóriák azokat az egységeket csoportosították (főként a növényés állatneveket), amelyek jelentése a Régi lengyel nyelv szótárában csak latinul szerepel. Egy külön leíró kategóriába kerültek azok az egységek is, amelyek jelentését az SStp-ben nem határozták meg egyértelműen. Ezek az adatok bizonyos mértékben kiegészítik a középkori lexika képét, és némi információt nyújtanak a régi lengyel nyelvről. Az SPJS valamennyi fogalmi kategóriája, a bennük szereplő fogalmak megnevezéseivel és a leíró kategóriákkal együtt, az SPJS hierarchikus osztályozási rendszerét alkotja. Miután a kutató rámutat a Régi Lengyel Nyelv Elektronikus Fogalmi Szótárának őt érdeklő fogalmi kategóriájára, és kiválasztja azt, a képernyő jobb oldalán megjelenik az összes szócikk neve, amelyek között megtalálhatók az adott kategóriához rendelt autószemantikus egységek. Ezen egységek bármelyikére kattintva a felhasználó a szócikkhez jut, amely tartalmazza az adott fogalmat képviselő autószemantikus egységet. 16 Roget Peter M. 2002: Roget’s Thesaurus of English Words & Phrases, 150th anniversary edition, written by G. Davidson, London: The Penguin Reference Library. Sieradzka-Baziur Bożena 2020: Online onomaziológiai szótár. Metodológia, tartalom, felhasználás a kutatásban a „Régi lengyel nyelv fogalmi szótára” példáján [Onomasziológiai online szótár. Metodológia, tartalom, felhasználás a kutatásban a „Régi lengyel nyelv fogalmi szótára” példáján], szerkesztőbizottság: U. Bijak, M. Eder, A. Tyrpa, P. Żmigrodzki, Krakkó: a Lengyel Nyelv Intézete PAS. SPJS 2015: Słownik pojęciowy języka staropolskiego [A régi lengyel nyelv fogalmi szótára], szerk. B. Sieradzka-Baziur, Krakkó: a Lengyel Nyelv Intézete, PAS. Internet-hozzáférés: http://spjs.ijp.pan.pl. SStp 1953−2002: Słownik staropolski [A régi lengyel nyelv szótára] 1–11, szerk. S. Urbańczyk, Wrocław, Varsó, Krakkó: Ossolineumi Nemzeti Intézet, a Lengyel Tudományos Akadémia Kiadója, a Lengyel Nyelv Intézete, PAS. SStpS 2014: Słownik staropolski. Suplement [A régi lengyel nyelv szótára. Kiegészítés] 1 (verba absentia), szerk. E. Deptuchowa, Krakkó: a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézete. WSJP 2018: Wielki słownik języka polskiego [A lengyel nyelv nagy szótára] PAN, szerk. P. Żmigrodzki, Krakkó: a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézete. Internet-hozzáférés: https://www.wsjp.pl. Zauner Adolf 1903: A testrészek román nevei: Onomasziológiai tanulmány. Romanische Forschungen [A testrészek román nyelvi elnevezései: onomasziológiai tanulmány] 14, 339–530.