Išėjusi pasilikti. In memoriam Kirstin Casemir

Acta Linguistica Lithuanica 2026, t. 94, p. 1–2 Turinio nuoroda / Contents link ISSN 2669–218X (elektroninis / online) ELMENT, HOGY ITT MARADJON In memoriam Kirstin Casemir (1968. május 6., Lüneburg – 2026. május 4., Göttingen) GRASILDA BLAŽIENĖ Litván Nyelvi Intézet E-mail: [email protected] https://doi.org/10.35321/all94–11 Dr. Kirstin Casemir korai halála több ország névkutató közösségét is megrázta, tekintettel rendkívüli termékenységére és hazája, Németország helynévállományának kutatásában végzett, átfogó munkásságára. Sikerült mindenütt jelen lennie, és kapcsolatot tartania az egyes országok névanyagát kutatókkal; figyelmének legnagyobb részét természetesen szülőhazája, valamint általában Európa névanyagának szentelte. Már súlyos betegen, kórházban ünnepelte 58. születésnapját. A tudós maximalista volt, számára nem léteztek leküzdhetetlen feladatok. Egy kreatív, ihletett, ötletekkel teli ember korai halála nemcsak kollégáit rázta meg, akik a „Helynevek a Rajna és az Elba között” című, 25 éve tartó projektben dolgoznak; a projektet a Göttingeni Tudományos Akadémia, Alsó-Szászország ösztönözte. A német tudományos akadémiák hosszú távú projekteket támogatnak. E projektek egyikében, a „Hydronymia Europea”-ban, e sorok szerzője is dolgozott 1995 és 2005 között, és két monográfiát írt. A projektet Wolfgang P. Schmid vezette, akit a Litván Tudományos Akadémia külső tagjává, a Vilniusi Egyetem pedig tiszteletbeli doktorává választott. Szoros és tiszteletteljes kapcsolat fűzte őt K. Casemirhez is, akinek doktori értekezése a történeti-összehasonlító és általános nyelvészeti szeminárium keretében készült, és amelyet a tanszék hosszú ideje hivatalban lévő vezetője, W. P. Schmid irányításával védett meg. Kirstin különösen meleg hangon írt róla; már kiadott disszertációja, a Wolfenbüttel járás és Salzgitter város helynevei bevezetőjében hangsúlyozta, hogy kiváltságnak tartotta egy ilyen professzornál folytatni tanulmányait, és nagyra értékelte ezt a lehetőséget, kiemelve a professzor Copyright © 2026 Grasilda Blažienė. A Litván Nyelvi Intézet kiadása. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Attribution licenc feltételei szerint terjesztenek. A licenc korlátlan felhasználást, terjesztést és bármilyen médiumban történő sokszorosítást tesz lehetővé, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és a forrást. // Išleido Lietuvos kalbos institutas. Šis straipsnis yra atviros prieigos, platinamas pagal „Creative Commons“ priskyrimo licencijos sąlygas, leidžiančias neribotai naudoti, platinti ir atkurti turinį bet kokioje laikmenoje, nurodant autorių ir šaltinį. Received: / Gauta: 2026–05–11. Accepted: / Priimta: 2026–05–14. 1 türelmet és jóindulatot. A doktori cím megszerzéséhez Németországban szükség volt egy második bírálóra is, aki Jürgen Udolph professzor lett, aki soha nem fáradt bele abba, amikor akár egyetlen bizonytalan eredetű oikonimáról is vitatkozni kellett =. Kirstin a professzor szellemi társává és munkatársává vált. Egyébként doktori disszertációja külön kötetben jelent meg 2003-ban Bielefeldben, ahol még regionális történeti kiadó is működik. Mi nem dicsekedhetünk ilyen kiadókkal. A tudósnő korai halála megrázta legközelebbi kollégáját, társszerzőjét, segítőjét, a tehetséges történészt – férjét, Uwe Ohainskit, aki Kirstint életének minden szakaszában és minden útján elkísérte, minden projektben együtt dolgozott vele; és mindannyiunkat, akik kapcsolatban álltunk vele. A helynevek a Tudósnő életévé és lényegévé váltak, mert sokat elárultak Kirstin szülőföldjéről, annak történelméről, lakóiról és anyanyelvéről. A tudós 2007. október 24–26-án Vilniusban megrendezett második Alessandro Vanagas Nemzetközi Konferencián tartott előadást „A név a nyelvben, a történelemben és az öntudatban” címmel. Kirstin előadásának témája az „Ortsname und Ortsnamen­geber” (magyarul: „Helynév és a helynév adományozója”) volt, amelyben a helynevekről szóló megbízható információ fontosságát hangsúlyozta. Szerzőként részt vehettem a Kirstin kezdeményezésére készült kötet Namen und Appellative der älteren Sprachschichten (magyarul: A régebbi nyelvi rétegek nevei és appellatívumai) előkészítő munkálataiban is. A 2015-ben Németországban megjelent kötetben publikálták „Altpreußische Toponyme als Gegenstand selbstständiger Untersuchungen” (magyarul: „Az óporosz toponímia mint önálló kutatások tárgya”) című tanulmányát. Kirstinnek valóban erős felelősségtudata volt; nyitott szívvel fordult az emberekhez, bátorította, biztatta őket, és maga is rengeteget dolgozott. Már egyetemi évei alatt asszisztensként dolgozott, majd felkérték, hogy dolgozzon a Jacob’o Grimm’o ir Wilhelm’o Grimm’o vokiečių kalbos žodyną készítésén a Göttingeni Tudományos Akadémián, ahol a szótár legrégebbi szócikkeinek új változatáért felelt. 2007-ben az Akadémia „Helynevek a Rajna és az Elba között – onomasztika az európai térségben” (németül: „Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe – Onomastik im europäischen Raum”) című projektjében kezdett dolgozni; munkahelye ekkor már Münsterben (Vesztfália) volt. Vezetővé nevezték ki, és egészen haláláig dolgozott. K. Casemir kollégáival együtt két sorozatot adott ki: a Vesztfáliai helynévszótár (németül: Westfälisches Ortsnamenbuch) és a Alsó-Szászországi helynévszótár sorozatát (németül: Niedersächsisches Ortsnamenbuch). Több kötet társszerzője volt, és nem csupán az alsónémet onomasztika kérdéseiről írt. E sorok szerzőjét felkérték, hogy Münsterben szakértőként értékelje a projektet. Kiváló kollégák, akadémiai munkatársak dolgoztak ott, nem akadályozták a munkát, de mindent határidőre kellett elvégezni. Kirstin több nyelvészeti, névtani és történelmi társasághoz kötődött, és közreműködött a „Beiträge zur Namenforschung” (magyarul: „Onomasztikai tanulmányok”) folyóirat kiadásában. Fontos megemlíteni, hogy munkásságát 2019-ben a rangos Henning Kaufmann-díjjal ismerték el. A német onomasztika egy rendkívüli embert veszített el, aki nem divatos, tiszavirág-életű eszmékért dolgozott, hanem olyan onomasztikáért, amely akkor is fennmarad, amikor mi már nem leszünk. Kirstin Casemir a hallgatókra is talált időt. 2002-től a Göttingeni Egyetemen (németül: Georg-August-Universität Zu Göttingen) dolgozott, 2007-től pedig hallgatókat tanított, természetesen onomasztikára is, a Vesztfáliai Vilmos Egyetemen (németül: Westfälische Wilhelms-Universität Münster). Nyomai mélyek, és nem hordoznak haragot vagy a saját igazság bizonygatásának kényszerét. Kirstin Casemir szabad ember volt, aki tudta, mi fontos neki és hazájának. 2