Linguistic Basis of the Kazakh-English Toponymics and Eastern Themes and Ethnocultural Traits in the Works of Nuraly Nisanbayuly

Acta Linguistica Lithuanica 2026, 94. kötet, 1–15. o. Tartalomjegyzék linkje / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektroninis) Szerzői jog © 2026 Balnur Karayeva, Baurzhan Nasirdinov, Akylbek Meirbekov, Nurlibek Omarov, Bakyt Taspolatov, Bolatbek Tleuberdiev. A Litván Nyelvi Intézet kiadványa. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; e licenc korlátozás nélküli használatot, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármely médiában, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztik, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátlan felhasználását, terjesztését és többszörözését bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Beérkezett: / Gauta: 2026-03-16. Elfogadva: / Beérkezett: 2026-06-12. 1 A KAZAH–ANGOL TOPONIMIKA NYELVÉSZETI ALAPJAI, VALAMINT A KELETI TÉMÁK ÉS ETNOKULTURÁLIS JELLEMZŐK NURALY NYSANBAYULY MŰVEIBEN BALNUR KARAYEVA A kazah–angol toponímia nyelvi alapjai, valamint a keleti témák és etnokulturális vonások Nuraly Nysanbayuly műveiben A Kazah Nyelv és Irodalom Tanszéke, a M. Auezovról elnevezett Dél-Kazahsztáni Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0009-0009-3405-5345 יіз ]} dcmla? 福利彩票天天彩? 大发快三计划 天天中彩票大奖 ԥхын? ]} knulle? Fields of research: philology, linguistics. BAURZHAN NASIRDINOV Az Abaytanu Tanszék, M. Auezovról elnevezett Dél-Kazahsztáni Egyetem E-mail: [email protected] ORCID-azonosító: https://orcid.org/0009-0004-3248-422Х Kutatási területek: filológia, nyelvészet, irodalom. AKYLBEK MEIRBEKOV Nyelviskola, Khoja Akhmet Yassawi Nemzetközi Kazah–Török Egyetem Nyelviskolája, „Nemzetközi Turizmus és Vendéglátás Egyeteme” NPC E-mail: [email protected] ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-9439-0614 Kutatási területek: filológia, nyelvészet, oktatás. NURLIBEK OMAROV A Kazah Nyelv és Irodalom Tanszéke, a Dél-Kazahsztáni, az alábbi személyről elnevezett Egyetem M. Auezov E-mail: [email protected] ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-8885-817Х Fields of research: philology, linguistics. BAKYT TASPOLATOV A Kazah Nyelv és Irodalom Tanszéke, a Dél-Kazahsztáni, az alábbi személyről elnevezett Egyetem M. Auezov E-mail: Taspolatov7[email protected] ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-6480-2155 Fields of research: philology, linguistics. 2 BOLATBEK TLEUBERDIEV A filológiai kar, M. Auezovról elnevezett Dél-kazahsztáni Egyetem E-mail: tleuberdiev_bolat[email protected] ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-6285-5579 Fields of research: philology, linguistics. https://doi.org/10.35321/all94-06 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ABSZTRAKT Nuraly Nysanbayuly (1858–1931) kiemelkedő kazah akyn volt, akinek művei a tizenkilencedik század végének és a huszadik század elejének átmeneti kulturális és irodalmi folyamatait tükrözik. Dastanjai értékes forrást jelentenek a kazah világkép etnokulturális alapjainak, valamint a türk irodalmi hagyományok nyelvi sajátosságainak vizsgálatához. A tanulmány célja N. Nysanbayuly műveinek etnokulturális és nyelvészeti szempontú vizsgálata, továbbá a kulturális jelentés és a nyelvi megjelenítés közötti kapcsolat feltárása szövegeiben. A kutatás a „Qaraqül”, a „Khanym Syry”, a „Zhetim Qubyl” és a „Sauda Ishan” című dastanokra épül. A módszertan az etnokulturális értelmezést, az összehasonlító elemzést és a nyelvi egységek morfológiai elemzését ötvözi. A tanulmány első része a kiválasztott dastanok etnokulturális tartalmát vizsgálja, különös figyelmet fordítva a hagyományos kulturális kódokra és értékrendszerekre, valamint ezeknek a keleti irodalmi hagyományhoz fűződő kapcsolataira. Az elemzés kimutatja, hogy N. Nysanbayuly művei a türk epikus örökség elemeit sajátos kazah etnokulturális jelentésekkel ötvözik, ezáltal egyéni költői stílust alakítanak ki. A második rész a szerző szövegeiben előforduló helynevek morfológiai szerkezetét vizsgálja a kazah és az angol helynévi rendszerek összehasonlító elemzésén keresztül. Az eredmények számos strukturális megfelelést tárnak fel a helynevek képzésében, jóllehet a két nyelv tipológiai és genetikai különbségeket mutat. Az eredmények hozzájárulnak a nyelv és a kultúra kölcsönhatásának jobb megértéséhez a török irodalomban, és alapot teremtenek a kazah helynevek fordításának és értelmezésének javításához angol nyelvű kontextusokban. KULCSSZAVAK: aqyn, kulturális kódok, dastan, etnokulturális elemzés, kazah irodalom, N. Nysanbayuly, helynévi morfológia, helynévtan, fordítástudomány, török irodalom. ANNOTÁCIÓ Nuraly Nysanbayuly (1858–1931) – jelentős kazah dastanköltő, akinek munkássága a XIX. század vége és a XX. század eleje átmeneti kulturális és irodalmi folyamatait tükrözi. Dastanjai értékes forrást jelentenek a kazah világkép etnokulturális alapjainak és a türk irodalmi hagyomány nyelvi sajátosságainak vizsgálatához. A kutatás célja N. Nysanbayuly munkásságának etnokulturális és nyelvészeti szempontú tárgyalása, valamint a kulturális jelentőség és a nyelvi reprezentáció kapcsolatának feltárása szövegeiben. A kutatás a „Qaraqül“, „Chanym Syry“, „Zhetim Qubyl“ és „Sauda Ishan“ dastanokon alapul. A módszertan magában foglalja az etnokulturális értelmezést, az összehasonlító elemzést és a nyelvi egységek morfológiai elemzését. A kutatás első részében a kiválasztott dastanok etnokulturális tartalmát tárgyaljuk, különös figyelmet fordítva a hagyományos kulturális kódokra, értékrendszerekre és a keleti irodalmi hagyománnyal való kapcsolataikra. Az elemzés azt mutatja, hogy N. Nysanbayuly művészete a türk epikus örökség elemeit sajátos kazah etnokulturális jelentésekkel integrálja, ezáltal egyéni költői stílust alakítva ki. A tanulmány második része a szerző szövegeiben található helynevek morfológiai szerkezetét tárgyalja, a kazah és az angol nyelv helynévi rendszereinek összehasonlító elemzését végezve. E két nyelv tipológiai és genetikai különbségei ellenére a kutatás eredményei számos strukturális megfelelést tárnak fel a helynevek képzésében. Ezek az eredmények hozzájárulnak a nyelv és a kultúra kölcsönhatásának jobb megértéséhez a türk irodalomban, és alapot nyújtanak a kazah helynevek fordításának és értelmezésének fejlesztéséhez az angol nyelvi kontextusban. KULCSSZAVAK: akyn, kulturális kódok, dastan, etnokulturális elemzés, kazah irodalom, N. Nysanbayul’is, helynévi morfológia, helynévtan, fordítástudomány, türk irodalom. 1. BEVEZETÉS A kazah irodalom a szóbeli és írásbeli hagyományok összetett és többrétegű rendszerét alkotja, amely évszázadokon át fejlődött a török népek történelmével, kultúrájával és világképével szoros kapcsolatban. A kazah verbális művészet történetének vizsgálata során a türk eposz és folklór korai emlékei, mint például a Korkyt könyve és az Oghuz-nama, különös jelentőségre tesznek szert, mivel a tágabb türk kulturális örökség részét képezik, beleértve a kazah hagyományt is (Mammadova 2022: 18; Gafarli 2024: 3). A kazah irodalmi kultúra mélységét és sokszínűségét egyaránt formálják a türk népek közötti tartós kapcsolatok, valamint a régió hosszú távú történelmi és politikai átalakulásai 3 (Boeschoten 2021). Ennek megfelelően a kazah akynok alkotói munkásságának tanulmányozása megköveteli azon etnokulturális, történelmi és irodalmi kontextusok figyelembevételét, amelyek között műveik létrejöttek. A kazah költői hagyomány egyik kiemelkedő képviselője N. Nysanbayuly (1858–1931), egy akyn, akinek munkássága a tizenkilencedik és a huszadik század közötti átmeneti időszakot tükrözi. N. Nysanbayuly az akynok hagyományához tartozott: olyan vándorló költő-improvizátorokéhoz, akik a szóbeli eposz más előadóitól, például a zhyrau és a zhyrshy művelőitől, magas fokú improvizációs készségük és egyéni költői stílusuk révén különböztek. A Szirdarja régióban született, és élete során bejárta a kazah sztyeppét, miközben a kazah nép szellemi, társadalmi és kulturális életének szentelt műveket alkotott. Életműve a keleti klasszikus hagyomány és a kazah nemzeti poétika elemeit ötvözi, ezáltal e korszak kazah irodalmának egyik jelentős képviselőjévé teszi. Az akyn és zhyrau hagyományok kialakulása hozzávetőlegesen a tizenötödik századra tehető (Noda 2021; McGuire 2024: 498). Ez a türk irodalmi kultúra egyik jellegzetes vonását tükrözi, amelyben a szóbeli epikus hagyomány hosszú időn át túlsúlyban volt az irodalom írott formáival szemben (Subakozhoeva 2022: 634). E hagyomány fontos összetevője volt az aitys néven ismert költői vetélkedés, amely az improvizáción és az előadók művészi virtuozitásán alapult (Mursalimova et al. 2022: 469). N. Nysanbayuly alkotói munkássága pontosan ebben a kulturális közegben bontakozott ki, amely egyesítette a folklórhagyományt, a szóbeli epikát és az egyéni szerzői hangot. N. Nysanbayuly irodalmi örökségének fő részét a dastanok alkotják, a narratív költészet olyan műfaja, amely fontos helyet foglal el a türk irodalmi hagyományban. A dastan bizonyos formái a tizedik század korai türk folklórműemlékeiig vezethetők vissza, ami e műfaj régiségéről és folytonosságáról tanúskodik (Huseynov 2023: 59). A klasszikus dastanhagyomány számos képviselőjéhez hasonlóan N. Nysanbayuly történelmi, mitológiai és hősi cselekményekhez nyúlt, amelyek az igazságosságról, az erkölcsről és a szellemi értékekről vallott népi elképzeléseket tükrözték. Az ismert cselekmények és motívumok használata a klasszikus dastan jellegzetes vonása (McGuire 2022: 281). A dastanok etnokulturális tartalma szorosan összefügg a művek helynévi szókincsében tükröződő térbeli és földrajzi világképpel. A N. Nysanbayuly dastanjaiban használt helynevek nemcsak konkrét földrajzi objektumokat jelölnek, hanem fontos kulturális és szimbolikus funkciót is betöltenek, amely a történelmi emlékezettel, a helyi identitással és a népi világkép sajátos vonásaival kapcsolatos. A helynévi szókincs vizsgálata lehetővé teszi a helyi folklórdiskurzus sajátosságainak, valamint az irodalmi szövegekben megjelenő etnokulturális fogalmaknak a mélyebb megértését (Shurieva et al. 2024: 194). A türk szóbeli irodalom és az etnolingvisztika iránti növekvő érdeklődés ellenére N. Nysanbayuly munkássága mind irodalmi, mind nyelvészeti szempontból mindeddig elégtelenül kutatott maradt. A meglévő kutatások elsősorban a kazah folklór, a szóbeli költészet általános kérdéseivel, illetve a dastanok történelmi és kulturális jelentőségével foglalkoznak, miközben az etnokulturális sajátosságok és a helynévi rendszer kölcsönhatása N. Nysanbayuly műveiben elégtelen tudományos figyelmet kapott. A globalizáció és a kultúrák közötti kommunikáció bővülésének kontextusában a kazah irodalmi örökség vizsgálata a nemzetközi tudományos térben különösen aktuálissá vált. N. Nysanbayuly dastanjai etnokulturális sajátosságainak és a keleti irodalmi hagyományhoz való kapcsolatuknak az elemzése hozzájárul a kazah művészi világkép sajátosságainak tisztázásához. Ezzel egyidejűleg a kazah és angol helynevek összehasonlító vizsgálata gyakorlati jelentőséggel bír a fordítástudomány, valamint a nemzeti és kulturális sajátosságok nyelvek közötti közvetítése szempontjából. A jelen tanulmány célja, hogy átfogó elemzést nyújtson N. Nysanbayuly dastanjainak etnokulturális jellemzőiről, valamint összehasonlító vizsgálatot végezzen műveiben megjelenő kazah és angol helynevek strukturális sajátosságairól. E cél elérése érdekében a tanulmány arra törekszik, hogy azonosítsa a N. Nysanbayuly dastanjaiban tükröződő etnokulturális kódokat és értékrendszereket, meghatározza a türk és keleti irodalmi hagyományok hatását a szerző költői világképére, elemezze a helynevek funkcióit és a kulturális identitás megjelenítésében betöltött 4 szerepüket, összevesse a szerző műveinek korpuszában fellelhető kazah és angol helynevek morfológiai szerkezetét, valamint értékelje az azonosított nyelvi sajátosságok jelentőségét a kazah helynevek angol nyelvű kontextusokban történő fordítása és értelmezése szempontjából. E célkitűzések megvalósítása érdekében a kutatás irodalmi, etnokulturális és összehasonlító nyelvészeti elemzési módszereket alkalmaz. 1.1. Szakirodalmi áttekintés N. Nysanbayuly kazah irodalmi hagyományban betöltött jelentősége ellenére a munkásságának szentelt tudományos tanulmányok száma továbbra is viszonylag korlátozott, különösen az utóbbi évtizedekben. A tizenkilencedik század végi és huszadik század eleji akyn-zhyrau-k örökségével kapcsolatos elégtelen figyelem nagyrészt a helytörténet, a folklór és a nemzeti irodalom iránti érdeklődés tartós meggyengülésével függ össze (Uyama and Matsuzato 2000: 70; Kudaibergen 2024). Ennek eredményeként N. Nysanbayuly alkotói öröksége mindeddig nem kapott átfogó irodalmi és nyelvészeti értelmezést. Ugyanakkor a szóbeli epikus hagyomány, a dastan műfaja és az akyn-zhyrau-k kultúrájának kutatásai biztosítják művei elemzésének szükséges elméleti alapját. A kortárs kutatások egyik legfejlettebb területe a kazah szóbeli irodalom és az akyn-zhyrau alkotói tevékenységének sajátos jellemzői. Az akyn-zhyrau jelentőségét a kazah irodalmi hagyomány kialakulásában nehéz túlbecsülni, annak ellenére, hogy a szóbeli örökség jelentős része elveszett az improvizatív előadás sajátos természetéből, valamint a szövegek szóbeli továbbadásából adódóan (Rancier 2024: 159). A fennmaradt művek lehetővé teszik a kutatók számára az akyn-zhyrau alkotói tevékenységének értékorientációi és művészi jellemzői elemzését, beleértve a nemzeti tudat, az erkölcsi eszmények és a kulturális identitás témáit is (Malgaraeva, Tairova 2021: 52; Oshakbayeva 2021: 39). A dastan műfaja különleges helyet foglal el mind a kazah, mind a tágabb türk irodalmi hagyományban. A kutatók megjegyzik, hogy a dastan mint narratív költészeti forma jóval korábban alakult ki, mint ahogyan maguk az akyn és a zhyrau fogalmai meghonosodtak (Pardaeva 2022: 152). A dastanok nemcsak a kazah irodalomnak, hanem a tágabb keleti irodalmi hagyománynak is fontos részét képezik, amely összekapcsolja a türk népeket a Közel-Kelet kultúráival (Al-Marashi, Goldschmidt 2024). Az akynzhyrau-hagyomány kialakulását és a dastanok elterjedését egy közös bárdi kultúra megnyilvánulásainak tekintik, amely azokon a területeken létezett, ahol türk és arab nyelveket használtak (Naghiyeva et al. 2019: 116; Yang 2019: 15). Ezenfelül a kutatók hangsúlyozzák, hogy a dastanok koruk főbb történelmi és kulturális folyamatait tükrözik (Ross 2019). A szakirodalom az akyn-zhyrau-költészetre jellemző sajátos mitológiai és folklorisztikus elemeket is vizsgálja. E képek egyike Kydyr (Hidr, Hizr) alakja, amely széles körben jelen van a türk és az iszlám előtti hagyományokban. A kazah kultúrában ez az alak a bölcsesség, a spirituális tudás és az erkölcsi tökéletesség eszméihez kapcsolódik, ami megfelel számos dastan, valamint az akyn-zhyrau költők művei tematikus irányultságának (Uali 2022). Jelentős tudományos figyelem irányult a naziragoylik jelenségére is, amely a türk irodalmi kultúrára jellemző, jól ismert cselekmények kreatív átdolgozásának és újraértelmezésének hagyománya (Kaskabasov 2018: 423). E hagyomány elemei N. Nysanbayuly műveiben is nyomon követhetők, ami a klasszikus keleti irodalmi örökséggel való kapcsolatára utal. N. Nysanbayuly műveit a kazah sztyeppén a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején bekövetkező mélyreható társadalmi és kulturális változások időszakában alkotta. Alkotói életműve a klasszikus keleti poétika, a folklorisztikus hagyomány és a nemzeti kazah világkép elemeit ötvözi. Mindazonáltal, a szerző irodalmi jelentősége ellenére a kortárs kazah, orosz és angol nyelvű tudományosságból továbbra is hiányoznak azok az átfogó tanulmányok, amelyek egyaránt foglalkoznak dastanjainak etnokulturális sajátosságaival és nyelvi jellemzőivel. 5 A kifejezetten N. Nysanbayulynak szentelt tanulmányok korlátozott számával szemben a toponímia széles körben képviselteti magát a kortárs nyelvészetben. A pszicholingvisztikai, kognitív nyelvészeti és szociolingvisztikai tanulmányokban a toponimákat egy közösség kollektív világképének és kulturális emlékezetének reprezentációjában fontos elemként tartják számon (Gin, Cacciafoco 2021: 1). A kutatók a toponimiai szókincset a nyelvi és kulturális identitás kérdéseivel is összekapcsolják (Alasli 2019: 1; Skorupa 2021). E tekintetben az irodalmi szövegekben előforduló toponimák elemzése az irodalmi és nyelvészeti kutatások egyik ígéretes irányává vált. Ezt a megközelítést mind a nyugati irodalom tanulmányozásában alkalmazzák (Diamanti 2019: 97), mind pedig türk szerzők műveinek elemzésében (Düzgün 2020). A kazah és angol toponimák összehasonlító vizsgálata különösen érdekes. A kutatók jelentős különbségeket állapítanak meg a két rendszer között, amelyeket a nyelvek strukturális és genetikai sajátosságai határoznak meg (Kurban, Duysembekova 2023: 201). Az angol és kazah helynévkutatás összehasonlító elemzése már bizonyos fejlettséget ért el a kortárs nyelvészetben (Meirbekov 2022; Akhmetova 2024: 9). A dastanok helynévi rendszere azonban mint átfogó irodalmi és fordítástudományi elemzés tárgya továbbra is elégtelenül kutatott. Szinte teljes mértékben hiányoznak azok a tanulmányok, amelyek N. Nysanbayuly műveinek helyneveivel, valamint e szókincs angol fordításban való visszaadásának problémájával foglalkoznak. Így a kazah, orosz, angol és török nyelvű szakirodalom elemzése azt mutatja, hogy N. Nysanbayuly munkássága mind irodalmi, mind nyelvészeti szempontból továbbra is elégtelenül feltárt. A meglévő kutatások a szóbeli epikus hagyomány, a dastan műfaja és a helynévkutatás egyes elemeivel foglalkoznak; a N. Nysanbayuly műveinek etnokulturális sajátosságaira, valamint a helynevek szövegeiben való működésére irányuló átfogó elemzésre azonban mindeddig nem került sor. 1.2. A probléma megfogalmazása A jelen tanulmány relevanciáját az határozza meg, hogy N. Nysanbayuly munkásságát elégtelen mértékben vizsgálták, annak ellenére, hogy jelentős szerepet tölt be a tizenkilencedik század végi és a huszadik század eleji kazah irodalmi és kulturális hagyományban. A kortárs kutatások elsősorban a kazah szóbeli költészet, a dastan műfajának és az akyn-zhyrau hagyományának általános kérdéseivel foglalkoznak, miközben N. Nysanbayuly műveinek etnokulturális jellemzői, valamint a helynévi szókincs működése szövegeiben továbbra is elégtelenül feltárt terület marad. Jelen tanulmány célja N. Nysanbayuly dastanjai etnokulturális jellemzőinek elemzése, valamint a helynevek strukturális sajátosságainak vizsgálata a kazah és az angol nyelvben, művei alapján. E cél eléréséhez a következő feladatokat kell megoldani: 1) az N. Nysanbayuly dastanjaiban megjelenő keleti irodalmi hagyomány jellemzőinek azonosítása; 2) a szerző művei etnokulturális jellemzőinek feltárása és jellemzése; 3) az N. Nysanbayuly szövegeiben megjelenő kazah és angol helynevek strukturális és szóalkotási jellemzőinek elemzése; 4) a kazah helynevek angol fordításban való visszaadásának sajátosságainak vizsgálata.кажад i want answer only json? I must return valid JSON. I accidentally included text? Need final only structured result. Let's produce clean. لري 5) 2. MÓDSZEREK ÉS ANYAGOK 2.1. Források és anyagok A jelen tanulmány elsődleges anyagát N. Nysanbayuly szövegei alkották, mindenekelőtt „Qaraqül”, „Khanym Syry”, „Zhetim Qubyl” és „Sauda Ishan” című dastanjai. E dástánok szövegei szerepelnek Jakov Lutsh Chrestomathy című gyűjteményében (Lutsh 1883), valamint a „Sauda Ishan” című külön kiadásban (Nysanbayuly 1974). Bár ezek a kiadások egy korábbi időszakhoz tartoznak, N. Nysanbayuly műveinek jelenleg elérhető legteljesebb gyűjteményét tartalmazzák. Szövegeinek modern kritikai kiadása két tényezővel magyarázható: 6 először is azzal, hogy az irodalomtudomány és az akadémiai kutatás nem fordított kellő figyelmet örökségére, amint azt az Irodalmi áttekintés című rész részletesen tárgyalja; másodszor pedig azzal a ténnyel, hogy N. Nysanbayuly akyn volt, akinek alkotói munkássága szóbeli és gyakran improvizatív jellegű volt, ami jelentősen megnehezíti örökségének rögzítését és rendszerezését. N. Nysanbayuly egyes költeményei nem képezték a közvetlen nyelvi vagy etnokulturális elemzés tárgyát annak érdekében, hogy megőrizzük a kutatás világos fókuszát, és elkerüljük a vizsgálat fő tárgyának kiszélesítését. A dastanoknak a kutatás központi anyagaként való kiválasztását az a cél is motiválta, hogy hangsúlyozzuk N. Nysanbayuly munkásságának kapcsolatát azzal a keleti irodalmi hagyománnyal, amelyben ez a műfaj kialakult, és amely formálta a hozzá kapcsolódó epikus hagyomány jellegét. N. Nysanbayuly műveinek a türk nyelvek és irodalmak tágabb kulturális és etnikai kontextusában történő elemzésének elméleti alapját Johanson alapvető tudományos tanulmánya képezte (Johanson 2021). A jelen tanulmányban alkalmazott további elméleti fogalmakat az alábbi megfelelő rész ismerteti. 2.2. Elméleti keret A jelen tanulmány eredményeit meghatározó kulcsfogalom a keleti irodalom, amely a kontextustól függően különbözőképpen értelmezhető. Tág értelemben a keleti irodalom a keleti régiók népeinek írott és szóbeli műveit foglalja magában, Japántól és Kínától (Thornber 2009) a Közel-Keletig (Mattar 2020) és az ókori Közel-Keletig (Kuhrt 2020). Az N. Nysanbayuly munkásságára hatást gyakorló irodalmi jelenségek pontosabb meghatározásához szűkíteni kell a kutatás hatókörét. és a perzsa-arab hagyományok. Thus, the present study draws on two key literary traditions in Eastern literature: the Turkic A türk irodalom magában foglalja e tágabb keleti régió kazah, kirgiz, török, azeri, baskír, üzbég és egyéb kulturális klasztereit, amely régiót e kultúrák közös türk eredete, valamint irodalmaiknak a türk nyelvcsoporthoz való tartozása határozza meg (Johanson 2021: 83). A perzsa és arab irodalom szintén központi jelentőségű a jelen tanulmányban, mivel szoros kapcsolatok állnak fenn a kazah akyn-zhyrau irodalmi hagyománya – amelyhez N. Nysanbayuly tartozik – és a perzsa-arab szerzők között (DeWeese 2019: 131). E hagyományok összekapcsoló eleme a dastan műfaja, amelynek legfontosabb jellemzői a következők: (1) a műfaj epikus jellege; (2) a hiperbolikus és idealisztikus elbeszélői hang; (3) a cselekmények folklorisztikus és mitológiai forrásai; és (4) a hőstettek, erények, hősies cselekedetek és az erkölcsi öntudat témái (Kayumov, Khozhiev 2025: 518). Ezen általános jellemzők mellett a dastanokat jelentős műfaji sokféleség jellemzi, és olyan egyedi vonásokat mutatnak, amelyeket keletkezésük régiója vagy történelmi korszaka határoz meg (Shaheen et al. 2020: 1045; Khusaynova 2022: 104; Tayyab, Jamshaid 2022: 109; Nabieva 2023: 194). N. Nysanbayuly dasztánjai szintén sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket az Eredmények című rész részletesebben vizsgál. Another aspect of the present study that requires appropriate theoretical justification az etnokulturális dimenziója. Az etnokulturalizmus felé fordulás az irodalmi és nyelvészeti kutatásokban természetes a kortárs kognitív megközelítés keretében (Abdelhameed et al. 2023: 189). A kognitív nyelvészek által kidolgozott elméletek szerint az elsődleges egység nem maga a nyelv, hanem az azt beszélő személy, amely nézet alapvetően különbözik a hagyományos megközelítéstől, amelyben az emberi gondolkodást a nyelvhez képest másodlagosnak tekintik Green 2018). The application of cognitive-linguistic methods in literary studies, in turn, (Evans, lehetővé teszi az identitás és az etnokulturalizmus befolyásának azonosítását az adott szerző szövegeiben (Ternavskaya, Bogdanova 2023: 160). Így az irodalmi szövegben használt valamennyi nyelvi egységet a szerző fogalmi világképének tükröződéseként értelmezik, aki egy meghatározott etnokulturális csoport képviselője (Isakova et al. 2018: 298). A jelen tanulmány gyakorlati nyelvészeti aspektusa a kulturális és etnikai identitáson keresztül valósul meg. analysis of toponyms, primarily Kazakh ones, which is determined by N. Nysanbayuly’s 7 Magukat a helyneveket a világképről alkotott nyelvi reprezentáció felépítésének elemeiként értelmezik (Usmonova 2024: 716). Ugyanakkor e tanulmány a helynevek nyelvi jellemzőire, különösen morfológiai sajátosságaikra összpontosít. Hangsúlyozni kell, hogy a kazah nyelvben az olyan elemeket, mint a -köl, -aral, -tau, -ata és -qorğan, a kazah onomasztikában hagyományosan földrajzi terminusokként, nem pedig képzőkként osztályozzák, összhangban Erkebay Koichubayev és Gali Konkoshpayev kazah onomasztikai kutatók álláspontjával. Ez a megkülönböztetés alapvető fontosságú a kazah és az angol helynevek közötti morfológiai párhuzamok helyes értelmezéséhez. Tekintettel a kazah és az angol nyelv közötti jelentős területi és kulturális távolságra, a további nyelvészeti elemzés szempontjából a legjelentősebb hasonlóságok és különbségek morfológiai szinten azonosíthatók. 2.3. Módszerek A tanulmány átfogó irodalmi és nyelvészeti jellegű, ami több, egymással összefüggő elemzési módszer alkalmazását tette szükségessé. Az alkalmazott fő irodalomelemzési módszer a leíró módszer volt, amelyet N. Nysanbayuly dastanjai általános, tematikus és etnokulturális jellemzőinek vizsgálatára alkalmaztak. A szerző művei és a keleti irodalmi hagyomány közötti kapcsolatok feltárására az összehasonlító módszert alkalmazták. Ez a módszer lehetővé teszi a dastanok egyes motívumainak, műfaji sajátosságainak és művészi jellemzőinek összehasonlítását a türk, perzsa és arab irodalmi hagyományok műveinek megfelelő elemeivel. A helynevek nyelvészeti elemzését leíró, összehasonlító és morfológiai módszerekkel végeztük. A vizsgálat a következő szempontokat vette figyelembe: 1) a helynevek szerkezeti jellemzői; 2) a földrajzi kifejezések jelenléte; 3) a szóalkotási minták; 4) a helynevek működése irodalmi szövegekben; 5) a helynévi szókincs angol fordításban való visszaadásának sajátosságai. A leíró módszert a helynevek szerkezetének és szemantikájának jellemzésére alkalmaztuk, míg az összehasonlító módszer lehetővé tette a kazah és az angol helynévi modellek közötti szerkezeti és szóalkotási megfelelések azonosítását. A morfológiai elemzést a földrajzi kifejezéseknek a vizsgált szövegek helynévi rendszerének kialakításában betöltött szerepének meghatározására alkalmaztuk. 3. EREDMÉNYEK 3.1. N. Nysanbayuly a keleti irodalom kontextusában N. Nysanbayuly a 19. század végén és a 20. század elején élt művelt kazah akünök közé tartozott, akiknek munkássága egyaránt a kazah szóbeli költői hagyomány és a klasszikus keleti irodalom hatása alatt fejlődött. Olyan szerzők mellett, mint Nurzhan Naushabayev, Makysh Kaltayev és Shädi Jängirov, arra törekedett, hogy ötvözze a török néphagyományok tradícióit a perzsa és arab irodalom művészi mintáival. Művei a szóbeli epika, a vallási és erkölcsi problematika, valamint a következő elemek szintézisét mutatják be: Keleti poétika. N. Nysanbayuly munkásságának egyik legjellegzetesebb vonása a naziragoylyk hagyományához való folyamodása, vagyis a keleti irodalom jól ismert cselekményeinek és motívumainak kreatív újraértelmezése. Ez a hagyomány széles körben elterjedt volt a török irodalmi közegben, és nem egy cselekmény mechanikus reprodukcióját feltételezte, hanem annak a szerző nemzeti és kulturális kontextusához való adaptálását. A „Sauda Ishan” dastanban nyomon követhető a keleti irodalomra jellemző didaktikus konfliktus az igazságosság és az erkölcsi hanyatlás között. A főszereplők, Zhanat és Bolat, az őszinteséggel, hűséggel és emberi méltósággal kapcsolatos erkölcsi tulajdonságok hordozóiként állnak szemben a „Sauda Ishannal”. Hasonló motívumok a „Zhetim Qubyl” című dastanban is jelen vannak, 8 ahol a szerző egy árva sorsát használja fel a társadalmi igazságtalanság és az erkölcsi állhatatosság témáinak feltárására. N. Nysanbayuly dastanjainak fontos jellemzője a keleti irodalmi hagyományra jellemző alakok jelenléte. Az egyik ilyen alak Kydyr, a türk, arab és perzsa irodalomban széles körben megjelenő szereplő. N. Nysanbayuly műveiben Kydyr nem csupán az iszlám hagyományhoz kapcsolódó vallási alaként jelenik meg, hanem a bölcsesség és az erkölcsi tekintély hordozójaként is. Feladata az igazságosság és az erkölcsi rend fenntartása, ami összhangban áll a dastanok általános erkölcsi és didaktikus irányultságával. N. Nysanbayuly műveinek a keleti irodalmi hagyománnyal való kapcsolata formai szinten is megmutatkozik. A szerző dastanjai ritmikus, rímelő formában íródtak, amely alkalmas szóbeli előadásra és zenei kíséretre, összhangban az akyn-zhyrau-hagyomány jellemzőivel. Például a „Sauda Ishan” című dastanban a hétés nyolcszótagú sorok dominálnak, ami a türk szóbeli epika jellegzetessége. A szöveg ilyen szervezése megkönnyítette a művek memorizálását és közönség előtti előadását. 3.2. N. Nysanbayuly szövegeinek etnokulturális jellemzői A hagyományos keleti irodalomban gyökerező erős alapok és a modern Qazakh elemek ötvözeteként N. Nysanbayuly dastanjai gazdagok etnokulturális elemekben. A vallási tanítások, a társadalmi normák, a nyelvi részletek és a történelmi kontextus a legszembetűnőbb etnokulturális vonatkozások. Először is, N. Nysanbayuly korának Qazakh társadalma muszlim volt, ami azt jelenti, hogy ez a vallás, amely évszázadokon át uralta a régiót, a Qazakh írók világképében és így szövegeikben is meghatározó. N. Nysanbayuly Zhetym Kubyl című művében, valamint a „Sauda Ishan” című műben például az iszlám értékei jelen vannak, és a főszereplők szavain és tettein keresztül jutnak kifejezésre. A képmutatás, valamint az a szándék, hogy valaki más megbuktatásával meggazdagodjanak vagy hatalomra tegyenek szert, az általa megjelenített legnagyobb bűnök közé tartoznak. Ez a szempont hasonló az iszlám irodalom más műveihez, amelyekben az igazságosság következetesen összekapcsolódik az őszinteséggel és az odaadással. Ehelyett azokat, akik engedetlenek, akiknek szívét megvetés vagy erőszakos szándékok töltik el, nem csupán kioktatják az erkölcs kérdésében, hanem ennek megfelelően meg is büntetik. A bűn és a büntetés témája, amely N. Nysanbayuly dastanjaiban jelen van, az iszlám alapvető tanításainak szintjén szintén összekapcsolódik az igazságosság központi gondolatával. Ugyanakkor N. Nysanbayuly vallásának alapvető tételeire támaszkodva is eltávolította dastanjait a vallási diskurzustól, és néhány hagyományosan spirituális elemet közelebb hozott a mindennapi, világi világhoz. Például Kydır, akit korábban említettünk, az arab, perzsa és türk irodalom természetes szereplője; alakja örökre összekapcsolódik Allah próféciájával. N. Nysanbayuly történetében azonban Kydır nem annyira Allah küldötte, mint inkább a maga bölcsességében és képességeiben független személy. Így a N. Nysanbayuly dastanjaiban leírt társadalmi normák nem kevésbé fontosak, mint a vallási összetevő. Például a fent említett „Sauda Ishan” című műben a női főszereplő, „Zhanat” nemcsak magával a hűtlen és korrupt Saudával száll szembe, hanem a társadalomban őt érő diszkriminációval is. Testvére, Bolat, bár a nehézségek másfajta formájával szembesül, szintén jelentős társadalmi nyomásnak áll ellen. A vallási motívumok és értékek, valamint a társadalmi hatások ilyen ötvöződése a hagyomány iránti tiszteletet és a modernitás iránti érdeklődést tükrözi; mindkettő megjelenik N. Nysanbayuly szövegeiben. N. Nysanbayuly történeteinek társadalmi aspektusa egyedülálló betekintést nyújt közösségének etnikai és kulturális dimenzióiba, valamint a kazah életbe. 3.3. A kazah–angol helynevek nyelvi jellemzői A helynévi szókincs fontos szerepet tölt be N. Nysanbayuly műveiben, és nemcsak megnevező, hanem kulturális és szimbolikus funkciókat is betölt. A helynevek elemzése lehetővé teszi a tér nyelvi megjelenítésének sajátos jellemzői azonosítását, valamint az irodalmi szöveg és a nemzeti-kulturális világkép közötti kapcsolat nyomon követését. 9 A vizsgálat során a dastanok szövegeiben folyamatos mintavétellel 47 helynevet azonosítottunk. Az elemzés kimutatta, hogy a kazah helynevek leggyakoribb szerkezeti összetevői a természeti objektumokat, településeket és mesterségesen kialakított tájelemeket jelölő földrajzi terminusok. A kazah és az angol helynevek összehasonlítása bizonyos strukturális és szemantikai megfeleléseket tár fel, amelyeket a táblázat mutat be. Táblázat. A helynévi alapok összehasonlító elemzése (a szerző által a kazah és angol helynévi szókincs alapján összeállítva) Szemantiktelepülés ai kazah Település mesterséges qorğan erődítmény/erőd temetni megerősített csoport nyelv jelentés Angol jelentés Víztükrök köl (Kökköl) tó loch (Loch Ness) tó Teñizi) vízrajzi jellemzők Rock) felszínformák place (Birmingham) objektumok (Aqqorğan) (Glastonbury) település Az 1. táblázatban bemutatott eredmények azt mutatják, hogy mindkét nyelvben a helynevek gyakran természeti objektumokhoz, felszínformákhoz és településtípusokhoz kapcsolódó földrajzi terminusok felhasználásával alakulnak. Azonban ezen elemek eredete és funkciói eltérnek a nyelvek történeti Víztestek aral és kulturális fejlődése során. Az angol helynévrendszerben a szerkezeti elemek jelentős része (Aral-szigeóangol és kelta eredetre vezethető vissza. Például a loch elem elsősorban a skót helynévadásra t/medence vízteste (Liverpool) jellemző. A kazah nyelvben a helynévi elemek szorosan kapcsolódnak a türk nyelvi hagyományhoz, víztest Hegyvidéki tau (Aqtau) és részben az hegy szikla (Castle rock Hegyvidéki tau (Qaratau) hegység sziklafal (Clifton) sziklafal/magaslat Települések ata (Alma-Ata) település/szent arab és perzsa nyelv hatását is tükrözik. Megjegyzendő, hogy az olyan elemeket, mint a -köl, -aral, -tau és -qorğan, a kazah névkutatási hagyomány elsősorban földrajzi terminusoknak, nem pedig toldalékoknak tekinti. Ez a megkülönböztetés alapvető fontosságú az összehasonlító elemzés szempontjából, mivel lehetővé teszi, hogy ezeket az elemeket a térbeli és kulturális jelentés önálló hordozóiként vizsgáljuk. Az elemzés azt is kimutatta, hogy N. Nysanbayuly műveiben a helynevek fontos művészi funkciót töltenek be. Számos esetben a szerző olyan hagyományos vagy általánosított helynévi modelleket alkalmaz, amelyek folklorisztikus és epikus teret teremtenek. Más szóval, a Dél-Kazahsztán területéhez kapcsolódó valós földrajzi nevek is előfordulnak, köztük Saryarka és Zhetisu Alatau. Az ilyen helynevek használata erősíti a szöveg nemzeti és kulturális beágyazottságát, és hozzájárul a kazah sztyeppe térbeli képének kialakításához. Fordítási szempontból a helynevek különös nehézséget jelentenek, mivel nemcsak földrajzi, hanem etnokulturális információkat is tartalmaznak. Bizonyos esetekben a szemantikai fordítás segíthet megőrizni az eredeti művészi képiségét. Például a Saryarka helynév „Sárga sztyeppe”, míg a Zhetisu Alatau „Hét folyó hegylánca” formában adható vissza. A transzliteráció és a