PLANET4B policy analysis educational case 20251029 v2 data

ESSRG NAT a környezettudatos nevelés tekintetében A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Összefoglaló Planet4B Budapest, 2023.07.10 Tartalom Bevezetés 3 5. A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések 4 Melléklet I.Rész: AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 4 I. 1. A köznevelés feladata és értékei 4 I.1.1. Fejlesztési területek - nevelési célok 4 „I.1.2. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek” 6 „I.2. A NAT, A KERETTANTERVEK ÉS A HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS” 6 „I.2.1. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok” 6 „II. RÉSZ: KOMPETENCIÁK, TUDÁSTARTALMAK* 7 II.1. A KULCSKOMPETENCIÁK” 7 „II.2. MŰVELTSÉGI TERÜLET 7 II.2.1. A Nat műveltségi területeinek felépítése” 7 „II.3. A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK ANYAGAI” 7 „II.3.3. Matematika” 7 „II.3.4. Történelem és állampolgári ismeretek” 8 „II.3.5. Etika / hités erkölcstan 11 II.3.6. Természettudomány és földrajz 13 „II.3.7. Művészetek” 33 „II.3.8. Technológia” 39 „II.3.9. Testnevelés és egészségfejlesztés 45 FOGALOMGYŰJTEMÉNY 48 ÉSZREVÉTELEK, ÖTLETELÉSEK 54 2023.07.07. Zoom Megbeszélés (Eszter & Bia) 54 2023.07.14. Zoom Megbeszélés (Eszter & Karmen & Bia) 54 2 Bevezetés Ebben a dokumentumban a 2020. II. 8-tól hatályos NAT-ban megjelölt, környezettudatossággal kapcsolatba hozható elemei, azok kivonatai, elemzése, illetve ezeknek elsőkörben a Planet 4B-hez való felhasználásához ötletek találhatók. A dokumentum elején a kormányrendeletből kimásolt szeletek szerepelnek, a dokumentum végén az ezekből alkotott kivonatok / elemzések. Először egy fogalmi kivonat /útmutató, melynek célja tantárgyankénti és évfolyamonkénti lebontásban a tanítandó fogalmak összegyűjtése. A dokumentum legvégén a projekttel kapcsolatos ötletelések, felvetések, korábbi munkák találhatóak. 3 5. A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések „A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.” Melléklet I.Rész: AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI I. 1. A köznevelés feladata és értékei „Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék - a haza felelős polgárává váljék; - kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;” … „- megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;” … „- legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; - ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; - tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.” „A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.” I.1.1. Fejlesztési területek - nevelési célok „Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.” 4 „Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.” „Nemzeti öntudat, hazafias nevelés” „Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.” „Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.” „Állampolgárságra, demokráciára nevelés” „A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi.” „A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanításés tanulásszervezési eljárások.” „Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése” „Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.” „A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.” „A testi és lelki egészségre nevelés Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség” „A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság 5 A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” „I.1.2. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek” „Az eredményes tanulás segítésének elvei” „Egyénre szabott tanulási lehetőségek” „Fontos alapelv, hogy a tanulók közti különbözőségeket az iskola a különféle környezeti feltételek és az egyénenként eltérő idegrendszeri érés, valamint az egyéni képességek kölcsönhatása eredményének tekintse. E szemlélet gyakorlatban történő alkalmazásához olyan fejlesztési célokat kell kijelölni, amelyek nemcsak a tanulótól várnak illeszkedést a tanulási környezethez, hanem a tanulási környezettől is alkalmazkodást igényelnek a tanuló egyedi jellemzőihez.” „Képesség-kibontakoztatás támogatása” „Az értékelés során figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a tanulás korábbi és aktuális környezeti tényezőiről rendelkezésre álló információkat, továbbá a pedagógiai célokat.” „I.2. A NAT, A KERETTANTERVEK ÉS A HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS” „I.2.1. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok” „Természettudományos nevelés A természettudományos gondolkodás megalapozása az alapfokú képzés első szakaszában a magyar nyelv és irodalom tanulási területének tudásbővítést és olvasásfejlődést segítő olvasmányaiba (1-2. évfolyam) ágyazva kezdődik, és a Természettudomány és földrajz tanulási terület környezetismeret (3-4. évfolyam) és természettudomány (5-6. évfolyam) tantárgyainak keretében folytatódik. A természettudomány oktatása a 7-8. évfolyamon a biológia, a kémia és a fizika, valamint hozzájuk kapcsolódva a földrajz tantárgyak keretében valósul meg. Ezeken az évfolyamokon a diszciplináris tartalmak egy integrált természettudomány tantárgy részeként is oktathatók. A gimnáziumokban a 9-12. évfolyamokon a természettudományos oktatás diszciplináris bontásban valósul meg. A természettudományos ismeretek és kiemelten a matematikai, természettudományos, mérnöki-műszaki és informatikai (a továbbiakban: MTMI) készségek fejlesztése érdekében a gimnáziumban a 11. évfolyamon azon tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción természettudományos tantárgyat, egy jelenségek vizsgálatán alapuló, komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget bővítő tantárgyat kell felvennie, illetve a fenti elvek mentén oktatott természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia, földrajz moduljai közül az egyiket heti két óra időkeretben.” 6 „II. RÉSZ: KOMPETENCIÁK, TUDÁSTARTALMAK* II.1. A KULCSKOMPETENCIÁK” „5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák 6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái 7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák” „II.2. MŰVELTSÉGI TERÜLET II.2.1. A Nat műveltségi területeinek felépítése” „A természettudományos ismeretek és kiemelten az MTMI készségek fejlesztése érdekében a gimnáziumban a 11. évfolyamon azon tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción természettudományos tantárgyat, egy jelenségek vizsgálatán alapuló, komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget bővítő integrált természettudomány tantárgyat vagy a fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak egyikét kell tanulniuk heti két óra időkeretben. A választott tantárgyak ismeretanyaga nem képezi részét e tárgyak középszintű érettségi követelményeinek, ugyanakkor az érettségi vizsga letételéhez az itt megszerzett tudás és készségek segítséget jelentenek.” „II.3. A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK ANYAGAI” „II.3.3. Matematika” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK” „AZ 1-4. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. tudatos megfigyeléseket tesz a környező világ tárgyaira, ezek viszonyára vonatkozóan; 2. tájékozódik a környező világ mennyiségi és formai világában;” „4. a környezetében lévő dolgokat szétválogatja, összehasonlítja és rendszerezi egy-két szempont alapján;” „A 9-12. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. ismeretei segítségével, a megfelelő modell alkalmazásával megold hétköznapi és matematikai problémákat, a megoldást ellenőrzi és értelmezi; 2. megérti a környezetében jelen lévő logikai, mennyiségi, függvényszerű, térbeli és statisztikai kapcsolatokat;” „II.3.4. Történelem és állampolgári ismeretek” „A történelemtanítás fő feladata olyan ismeretek és értékek közvetítése, valamint kompetenciák elsajátíttatása, amelyek hozzásegítik a tanulót, hogy tájékozott, aktív és elkötelezett állampolgárrá, kisebb és nagyobb közösségeinek felelős tagjává váljék.” II.3.4.1. Történelem 7 „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 9-12. évfolyamon” „Az évfolyamonkénti fennmaradó szabad órakeretet a tanár a kerettantervvel és a helyi tantervvel összhangban szabadon használhatja fel a helyi tantervben szereplő helytörténeti vagy egyéb téma tanítására, speciális órák szervezésére, illetve más tantárgyakkal együttműködve közös projektek megvalósítására.” „Tartalmi kulcsfogalmak:” „2. társadalmi: társadalom, társadalmi csoport, illetve réteg, népesedés, demográfia, migráció, nemzet, etnikum, identitás, életmód;” „AZ 5-8. ÉVFOLYAMON” „A nevelési-oktatási szakasz végére a tanulóban:” „4. kialakulnak a társadalmi felelősség és normakövetés, az egyéni kezdeményezőkészség és a hazája, közösségei és embertársai iránti felelősségvállalás, az aktív állampolgárság, valamint a demokratikus elkötelezettség alapelemei.” „TÖRTÉNELMI GONDOLKODÁS” „12. felismeri, hogy az emberi cselekedet és annak következménye között szoros kapcsolat van.” „A 9-12. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. képes a múlt és jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatairól, jelenségeiről többszempontú, tárgyilagos érveléssel alátámasztott véleményt alkotni, ezekkel kapcsolatos problémákat megfogalmazni;” „A nevelési-oktatási szakasz végére a tanulóban:” „5. megerősödik és elmélyül a társadalmi felelősség és normakövetés, az egyéni kezdeményezőkészség, a hazája, közösségei és embertársai iránt való felelősségvállalás, valamint a demokratikus elkötelezettség.” „II.3.4.2. Állampolgári ismeretek” „A) Alapelvek, célok” „Az emberi létezésre, az egyén és a közösség viszonyára, a társadalmi változásokra vonatkozó válaszoknak nemcsak az egyéni akaratok, érdekek érvényesítése, hanem a társadalom alapegységét jelentő család, a lokális közösségek és a nemzet jövőjének alakítása szempontjából is jelentősége van.” „Ennek érdekében segíti a szituációhoz igazodó kommunikáció kialakítását, a másik ember gondolatainak, véleményének megértését, az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését és közösségformáló erejének megtapasztalását, a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását, a nemzedékek közötti párbeszéd erősítését, valamint a környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság feltételeinek kiemelését. A tantárgy keretében a tanuló elsajátítja a tudatos és felelős állampolgári léthez szükséges alapvető ismereteket, a szociális kompetenciák fejlesztése révén megismeri és gyakorolja azokat az eljárásokat, 8 készségeket, amelyek a társadalmi részvételéhez, mindennapi boldogulásához szükségesek. A tanuló megismeri és megérti, hogy a haza védelme nem csak a fegyveres erők feladata, hanem minden magyar állampolgáré, ezért a honvédelem ügye a lehető legszélesebb nemzeti egységet képviseli.” „Az állampolgári ismeretek tanulásának célja, hogy a tanuló:” „9. értse meg a környezeti és gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság jelentőségét a mindennapi életben, az egyén, a család, a település, a régió és az állam szintjén, valamint globális perspektívában is;” „13. megtapasztalja a társas együttműködés közösségformáló szerepét, és felismerje társadalmi jelentőségét;” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 8. évfolyamon” „Az állampolgári ismeretek tantárgy tevékenységei révén segíti a tanuló szocializációját: tájékozódását a mindennapi életben, felelős állampolgárrá válását, egyúttal felkészülését a felnőtt szerepekre.” „Értelmező kulcsfogalmak:”… „környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság.” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 12. évfolyamon” „Értelmező kulcsfogalmak:”… „környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság; hazaszeretet” „B) Fő témakörök” „FŐ TÉMAKÖRÖK A 9-12. ÉVFOLYAMON” „3. Szabadság és felelősség; jogok és kötelezettségek, a társadalmi felelősségvállalás” „8. Környezetés természetvédelem” „C) Tanulási eredmények ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT TANULÁSI EREDMÉNYEK AZ 5-8. ÉVFOLYAMON” „A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG SZEMLÉLETÉNEK ÉS GYAKORLATÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. felismeri a családi háztartás gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságának és a környezettudatos életvitel kialakításának társadalmi jelentőségét;” „5. fogyasztási szokásaiban érvényesíti a tudatosság szempontjait is.” „A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG SZEMLÉLETÉNEK ÉS GYAKORLATÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „6. életvitelébe beépülnek a tudatos fogyasztás elemei, életmódjában figyelmet fordít a környezeti terhelés csökkentésére, érvényesíti a fogyasztóvédelmi szempontokat;” „A TÁRSAS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE, A VÉLEMÉNYALKOTÁS TÁMOGATÁSA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” 9 13. az emberi test felépítéséről és működéséről szerzett tudását használja fel a személyes és közösségi egészségmegőrzéssel kapcsolatos döntéseiben; 14. tájékozódjon és gondolkodjon saját testi-lelki egészségéről, tekintse azt olyan értéknek, amely megőrzéséért nap mint nap tennie kell;” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 9-10. évfolyamon” „Az élet szerveződésével és jövőjével kapcsolatos kép teljessége a bioszféra szintű folyamatok tanulmányozásával rajzolódik ki. A történeti előzményeket a biológiai evolúció modellje alapján értelmezi, a jelen globális problémáit összefüggésbe hozza az emberi tevékenységgel is. A cselekvési lehetőségek számbavételével formálódik a tanuló természeti örökségünkért, a Föld jövőjéért érzett felelős attitűdje is.” „B) FŐ TÉMAKÖRÖK FŐ TÉMAKÖRÖK A 7-8. ÉVFOLYAMON” „5. Az élővilág és az ember kapcsolata 6. A fenntarthatóság fogalma, biológiai összefüggései” „FŐ TÉMAKÖRÖK A 9-10. ÉVFOLYAMON” „6. Az ember szervezete és egészsége 7. A bioszféra egyensúlya, fenntarthatóság” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 7-8. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. a biológiai problémák vizsgálata során keresi a kapcsolatot az okok és okozatok, az egyedi jelenségek és az általános törvényszerűségek között; 3. felismeri és a biológiai jelenségek vizsgálata során figyelembe veszi az élő rendszerek egymásba épülő szerveződési szintjeit;” „5. felismeri és példákkal bizonyítja az élőlények és környezetük közötti kölcsönhatásokat, az alkalmazkodás evolúciós jelentőségét; 6. több szempont figyelembevételével elemzi a környezetés természetvédelmi problémákat, felismeri a védelemre szoruló élő természeti értékeket, ismeri az ezt szolgáló törvényi hátteret és a közösségi cselekvési lehetőségeket; 7. életmódját az egészségmegőrzés szempontjait figyelembe véve, tudatosabban alakítja.” „A BIOLÓGIA TANULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „4. alapfokon alkalmazza a rendszerszintű gondolkodás műveleteit, azonosítani tudja egy biológiai rendszer részeit, kapcsolatait és funkcióit, érti a csoportképzés jelentőségét, a tanult csoportokba besorolást végez;” 16 „9. természetvédelmi, bioetikai, egészségműveltségi témákban tényekre alapozottan érvel, vitákban többféle nézőpontot is figyelembe vesz;” „AZ ÉLŐVILÁG FEJLŐDÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. a biológiai problémák vizsgálatában figyelembe veszi az evolúciós fejlődés szempontjait, a földtörténeti időskálán el tudja helyezni ennek mérföldköveit; 2. értelmezi a rátermettség és a természetes szelekció fogalmát, tudja, hogy azt a véletlenszerű események és az önszerveződés is befolyásolhatják.” „KÖRNYEZET ÉS ÉLŐVILÁG KAPCSOLATA, FENNTARTHATÓSÁG BOLYGÓNK ÉLŐVILÁGA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „3. néhány jellegzetes faj példáján keresztül felismeri a kontinensek éghajlati övezetei, kialakult talajtípusai és az ott élő növényvilág közötti kapcsolatokat; 4. néhány jellegzetes faj példáján keresztül felismeri a kontinensek jellegzetes növényei és az ott élő állatvilág közötti kapcsolatot; 5. néhány tengeri növény és állatfaj megismerése során felismeri, hogy bolygónk legnagyobb életközössége a világtengerekben él.” „ÉLETKÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „4. esetleírások, filmek és saját megfigyelései alapján felismeri az adott életközösségek biológiai értékeit, értékeli a lakókörnyezetében található életközösségek környezeti állapot és életminőség-javító hatását; 5. érti és elfogadja, hogy az élő természet rendelkezik olyan értékekkel, amelyeket törvényi eszközökkel is védeni kell, ismeri ennek formáit, felhívja a figyelmet az általa észlelt természetkárosításra; 6. az életformák sokféleségét megőrzendő értékként kezeli, felismeri a benne rejlő esztétikai szépséget, érvel a biológiai sokféleség veszélyeztetése ellen; 7. tájékozódik a környezetében található védett fajokról, életközösségekről, ezek eszmei értékéről és biológiai jelentőségéről, ismeri a hazai nemzeti parkok számát, területi elhelyezkedését, bemutatja védendő életközösségeik alapvető jellemzőit; 8. kritikusan és önkritikusan értékeli az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatását, életvitelében tudatosan követi a természetés környezetvédelem szempontjait; 9. egységben látja az életközösségek múltbeli, jelenkori és várható jövőbeli állapotát, azok jövőbeli állapotára valószínűségi előrejelzést fogalmaz meg, felismeri és vállalja a jövőjük iránti egyéni és közösségi felelősséget; 10. ismeri a növények gondozásának biológiai alapjait, több szempontot is figyelembe véve értékeli a növények, a növénytermesztés élelmezési, ipari és környezeti jelentőségét; 17 11. kritikusan vizsgálja a haszonállatok tartási módjai és a fajra jellemző igények közötti ellentmondásokat, ismeri és érti a nagyüzemi technológiák és a humánus állattartási módok közötti különbségeket.” „AZ EMBER SZERVEZETE, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD SZERVRENDSZEREK ÉS SZERVEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. kiegyensúlyozott saját testképpel rendelkezik, amely figyelembe veszi az egyéni adottságokat, a nem és a korosztály fejlődési jellegzetességeit, valamint ezek sokféleségét;” „EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, ELSŐSEGÉLY A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. az egészséget személyes és közösségi értékként értelmezi, érdeklődik az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk iránt, mérlegeli azok tudományos hitelességét, kritikusan kezeli a gyógyszerekkel, gyógyászattal kapcsolatos reklámokat; 3. értékeli a személyi és környezeti higiénia egészségmegőrzéssel kapcsolatos jelentőségét, ennek alapelveit személyes környezetében is igyekszik alkalmazni;” „6. tudja, hogy a daganatos betegségek kialakulását az életmód és a környezet is befolyásolja, és hogy gyógyításuk esélyét a korai felismerés nagymértékben növeli;” „11. tényekkel igazolja a testi és lelki egészség közötti kapcsolatot, tud ennek egyéni és társadalmi összefüggéseiről, érvel az egészségkárosító szokások és függőségek ellen.” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 9-10. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. az élő rendszerek belső működése és környezettel való kapcsolataik elemzésében alkalmazza a rendszerszintű gondolkodás műveleteit; 3. életközösségek vizsgálata alapján értelmezi a környezet és az élőlények felépítése és működése közötti összefüggést, érti az ökológiai egyensúly jelentőségét, érvel a biológiai sokféleség megőrzése mellett; 4. az emberi test és pszichikum felépítéséről és működéséről szerzett ismereteit önismeretének fejlesztésében, egészséges életvitelének kialakításában alkalmazza; 5. felismeri a helyi és a globális környezeti problémák összefüggését, érvel a Föld és a Kárpát-medence természeti értékeinek védelme mellett, döntéseket hoz és cselekszik a fenntarthatóság érdekében.” „AZ ÉLŐ RENDSZEREK SZERVEZŐDÉSE AZ ÉLŐVILÁG EGYSÉGE, A FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS ALAPELVEI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. tudja a biológiai problémákat és magyarázatokat a megfelelő szinttel összefüggésben értelmezni;” „4. értékeli és példákkal igazolja a különféle szintű biológiai szabályozás szerepét az élő rendszerek normál működési állapotának fenntartásában;” 18 „A BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ, ADAPTÍV ÉS NEM ADAPTÍV FOLYAMATOK A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „6. ismeri az evolúció befolyásolásának lehetséges módjait (például mesterséges szelekció, fajtanemesítés, géntechnológia), értékeli ezek előnyeit és esetleges hátrányait.” „AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE AZ EMBERI SZERVEZET ANATÓMIÁJA, ÉLETTANA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. megérti a környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggéseket, azonosítja az ember egészségét veszélyeztető tényezőket, felismeri a megelőzés lehetőségeit, érvényesíti az elővigyázatosság elvét;” „A LELKI EGYENSÚLY ÉS A TESTI ÁLLAPOT ÖSSZEFÜGGÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. a biológiai működések alapján magyarázza a stressz fogalmát, felismeri a tartós stressz egészségre gyakorolt káros hatásait, igyekszik azt elkerülni, csökkenteni; 2. ismeri a gondolkodási folyamatokat és az érzelmi és motivációs működéseket meghatározó tényezőket, értékeli az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatát; 3. ismeri a mentális egészség jellemzőit, megérti annak feltételeit, ezek alapján megtervezi az egészségmegőrző magatartásához szükséges életviteli elemeket;” „KÖRNYEZET ÉS ÉLŐVILÁG KAPCSOLATA AZ ÉLŐHELYEK JELLEMZŐI, A POPULÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „4. ismeri a levegő-, a vízés a talajszennyezés forrásait, a szennyező anyagok típusait és példáit, konkrét esetek alapján elemzi az életközösségekre gyakorolt hatásukat.” „AZ ÉLŐHELYI KÖRNYEZETHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁS A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. felismeri a természetes élőhelyeket veszélyeztető tényezőket, kifejti álláspontját az élőhelyvédelem szükségességéről, egyéni és társadalmi megvalósításának lehetőségeiről.” „AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. érti a biológiai sokféleség fogalmát, ismer a meghatározásra alkalmas módszereket, értékeli a bioszféra stabilitásának megőrzésében játszott szerepét; 2. érti az ökológiai egyensúly fogalmát, értékeli a jelentőségét, példákkal igazolja az egyensúly felborulásának lehetséges következményeit; 3. érti az ökológiai rendszerek működése és a biológiai sokféleség közötti kapcsolatot, konkrét életközösségek vizsgálata alapján táplálkozási piramist, hálózatot elemez.” 19 „A FENNTARTHATÓSÁG ELVE, SZEMPONTJAI AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA A BIOSZFÉRÁRA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. konkrét példák alapján vizsgálja a bioszférában végbemenő folyamatokat, elemzi ezek időés térbeli viszonyait, azonosítja az emberi tevékenységgel való összefüggésüket; 2. a kutatások adatai és előrejelzései alapján értelmezi a globális éghajlatváltozás élővilágra gyakorolt helyi és bioszféra szintű következményeit; 3. példák alapján elemzi a levegő-, a vízés a talajszennyeződés, az ipari és természeti katasztrófák okait és ezek következményeit, az emberi tevékenységnek az élőhelyek változásához vezető hatását, ennek alapján magyarázza egyes fajok veszélyeztetettségét. A FENNTARTHATÓ ÉLETVITEL, TECHNOLÓGIA ÉS GAZDÁLKODÁS A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. érti és elfogadja, hogy a jövőbeli folyamatokat a jelen cselekvései alakítják, tudja, hogy a folyamatok tervezése, előrejelzése számítógépes modellek alapján lehetséges; 2. értékeli a környezetés természetvédelem fontosságát, megérti a nemzetközi összefogások és a hazai törekvések jelentőségét, döntéshozatalai során saját személyes érdekein túl a természeti értékeket és egészség-megőrzési szempontokat is mérlegeli; 3. történeti adatok és jelenkori esettanulmányok alapján értékeli a mezőgazdaság, erdőés vadgazdaság, valamint a halászat természetes életközösségekre gyakorolt hatását, példák alapján bemutatja az ökológiai szempontú, fenntartható gazdálkodás technológiai lehetőségeit;” „A FÖLD ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE ÉRTÉKEI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. érvel a Föld, mint élő bolygó egyedisége mellett, tényekre alapozottan és kritikusan értékeli a természeti okokból és az emberi hatásokra bekövetkező változásokat; 2. ismeri a Kárpát-medence élővilágának sajátosságait, megőrzendő értékeit, ezeket összekapcsolja a hazai nemzeti parkok tevékenységével.” „II.3.6.4. FIZIKA A) ALAPELVEK, CÉLOK” „A fizika tanulásának célja, hogy a tanuló:” „4. ismerje meg a fenntartható fejlődés fogalmát és fizikai vonatkozásait, elősegítve ezzel a természet és környezet, illetve a fenntartható fejlődést segítő életmód iránti felelősségteljes elköteleződés kialakulását;” „6. eligazodjon a közvetlen természeti és technikai környezetükben, illetve a tanultakat alkalmazni tudja a mindennapokban használt eszközök működési elvének megértésére, a biztonságos eszközhasználat elsajátítására; 7. felismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, tudatosítsa az emberiség felelősségét a környezet megóvásában; 8. fel tudja tárni a megfigyelt jelenségek ok-okozati hátterét;” 20 „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 9-10. évfolyamon” „A fizika tanulása során elsajátítandó az a szemlélet, amely a tudomány működését olyan társadalmi jelenségnek tekinti, amelynek szabályozása, háttérintézményei, témaválasztása, következtetései megjelennek mindennapi döntéseinkben, értékítéletünkben.” „B) FŐ TÉMAKÖRÖK FŐ TÉMAKÖRÖK A 7-8. ÉVFOLYAMON A javasolt kontextusalapú tananyag-felépítés nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé. Így a fizikai ismeretek feldolgozása mind diszciplináris, mind integrált oktatás formájában megvalósítható.” „2. Mozgások a környezetünkben, a közlekedés” „6. A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem, a Föld jövője, megóvása” „FŐ TÉMAKÖRÖK A 9-10. ÉVFOLYAMON” „9. A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem, a Föld jövője, megóvása, az űrkutatás eredményei” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 7-8. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „3. tájékozott a Földünket és környezetünket fenyegető globális problémákban, ismeri az emberi tevékenység lehetséges szerepét ezek kialakulásában;” „7. szemléletes példákon keresztül felismeri a fizikai ismeretek bővülése és a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események közötti kapcsolatot;” „A FIZIKA MINT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉSI MÓDSZER FIZIKAI MEGFIGYELÉSEK, KÍSÉRLETEK VÉGZÉSE, AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. megfigyeléseket és kísérleteket végez a környezetében, az abból származó tapasztalatokat rögzíti;” „A FIZIKA MŰVELÉSÉNEK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI, KÖRNYEZETÉS TERMÉSZETTUDATOSSÁG A FIZIKA SZEREPE A KÖRNYEZET MEGÓVÁSÁBAN A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. tudja azonosítani a széles körben használt technológiák környezetkárosító hatásait, és fizikai ismeretei alapján javaslatot tesz a károsító hatások csökkentésének módjára; 3. ismeri az ózonpajzs elvékonyodásának és az ultraibolya sugárzás erősödésének tényét és lehetséges okait.” „AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS FIZIKAI VONATKOZÁSAI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 21 1. tisztában van azzal, hogy az energiának ára van, gyakorlati példákon keresztül ismerteti az energiatakarékosság fontosságát, ismeri az energiatermelés környezeti hatásait, az energiabiztonság fogalmát; 2. ismeri a jövő tervezett energiaforrásaira vonatkozó legfontosabb elképzeléseket; 3. ismeri a zöldenergia és fosszilis energia fogalmát, az erőművek energiaátalakításban betöltött szerepét, az energiafelhasználás módjait és a háztartásokra jellemző fogyasztási adatokat.” „A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK EGYSZERŰBB FIZIKAI VONATKOZÁSAI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. ismeri az éghajlatváltozás problémájának összetevőit, lehetséges okait. Tisztában van a hagyományos ipari nyersanyagok földi készleteinek végességével és e tény lehetséges következményeivel; 2. tudatában van az emberi tevékenység természetre gyakorolt lehetséges negatív hatásainak és az ezek elkerülésére használható fizikai eszközöknek és eljárásoknak (pl. porszűrés, szennyezők távolról való érzékelése alapján elrendelt forgalomkorlátozás);” „A FIZIKAI ISMERETEK BŐVÜLÉSÉNEK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HATÁSAI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. felismeri a fizikai kutatás által megalapozott technikai fejlődés egyes fejezeteinek a társadalomra, illetve a történelemre gyakorolt hatását, meg tudja fogalmazni a természettudomány fejlődésével kapcsolatos alapvető etikai kérdéseket.” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 9-10. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. ismeri a helyét a Világegyetemben, látja a Világegyetem időbeli fejlődését, lehetséges jövőjét, az emberiség és a Világegyetem kapcsolatának kulcskérdéseit;” „6. egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől el tudja választani, az egyszerűbb számításokat el tudja végezni és a helyes logikai következtetéseket le tudja vonni, illetve táblázatokat, ábrákat, grafikonokat tud értelmezni; 7. tájékozott a Földünket és környezetünket fenyegető globális problémákban, ismeri az emberi tevékenység szerepét ezek kialakulásában; 8. látja a fizikai ismeretek bővülése és a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események közötti kapcsolatot;” „A FIZIKA MŰVELÉSÉNEK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI, KÖRNYEZETÉS TERMÉSZETTUDATOSSÁG A FIZIKA SZEREPE A KÖRNYEZET MEGÓVÁSÁBAN A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. tisztában van a különböző típusú erőművek használatának előnyeivel és környezeti kockázatával; 2. érti az atomreaktorok működésének lényegét, a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémáit; 22 3. ismeri a környezet szennyezésének leggyakoribb forrásait, fizikai vonatkozásait. AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS FIZIKAI KÉRDÉSEI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. ismeri a megújuló és a nem megújuló energiaforrások használatának és az energia szállításának legfontosabb gyakorlati kérdéseit; 2. az emberiség energiafelhasználásával kapcsolatos adatokat gyűjt, az információkat szemléletesen mutatja be; 3. tudja, hogy a Föld elsődleges energiaforrása a Nap, ismeri a napenergia felhasználási lehetőségeit, a napkollektor és a napelem mibenlétét, a közöttük lévő különbséget. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK FIZIKAI HÁTTERE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. átlátja az ózonpajzs szerepét a Földet ért ultraibolya sugárzással kapcsolatban; 2. tisztában van az éghajlatváltozás kérdésével, az üvegházhatás jelenségével a természetben, a jelenség erőssége és az emberi tevékenység kapcsolatával;” „A FIZIKA ÉS A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. néhány konkrét példa alapján felismeri a fizika tudásrendszerének fejlődése és a társadalmigazdasági folyamatok, történelmi események közötti kapcsolatot;” „3. átlátja az emberiség és a Világegyetem kapcsolatának kulcskérdéseit.” „A GYAKRAN HASZNÁLT TECHNIKAI ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIÁK FIZIKAI ALAPJAI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. átlátja a korszerű lakások és házak hőszabályozásának fizikai kérdéseit (fűtés, hűtés, hőszigetelés);” „7. tisztában van az aktuálisan használt világító eszközeink működési elvével, energiafelhasználásának sajátosságaival, a korábban alkalmazott megoldásokhoz képesti előnyeivel;” „II.3.6.5. KÉMIA A) ALAPELVEK, CÉLOK” „A kémia tanulásának célja, hogy a tanuló: 1. érdeklődését felkeltse a környezetben zajló fizikai és kémiai változások okai, magyarázata, komplexitása, elméleti háttere iránt;” „4. problémaorientált, elemző és mérlegelő gondolkodása alakuljon ki, ami nélkülözhetetlen az információs társadalomra jellemző hírés információdömpingben történő eligazodáshoz, a felelős és tudatos állampolgári szerepvállaláshoz; 5. tanulmányozza a természetben lejátszódó folyamatokat, valamint átgondolja a várható következményeket, cselekedni képes, a környezetért felelősséggel tenni akaró magatartást alakítson 23 ki, ezzel is hangsúlyozva, hogy az ember egyénként és egy nagyobb közösség részeként egyaránt felelős a természeti környezetéért, annak jövőbeni állapotáért, felismeri és megérti, hogy a környezettudatos, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodás az élhető jövő záloga;” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 7-8. évfolyamon” „A kémiatanítás ezen szakaszának fő célja a környezetünkben található legfontosabb anyagok, folyamatok és jelenségek megismerése.” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 9-10. évfolyamon” "A természettudományos műveltség kialakítását olyan komplex problémák tárgyalásával lehet elősegíteni, melyek megoldása igényli a kémiai, fizikai, biológiai és természetföldrajzi ismeretek integrálását. Ilyenek lehetnek például: a megújuló és nem megújuló energiahordozók felhasználása; a víz, a talaj és a levegő szennyezése, tisztítása; a hulladékkezelés és hulladékhasznosítás; ételeink és italaink; gyógyszerek és „csodaszerek”.” „14-16 éves korban a tanuló szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékony a környezeti kérdésekre. Már kezdi átlátni a világot, érzékeli és érti az ellentmondásos helyzeteket, erős a kritikai érzéke, és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitott. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz, a fizika és a kémia tárgyak ismeretanyagának beépítése a rokon tantárgyak ismeretrendszerébe. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a tanuló világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is.” „B) FŐ TÉMAKÖRÖK FŐ TÉMAKÖRÖK A 7-8. ÉVFOLYAMON A javasolt kontextusalapú tananyag-felépítés nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé. Így a kémiai ismeretek feldolgozása mind diszciplináris, mind integrált oktatás formájában megvalósítható.” „5. Kémia a természetben 6. Kémia a mindennapokban FŐ TÉMAKÖRÖK A 9-10. ÉVFOLYAMON A 9-10. évfolyamra is javasolt kontextusalapú tananyag-felépítés nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé. A tartalmi elemek a következő témakörök köré szerveződnek:” „4. Az életműködések kémiai alapjai” „6. Kémia az ipari termelésben és a mindennapokban 7. ipari termelésben és a mindennapokban” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 7-8. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „7. ismeri a kémiának az egyén és a társadalom életében betöltött szerepét, ezt konkrét példákkal tudja alátámasztani; 24 8. tisztában van a háztartásban leggyakrabban előforduló anyagok felhasználásának előnyeivel és veszélyeivel, a biztonságos vegyszerhasználat szabályaival;” „10. ismeri a környezetében végbemenő alapvető folyamatok tudományos hátterét.” „A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS ALAPVETŐ MŰVELETEI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. tudja és érti, hogy közkeletű hiedelmeket nem szabad tényeknek tekinteni; 2. tudja és érti, hogy a hétköznapi, a mindennapi tapasztalatokon alapuló gondolkodás nem elégséges a tudományos problémák megoldásához;” „A KÉMIA TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI, KÖRNYEZETÉS TERMÉSZETTUDATOSSÁG KÖRNYEZETVÉDELEM: A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VESZÉLYES ANYAGOK A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. megérti és példákkal szemlélteti az emberi tevékenység és a természeti környezet kölcsönös kapcsolatát kémiai szempontok alapján; 2. kiselőadás vagy projektmunka keretében ismerteti a háztartási hulladék összetételét, felhasználásának és csökkentésének lehetőségeit, különös figyelemmel a veszélyes hulladékokra; 3. kiselőadás keretében beszámol egy a saját települését érintő környezetvédelmi kérdés kémiai vonatkozásairól; 4. konkrét lépéseket tesz a saját maga részéről annak érdekében, hogy mérsékelje a környezetszennyezést (pl. energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, tudatos vásárlás); 5. azonosítja és példát hoz fel a környezetében előforduló leggyakoribb levegőt, vizet és talajt szennyező forrásokra; 6. ismeri természeti környezetének, azon belül a légkörnek, a kőzetburoknak, a természetes vizeknek és az élővilágnak a legalapvetőbb anyagait; 7. tisztában van azzal, hogy a bennünket körülvevő anyagokat a természetben található anyagokból állítjuk elő. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK KÉMIAI VONATKOZÁSAI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. érti a globális klímaváltozás, a savas esők, az ózonréteg károsodásának, valamint a szmogoknak a kialakulását és emberiségre gyakorolt hatását. KÉMIA A MINDENNAPOKBAN A TÁPLÁLKOZÁS, EGÉSZSÉGVÉDELEM KÉMIAI VONATKOZÁSAI A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „3. képes a forgalomban lévő kemikáliák (növényvédő szerek, háztartási mosóés tisztítószerek) címkéjén feltüntetett használati útmutató értelmezésére, az azok felelősségteljes használatára.” 25 17. ismeri a vízburokkal kapcsolatos környezeti veszélyek okait, és reálisan számol a várható következményekkel; 18. tudatában van a személyes szerepvállalások értékének a globális vízgazdálkodás és éghajlatváltozás rendszerében; 19. összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban mutatja be a földrajzi övezetesség rendszerének egyes elemeit, a természeti jellemzők társadalmi-gazdasági vonatkozásait;” „22. érti az ember környezet átalakító szerepét, ember és környezete kapcsolatrendszerét, illetve példák alapján igazolja az egyes geoszférák folyamatainak, jelenségeinek gazdasági következményeit, összefüggéseit.” „TÁJÉKOZÓDÁS A VILÁG ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI FOLYAMATAIBAN A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. bemutatja a népességszám-változás időbeli és területi különbségeit, ismerteti okait és következményeit, összefüggését a fiatalodó és az öregedő társadalmak jellemző folyamataival és problémáival;” „3. különböző szempontok alapján csoportosítja és jellemzi az egyes településtípusokat, bemutatja szerepkörük és szerkezetük változásait; 4. érti és követi a lakóhelye környékén zajló településés területfejlődési, valamint demográfiai folyamatokat; 5. ismerteti a gazdaság szerveződését befolyásoló telepítő tényezők szerepének átalakulását, bemutatja az egyes gazdasági ágazatok jellemzőit, értelmezi a gazdasági szerkezetváltás folyamatát; 6. értelmezi és értékeli a társadalmi-gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók adatait, a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségeit a Föld különböző térségeiben; 7. értékeli az eltérő adottságok, erőforrások szerepét a társadalmi-gazdasági fejlődésben;” „11. értelmezi a globalizáció fogalmát, a globális világ kialakulásának és működésének feltételeit, jellemző vonásait; 12. példák alapján bemutatja a globalizáció társadalmi-gazdasági és környezeti következményeit, mindennapi életünkre gyakorolt hatását.” „TÁJÉKOZÓDÁS REGIONÁLIS FÖLDRAJZI KÉRDÉSEKBEN - A FÖLDRAJZI JELLEMZŐK ELEMZÉSE, ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „7. értékeli hazánk környezeti állapotát, megnevezi jelentősebb környezeti problémáit.” „TÁJÉKOZÓDÁS A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. felismeri és azonosítja a földrajzi tartalmú természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti problémákat, megnevezi kialakulásuk okait, és javaslatokat fogalmaz meg megoldásukra; 2. rendszerezi a geoszférákat ért környezetkárosító hatásokat, bemutatja a folyamatok kölcsönhatásait; 32 3. példákkal igazolja a természetkárosítás és a természeti, illetve környezeti katasztrófák társadalmi következményeit, a környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatását, a lokális szennyeződés globális következményeit; 4. globális problémákhoz vezető, Földünkön egy időben jelenlévő, különböző természeti és társadalmigazdasági eredetű problémákat elemez, feltárja azok összefüggéseit, bemutatja mérséklésük lehetséges módjait és azok nehézségeit; 5. megfogalmazza az energiahatékony, nyersanyag-takarékos, illetve „zöld” gazdálkodás lényegét, valamint példákat nevez meg a környezeti szempontok érvényesíthetőségére a termelésben és a fogyasztásban; 6. megkülönbözteti a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói közösség jellemzőit; 7. a lakóhely adottságaiból kiindulva értelmezi a fenntartható fejlődés társadalmi, természeti, gazdasági, környezetvédelmi kihívásait; 8. megnevez a környezet védelmében, illetve humanitárius céllal tevékenykedő hazai és nemzetközi szervezeteket, példákat említ azok tevékenységére, belátja és igazolja a nemzetközi összefogás szükségességét; 9. értelmezi a fenntartható gazdaság, a fenntartható gazdálkodás fogalmát, érveket fogalmaz meg a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett; 10. bemutatja az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit, a tevékeny közreműködés példáit a környezet védelme érdekében, illetve érvényesíti saját döntéseiben a környezeti szempontokat.” „II.3.7. Művészetek” „A tanórai keretek között, mindenki számára elérhető művészeti nevelés célja olyan képességek fejlesztése, melyek elősegíthetik a harmonikus társadalmi együttélést, azaz a művészeti tantárgyak a művészet eszközeit a személyiség egészének fejlesztése érdekében használják fel.” „A vizuális kultúra tantárgy: A vizuális nevelés a tanulók személyiségfejlesztésének rendkívül fontos része, hiszen az itt alkalmazott tevékenységekre jellemző alkotva tanulás, érzelmeket gazdagító, empátiát, intuíciót és minőségérzéket, valamint önmagukkal szembeni igényességet kialakító hatása működik, ami vitathatatlanul az önépítő és önszabályozó egyén és közösség egyik alappillére.” „A tantárgy kulcsszerepet játszik a tanulók érzelmi fejlesztésében, mely az őket körülvevő világhoz való pozitív érzelmi viszonyulásuk kialakításának fontos eszköze.” „II.3.7.1. ÉNEK-ZENE A) ALAPELVEK, CÉLOK” „A tanuló képes lesz a művészi gondolatok és az őt körülvevő hétköznapi világ közötti kapcsolatok meglátására, valamint az eltérő látásmódok megértésére és elfogadására is.” „Az ének-zene tanításának célja, hogy a tanuló:” „4. érzelmi intelligenciája, képzelete és kreativitása fejlődjön, melyek hatással vannak egyéb, nem zenei képességeire is; 5. komplex látásmódja kifejlődjön a zene társadalmi, történelmi és kulturális kontextusában történő megértésével;” 33 „7. elősegítse önállóságát és önkifejezését a társas és egyéni alkotóművészeti tevékenységek művelésén és a véleményformálás fejlesztésén keresztül; 8. megerősítse empátiáját a zenei tevékenységekben való közös együttműködéssel, egymás zenei produkciójának, véleményének, ízlésének tisztelettel való befogadásával.” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 9–10. ÉVFOLYAMON” „ZENEI BEFOGADÓKÉSZSÉG A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „8. a zeneműveket összekapcsolja élethelyzetekkel, melyeket saját élete és környezete jelenségeire, problémáira tud vonatkoztatni.” „KULTURÁLIS MŰVELTSÉG ÉS KULTURÁLIS BEFOGADÓKÉSZSÉG A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 9. a zeneműveket zenetörténeti kontextusba tudja helyezni, kapcsolatot talál történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti vonatkozásokkal, azonosítja a műfaji jellemzőket” „ÖNÁLLÓ TANULÁS FEJLESZTÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „5. a tanult dalok üzenetét, saját életének, környezetének jelenségeire tudja vonatkoztatni;” „II.3.7.2. DRÁMA ÉS SZÍNHÁZ A) ALAPELVEK, CÉLOK A dráma és színház tanulása olyan komplex művészetpedagógiai tevékenység része, amely a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók alkotó és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; időés ritmusérzékének fejlődését; valamint szolgálja önés társismeretük gazdagodását; fejleszti az érzékelést, a kommunikációt, a kooperációt. Különösen alkalmas a fogékonyság, a fantázia, az önkifejezés, valamint a tolerancia, az együttműködés, továbbá a konfliktuskezelési képesség és a felelősségvállalás és autonómia kialakítására, a közösségi tudat és az önazonosság erősítésére.” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 7–8. ÉVFOLYAMON” „FIGYELEM, KONCENTRÁCIÓ A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. tudatosan irányítja és összpontosítja figyelmét a környezete jelenségeire;” „ÖNÉS TÁRSISMERET 34 A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. megfigyeli, azonosítja és értelmezi a környezetéből érkező hatásokra adott saját válaszait; 2. értelmezi önmagát a csoport részeként, illetve a csoportos tevékenység alkotó közreműködőjeként; 3. fejleszti az együttműködésre és a konszenzus kialakítására irányuló gyakorlatát. MEGJELENÍTÉS, KIFEJEZÉS, KÖZVETÍTÉS VERBÁLIS ÉS NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. adekvát módon alkalmazza a verbális és nonverbális kifejezés eszközeit; 2. az alkotótevékenység során használja a megismert kifejezési formákat.” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 12. ÉVFOLYAMON CSOPORTOS JÁTÉK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „2. tudatosan irányítja és összpontosítja figyelmét a környezete jelenségeire és felhasználja azokat dramatikus tevékenységeiben, hosszan tartó, koncentrált figyelemmel végzi a játékszabályok adta keretek között tevékenységeit; 3. értelmezi önmagát egyénként és a csoport részeként, illetve a csoportos tevékenység alkotó közreműködőjeként, azonosítja és értelmezi a környezetéből érkező hatásokat és az azokra adott saját válaszait, továbbfejleszti együttműködésre és konszenzus kialakítására irányuló gyakorlatát, kiveszi részét a közös döntéshozatali folyamatokból.” „II.3.7.3. VIZUÁLIS KULTÚRA A) ALAPELVEK, CÉLOK A vizuális kultúra tantárgy legfontosabb alapelve az aktív tanulói alkotómunkán alapuló gyakorlatközpontúság. A vizuális nevelés - tantárgyi tanulási eredményeiben is jól megmutatkozó - alapelve továbbá, hogy az egyéni feladatmegoldás mellett megfelelő teret kap a csoportban megvalósított alkotó és befogadó tevékenység, hisz a csoportos feladatmegoldás segíti az önismeretet és önszabályozást, az önértékelést, továbbá a másokra való odafigyelést és elfogadást.” „A tantárgy gyakorlati tevékenységeinek megalapozásában fontos szerepe van a közvetlen, érzékszervi tapasztalatszerzésnek, a környezettel való közvetlen kapcsolatnak és a kéz finommotorikájának fejlesztése érdekében a minél gazdagabb anyagés eszközhasználatnak.” „Az alkotva befogadás elvének élményszerű alkalmazása segíti leginkább a sokrétű képességfejlesztés által megvalósuló személyiségfejlesztést. A vizuális kultúra tantárgynak jelentős, el nem hanyagolható szerepe van a sokoldalú, kiegyensúlyozott személyiség fejlesztésében, kialakításában.” 35 „A fejlesztési területek; a vizuális megfigyelés, leírás, emlékezet, belső képalkotás, elemzés, értelmezés, vizuális ábrázolás és kifejezés, közlés és kommunikáció, a kreativitás fejlesztése folyamatát figyelembe véve kerültek kijelölésre. A vizuális megismerés és kreatív produktum létrehozásának logikája mentén meghatározott szerkezeti egységekbe került az adott nevelési-oktatási szakasz elvárt tanulási eredményeinek részletes leírása.” „A vizuális kultúra tanulásának célja, hogy a tanuló: 1. értelmezze és átélje a körülöttünk lévő vizuális jelenségeket;” „3. ismerjen meg újabb kommunikációs formákat;” „7. hazaszeretete és Magyarországhoz való érzelmi kötődése erősödjön a magyar kultúrkincs megismerése által;” „10. megértse a társadalmi folyamatokat, kortárs jelenségeket és problémákat; 11. a tárgykultúra és az épített környezet megismerésén keresztül megértse a fenntartható fejlődés problémakörét;” „16. tanulja meg a megalapozott, önálló ítéletalkotást;” „18. fejlessze az önkifejező képességét;” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői az 5-8. évfolyamon Ebben a nevelési-oktatási szakaszban is a tanulás, a közvetlen környezetből nyert információk megfigyelése, leírása, elemzése a megismerés fontos forrása, miközben különös jelentőséget nyer a kreativitás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése is.” „A körülöttünk lévő épített, tervezett környezet, tárgyi világ vizsgálatán keresztül a hagyományőrzés lehetőségeinek is teret biztosít.” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 9-10. évfolyamon A tantárgy tanításában, tanulásában a hangsúly a tapasztalatok értelmezésének, felhasználásának, a megszerzett tudás alkalmazásával problémahelyzetek megoldásának, majd a megoldások értékelésének és esetleges újraértelmezésének, a kreatív, alkotó, tervező folyamatok ösztönzésén van.” „Fontos a vizuális kommunikációs formák elemző megközelítése, a különböző mediális megjelenések értelmező és mérlegelő vizsgálata, az épített, tervezett környezet értelmezése környezettudatosság szempontjából, illetve a designgondolkodás lehetőségeinek felfedezése. Az egyéni vagy csoportos alkotással támogatott befogadó tevékenység akkor éri el a legeredményesebben a célját, ha valós helyzetekből kiindulva fejleszti a problémaérzékenységet, az empátiát, ha erősíti a társadalmi felelősségvállalást és együttműködést.” „B) FŐ TÉMAKÖRÖK FŐ TÉMAKÖRÖK AZ 1-4. ÉVFOLYAMON” „6. Természetes és mesterséges környezet” „FŐ TÉMAKÖRÖK AZ 5-8. ÉVFOLYAMON” „5. Környezet: technológia és hagyomány 36 FŐ TÉMAKÖRÖK A 9-10. ÉVFOLYAMON” „6. Környezet és fenntarthatóság, környezettudatosság” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) AZ 1-4. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „7. önálló döntéseket hoz a környezet alakításának szempontjából; 8. csoportban végzett feladatmegoldás során részt vállal a feladatmegoldásban, és figyelembe veszi társai álláspontját; 9. csoportban végzett feladatmegoldás közben képes érvelésre;” „12. véleményét önállóan megfogalmazza.” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) AZ 5-8. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „3. anyaghasználata gazdaságos, átgondolt;” „13. példák alapján meg tudja magyarázni a tervezett, épített környezet és a funkció összefüggéseit;” „KÜLÖNBÖZŐ MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KOROKBAN, STÍLUSOKBAN KÉSZÜLT ALKOTÁSOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. különböző művészettörténeti korokban, stílusokban készült alkotásokat, építményeket összehasonlít, megkülönböztet és összekapcsol más jelenségekkel, fogalmakkal, alkotásokkal, melyek segítségével alkotótevékenysége során újrafogalmazza a látványt.” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 9-10. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „11. felismeri a designgondolkodás sajátosságait az őt körülvevő tárgyés környezetkultúra produktumaiban; 12. a fenntarthatóság érdekében felelős döntéseket hoz a saját tervezett, épített környezetével kapcsolatban;” „15. adott területen megtalálja a számára érdekes és fontos kihívásokat.” „VIZUÁLIS MEGJELENÉSEK, KÉPEK, MOZGÓKÉPEK ADOTT SZEMPONT SZERINTI ÉRTELMEZÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK MEGFOGALMAZÁSA AZ ÖSSZEFÜGGÉSEK HANGSÚLYOZÁSÁVAL A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 37 1. megfelelő érvekkel alátámasztva, mérlegelő szemlélettel viszonyul az őt körülvevő kulturális környezet vizuális értelmezéseinek mediális csatornáihoz, amit társaival is megvitat;” „AZ ÉPÍTETT, TERVEZETT KÖRNYEZET ELEMZŐ VIZSGÁLATA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. személyes élményei alapján elemzi a tárgyés környezetkultúra, valamint a fogyasztói szokások mindennapi életre gyakorolt hatásait és veszélyeit, és ezeket társaival megvitatja. MEGJELENÍTÉS, ÁBRÁZOLÁS, KONSTRUÁLÁS SAJÁT KONCEPCIÓNAK MEGFELELŐ TÉRALAKÍTÁS A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. az adott vagy a választott célnak megfelelően környezetátalakítás érdekében, társaival együttműködésben, környezetfelméréssel alátámasztva tervet készít, amelyet indokolni is tud.” „KREATÍV PROBLÉMAMEGOLDÁS SORÁN HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS A TÁRSAKKAL A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. egyéni munkáját hajlandó a közösségi alkotás érdekei alá rendelni, a hatékonyság érdekében az együttműködésre törekszik. FELADATMEGOLDÁS SORÁN STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL IS ÉRTELMEZHETŐ DÖNTÉS ELÉRÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. a leghatékonyabb megoldás megtalálása érdekében felméri a lehetőségeket és azok feltételeit, amelyek komplex mérlegelésével döntést hoz az adott feladatokban.” „II.3.7.4. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A) ALAPELVEK, CÉLOK” „A mozgóképkultúra és médiaismeret tanulásának célja, hogy a tanuló:” „2. a mérlegelő gondolkodását fejlesztve, tudatosan és értékalapon válasszon az egyes médiatartalmak közül, képes legyen rendszerezve, többféle nézőpontból vizsgálni a digitális térben megjelenő információkat,” „4. alakuljon ki benne a kereskedelmi kommunikációval és reklámmal kapcsolatos megfontolt fogyasztói szerep,” „B) FŐ TÉMAKÖRÖK FŐ TÉMAKÖRÖK A 12. ÉVFOLYAMON” „2. A tömegkommunikáció fogalma, eszközei: nyilvánosság, hálózati kommunikáció, nonprofit, kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi média szerepe; a tömegtájékoztatás eszközei, felelőssége; az online kommunikáció lehetőségei és veszélyei. 3. Tudatos médiahasználat az egyén és a társadalom szempontjából: szellemi önvédelem, a kereskedelmi célú médiatartalmak kezelése - tudatos fogyasztói magatartás kialakítása; az információbiztonság, a közszféra és a magánszféra a médiában.” 38 „6. Kultúra és tömegkultúra: hatása az egyénre és a társadalomra; esztétikai minőség és a fogyasztói társadalom kölcsönhatása; jelenségek a médiában és a filmművészetben - sztárok, szerepek, sztereotípiák, életformák; a virtuális valóság.” „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 12. ÉVFOLYAMON A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „12. Ismeretekkel rendelkezik a médiaetika és a médiaszabályozás főbb kérdéseit illetően, saját álláspontot tud megfogalmazni azokkal kapcsolatban. Érti a média etikai környezetének és jogi szabályozásának tétjeit.” „II.3.8. Technológia” „Az elsajátított ismeretek és készségek támogatják az olyan döntésekben való informált részvételt, amelyek a környezetre, a fenntarthatóságra, valamint a kultúra egészére vonatkozó következményekkel járnak.” „A tanulók olyan feladatokat kapnak, melyek tevékenységelemeinek végzése megvilágítja számukra, mit jelent a környezet szervezett átalakítása, miként járulnak hozzá a tudományos eredmények a technikai újításokhoz, milyen speciális tudást igényel a korszerű eszközök használata, milyen körülmények között lehetséges és milyen eredményekre vezet az emberi és gépi munkával végzett tevékenység.” „Az ember környezet átalakító tevékenységének, felelősségének megismerése, megértése, az ehhez kapcsolódó erkölcsi és etikai kérdések feltárása, az etikus magatartás kialakítása a tudás elsajátításának elválaszthatatlan részét képezi. A tantárgy sokféle és különböző bonyolultsági szintű feladat segítségével közvetíti a környezet-átalakítás eljárásainak, folyamatainak, technológiáinak összefüggéseit, s mindehhez biztosítja, hogy a tanulók technológiai készségeinek kialakítása aktív tanulás keretében valósuljon meg.” „II.3.8.1. DIGITÁLIS KULTÚRA A) ALAPELVEK, CÉLOK” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői az 5-8. évfolyamon” „Tárgyalni kell továbbá a gyors elavulás, a biztonság, a tudatos felhasználói és vásárlói magatartás, valamint a biztonsági okokból bevezetett korlátozások problémarendszerét is.” „B) FŐ TÉMAKÖRÖK FŐ TÉMAKÖRÖK A 3-4. ÉVFOLYAMON” „4. Információszerzés az e-Világban” „FŐ TÉMAKÖRÖK AZ 5-8. ÉVFOLYAMON” „8. Az információs társadalom, e-Világ” „FŐ TÉMAKÖRÖK A 9-12. ÉVFOLYAMON” „2. Információs társadalom, e-Világ” 39 „C) TANULÁSI EREDMÉNYEK ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 3-4. ÉVFOLYAMON” „AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKAI KÖRNYEZETTEL A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. közvetlen otthoni vagy iskolai környezetéből megnevez néhány informatikai eszközt, felsorolja fontosabb jellemzőit;” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) AZ 5-8. ÉVFOLYAMON” „AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁN ALAPULÓ KOMMUNIKÁCIÓS FORMÁK HASZNÁLATA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. ismeri, használja az elektronikus kommunikáció lehetőségeit, a családi és az iskolai környezetének elektronikus szolgáltatásait;” „ROBOTIKA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. mozgásokat vezérel szimulált vagy valós környezetben” „AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, E-VILÁG LEHETŐSÉGEINEK, KOCKÁZATAINAK ISMERETE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. ismeri a digitális környezet, az e-Világ etikai problémáit; 2. ismeri az információs technológia fejlődésének gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; 3. ismeri az információs társadalom múltját, jelenét és várható jövőjét;” „ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 9-12. ÉVFOLYAMON” „AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ INFORMATIKAI KÖRNYEZET A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:” „3. tudatosan alakítja informatikai környezetét, ismeri az ergonomikus informatikai környezet jellemzőit, figyelembe veszi a digitális eszközök egészségkárosító hatásait, óvja maga és környezete egészségét;” „E-ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ISMERETEK, E-SZOLGÁLTATÁSOK, E-ÜGYINTÉZÉS, E-KERESKEDELEM A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. tisztában van az e-Világ - e-szolgáltatások, e-ügyintézés, e-kereskedelem, e-állampolgárság, IT-gazdaság, környezet, kultúra, információvédelem - biztonsági és jogi kérdéseivel;” 40 „II.3.8.2. TECHNIKA ÉS TERVEZÉS A) ALAPELVEK, CÉLOK” „Olyan cselekvőképesség kialakítása a cél, amelynek mozgatója a felelősségérzet és az elköteleződés, alapja a megfelelő autonómia és nyitottság, a megoldási komplexitás. A tantárgy struktúrájában rugalmas, cselekvésre építő, tanulóközpontú tanulásra ösztönöz.” „A technika és tervezés tantárgy tanulásának célja, hogy a tanulóban kialakuljon:” „- a komplex gyakorlati problémák megoldási készsége; - a felelős, környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás.” „A technika és tervezés tantárgy tanításának specifikus jellemzői az 1-4. évfolyamon Az ember környezetet átalakító tevékenységének, felelősségének megismerése, megértése nem új feladat az iskolát kezdő tanuló számára, hiszen az óvodában naponta végezhetett ilyen jellegű tevékenységeket, az önellátás, önkiszolgálás, a tárgyalkotás, a kézműves és óvodakerti tevékenységek terén. Az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszában erre a motivációs bázisra építhető a technika és tervezés tantárgy programja, középpontba helyezve az alkotótevékenységet, a gyakorlati feladatvégzést.” „A tudás elsajátításának nagyobb egységekbe történő szerveződését nagymértékben segíti elő a környezeti tapasztalások eredményeként kialakult szokásrend, melynek kitüntetett eseményeit képezik a megelevenített néphagyományok, ünnepek, jeles napok.” „A tanórákon végzett tudatos, tervszerű átalakító, megmunkáló tevékenységek magukba foglalják a különböző anyagok megismerését, a megmunkálhatóság megtapasztalását, a tervező és technikai folyamatok alkalmazását, a feladatvégzés során keletkező maradványanyagok környezettudatos elhelyezését.” „A tantárgy tanításának specifikus jellemzői az 5-7. évfolyamon A tantárgy átfogó célként kitűzött eredményeinek megvalósítása a választott modul szerinti speciális tanulási környezet kialakítását igényli, mely környezet - lehetőség szerint - egy biztonságos szaktanterem, anyagok megmunkálására alkalmas műhelyterem, ételkészítési gyakorlatok elvégzésére alkalmas szaktanterem, illetve szabadtéri helyszín, iskolakert.” „B) FŐ TÉMAKÖRÖK FŐ TÉMAKÖRÖK AZ 1-4. ÉVFOLYAMON 1. Anyagok a környezetünkben 3. Otthon - család - életmód” „FŐ TÉMAKÖRÖK AZ 5-7. ÉVFOLYAMON A tantárgy - hagyományaiból építkezve - négy választható modult tartalmaz. Az egyes modulok egymással egyenértékűek. A választott modul szerinti feladatokat az intézmény helyi tantervében kell rögzíteni. A MODUL: ÉPÍTETT KÖRNYEZET - TÁRGYALKOTÁS TECHNOLÓGIÁI” 41 ELEMZÉS Fogalomgyűjtemény TANTÁRGY ÉVFOLYAM ÓRASZÁM ajánlás FOGALMAK Köznevelés feladata - - − cselekvő elkötelezettség − harmonikus szsemélyiség − haza felelős polgára − érték és feladat az élővilág változatosságának megőrzése − felelősségtudat elmélyítése − igazságérzet kibontakoztatása − otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését emberi civilizáció eredményei, nehézségei − állampolgári részvétel, cselekvő állampolgári magatartás − önálló mérlegelő gondolkodás, elemzőképesség, vitakultúra − felelősség, önálló cselekvés, megbízhatóság − empátia, kölcsönös elfogadás, önkéntesség − testi, lelki egészség − környezettudatosság, környezetkímélő, értékvédő − környezettel kapcsolatos állampolgársági kötelezettségek és jogok − tanulás környezeti tényezői Matematika 1-4 1-6.évf-4 ó 7-12-3 ó − tudatos megfigyelések a világra − környezetben lévő dolgok rendszerezése 9-12 − hétköznapi problémák megoldása, ellenőriz és értelmez − környezetben lévő kapcsolatokat megért Történelem és állampolgári ismeretek Általános Alapelvek, Célok − tájékozott, aktív és elkötelezett állampolgár, közöségek felelős tagja Történelem 5-8 2 − társadalmi felelősség, normakövetés, kezdeményezőkészség − hazája/közösségei/embertársai iránti felelősségvállalás − aktív állampolgárság − cselekedet és következménye közti kapcsolat 48 9-12 9-10.évf-2 ó 11-12.évf-3 ó − véleményt alkotni − társadalmi felelősség, normakövetés, kezdeményezőkészség − hazája/közösségei/embertársai iránti felelősségvállalás Állampolgári ismeretek Alapelvek, Célok - − együttműködés lehetőségének feltérképezése, közösségformáló erejének megtapasztalása − környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság − tudatos és felelős állampolgári léthez szükséges alapvető ismeretek − társadalmi részvétel 8. 1 − szocializáció, felelős állampolgár − környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság 9-12 12.évf-1 ó − Szabadság és felelősség; jogok és kötelezettségek, a társadalmi felelősségvállalás − Környezetés természetvédelem 5-8 - − felismeri a családi háztartás gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságának és a környezettudatos életvitel kialakításának társadalmi jelentőségét − fogyasztási szokásaiban a tudatosság szempontjai − tudatos fogyasztás elemei, környezeti terhelés csökkentése, fogyasztóvédelmi szempontok − másik ember értékvilága, kritikusan viszonyul emberi cselekedetekhez Honés népismeret Alapelvek, Célok - − nemzet jövőjéért érzett felelősségtudat − szűkebb környezet nemzeti értékei − nyitott a világ többi népének értékei iránt 5-8 (5-8. évfolyamon egyik évben) 6.évf-1 ó − élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, a velük való azonosuláshoz vezetnek − értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai nevelés, a természettel való harmonikus kapcsolat kialakítása, társadalomba való beilleszkedés − természeti környezet meghatározó szerepe az életmódban − természet kínálta lehetőségek felhasználásának elsődleges szempontja a szükségletek kielégítése, a mértéktartás alapelvének követése − megismeri a gazdálkodó életmódra jellemző újrahasznosítás elvét, és saját életében is megpróbálja alkalmazni 49 Etika / hités erkölcstan Alapelvek, Célok - − tudatos társadalmi részvétel és felelősségvállalás − tájékozott, aktív, elkötelezett állampolgár, közösségek felelős tagja − közösségi tevékenység – szülőföld tisztelete − aktív cselekvő − lelkiismeretes magatartás − tudatos, cselekvő magatartás, életvezetés, közösségi felelősségvállalás − öntudatos gondolkodás − társadalmi felelősség, szolidaritás és normakövetés, amely alapvető értéknek tartja a közösség iránti elkötelezettséget, valamint az egyéni választási lehetőségeket − egyéni kezdeményezőkészség és felelősségvállalás – szabadság, felelősség, fenntarthatóság, az élhető élet biztosítását 1-4 1 − tettek - egyénre és környezetére vonatkoztatott következmények mérlegelése is − természet rendje, fenntarthatóság − élet tisztelete, felelősségvállalás elve − testilelki egészség, krízisek megelőzése − erkölcsi érzékenységgel reagál az igazmondást, a becsületességet, a személyes és szellemi tulajdont, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartását érintő helyzetekre fizikai és digitális környezetben is − kihalófél – tájékozott a jelenségről − környezetvédelmi szempontok 5-8 1 − természet rendje, fenntarthatóság − erkölcsi szempontok alapján vizsgálja személyes helyzetét; etikai alapelvek és az alapvető jogok szerint értékeli saját és mások élethelyzetét, valamint néhány társadalmi problémát − tevékenységei összhangban a fentartható jövővel − nem etikus cselekvések következményei − emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásai - mérlegelő szemlélettel vizsgálja a technikai fejlődés lehetőségeit − megismeri és véleményezi a természeti erőforrások felhasználására, a környezetszennyeződés, a globális és társadalmi egyenlőtlenségek problémájára vonatkozó etikai felvetéseket − értelmezi a teremtett rend, világ, a fenntarthatóság összefüggéseit, az emberiség ökológiai cselekvési lehetőségeit 50 Természettudomány és földrajz Általános − természeti és épített környezet védelme, a tudatos technológiahasználat Környezetismeret 3-4 1 − egészségtudatos életmód − emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatása, természetvédelem jelentősége − egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák − az egészséges, gondozott környezet jellemzői, megfogalmazza, milyen hatással van a környezet az egészségére − egészséges életmód alapelvei − anyagok szennyezhetik környezetünket a mindennapi életben, mely szokások vezetnek környezetünk károsításához, egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formákat ismer meg és gyakorol közvetlen környezetében − elsajátít olyan szokásokat és viselkedésformákat, amelyek a károsítások megelőzésére irányulnak − felelősségtudat a környezete iránt Természettudomány 5-6 5-6.évf-2 ó 7.évf-5 ó − természeti rendszerek és a természetben zajló folyamatok komplexitása, alapvető okai/magyarázatai − kritikusan gondolkodni, áltudományos információk - felelős és tudatos állampolgári szerepvállalás − cselekvőképes, a környezetért felelősséggel tenni akaró állampolgár, közösség része, felelős a természeti környezetért − környezettudatos, fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodás − környezet iránti felelősségtudat − rendszer komplexitása, komplex rendszerként − élő rendszerbe beavatkozás káros hatásokkal járhat − életközösségek, ezekre gyakorolt hatások − természetvédelmi érték, vízszennyezés − egészséges környezet és az egészségmegőrzés közti összefüggés Biológia Alapelvek, Célok - − fenntarthatóság pedagógiája − életközösségek és védelmük − természetvédelem fontossága / szabályozása − ismerje fel a földi életközösségek jövőjéért viselt felelősségét, a személyes cselekvés lehetőségét − személyes és közösségi egészségmegőrzés − saját testi-lelki egészsége 51 7-8 7.évf-2 ó 8.évf-1 ó − élővilág & ember − fenntarthatóság fogalma − biológiai problémák - okok és okozatok − élő rendszerek egymásba épülősége − élőlények és környezetük közötti kölcsönhatások, alkalmazkodás jelentősége − környezetés természetvédelmi problémák, élő természeti értékek, törvényi háttér, közösségi cselekvési lehetőségek − rendszerszintű gondolkodás − természetvédelem, bioetika, egészségműveltség − természeti szelekció − lakókörnyezetében található életközösségek környezeti állapot és életminőség-javító hatása − élő természet értékei – törvényi védelme, természetkárosítás − életformák sokfélesége megőrzendő érték, biológiai sokféleség − közeli védett fajok, eszmei érték, biológiai jelentőség − kritikusan és önkritikusan értékeli az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatását, életvitelében tudatosan követi a természetés környezetvédelem szempontjait − jövő iránti egyéni és közösségi felelősség − nagyüzemi / humánus állattartás − kiegyensúlyozott saját testkép − személyesés környezeti higiénia 9-10 9. évf-3 ó 10.évf-2 ó − bioszféra szintű folyamatok − jelen globális problémáit összefüggésbe hozza az emberi tevékenységgel is − cselekvési lehetőségek – Föld jövőjéért érzett felelős attitűd − emberi szervezet egysége / egészsége − bioszféra egyensúlya, fenntarthatóság − környezet és az élőlények felépítése és működése közötti összefüggés − rendszerszintű gondolkodás − biológiai sokféleség − helyi és a globális környezeti problémák összefüggései, természeti értékek védelme, cselekszik a fenntarthatóság érdekében − biológiai szabályozás szerepe − evolúció befolyásolásának lehetséges módjai, előnyei, hátrányai − stressz − érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolata, mentális egészség 52 − levegő-, a vízés a talajszennyezés forrásai, a szennyező anyagok típusai és példái, életközösségekre gyakorolt hatásuk − természetes élőhelyeket veszélyeztető tényezők, élőhelyvédelem, egyéni és társadalmi megvalósítása − biológiai sokféleség, ökológiai egyensúly és kapcsolatuk − bioszférában végbemenő folyamatokat, emberi tevékenységgel való összefüggésük − globális éghajlatváltozás élővilágra gyakorolt helyi és bioszféra szintű következményei − emberi tevékenységnek az élőhelyek változásához vezető hatásai − környezetés természetvédelem fontossága, személyes érdekein túl a természeti értékeket és egészség-megőrzési szempontokat is mérlegeli − mezőgazdaság, erdőés vadgazdaság, valamint a halászat természetes életközösségekre gyakorolt hatását − Föld, mint élő bolygó egyedisége, kritikusan értékeli a természeti okokból és az emberi hatásokra bekövetkező változásokat − Kárpát-medence élővilágának sajátosságait, megőrzendő értékei Fizika Alapelvek, Célok - − fenntartható fejlődés fogalma és fizikai vonatkozásai/ természet és környezet, illetve a fenntartható fejlődést segítő életmód iránti felelősségteljes elköteleződés kialakulása − eligazodjon a közvetlen természeti és technikai környezetükben − ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyök és problémák, emberiség felelőssége a környezet megóvásában − jelenségek okokozati háttere 7-8 7.évf-1 ó 8.évf-2 ó − kontextusalapú tananyagfelépítés − Mozgások a környezetünkben − A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem, a Föld jövője, megóvása − fenyegető globális problémák, emberi tevékenység lehetséges szerepét ezek kialakulásában − fizikai ismeretek bővülése és a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események közötti kapcsolatot − megfigyeléseket és kísérleteket végez a környezetében, az abból származó tapasztalatokat rögzíti − technológiák környezetkárosító hatásait, és fizikai ismeretei alapján javaslatot tesz a károsító hatások csökkentésének módjára − ózonpajzs elvékonyodásának és az ultraibolya sugárzás erősödésének tényét és lehetséges okait 53 − az energiának ára van, energiatakarékosság, energiatermelés környezeti hatásai, energiabiztonság − zöldenergia és fosszilis energia, energiaátalakítás, energiafelhasználás módjai, háztartásokra jellemző fogyasztási adatok − éghajlatváltozás, nyersanyagok földi készletei − emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásai − fizika társadalomra gyakorolt hatásai, természettudomány. fejlődésével kapcsolatos etikai kérdések 9-10 9. évf-2 ó 10.évf-3 ó − tudomány = társadalmi jelenség, mely megjelenik a mindennapi döntéseinkben, értékítéletünkben − A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem, a Föld jövője, megóvása − Világegyetem jövője, emberiség és Világegyetem kapcsolata − lényeges – lényegtelen elemek, logikai következtetések − globális problémák és az emberi tevékenység szerepe ebben − fizikai ismeretek bővülése és a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események közötti kapcsolatot − erőművek előnyei, környezeti kockázatai − atomreaktorok, radioaktív hulladék problémája − környezet szennyezése − megújulóés nemmegújuló energia, energiaszállítás − energiafelhasználás − Nap, napenergia − ózonpajzs, ultraibolya sugárzás − éghajlatváltozás kérdése, üvegházhatás, emberi tevékenységgel való kapcsolata − fizika rendszere & történelmi események − emberiség és Világegyetem kapcsolata − lakások / házak hőszabályozása − világítóeszközök energiafelhasználása Kémia Alapelvek, Célok - − környezetben zajló fizikai és kémiai változások okai − problémaorientált, elemző, mérlegelő gondolkodás - a felelős és tudatos állampolgári szerepvállalás − a természetben lejátszódó folyamatok - cselekedni képes, a környezetért felelősséggel tenni akaró magatartás, az ember egyénként és egy nagyobb közösség részeként egyaránt felelős a természeti környezetéért, annak jövőbeni állapotáért, felismeri és 54 megérti, hogy a környezettudatos, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodás az élhető jövő záloga 7-8 7.évf-1 ó 8.évf-2 ó − környezetünkben található legfontosabb anyagok, folyamatok és jelenségek − kontextusalapú tananyagfelépítés − kémia a természetben − kémia a mindennapokban − kémiának az egyén és a társadalom életében betöltött szerepe − háztartásban leggyakrabban előforduló anyagok − környezetében végbemenő alapvető folyamatok tudományos háttere − közkeletű hiedelmeket nem szabad tényeknek tekinteni − emberi tevékenység és a természeti környezet kölcsönös kapcsolatát kémiai szempontok alapján − háztartási hulladék − települését érintő környezetvédelmi kérdés kémiai vonatkozásai − lépéseket, hogy mérsékelje a környezetszennyezést − leggyakoribb levegőt, vizet és talajt szennyező források − . ismeri természeti környezetének, azon belül a légkörnek, a kőzetburoknak, a természetes vizeknek és az élővilágnak a legalapvetőbb anyagait − anyagokat a körülvevő anyagokból állítjuk elő − globális klímaváltozás, a savas esők, az ózonréteg károsodásának, valamint a szmogoknak a kialakulását és emberiségre gyakorolt hatását 9-10 9. évf-1 ó 10.évf-2 ó − komplex problémák - a megújuló és nem megújuló energiahordozók felhasználása; a víz, a talaj és a levegő szennyezése, tisztítása; a hulladékkezelés és hulladékhasznosítás − környezeti kérdések, ellentmondásos helyzetek, kritikai érzék, környezeti nevelés, környezetszemlélet − kontextusalapú tananyag-felépítés − életműködések kémiai alapjai − kémia az ipari termelésben és a mindennapokban − ipari termelésben és a mindennapokban − kemikáliák felelősségteljes használata − biztonságos vegyszerhasználat − környezetünk megóvásának jelentősége − zöld kémia, környezetbarát folyamatok, emberiség jólétét befolyásoló anyagokra − bizonyos anyagok felhasználásának környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait − bioüzemanyagok 55 − ismeri az emberiség legégetőbb globális problémáit és kémiai vonatkozásait − ismeri az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat, kiemelten azok kémiai vonatkozásait − antropogén tevékenységek kémiai vonatkozású környezeti következményei − 20. század néhány nagy környezeti katasztrófái és tanulságaik − légkör kémiai összetétele, a légkör élőlényekre és élettelen környezetre gyakorolt hatásai, környezetszennyezésének hatásai, légkört érintő globális környezeti problémák kémiai háttere − víz körforgása, vízennyező anyagok, víztisztítás − kőzetek és a környezeti tényezők talajképző szerepe, hulladék és a szemét fogalmi megkülönböztetése, hulladékok típusait, kezelésük módját, környezetre gyakorolt hatásait − tudomány vs. áltudomány − anyagok átalakításának haszna − ipari termeléskor környezetre vagy szervezetre káros anyagok is keletkezhetnek, amelyek közömbösítése, illetve kezelése fontos feladat − ismeretein alapuló tudatos vásárlással és tudatos életvitellel a környezetének megóvása − fosszilis energiahordozók − műanyag és felhasználásának előnyei és hátrányai, környezetre gyakorolt hatásai − mosóés tisztítószerek vs. valamint a fertőtlenítőszerek − példát mond a környezetéből gyakran használt mosó-és tisztítószerre és fertőtlenítőszerre Földrajz Alapelvek, Célok - − Földrajzi, földtudományi és környezeti jelenségek, folyamatok sokasága jellemzi bolygónkat − jelenség okát és következményeit is feltárja, természeti-környezeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok − szűkebb és tágabb környezete természeti és társadalmigazdasági jellemzői − hogy felnőtt életében felelős, környezettudatos, aktív állampolgárrá váljon − komplexitást szem előtt tartó, szintetizáló gondolkodás − természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatait, jelenségeit és a közöttük lévő kölcsönhatásokat, valamint a várható következmények átgondolásával alakítson ki cselekedni képes és a környezetért felelősséggel tenni akaró magatartást, fontos a tanulóval felismertetni és megértetni, hogy a környezettudatos, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodás az élhető jövő záloga − szülőföldhöz és magyarsághoz való kötődése − globalizáció folyamatát és hatásait 56 − empatikus, problémamegoldó gondolkodást, illetve az érvek ütköztetésére épülő vitakultúra − . érdeklődését felkeltse az aktuális társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok megismerése − toleráns, egymás tiszteletét szem előtt tartó magatartás kialakítása − értő, felelős pénzügyi döntési képesség − gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív és rugalmas állampolgári gondolkodás és vállalkozásra kész attitűd − Közvetlen lakókörnyezetünk földrajza 7-8 7.évf-2 ó 8.évf-1 ó − természetés társadalomföldrajzi folyamatokra, összefüggésekre fűzi fel, középpontba állítva a földrajzi eredetű problémák komplex bemutatását − . a tananyag természeti és társadalmi folyamatokat is magában foglaló komplex problémából indul ki − természeti és társadalmi-gazdasági környezetet komplexitásában − problémákra történő reflektálás képessége − véleményformálás képességének kialakulása − Életünk és a gazdaság: a pénz és a munka világa − adott terület természetés társadalomföldrajzi adottságait, ezekből fakadó környezeti és társadalmi problémáit, és megoldási lehetőség(ek)et kínál − véleményt alkot, logikus érveket fogalmaz meg − alkalmazza földrajzi tudását a mindennapi életben a környezettudatos döntések meghozatalában, felelősséget érez döntései következményeiért − szűkebb és tágabb környezetének földrajzi jellemzői − közvetlen környezetének földrajzi megismerésére terepvizsgálódást tervez és kivitelez − lakókörnyezetének földrajzi jellemzőit, ismeri annak természeti és társadalmi erőforrásai − javaslatot fogalmaz meg lakókörnyezete jövőbeli, környezeti szempontokat szem előtt tartó, fenntartható fejlesztésére − rendszerezi, csoportosítja és értékeli Magyarország és a Kárpát-medence térségének természeti és társadalmi-gazdasági erőforrásait, illetve bemutatja a természeti és társadalmi adottságok szerepének, jelentősége − következtet előforduló természeti és környezeti veszélyek kialakulásának okaira, várható következményeire, térbeli jellemzőire − elkötelezett szűkebb és tágabb környezete természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése és megőrzése iránt − földrajzi eredetű problémákat azonosít, magyarázza kialakulásuk okait 57 Technika és tervezés Alapelvek, Célok - − cselekvőképesség kialakítása a cél, amelynek mozgatója a felelősségérzet és az elköteleződés, alapja a megfelelő autonómia és nyitottság, a megoldási komplexitás − rugalmas, cselekvésre építő, tanulóközpontú tanulásra ösztönöz − komplex gyakorlati problémák megoldási készsége − felelős, környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás 1-4 1 − Az ember környezetet átalakító tevékenységének, felelősségének megismerése, megértése − a környezeti tapasztalások eredményeként kialakult szokásrend, melynek kitüntetett eseményeit képezik a megelevenített néphagyományok, ünnepek, jeles napok − keletkező maradványanyagok környezettudatos elhelyezése − Anyagok a környezetünkben − Otthon - család – életmód − elkülöníti a természeti és mesterséges környezet jellemzőit − felismeri, hogy tevékenységei során változtatni tud a közvetlen környezetén, megóvhatja, javíthat annak állapotán − rendet tart a környezetében − törekszik a takarékos anyagfelhasználásra − szelektíven gyűjti a hulladékot − rendelkezik az életkorának megfelelő szintű probléma-felismerési, probléma-megoldási képességgel − családellátó tevékenységeket, melyek keretében vállalt feladatait az iskolai önellátás során munkamegosztásban végzi − otthoni és iskolai környezetének, tevékenységeinek balesetveszélyes helyzeteit felismeri, és ismeri megelőzésük módját − takarékosan gazdálkodik az anyaggal, energiával, idővel − ismeri a tudatos vásárlás néhány fontos elemét − ismeri az egészségmegőrzés tevékenységeit − tudatosan megtartja az egészséges és biztonságos munkakörnyezetét − felismeri az egymásért végzett munka fontosságát, a munkamegosztás értékét 5-7 1 − speciális tanulási környezet kialakítását igényli, mely környezet - lehetőség szerint - egy biztonságos szaktanterem, anyagok megmunkálására alkalmas műhelyterem, ételkészítési gyakorlatok elvégzésére alkalmas szaktanterem, illetve szabadtéri helyszín, iskolakert − Az egészséges település − Lakás, lakókörnyezet - funkciók, berendezések 64 − Korszerű, egészséges lakás és lakókörnyezet − Otthon a lakásban − Táplálkozás és ételkészítés − Ősz a zöldségesben − Élet a talpunk alatt − Téli tevékenységek − . Zöldségnövények termesztése − Gyógynövénytermesztés és szántóföldi kultúrák − A talaj gondozása, javítása − Talajművelés az iskolakertben és a nagyüzemben − Növényvédelem a biokertben − Zöldségfélék, gyógynövények termesztése az iskolakertben − Ősz a gyümölcsösben − Gyümölcsfák szaporítása − Gyümölcstermesztés az iskolakertben − Környezetünk gépei, gépszerelési gyakorlatok − munkavégzéskor szabálykövető, kooperatív magatartást követ − megérti az egyén felelősségét a közös értékteremtésben − szempontokat határoz meg a környezeti állapot felméréséhez, bizonyos eltéréseket számszerűsít − érti és értékeli a globális változásokat érintő lehetséges megoldások és az emberi tevékenység szerepét, jelentőségét − tevékenységének tervezésénél és értékelésénél figyelembe vesz környezeti szempontokat − felismeri a technikai fejlődés és a társadalmi, gazdasági fejlődés kapcsolatát − komplex szempontrendszer mentén választ stratégiát, optimalizál − holisztikus szemlélettel rendelkezik, az összefüggések megértésére törekszik − döntéseit tudatosság jellemzi, alternatívákat mérlegel − felismeri a személyes cselekvés jelentőségét a globális problémák megoldásában − felismeri saját felelősségét életvezetése megtervezésében és megszervezésében, tudatosan gazdálkodik a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi erőforrásokkal − rendszerszinten végzi az elemzést és az alkalmazást − tisztában van a saját, a családi és a társadalmi erőforrásokkal és az azokkal való hatékony és tudatos gazdálkodás módjaival − egészségés környezettudatosan dönt és tevékenykedik 65 Testnevelés és egészségfejlesztés Alapelvek, Célok - − egyén aktív és cselekvő, ugyanakkor reflektív mérlegelésre képes. A cselekvő embert a mozgáshoz kapcsolódó helyes attitűdök, a fizikailag aktív életmód, önmaga reális elfogadása, a közösségi felelősségvállalással egybekötött autonómia, az újító kezdeményezésekre való nyitottság és a megbízható megoldások alkalmazásának képessége jellemzi − az adott egyén a társadalom aktív tagjává váljon, és az egész életen át tartó mozgásos cselekvési biztonság jellemezze − egészséggel, a társas-érzelmi jólléttel, a biztonsággal, az emberi kapcsolatokkal összefüggő kompetenciák − társadalmi részvétel és felelősségvállalás, ahol az iskola hozzásegíti a tanulót ahhoz, hogy toleránssá váljon a fogyatékossággal élők iránt − mozgáshoz kapcsolódó helyes attitűdöket, a fizikailag aktív életmód élethosszig tartó jótékony hatásai − társas-érzelmi jóllétét, társas-közösségi kapcsolatait, stressztűrő és -kezelő képességét 1-4 5 − önismerete, érzelmi-akarati készségei és képességei a testmozgás, a testnevelés és a sport eszközei által megfelelően fejlődtek − nyitott az alapvető mozgásformák újszerű és alternatív környezetben történő alkalmazására, végrehajtására − ellenőrzött tevékenység keretében mozog a szabad levegőn, egyúttal tudatosan felkészül az időjárás kellemetlen hatásainak elviselésére sportolás közben − családi háttere és a közvetlen környezete adta lehetőségeihez mérten rendszeresen végez testmozgást − megismeri az életkorának megfelelő sporttáplálkozás alapelveit, képes különbséget tenni egészséges és egészségtelen tápanyagforrások között − a szabadban végzett foglalkozások során nem csupán ügyel környezete tisztaságára és rendjére, hanem erre felhívja társai figyelmét is 5-8 5 − Alternatív környezetben űzhető mozgásformák − . nyitott az alapvető mozgásformák újszerű és alternatív környezetben történő felhasználására, végrehajtására − ellenőrzött tevékenység keretében rendszeresen mozog, edz, sportol a szabad levegőn, egyúttal tudatosan felkészül az időjárás kellemetlen hatásainak elviselésére sportolás közben − . a családi háttere és a közvetlen környezete adta lehetőségeihez mérten tervezetten, rendezetten és rendszeresen végez testmozgást 66 − a szabadban végzett foglalkozások során nem csupán ügyel környezete tisztaságára és rendjére, hanem erre felhívja társai figyelmét is 9-12 5 − Alternatív környezetben űzhető mozgásformák − megismeri és mindennapjai részévé teszi a mozgáshoz kapcsolódó helyes attitűdöket, a fizikailag aktív életmód és a társas-érzelmi jóllét élethosszig tartó jótékony hatásait − társas-közösségi kapcsolatai, valamint stressztűrő és -kezelő képességei megfelelő szintre fejlődtek − toleráns a testi és más fogyatékossággal élő személyek iránt, megismeri és tiszteletben tartja a szexuális kultúra alapelveit, elfogadja az egészségügyi szűrések és a környezetvédelem fontosságát − nyitott az alapvető és sportágspecifikus mozgásformák újszerű és alternatív környezetben történő felhasználására, végrehajtására − relatív erejének birtokában a tanult mozgásformákat változó környezeti feltételek mellett, hatékonyan és készségszinten kivitelezi − a különböző sportágspecifikus mozgásformákat változó környezeti feltételek mellett, hatékonyan és készségszinten hajtja végre − a családi háttere és a közvetlen környezete adta lehetőségeihez mérten, belső igénytől vezérelve, alkotó módon, rendszeresen végez testmozgást − ismer és alkalmaz alapvető relaxációs technikákat − a szabadban végzett foglalkozások során nem csupán ügyel környezete tisztaságára és rendjére, hanem erre felhívja társai figyelmét is 67 Sorrendelemzés TANTÁRGY Egység Összes/bioszférával foglalkozó állítás (ahol előfordul) Bioszférával foglalkozók hányadikak a sorrendben? Matematika C) Tanulási eredmények 3/11 2/10 1,2,4 1,2 Történelem és állampolgári ismeretek Történelem C) Tanulási eredmények 1/4 1/12 1/9 1/5 4 12 2 5 Állampolgári ismeretek A) Alapelvek, célok 2/14 9,13 B) Fő témakörök 2/10 3,8 C) Tanulási eredmények 2/5 1/7 1/6 2,5 6 4 Honés népismeret A) Alapelvek, célok 2/10 5,6 C) Tanulási eredmények 3/3 1,2,3 Etika / hités erkölcstan A) Alapelvek, célok 3/8 5/13 5,6,7 5,6,8,12,13 B) Fő témakörök 1/6 1/6 5 5 C) Tanulási eredmények 1/11 1/5 1/2 3/4 2/9 1/3 1/3 11 1 2 1,3,4 2,8 2 3 Környezetismeret A) Alapelvek, célok 2/8 7,8 C) Tanulási eredmények 2/11 5/5 10,11 1,2,3,4,5 Természettudomány A) Alapelvek, célok 4/9 1,4,6,7 C) Tanulási eredmények 1/6 1/10 1/6 2/3 6/21 1/7 5 7 1 1,3 2,6,7,13,20,21 3 Biológia A) Alapelvek, célok 4/17 9,10,13,14 B) Fő témakörök 2/8 2/7 5,6 6,7 C) Tanulási eredmények 5/7 2/10 2/2 3/5 8/11 1/9 4/11 4/5 2/6 1/6 1/6 3/6 1/4 2,3,5,6,7 4,9 1,2 3,4,5 4-11 2 2,3,6,11 2,3,4,5 1,4 6 1 1,2,3 4 68 1/2 3/3 3/3 3/4 2/2 2 1,2,3 1,2,3 1,2,3 1,2 Fizika A) Alapelvek, célok 3/12 4,6,7 B) Fő témakörök 2/6 1/9 2,6 9 C) Tanulási eredmények 2/8 1/5 2/3 3/3 3/3 1/2 4/10 3/3 3/3 2/4 2/3 2/15 3,7 1 1,3 1,2,3 1,2,3 2 1,6,7,8 1,2,3 1,2,3 1,2 1,3 2,7 Kémia A) Alapelvek, célok 3/6 1,4,5 B) Fő témakörök 2/6 3/7 5,6 4,6,7 C) Tanulási eredmények 3/10 2/3 7/7 1/1 1/3 2/8 4/5 7/7 1/3 5/11 7,8,10 1,2 1-7 1 3 7,8 2,3,4,5 1-7 1 2,4,8,9,10 Földrajz A) Alapelvek, célok 9/15 4/9 5/10 1,5,7,9,10-14 1,6,8,9 1,6,8,9,10 B) Fő témakörök 2/7 1/10 2,7 10 C) Tanulási eredmények 4/12 2/5 5/13 6/6 3/11 1/5 1/6 7/22 7/12 1/7 10/10 4,5,6,9 3,5 1,2,3,5,6 1-6 6,8,9 5 6 12,13,16-19,22 1,4-7,11,12 7 1-10 Művészetek Énekzene A) Alapelvek, célok 4/8 4,5,7,8 B) Fő témakörök 1/3 3 C) Tanulási eredmények 1/8 1/9 1/7 8 9 5 Drámaés színház C) Tanulási eredmények 1/2 3/3 1 1,2,3 69 2/2 2/3 1,2 2,3 Vizuális kultúra A) Alapelvek, célok 7/19 1,3,7,10,11,16,18 B) Fő témakörök 1/6 1/5 1/6 6 5 6 C) Tanulási eredmények 4/12 2/17 1/1 3/15 1/2 1/1 1/1 1/1 7,8,9,12 3,13 1 11,12,15 1 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret A) Alapelvek, célok 2/7 2,4 B) Fő témakörök 3/7 2,3,6 C) Tanulási eredmények 1/14 12 Technológia Digitális kultúra B) Fő témakörök 1/6 1/9 1/11 4 8 2 C) Tanulási eredmények 1/3 1/1 1/4 3/4 1/4 1/3 1 1 1 1,2,3 3 1 Technika és tervezés B) Fő témakörök 2/5 3/13 12/12 1/15 1,3 6,8,10 1-12 11 C) Tanulási eredmények 2/9 4/4 1/1 2/2 2/2 1/2 1/3 1/13 1/3 5/6 4/4 3/3 1,2 1,2,3,4 1 1,2 1,2 1 2 7 3 1,2,3,4,6 1,2,3,4 1,2,3 70 Kulcsfogalmak előfordulása Felelős, kritikus gondolkodás, attitűdfogalmak okokozat, logika, előzmények vizsgálata, kapcsolatvizsgálat, emberiség szerepe/ emberi tevékenységgel való kapcsolat, vélemény (t alkot), társadalom (-i problémák), megelőzés / védekezés, következmény, elkötelezett, logikus (érvek, érvelés), alátámaszt, szerepvállalás, megkülönböztet, önálló, mérlegelő, összekapcsol, indokol, változtat, közösség része, rendszerezés, tájékozott, véleményalkotás, öntudatos, önkifejező, kritikus, szolidaritás, kezdeményezőkészség, élhető, erkölcs / etika, megelőzés, felelős attitűd, összefüggés, egyéni szerepvállalás, érzelmi intelligencia, együttműködés, konszenzus, problémaérzékenység, empátia, kooperatív Környezettel kapcs közvetlen a biodiverzitással kapcsolatban Eszter fogalmai: (biológiai) sokféleség, szabályozás, életközösség, ökológiai egyensúly, klíma-, fenntarthatóság, szülőföld, nép-, kultúra, állampolgár(i), bioszféra Plusz: ökológia (-i), (élővilág) változatosság, természet, természeti környezet, végesség fogalmai, hazaszeretet, néphagyomány, haza, környezetszennyez (-és, -ődés), környezettudatos, környezetkímélő, környezetvédelem / természetvédelem, környezetbarát, környezetkárosítás, környezeti jelenségek, környezetkultúra, informatikai környezet, értékvédő, környezeti terhelés, egészséges környezet, nemzet (-i érték), természettel való kapcsolat, kihal (-ó), bioetika, környezeti higiénia, természeti érték (védelme), globális éghajlatváltozás, ózonpajzs elvékonyodása, zöldenergia / fosszilis energia, energia (-felhasználás, átalakítás, -takarékosság, -szállítás), éghajlatváltozás, erőművek, radioaktív hulladék, megújuló / nemmegújuló energia, üvegházhatás, hulladék, (talaj-, levegő-, víz-) szennyezés, víz )-körforgás, -szennyező, -tisztítás), fosszilis energiahordozók, tudatos fogyasztói magatartás, „zöld” gazdálkodás, környezettel való közvetlen kapcsolat, fenntartható fejlődés, maradványok környezettudatos elhelyezése, szelektív hlladékgyűjtés közvetetten takarékos, felelős- (-ségteljes, -ségtudat, tagja), elkötelezett, cselekvő/cselekvés, tudatos, aktív, elkötelezett/ elköteleződés, közösség, mértéktartás, újrahasznosítás, egészség/ életmód, komplex rendszer, vízszennyezés, kölcsönhatások, alkalmazkodás, rendszerszint, szelekció, védett faj, eszmei érték, biológiai jelentőség, állattartás, biológiai szabályozás, ember(i tevékenység) hatásai/emberiség felelőssége, megőrzendő érték/ megóvás, környezeti kérdések, élhető jövő, tudatos fogyasztói közösség/magatartás, alternatív környezetben Pedagógiai fogalmak környezeti nevelés, fenntarthatóság pedagógiája, kontextusalapú tananyagfelépítés, tevékenykedtetés 71 Fogalom Előfordulás Környezetszemléletben Fogalom Előfordulás Sokféleség 13 8 Szülőföld 11 Életközösség 37 37 nevelési célok irodalom honés népismeret etika/ hités erkölcstan földrajz művészetek 1 1 6 1 1 1 Ökológia8 8 Nép137 -i egyensúly -i rendszerek -i cselekvés -i kertművelés -i szintű kapcsolat -i mutatók -i szempontú gazdálk. 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 -i kultúra nép -esség néptánc népismeret népmese népi mondóka népdal népköltészet népi gyermekjáték népszokás néphagyomány népcsoport népesedés népvándorlás újranépesülés újranépesítés néprajz népi élet népi játék népművészet népi mesterség népviselet népbetegség népzene népdalkincs népdalkör népdalkórus népi hangszer népdalfeldolgozás 5 32 4 2 22 2 1 14 2 1 5 11 1 2 1 1 1 7 1 9 4 1 1 1 4 1 1 1 1 1 Klímaváltozás 1 1 Kultúra 309 Fenntartható 54 54 Állampolgár 56 Fenntarthatóság 38 38 - - Bioszféra 6 6 - - ÉSZREVÉTELEK, ÖTLETELÉSEK Fenntarthatosagi_kerettanterv_9_vs_10_evf Óra címe Fogalmak Fenntartható fejlődés jelentése, céljai fenntartható fejlődési célok erőforrások korlátossága Önfenntartó természet biodiverzitás 72 őshonos faj invazív faj ökoszisztémaszolgáltatás ökoturizmus Fogyasztás, divat, kikapcsolódás hulladék hulladékpiramis hulladékcsökkentés teljes életút méltányos kereskedelem körforgásos gazdaság Egészségmegőrzés tudatosan egészségi állapot összetevői élelmiszerhulladékcsökkentés komposztálás a környezet állapota és az egészség közötti kapcsolatok élelmiszerelőállítás-táplálkozás-egészség kapcsolat Szoba, épület, település Vízés energiatakarékosság lehetőségei, fontossága környezeti szempontú térkép elkészítésének lépései, jelentősége Szabadidő, közlekedés, szállítás karbonlábnyom élelmiszer-kilóméter Jövőképalakítás fenntartható jövőkép szakmák és környezetvédelem önkéntesség 73