Demokrácia: válság vagy nem válság?

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? 3 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Demok ácia: álság agy nem álság? Sze kesz ői meg on olások BALOGH LÁSZLÓ LEVENTE Deb eceni Egye em Poli ika udományi és Szociológiai In éze Valószínűleg nem éle len, hogy az u óbbi néhány é izedben megszapo od ak a de- mok ácia mibenlé é ől és kilá ásai ól szóló i ák. El űn a ’90-es é ek elején a ö é- nelem égé ől szóló elbeszélésbe ágyazódó, a demok ácia és ele együ a poli ikai libe alizmus és a neolibe ális piacgazdaság globális elsőbb endűségé és megké - dőjelezhe e lenségé hi de ő op imizmus. Az azó a el el időben a demok ácia, min a poli ikai end e ona kozó gyako la és elképzelés nem agy csak észben ol ké- pes álasz adni az egy e sokasodó kihí ások a. Mindez azonban nem já együ el- é lenül a dik a ó ikus és isz án au ok a ikus endsze ek eneszánszá al, me azok e őszak apasz ala ának emlékeze e és a jelenlegi poli ikai helyze e ado inadek- á álaszaik ez eljességgel lehe e lenné e ék. Az, hogy a demok a ikus poli ikai endsze ek számos e üle en el esz e ék onze ejüke agy legalábbis magabiz os- ságuka , nem jelen e e az , hogy a libe ális demok áciának és kísé ő jelenségeinek igazán komolyan ehe ő konku enciája jelen olna meg a mode n államokban. Ugyanakko a demok ácia álságá ól szóló disku zus nem ko lá ozha ó a posz - dik a ó ikus jelenség-együ es e, hiszen a Nyuga államai és poli ikai in ézménye- i is komolyan é in i. Ennek egyik igyelem emél ó jele a posz demok áciá ól szóló i a, amely a demok ácia ejlődési i ányai megha á ozó, mély eha ó á sadalmi és gazdasági ál ozások a e lek ál, és amelye elsőso ban Colin C ouch 2004-ben meg- jelen Pos -democ acy című, má a klasszikussá le köny e ál o ki (C ouch 2004). C ouch sze in a posz demok áciá a kö e kező onások jellemzik: a pa lamen i de- mok ácia in ézményei o málisan néz e o ább a is in ak ak és a ha almi ágak el ál- nak egymás ól. A pá ok egymással e sengenek a álasz ók kegyeinek elnye éséé , a ha almon le őke ál alában minden különösebb nehézség nélkül el lehe á olí ani a ha alomból, és öbbnyi e ké ségbe onha a lan a nép kép isele én alapuló legi i- máció. Ez azonban csak a elszín, mi el a demok áciá al szembeni el á ásoka egy olyan meglehe ősen minimalis a k i é ium endsze ha á ozza meg, amely könnyen eljesí he őnek űnik, de mindez nem akí ha el bennünke annyi a, hogy ne űnje- nek el a demok ácia alap e ő ál ozásai, amelyek az in ézményeke , elsőso ban az államo és a poli ikai sze eződés o mái , a pá oka és szaksze eze eke é in ik. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 www. me sze ek.unideb.hu 4 Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Ké ség elen, hogy a demok ácia, ille e posz demok ácia k i ikája nem új, hiszen égó a jól isme jelenségeke elemez és esz k i ikája á gyá á, ugyanakko azonban számos olyama o igyelmen kí ül hagy, amelyek a demok ácia jelenko i á alakulá- sá alap e ően jellemzik. A 21. század demok áciája nyil án alóan más, min ami a II. ilághábo ú u án, észben annak kö e kezményekén lé ejö , ekin e el a a, hogy el é elei és kö ülményei az u óbbi há om é izedben mélyebben meg ál oz- ak, min az az megelőző min egy él é században (Balogh 2012). Nyil án aló, hogy a hideghábo ú dicho ómiáiban gondolkodó demok áciaelképzeléssel ma má nem sok a megyünk, min ahogyan a dik a ú a ogalma is egy e inkább elhomályosul . Fon os azonban lá nunk, hogy a demok ácia, amiko a mindenü egyedu alkodó- á ál és minden számo e ő poli ikai e ély á sá legyőz e, maga is számos olyan újabb álságjelenséggel szembesül , amelyek nem csak el é elei , hanem lényegi elemei is é in e ék, és ennek nyomán hama osan megjelen a demok ácia kiü e- sedésé ől és ki á adásá ól szóló beszéd. A olyama öbbeke a a indí o , hogy a demok ácia hegemóniájának égé ől és új poli ikai be endezkedések lehe őségé ől gondolkodjanak. Mindez azonban, éleményem sze in , nem annyi a a demok ácia égé , min inkább hangsúlyel olódásá és legújabb ko ekciójá jelzi. Vi a ha a lan, hogy az u óbbi időben minden éle jelzőkkel ellá o demok áciák jelen ek meg, amelyek nem el é lenül a megkülönböz e és szolgálják, hanem ko - lá ozó agy egyenesen osz ó jelleggel bí nak, egyé elműen u al a a a, hogy eze- ke a poli ikai be endezkedéseke nem ekin he jük ugyan ma adék alanul demok- áciának, de dik a ú ának sem (Schmid 2001: 219–223). Kele - és Közép-Eu ópa államai például öbb ekin e ben is egy olyan szü kezóná alko nak, amelynek po- li ikai endsze ei elő a poli ika udományi és poli ikaelméle i i odalom még öbb- nyi e anács alanul áll, és mi el hagyományos ogalmak a igyekszik issza eze ni a jelenségei , így jelen ősen on ja a udományos megé és lehe őségei . Ezekben az o szágokban a ’89–’91-es ál ozások u án a demok ácia öbbnyi e nem ál o a be a hozzá űzö á sadalmi és gazdasági eményeke , ezé az u óbbi időben ezek a poli ikai endsze ek a de elopmen i s , democ acy a e e o ikájá al lép ek el, ami azonban sokkal inkább nö ek ő különbségeke , mindenü elbu jánzó ko up- ció és jogállami in ézménye ózió hozo magá al, min sem ál alános jólé e . Ezek a súlyos agy ke ésbé súlyos de ek usoka mu a ó demok áciák abban különböznek a mellékne ek nélküliek ől, hogy a álasz ásoka és a poli ikai e seny , min egy aj a demok a ikus minimumo isme ik ugyan, de az embe i és polgá jogoka biz osí ó in ézmények működésé ko lá ozzák, és a ha alom ellenő zésé , alamin a ha alom- ko lá ozás megnehezí ik, agy eljesen lehe e lenné eszik. A ha alommegosz ás és a jogállamiság el é bá milyen ü üggyel hajlandók elülí ni agy igyelmen kí ül hagyni, jóllehe elesküsznek ezek e. A álasz ások a számos ko mányza i manipu- láció mia csak észben e edményeznek alódi e sengés , így az e edmények egy pillana ig sem lehe nek ké ségesek. A ko mányza ellenő zi a média nagy észé , és állami o ásoka használ pá célok a. Bizonyos csopo oka előnyben, míg máso- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? 5 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és ka há ányban észesí , amelynek egye len k i é iuma a ko mányhoz agy ezé hez aló hűség. A leg on osabb ha almi ág ugyan o ább a is a ö ényhozás, amelynek agjai álasz ják, de a ko mány olyama osan bea a kozik a no mák kialakí ásába. A bí óságok de ju e ügge lenek, ám a ko mány de ac o kolonizálja, ellenő zi agy legalábbis nyomás gyako ol á. (Vö. Me kel 2010: 37–38) A eze ő(ke) öbbnyi e demok a ikusan álasz ják, így azok hi a kozha nak az állí ólagos népközelség e, ez azonban gyak an nem a nép sza a, hanem a öbbség zsa noksága, amely nem más, min a ezé aka a ának ki ejezése. Az e ős kéz i án i ágy nem isme e len Kele - és Közép-Eu ópában, és gyak an kapcsolják ez össze ö énelmi illúziókkal, de a ezé személyé ma má nem annyi a kul usz ö ezi, min inkább jól elépí e imázs. Rend- sze üke nem a ha alomgyako lás b u ali ása jellemzi, hanem az e őszak célzo és pon osan adagol alkalmazása. Nem annyi a a ha alom pe e ál jellege a megha á- ozó, hanem a le ál ha a lansága. Demok ácia: me e o ább? A en iek alapján alóban az gondolha juk, hogy a demok ácia álságá ól szóló el- beszélés alójában annak égé e í i elő e, de a helyze nem ennyi e egysze ű. A de- mok ácia kép isele i modellje, ille e annak leg on osabb in ézményei, a pa lamen- ek és a pá ok, alóban egy e öbb echnikai és legi imációs e mésze ű p oblémá mu a nak, mindez azonban olyama osan együ já új aj a demok a ikus cselek ési o mák megjelenésé el, amelyek megnyi ják a lehe ősége a polgá ok köz e len és ak í poli ikai cselek ésének lehe ősége elő a dön éshoza ali olyama okban (Nol e 2011: 5–12). Ennek a ál ozásnak az első hullámá a ha anas é ek ől kibon- akozó mozgalmi és il akozói demok ácia o mái jelen e ék, amelyek elein e éles ellen é ben áll ak a kép isele i demok ácia o mái al. A demok ácia alul ól épí kező o májakén au en ikusabbnak ekin e ék maguka , miközben in ézményellenessé- güke lassankén elad a egy e inkább pá osod ak és a poli ikai in ézmény endsze - be agozód ak. A ’80-as é ek ől észben ezzel pá huzamosan indul meg a kele - és közép-eu ópai polgá i mozgalmak sze eződése, amelyek a mai napig ha óan alakí- o ák ki és e jesz e ék el a ci il á sadalom eszméjé . Ké ség elen, hogy a il ako- zó és mozgalmi demok ácia o mái a mode n demok ácia leg on osabb inno ációi ol ak, ugyanakko a köz e lenebb és ezé jobbnak ekin e o mák nem ál o ák el a kép isele i endsze , hanem annak on os kiegészí ői é és ko ek í elemei é ál ak. A kép isele i demok ácia a álasz ójog csaknem ko lá lan ki e jesz ésé el elé e sajá lehe ősége ha á ai , de a köz e len szabad álasz ásokból szá mazó le- gi imáció el e és a e sengő öbbpá endsze gyako la a mia ez ma ad a leg on- osabb demok a ikus ins ancia. A kép isele jelen ősége megma ad ehá , ugyan- akko má a má nem a kép isele i demok ácia in ézményei alko ják kizá ólagosan a poli ikai ep ezen áció igényé el ellépők kö é . A poli ikai ész é el ezen újabb METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 www. me sze ek.unideb.hu 6 Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és o mái az u óbbi é ekben hihe e len mé ékben megszapo od ak, a almukban és o máikban is megsokszo ozód ak (Jö ke 2011: 13–18). Úgy űnik, hogy mos- an a egy öbbszin ű demok ácia jö lé e, ahol a dön éshoza al in ézményei o- ább a is a kép isele en alapulnak, de olyama osan olyan új, hálóza osan és őleg alkalmilag sze eződő mozgalmak jönnek lé e, amelyek új a- és új asze eződ e álnak a poli ikai aka a képzés és dön ésbe olyásolás helyé é. Ez pe sze nem jelen i az , hogy az u cán szüle nének a poli ikai dön ések, sokkal inkább az ellenő zés és nyomásgyako lás álik on os ko ekciós mechanizmussá, ille e önmagában is legi imációs el é, ami messze úlmu a az alko mányok ál al ga an ál és o malizál alapokon. Ezek alapján az gondolha nánk, hogy a olyama so án leg eljebb a kép isele egészül ki on os ko ek í elemekkel, a demok a ikus ész é el pedig egysze űen öbb csa o nán ke esz ül alósul meg, min ko ábban, és nem ko lá ozódik a pá ok- a, alamin a álasz ások a; nem a demok ácia égé ől, hanem o ma ál ozásá ól an szó, ami nem gyengí i, hanem éppenséggel e ősí i a demok áciá . Ugyanakko azonban el kell ennünk a ké dés , hogy ajon a öbb demok ácia egyben jobb de- mok ácia-e? Ha a demok áciá a úgy ekin ünk, min egy poli ikai be endezkedés e, amely á - sadalmi és gazdasági kö nyeze é e olyama osan e lek ál, akko jól lá ha ó, hogy a mai mode n á sadalomban apasz alha ó agmen álódás és plu alizálódás any- nyiban mindenképpen isszaha a demok a ikus iszonyok a, hogy meglehe ősen nehéz ilyen kö ülmények közö é dekeke agg egálni és ki ejezni. Szemmel lá ha ó, hogy a pá ok ma má öbbnyi e alkalma lanok e e a elada a, me máskén működnek, és igen ha ékony eszközei a plu alizmus kiik a ásának. A megjelenő új demok a ikus ész é eli o mák sajá ossága, hogy a á sadalom első- és közép é- egei dominálják, ők működ e ik és ha á ozzák meg ezek a almai , mi el ezek a é egek nyi o ak leginkább az új aj a poli ikai cselek és különböző o mái a. Ez azonban azzal enyege , hogy a demok a ikus ész é el ezen o mái kizá ólag a kö- zép é egek poli ikai já ékmódjá á álnak, és így éppen a leg on osabb demok a ikus alapel ek, az inkluzi i ás a, in eg áció a és egyenlőség e aló ö ek ések sé ülnek, agy aká eljesen el is esznek. Ha az alsó, ál alában képze len és humán őké el nem endelkező é egek nem halla ják a hangjuka és nem kapcsolódnak be a poli i- kai aka a képzés olyama ába, akko senki sem igyel ájuk, és égképp a á sadalom pe i é iájá a szo ulnak, ado ese ben megnyi a ezzel az u a a adikalizálódás elő is (Me kel 2013). Ez égső so on a demok áciából aló kiáb ándulás gyo sí ja el, me széles é egek nem é ezhe ik maguka a poli ikai közösség észének, és elég on osnak ahhoz, hogy éleményüke igyelembe egyék. Nem udom, hogy milyen módon lehe ne ú á lenni ezen a helyze en, de alán a poli ikai és ideológiai i ák új anyi ása, és ennek é én a poli ika élő é é ele megin segí he ne (Mou e 2011: 3–4 és C ouch 2007: 14). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? 7 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és A en iekben a demok ácia jelené el és jö őjé el kapcsola ban olyan ké dések e u al am, amelyek e a poli ika udomány és azon belül a demok áciaelméle még csak ke esi a álaszoka . A poli ika eszül ségei nyil án alóan é zékelhe ők, de egyelő e még csak a jelenségegyü es udományos igényű beazonosí ásánál a unk. A ne- hézségek gyak an a de iníció ké désekén öl enek es e , amelyek a poli ika ha ci ogalmaikén csapnak össze, jóllehe mögö ük is minden ese ben no ma í el é e- lezések és elméle i meg on olások húzódnak meg. A Me sze ek 2016/2. számában a émához kapcsolódó ké déseke já ja kö be négy ia al ku a ó há om ki áló anulmánya: Ho á h Szil ia a demok a ikus cselek- és és i a alapjai a ké dez á, Pap Milán a poli ikai ealizmus a poli ikai acionali ás elé helyez e igyekszik el ázolni a demok ácia lehe őségei és céljai , Gyulai A ila és S ein-Zalai Juliane í ása a demok a ikus endsze ek ől el áló sajá os ejlődési u a- ka és elágazásoka é képezi el. Mindhá om anulmány azzal a nem i kol céllal jelen e jük meg így együ , hogy oly assák, inspi álják és p o okálják a demok ácia mibenlé é ől és pe spek í ái ól szóló, Magya o szágon éppen kibon akozó i á . I odalom Balogh László Le en e (2012): Posz demok ácia? In: Me sze ek, 1: 2–9. C ouch, C. (2004): Pos democ acy, London: Poli y P ess C ouch, C. (2007): Wi b auchen Kon lik e. In: Die Zei , 2007.03.22.: 14. Jö ke, D. (2011): Bü ge be eiligung in de Pos demok a ie. In: Aus Poli ik und Zei - geschcih e, 1–2: 13–18. Me kel, W. (2010): Das Ende de Eupho ie. De Sys emwe lau zwischen Demok a- ie und Dik a u is einge o en, WZB-Mi eilungen He 127: 36–39. Me kel, W. (2013): Zukun de Demok a ie. K ise? K ise, F ank u e Allgemeine Zei ung 2013.05.05. (2014. 11. 08.) Mou e, Chan al (2011): „Pos demok a ie” und die zunehmende En poli isie ung. In: Aus Poli ik und Zei geschich e, 1–2: 3–4. Nol e, Paul (2011): Von de ep äsen a i en zu mul iplen Demok a ie. In: Aus Poli- ik und Zei geschcih e, 1–2: 5–12. Schmid , Siegma (2001): Demok a ien mi Adjek i en. Die En wicklungschancen de ek e Demok a ien, En wicklung und Zusammena bei N . 7/8: 219–223. Online: h p://a chi e. oday/20130429063802/h p://www3.giz.de/E+Z/ze- i sch /ez7801-7.h m (2014. 11. 08.)