Kelet-Közép-Európa az autóipar nemzetközi munkamegosztásában

KELET-KÖZÉP-EURÓPA AZ AUTÓIPAR NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSÁBAN Molnár Ernő A tanulmány az autóipar egyik kitüntetett beruházási terepének számító Kelet-Közép-Európa iparágban játszott szerepét vizsgálja, külkereskedelmi adatok tükrében. Az autóipar térszerkezetében és nemzetközi munkamegosztásában mutatkozó változások szakirodalomra épített rövid összegzése után elemzi a régió iparági kereskedelembe kapcsolódásának mikéntjét, gépjárműgyártásának területi kapcsolatrendszerét, és kivitelének termékszerkezetét. A vizsgálat az ezredforduló utáni évtizedre fókuszál, középpontjában az autóipar beruházásai által leginkább érintett visegrádi országok, továbbá Románia és Szlovénia állnak. Kulcskifejezések: autóipar, Kelet-Közép-Európa, nemzetközi munkamegosztás. 1. Az autóipar térszerkezetének és területi munkamegosztásának változása Az autóipar jelentős térbeli expanziót, komoly földrajzi súlypont-eltolódást mutatott az utóbbi évtizedekben. Területi dinamikáját általában a fogyasztás és a termelés helyi feltételeivel, valamint a két tényezőt közvetlenül vagy közvetett módon befolyásoló politikai-intézményi keretfeltételekkel magyarázzák (Humphrey – Memedovic 2003, Dicken 2011). Napjaink egyik leginkább feltűnő jelensége a regionális gazdasági integrációk (EU, NAFTA) perifériáinak autóipari telephelyként történő felértékelődése. E területek népszerűsége – az iparágban domináns szerepet játszó transznacionális szereplők körében – elsősorban termelés szempontjából kedvező telephelyi adottságaikkal indokolható. Az érintett országok vezető autópiacok közelében helyezkednek el, politikailag stabil és költséghatékony telephelyeket kínálnak, jelentős ipari kultúrával rendelkeznek, kormányzataik az általánosan alkalmazott exportorientált növekedési modell jegyében, – a jelentős multiplikátor-hatásokkal rendelkező autóipar által generált munkahelyteremtés és technológiai modernizáció reményében – különböző eszközökkel támogatják az iparág megtelepülését (Radosevic – Rozeik 2005, Schamp 2005, Kemenczei – Nikodémus 2006, Jürgens – Krzywdzinski 2009, Molnár 2009). Az autóipar térszerkezeti változásai, illetve területi munkamegosztása kapcsán három meghatározó tendencia körvonalazható a szakirodalom alapján. Egyrészt, a termelés szempontjából költséghatékony telephelyek felértékelődése az autóipari termelés és fogyasztás növekvő mértékű területi szétválását eredményezi. Másrészt, – bár az autóipari értékláncokon belül a meghatározó K+F tevékenységek és egyes bonyolult alkatrészek előállítása általában globálisan szerveződik – az iparág termelésére az autóipari termékek kereskedelmét meghatározó nemzetközi körülmények következtében (Európában) regionális (kontinentális) integrációs keretek jellemzőek. Harmadrészt, az autóipari értékláncok különböző elemeinek térbeli mobilitása eltérő mértékű: a termelés növekvő mértékű földrajzi dezintegrációja, az iparágon / vállalaton belüli nemzetközi kereskedelem intenzív fejlődése figyelhető meg. Az elmélyülő területi munkamegosztásban az értékláncok egyes elemei a számukra fontos telepítő tényezőknek megfelelően – a méretgazdaságosság szempontjait is érvényesítve – települnek, az autóipar térben aránytalan fejlődését, egyes telephelyek bizonyos értékteremtési lépésekre történő specializálódását eredményezve (Humphrey – Memedovic 2003, Sturgeon, T. – Van Biesebroeck, J. – Gereffi, G. 2008). Jelen cikkben bemutatott vizsgálatok a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (International Trade Centre) interneten hozzáférhető külkereskedelmi adatbázisára épülnek. Az autóiparra fókuszáló elemzés alapját a közúti járműgyártás adatai képezték, amelyek a legváltozatosabb gépjárműtípusok (személygépkocsik, buszok, tehergépjárművek, motorkerékpárok) mellett a gépjárműalkatrészek és a nem géperejű közúti járművek statisztikáit is magukba foglalják. Az adatok e körülmények ellenére is relevánsnak tekinthetőek kutatott témánk szempontjából, hiszen a gépjárműés gépjárműalkatrész-gyártás adja a termékcsoport forgalmának túlnyomó részét. Fontos azonban megjegyezni, hogy e statisztikák nem tükrözik maximálisan az autóipar külkereskedelemben játszott tényleges szerepét. Egyrészt, a beszállító iparágak nem minden autóiparhoz kötődő exportteljesítménye (bőr-, gumivagy üvegipari termékek, elektronikai alkatrészek) jelenik meg a közúti járműgyártás adataiban, és ez a valóságosnál kisebbnek mutatja az iparág jelentőségét. Másrészt, az autóipari export nyers értékei elfedik a kiszállított értékben rejlő helyi hozzáadott érték különbségeit, s így túlértékelik a komolyabb helyi beszállítói háttérrel nem rendelkező, erős importvonzattal bíró tevékenységeket. A továbbiakban négy hipotézis valóságtartalmát vizsgálja a tanulmány. (1) Az első feltételezés szerint Kelet-Közép-Európa mindinkább a globális autóipar egyik termelő bázisa, növekvő exportorientáltságú gépjárműgyártó országokkal. (2) Második hipotézisünk szerint a térség autóipara az európai kontinens regionális termelési és fogyasztási rendszerébe ágyazódik, külgazdasági kapcsolatrendszerében meghatározó szerepe van azoknak az európai országoknak (elsősorban Németországnak), ahonnan a beruházó autóipari cégek érkeztek. (3) Harmadik feltételezésünk szerint, Kelet-Közép-Európa egy elmélyülő iparágon / vállalaton belüli nemzetközi munkamegosztás szereplője, kivitelében – a késztermékekkel szemben – nagy, illetve növekvő jelentősége van a gépjárműalkatrész-exportnak. (4) Végül, negyedik hipotézisünk szerint, – feltételezve az iparág kritikus tömegének kialakulását, a régió országai között komoly iparági kapcsolatok meglétét, valamint e kapcsolatok iparágon / vállalaton belüli gépjárműalkatrész-kereskedelem formájában történő megerősödését – Kelet-KözépEurópa területén mindinkább egy egységes autóipari körzet van formálódóban. 2. Kelet-Közép-Európa exportorientált autóipara Kelet-Közép-Európa vizsgált országainak (a továbbiakban: Hatok, KKE-6) autóipari exportja látványosan növekedett 2001 és 2008 között, majd az iparágat sújtó recesszió hatására produkált némi visszaesést, hogy 2010-ben ismét megközelítse a válság előtti szintet. A növekedés, majd a világátlagtól elmaradó mértékű visszaesés hatására felértékelődött a térség a világ és Európa autóiparában, az egyes országok eltérő dinamikája nyomán pedig módosultak a régión belüli erőviszonyok. A térség legnagyobb autóipari exportőre az évtized nagyobb részében Csehország (1. táblázat). 2010-ben Csehország és Románia autóipari kivitelének értéke nagyobb volt, mint korábban bármikor, Csehország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt a világ húsz legjelentősebb autóipari exportőre közé került. 1. táblázat: A Hatok autóipari kivitele a világ iparági exportjának százalékában, és összesített részesedése (%) az Európai Unió autóipari exportjából; forrás: ITC adatai alapján Table 1. Automotive export of CEE countries (in percentage of the worldwide automotive export) and their summerized share (%) of the automotive export of EU; source: based on data of ITC 2001 2003 2005 2007 2008 2009 2010 Csehország 0,96 1,05 1,40 1,72 1,87 2,31 2,11 Lengyelország 0,59 0,75 1,28 1,59 2,00 2,39 1,94 Magyarország 0,49 0,50 0,56 0,88 1,00 0,90 0,82 Románia 0,04 0,07 0,15 0,28 0,33 0,58 0,57 Szlovákia 0,43 0,85 0,64 1,15 1,25 1,30 1,23 Szlovénia 0,19 0,21 0,30 0,36 0,35 0,41 0,32 KKE-6 (világ) 2,70 3,42 4,33 5,98 6,80 7,89 6,99 KKE-6 (EU) 5,33 6,35 8,26 11,39 13,01 14,80 14,11 A Hatok exportszerkezetében már az ezredfordulón is jelentős szerepet játszott az iparág, és súlya az évtized folyamán – országonként eltérő mértékben – tovább gyarapodott. Különösen látványos volt előretörése Románia exportjában: keleti szomszédunk kivitelében – a XXI. század első évtizedében – a közúti járműgyártás a 12. helyről a 2. helyre lépett előre. Az autóipari termékek aránya Szlovákia exportjában volt a legnagyobb (2. táblázat). Jelentős súlya ellenére sem állítható az autóipar régió kivitelében játszott egyértelmű vezető szerepe, hiszen 2010-ben csak Lengyelországban és Szlovéniában számított a legnagyobb exportőrnek (az elektronikai ipar és a gépgyártás mellett ugyanakkor minden vizsgált országban az első három külföldi értékesítő között szerepelt). 2. táblázat: A Hatok, az Európai Unió, illetve a világ országainak autóipari kivitele, összes exportjuk százalékában; forrás: ITC adatai alapján Table 2. Automotive export of CEE countries, the European Union and the world, in percentage of their total exports of goods; source: based on data of ITC 2001 2003 2005 2007 2008 2009 2010 Csehország 16,0 15,3 16,4 16,8 15,9 17,3 17,2 Lengyelország 9,2 10,1 13,0 13,5 14,4 14,8 13,4 Magyarország 8,9 8,2 8,3 11,0 11,4 9,2 9,4 Románia 2,2 2,8 4,8 8,1 8,3 12,2 12,4 Szlovákia 18,8 27,7 18,2 23,5 22,0 19,8 20,4 Szlovénia 11,6 11,5 15,3 16,2 14,7 15,7 14,2 KKE-6 11,3 12,4 12,8 14,8 14,7 14,8 14,4 EU-27 11,6 12,5 12,0 11,8 11,2 10,1 10,4 Világ 9,1 9,5 8,8 8,5 7,8 6,9 7,4 Kelet-Közép-Európa már az ezredfordulón is külkereskedelmi többletet regisztrált a vizsgált iparágban, melynek értéke az évtized folyamán összességében tovább növekedett, és számottevő mértékben meghaladta az Európai Unió átlagát. A gazdasági recesszió hatása valamennyi vizsgált ország autóipari külkereskedelmi mérlege esetében pozitív volt, amelynek hátterében általában az autóipari behozatal kivitelt meghaladó arányú visszaesése állt. Miközben Csehország és Szlovákia minden egyes évben pozitív mérleggel zárt, Románia autóipari külkereskedelme csak a recesszió kibontakozásával (exportja töretlen növekedésével és importja drasztikus csökkenésével) vált nyereségessé. A szufficit termékforgalomhoz viszonyított aránya általában Csehország esetében volt a legnagyobb (3. táblázat). 3. táblázat: A Hatok, illetve az Európai Unió autóipari külkereskedelmének egyenlege, összes iparági termékforgalmuk százalékában; forrás: ITC adatai alapján Table 3. Automotive trade balance of CEE countries and the European Union, in percentage of the total automotive trade; source: based on data of ITC 2001 2003 2005 2007 2008 2009 2010 Csehország 28,5 24,6 31,6 32,0 31,0 38,8 40,5 Lengyelország -10,2 -12,8 13,8 6,7 7,2 24,0 18,9 Magyarország 3,5 -7,2 1,4 10,9 12,3 22,7 21,8 Románia -49,9 -42,7 -48,3 -46,4 -39,5 17,9 20,3 Szlovákia 16,1 32,2 18,2 24,7 22,6 26,8 26,8 Szlovénia -1,5 -3,3 7,8 3,8 0,8 15,8 14,6 KKE-6 7,0 6,5 12,5 11,2 11,5 27,3 26,4 EU-27 6,9 7,2 7,2 5,4 7,3 7,6 11,0 Napjainkra a vizsgált hat ország – külkereskedelmi többletének autóipari termékforgalomra vetített nagysága alapján – kivétel nélkül Európa élvonalába, közvetlenül az autóipari kivitel világranglistáját vezető, az iparág egyik innovációs motorjának számító Németország mögé került. Hozzájuk hasonló mértékű exportorientációt csak a déli periféria korábbi beruházások által erősen preferált, legnagyobbra növekedett autógyártója, Spanyolország ér el (1. ábra). A külkereskedelmi adatok tükrében is megállapítható, hogy a nyugat-európai, amerikai és ázsiai autógyártók, illetve beszállítóik kedvelt befektetési terepévé előlépett Kelet-Közép-Európa az európai autóiparban megfigyelhető regionális átstrukturálódási folyamatok nyertese. 1. ábra: Az autóipar külkereskedelmének egyenlege Európa országaiban, az összes iparági termékforgalom százalékában (2001, 2008, 2009, 2010); forrás: ITC adatai alapján Figure 1. Automotive trade balance in the European countries, in percentage of the total automotive trade (2001, 2008, 2009, 2010); source: based on data of ITC Kelet-Közép-Európa autóipari kivitelének és külkereskedelmi többletének dinamikus növekedése megerősíti tehát hipotézisünket, mely szerint a térség országai az elmúlt évtizedben mindinkább a termelő tevékenységek exportorientált telephelyeként jelentek meg az iparág nemzetközi munkamegosztásában. A gazdasági recesszió tovább erősítette a régió termelési profilját. Bár a felhasznált adatok – a beszállítói tevékenységek egy részének figyelembe nem vételével – vélhetően alulbecsülik az autóipar térség kivitelében játszott szerepét, nem állítható, hogy a Hatok exportja kizárólag ettől az egy iparágtól függene. 3. Európára fókuszált kapcsolatrendszer, számottevő lokális relációk A Hatok autóipari exportjának túlnyomó része a vizsgált időszakban mindvégig az Európai Unió országaiba irányult. A piaci kapcsolatok területi diverzifikáltságának növekedésére utal ugyanakkor, hogy a recesszióig mindinkább erősödött az egymás közti, és az Unión kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem, illetve mérséklődött a domináns szerepet játszó európai magterület súlya. A vizsgált országok autóipari kivitelének földrajzi orientációjában jelentős különbségek mutatkoznak: Szlovákia és Románia Európán kívüli kapcsolatai mellett Csehország és Magyarország kelet-közép-európai, valamint Szlovákia és Magyarország Unión kívüli európai országokba irányuló exportja említhető meg (4. táblázat). 4. táblázat: A Hatok autóipari kivitelének területi szerkezete (adott relációban realizált export a teljes kivitel százalékában) és iparági kereskedelmük egyenlege; forrás: ITC adatai alapján Table 4. Regional structure of automotive export of CEE countries (realized export in given relation, in percentage of the total export); source: based on data of ITC Relációk Exportarány (%) Külkereskedelmi mérleg (iparági termékforgalom %-ában) 2001 2008 2009 2010 2001 2008 2009 2010 CZ KKE-6 14,2 19,3 15,3 15,1 57,0 48,0 40,1 42,3 EU 74,4 67,7 74,5 71,4 23,0 26,5 41,4 41,8 Európa 6,2 8,2 5,1 6,7 91,8 93,4 90,9 93,2 Világ 5,2 4,9 5,0 6,8 3,3 -12,1 -12,5 0,7 PL KKE-6 7,6 9,4 7,6 7,3 -15,8 15,1 4,3 -7,3 EU 85,3 69,6 82,1 78,7 -7,6 3,7 30,1 19,6 Európa 3,2 13,6 5,0 7,4 84,2 94,0 91,3 91,9 Világ 3,9 7,3 5,2 6,5 -52,7 -33,2 -30,9 0,4 H KKE-6 3,5 15,2 15,5 14,2 -41,8 2,3 15,9 18,0 EU 84,9 71,5 71,8 68,8 8,5 10,0 21,3 15,3 Európa 3,8 8,6 6,8 10,0 51,9 88,4 85,3 92,2 Világ 7,8 4,7 6,0 7,0 -20,8 0,8 12,5 35,1 RO KKE-6 13,7 7,1 6,8 7,4 -17,7 -71,0 -35,4 -26,5 EU 58,3 63,4 75,8 71,7 -60,2 -42,7 22,1 23,0 Európa 3,4 12,8 4,5 6,4 49,5 74,2 90,4 92,3 Világ 24,5 16,7 13,0 14,5 -27,6 -26,7 30,5 27,3 SK KKE-6 8,7 10,4 11,9 11,5 -27,9 -9,3 -2,6 -2,3 EU 83,1 63,7 63,8 59,0 23,0 24,7 34,4 34,2 Európa 5,9 11,0 11,0 12,4 95,3 58,3 24,3 32,0 Világ 2,2 14,9 13,3 17,1 -34,2 23,9 28,7 24,7 SLO KKE-6 4,7 11,3 6,5 6,9 -6,4 16,2 -15,1 -20,4 EU 87,3 76,6 85,1 85,6 0,1 6,1 27,5 23,9 Európa 6,5 8,8 6,0 5,4 53,5 26,3 7,0 1,5 Világ 1,4 3,2 2,3 2,1 -71,1 -68,3 -63,1 -50,5 KKE-6 KKE-6 9,3 13,2 11,3 11,2 EU 80,7 68,3 75,4 71,6 7,5 9,3 31,9 27,6 Európa 5,1 10,6 6,3 8,2 80,2 80,2 59,5 67,6 Világ 5,0 7,9 7,0 9,0 -27,0 -14,9 -4,6 12,3 KKE-6: a vizsgált országok csoportja; EU: az Európai Unió vizsgált országok csoportján kívüli tagállamai; Európa: Európai Unión kívüli európai országok; Világ: Európán kívüli államok. A Hatok az Európai Unión kívüli európai országokkal folytatott kereskedelemben érték el a legnagyobb többletet, de 2010-ben Európai Unión belüli és Európán kívüli kereskedelmük is szufficitet produkált. Iparági külkereskedelmük egyenlege elsősorban lokális, valamint Európán kívüli viszonylatban mutatott jelentős különbségeket: a szomszédokkal folytatott kereskedelem legnagyobb nyertese Csehország, míg az Európán kívüli országok Szlovákiának hozták a legtöbb jövedelmet az évtized folyamán (4. táblázat). Németország, Olaszország és Franciaország a Hatok összességében legfontosabbnak számító iparági külkereskedelmi partnere. Jellemző, hogy a recesszióig valamennyi régióbeli ország esetében csökkent e három exportpiac együttes súlya. Az évtized folyamán a domináns szerepet játszó Németország (és kisebb mértékben Olaszország) szerepének halványodása, illetve Franciaország mérsékelt erősödése figyelhető meg. A három országgal bonyolított külkereskedelem többlete növekedett, a korábban regionális szinten is veszteséggel záró francia reláció szufficitessé vált. Az évtized végén valamennyi vizsgált kelet-közép-európai ország kiemelt partnerekkel folytatott kereskedelmében többlet mutatkozott (5. táblázat). A három kiemelt partner jelentőségének hátterében autóipari vállalataik régióban mutatott aktivitása áll. A „kvázi-integrált” európai piacra termelő iparági szereplők esetében ugyanis általában kiemelkedő az anyaország fogyasztópiacként játszott szerepe (Schamp 2005). Így nemcsak az alkatrészgyártás, hanem az összeszerelő tevékenységek kapcsán is kijelenthető, hogy egy adott cég beruházása általában anyaországa piacának jelentőségnövekedését eredményezi. A német reláció (VW csoport, GM-Opel) dominanciáján túl, a lengyel-olasz kapcsolatok intenzitására a Fiat, a szlovén-francia kereskedelem fontosságára a Renault tevékenysége a magyarázat (Szlovénia az egyetlen ország a régióban, amelynek nem Németország, hanem Franciaország a vezető exportpiaca ebben az iparágban). Franciaország súlyának számottevő növekedése a térségben megvalósított francia tőkebefektetések (Renault: Románia; PSA: Csehország és Szlovákia) hatásaival magyarázható. 5. táblázat: Németország, Franciaország és Olaszország részesedése a Hatok autóipari kiviteléből, illetve az iparági kereskedelem egyenlege; forrás: ITC adatai alapján Table 5. Shares of Germany, France and Italy in the automotive exports of CEE countries, and automotive trade balance in these relations; source: based on data of ITC Exportarány (%) 2001 2010 D F I Összesen D F I Összesen Csehország 35,6 5,8 5,4 46,7 31,1 8,9 4,1 44,1 Lengyelország 42,3 5,5 21,1 68,9 27,8 8,6 16,2 52,6 Magyarország 61,7 2,1 5,2 68,9 38,3 3,9 6,8 49,0 Románia 39,0 3,8 7,1 49,9 24,4 20,8 7,1 52,3 Szlovákia 43,1 7,4 13,9 64,4 22,2 12,2 5,3 39,8 Szlovénia 31,6 27,2 18,0 76,8 20,1 35,8 8,6 64,5 KKE-6 42,7 6,8 11,0 60,6 28,4 11,0 8,4 47,9 Egyenleg (%) 2001 2010 D F I Összesen D F I Összesen Csehország 12,7 0,6 45,4 13,9 26,8 47,1 37,6 31,4 Lengyelország -2,1 -51,0 33,9 -1,8 2,2 28,2 43,3 16,3 Magyarország 23,7 -62,0 -7,7 13,1 4,5 11,8 52,6 9,8 Románia -54,3 -69,9 -58,8 -56,7 16,5 40,4 24,4 26,1 Szlovákia 11,4 27,1 75,4 22,8 8,2 47,8 55,4 23,4 Szlovénia 11,3 -14,0 25,1 3,2 9,5 50,6 -1,3 26,9 KKE-6 9,0 -23,1 32,7 7,4 11,8 40,3 40,1 21,8 D: Németország; F: Franciaország; I: Olaszország. 2001 és 2008 között a Hatok egymás között bonyolított autóipari exportja 1,5 milliárd euróról 7,5 milliárd euróra növekedett, majd 2009-ben erős visszaesés, a kapcsolatok intenzitásának csökkenése következett. Figyelemre méltó a legfontosabb kereskedelmi relációk stabilitása: a legnagyobb volumenű kivitel mindvégig Csehországból Szlovákiába, illetve Csehországból Lengyelországba irányult. Az évtized folyamán mérséklődött ugyanakkor a régión belüli exportkapcsolatok koncentráltsága: a tíz vezető viszonylat aránya 85%-ról 75% alá csökkent. A kapcsolatok nagyságrendje alapján három jól körülhatárolható csoport rajzolódik ki a régióban. Csehországhoz külön-külön igen intenzív kapcsolatok fűzik mind Lengyelországot, mind Szlovákiát (első kör). Viszonylag jelentős Magyarország kereskedelme a három másik visegrádi országgal (második kör). Végül, jóval kisebb volumenű kapcsolatok alakultak ki Románia és Szlovénia, illetve a visegrádi országok között (harmadik kör). Magyarország és Csehország Romániába irányuló exportja ugyanakkor látványosan növekedett az elmúlt években, Magyarország számára a román reláció vált az egyik legfontosabbá (2. ábra). 2. ábra: A Hatok egymás közti autóipari kereskedelmének változása (2001, 2008, 2009, 2010); forrás: ITC adatai alapján Figure 2. Changes in mutual automotive trade of CEE countries (2001, 2008, 2009, 2010); source: based on data of ITC CZ PL SK H RO SLO CZ PL SK H RO SLO 2009 2010 Az autóipari export értékének nagysága (millió euró) 0 – 100 100 – 300 300 – 500 500 – 1000 1000 felett CZ PL SK H RO SLO CZ PL SK H RO SLO 2001 2008 Az egymás közötti kapcsolatok felértékelődésében egyrészt szerepet játszott az ezredforduló után jelentős gazdasági növekedést mutató régió országainak megnövekedett autófogyasztása. Másrészt, az autóipari értékláncokat irányító transznacionális vállalatok stratégiái nyomán, az elmúlt években számos, vezető autógyártók vagy beszállítók által végzett tevékenység épült ki újonnan, vagy települt át relokáció keretében az anyaországokból Kelet-Közép-Európába, erősítve a periféria-periféria relációt a centrum-periféria kapcsolatokkal szemben. Összegzésként megállapítható, hogy a térség országainak autóipara főként az európai kontinens piacára termel, és napjainkban mind az EU, mind Európa Unión kívüli országai felé viszonylag egyveretű többletet mutat. Kelet-Közép-Európa szempontjából egyrészt fontos – bár összességében mérséklődő – szerepe van a nagy autóipari befektetők anyaországaihoz (főként Németországhoz) fűződő kapcsolatoknak, másrészt a régió belső nexusainak szerepe hosszabb távon jelentős növekedést, illetve stabilnak tűnő régión belüli térszerkezetet mutat. A legintenzívebb kapcsolatok Csehország és közvetlen szomszédjai között alakultak ki. 4. Személygépkocsi-összeszerelők és gépjárműalkatrész-beszállítók A közúti járműgyártás meglehetősen heterogén termékcsoportján belül világviszonylatban és a Hatok esetében is a személygépkocsik, illetve a gépjármű-alkatrészek exportja játszik meghatározó szerepet. Kelet-Közép-Európa kivitelében ugyanakkor nagyobb a gépjárműalkatrészek és kisebb az „egyéb termékek” (buszok, tehergépjárművek, motorkerékpárok, stb.) részaránya. A két fő termékcsoport (személygépjárművek és gépjárműalkatrészek) egymáshoz viszonyított kiviteli arányában némi eltolódás – a globális és európai trendeknek megfelelően – a Hatok esetében is a gépjárműalkatrészek exportja felé történt, ami az iparágon / vállalaton belüli nemzetközi munkamegosztás elmélyülésére utal (6. táblázat). 6. táblázat: Az autóipari kivitel termékszerkezete Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (termékek az összes iparági export értékének százalékában); forrás: ITC adatai alapján Table 6. Product structure of automotive export in CEE countries (different goods in percentage of the total automotive export); source: based on data of ITC 2001 2010 Személygépjárművek Gépjárműalkatrészek Egyéb termékek Személygépjárművek Gépjárműalkatrészek Egyéb termékek Csehország 55 36 9 56 38 7 Lengyelország 44 32 25 44 37 19 Magyarország 54 33 13 50 39 11 Románia 27 57 16 44 44 12 Szlovákia 74 20 6 70 18 13 Szlovénia 68 20 12 73 17 9 KKE-6 56 31 13 54 34 12 EU-27 60 22 19 56 26 18 Világ 56 24 20 52 27 21 A két legfontosabb árucsoport kiviteli értékének egymáshoz viszonyított aránya alapján kijelenthető, hogy Kelet-Közép-Európa a vizsgált évtizedben, a legtöbb relációban elsősorban személygépkocsi-exportőrként jelent meg (7. táblázat), s ezt a tendenciát a gazdasági recesszió átmenetileg erősítette is. Feltűnő, hogy a vizsgált évtizedben az Európán belülre irányuló kivitelben növekedett, míg a távolabbi világrészek felé kiszállított termékek körében csökkent a gépjárműalkatrészek aránya. Az alkatrészek részesedése a vizsgált országok egymás közti kereskedelmében volt a legnagyobb az évtized végén. Ezek a tények az elmélyülőben lévő iparágon / vállalaton belüli nemzetközi munkamegosztás regionális (kontinentális) dimenziójára, illetve egy ezen belül formálódó lokális autóipari munkamegosztásra utalnak.