scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport

Sik, Endre; Szeitl, Blanka

Abstract

A prekariátus osztályként való létezéséről is komoly viták folynak a nemzetközi társadalomtudományi diskurzusban. A szerzők arra vállalkoztak, hogy a rendelkezésükre álló két adathalmaz segítségével kísérletet tegyenek a prekariátus mérhetőségére és szociológiai vizsgálatára. Törekedtek arra, hogy megbecsüljék a prekariátus mint munkaerőpiaci csoport nagyságát, illetve viszonyítási alapként a szegmentációs elmélet két munkaerőpiaci típusát (a szekunder és a primer alsó szegmens) használva, felvázolják a prekariátus társadalomrajzát. Összességében megállapították, hogy a prekariátus az alapvető javak birtoklása, illetve az életszínvonal, a lakókörnyezet esetében inkább a szekunder szegmensre hasonlít, míg az értékrendi, illetve az elégedettséggel kapcsolatos kérdésekben vagy a primer alsó szegmensre hajaz, vagy „beáll” a társadalmi lejtő közepére.

Full text

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 3 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport SIK ENDRE* – SZEITL BLANKA** * Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, TÁRKI ** TÁRKI ABSZTRAKT A prekariátus osztályként való létezéséről is komoly viták folynak a nemzetközi társadalomtudományi diskurzusban. A szerzők arra vállalkoztak, hogy a rendelkezésükre álló két adathalmaz segítségével kísérletet tegyenek a prekariátus mérhetőségére és szociológiai vizsgálatára. Törekedtek arra, hogy megbecsüljék a prekariátus mint munkaerőpiaci csoport nagyságát, illetve viszonyítási alapként a szegmentációs elmélet két munkaerőpiaci típusát (a szekunder és a primer alsó szegmens) használva, felvázolják a prekariátus társadalomrajzát. Összességében megállapították, hogy a prekariátus az alapvető javak birtoklása, illetve az életszínvonal, a lakókörnyezet esetében inkább a szekunder szegmensre hasonlít, míg az értékrendi, illetve az elégedettséggel kapcsolatos kérdésekben vagy a primer alsó szegmensre hajaz, vagy „beáll” a társadalmi lejtő közepére. KULCSSZAVAK: prekariátus, munkaerőpiaci csoportok, munkaerőpiaci szegmentálódás, operacionalizálás, stabil/instabil munkaerőpiaci helyzet. ABSTRACT An Old-New Group on the Labour Market: the Precariat The Precariat as social class is a core issue in social sciences. The authors contribute to this debate by introducing two approaches to measures the size and the social charateristics of the Precariat using two quantitative database. They estimate the size of the Precariat as a group on the labour market, and compare its social position with two other labour groups of the segmentation theory (the secondary and the lower primary). They found that while the standard of living condition of the Precariat is more akin to the secundary segment, the values and the level of satisfaction is more similar to the lower primary segment. KEYWORDS: precariat, labour market groups, segmentation METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 4 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Bevezetés A tanulmányban1 a szegmentált munkaerőpiac elméletéből kiindulva törekszünk definiálni, operacionalizálni, illetve mérni azokat a társadalmi és munkaerőpiaci jellemzőket, amelyekkel – megkülönböztethetők a szegmentált munkaerőpiac csoportjai; – megbecsülhető a munkaerőpiaci csoportok mérete; – megvizsgálható, hogy az egyes munkaerőpiaci csoportok milyen társadalmi jellemzőkkel hozhatók összefüggésbe, illetve miképpen azonosíthatók a munkaerőpiaci szegmensekkel. Elemzésünk feltáró jellegű, tehát nem vállalkozunk többre, mint hogy két (nem túlságosan nagy mintán és mások által és más célból kialakított kérdőívvel elvégzett) kutatás alapján felvázoljuk egy munkaerőpiaci szegmentációt és társadalmi rétegződést egyesítő modell alapelemeit. Az elemzés nem tesz kísérletet az ok-okozati viszonyok és a többváltozós összefüggések feltárására. Az elemzés fókuszában a prekariátus áll, akiket a szekunder szegmens és a primer alsó munkaerőpiaci csoportokhoz képest definiálunk és vizsgálunk. Tanulmányunk három részre oszlik: először fogalmaink tisztázásaként bemutatjuk a munkaerőpiaci szegmentálódás elméletét és definiáljuk a prekariátust (valamint a vele összehasonlítandó munkaerőpiaci csoportokat), a második részben operacionalizáljuk ezeket a fogalmakat, végül felvázoljuk e csoportok társadalomrajzát és munkaerőpiaci sajátosságait. A tanulmányban használt fogalmakról A tanulmány kiindulópontja a munkaerőpiac szegmentálódásának elmélete. A szegmentáció elmélet alapváltozata egy duális elmélet, mely két szegmensre tagolja a munkaerőpiacot (Galasi – Sik 1977, 1979). A primer szegmensbe tartoznak a nagyvállalatok és a szervezett szakmák dolgozói, akiknek a fizetése viszonylag magasabb, munkakörülményeik jobbak, munkahelyi-foglalkoztatási stabilitásuk nagyobb, az előrejutási esélyeik pedig kedvezőbbek. A szekunder szegmensbe tartozik a vállalatok közötti munkaerőpiacon jelen lévő munkaerő többsége, s a külső jegyeik alapján (nemük, bőrük színe, etnikai hovatartozásuk stb.) hátrányosan megkülönböztetett dolgozók is. A két szegmentum tartós elkülönülésében kitüntetett jelentősége van a munkaadók (és az ő érdekeiket képviselő állam) szabályozásának, illetve a technológiai hatásoknak is. A munkaerőpiac primer és szekunder szegmentumának dolgozóit foglalkozásuk, szakmájuk és munkahelyük jellemzőinek eltérései mellett az is 1 Kritikai megjegyzéseiért köszönet Hajdu Gábornak (MTA TK SZKI), Huszár Ákosnak (KSH) és a folyóirat anonim lektorának. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 5 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció megkülönbözteti egymástól, hogy a szekunder dolgozók munkaés álláslehetőségei jóval bizonytalanabbak, amit a munkaadó tudatosan hoz létre, s amit a dolgozók munkaerőpiaci diszkriminációja is felerősíthet. Az elmélet lényeges – de empirikusan nem igazolt – eleme az is, hogy a két szegmens között korlátozott az átjárás, vagyis egy tőkés, aki a primer szegmensbe fekteti tőkéjét, s ennek megfelelően alakítja ki működési feltételeit, az nem vált át a szekunder szegmensnek megfelelő működésre, illetve egy munkás, aki a szekunder szegmensben kezd el dolgozni, nagy valószínűséggel végig ebben a szegmensben fogja munkaerőpiaci életpályáját tölteni.2 Az elmélet később triálissá alakult, amelyben a primer szegmensen belül elkülönült egy felső és egy alsó szegmens is, és míg az előbbibe a munkaerőpiaci elit, addig az utóbbiba a hagyományos szakmunkások sorolódtak. Az elitre – a primer szegmensre jellemző munkaerőpiaci vonások mellett – sok szempontból a szekunder szegmens tulajdonságai is érvényesek (gyakori munkahelyváltás, az informalitás nagy szerepe, a tevékenységek korlátozott ellenőrizhetősége és a különböző képességek sztenderdizálhatóságának alacsony szintje). A primer szegmens alsó részét a modern munkaerőpiac két domináns szereplőjének (a gyár és a hivatal) munkarendje és szervezete alakítja saját képére: például jól tervezhető életút, erős belső munkaerőpiacok (Sik 1999), a törzsgárdaság és a belső továbbképzés értékes volta stb. A szegmentált elmélet kifejlett formájában már nem limitálja a primer szegmens feltételezett számát, hanem az adott munkaerőpiacon létező, s egymástól az elmélet elveinek megfelelően elkülöníthető tetszőleges számú szegmens beazonosítását tűzi ki céljául.3 A munkaerőpiaci szegmentáció elméletének alapján készült vizsgálatokat egyrészt azért is tartjuk indokoltnak, mert a XX. század végére a modern kapitalizmusban olyan tendenciák erősödtek fel, amelyek a munkaerőpiaci szegmensek korábbi vonásainak kiegészítését igényelnék: – a modernitás tipikus munkahelyeinek (a gyár és a hivatal) hegemóniáját megkérdőjelező folyamatok (az otthoni, a kisárutermelés, illetve a kisméretű cégek hálózatainak nem kis mértékben a termelési és elosztás technológiájának és infrastruktúrájának fejlődése miatt bekövetkező) felértékelődése; – a munkaerőpiaci szereplők hatalmi viszonyainak változásai (a szakszervezetek elerőtlenedése és a multinacionális vállalatok erősödése, illetve a nemzetközi munkaügyi szabályok változásai stb.); 2 Ha a szegmens egyben szubkultúra is, akkor az ott töltött idő előrehaladtával egyre kevésbé lesz alkalmas az egyén a másik szegmensbe való átlépésre, mert szocializáltsága ezt nem engedi meg. 3 Magyarországon a preés posztszocializmus idején végzett idetartozó kutatások: a munkaerőpiac szegmentálódásáról (mint pl. Galasi 1982, Nagy – Sziráczky 1982), a belső munkaerőpiacról (Stark 1988), illetve a munkaerőpiaci stratégiákról (Kertesi – Sziráczky 1983, Köllő 1982). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 6 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció – a munkaerőpiac rugalmasabbá válása, s ennek globális átstrukturálódását kísérő olyan folyamatok, mint a migráció, a flexicurity és az informalizálódás felerősödése. Mindezek mellett a mai magyarországi munkaerőpiaci szegmentáció vizsgálata során figyelembe kell venni a rendszerváltás folyamatai közül azokat, melyek hatásai a mai napig jelentősek. Ilyenek például a multinacionális vállalatok belső munkaerőpiacainak és a külső munkaerőpiac profitnövelő megoldásainak, valamint az „atipikus” munkahelyek sokféle formájának szaporodása (Gábor 1998, Simonyi 1996), a korábban domináns állami nagyvállalatok kiterjedt belső munkaerőpiacainak szétesése (Kertesi – Köllő 1998), a szocializmus második gazdaságának informális gazdasággá való átalakulása (Sik 1994), illetve a város–vidék közötti egyenlőtlenség növekedése és a szegmentációs folyamatok etnicizálódása (Kertesi 1995, Kertesi – Köllő 1998). A prekariátus olyan jellemzően (de nem kizárólag) bérmunkásokból álló csoport, melynek tagjai alacsony bérért, jellemzően határozott időre végeznek különböző típusú munkákat (Standing 2012), amelyek lehetnek alkalmiak, szezonálisak, állami segélyeket kiváltó „projektek”, mikrovállalkozások stb. Ebből következően jellemző rájuk az állandósuló bizonytalanságérzet, s az olyan tapasztalatok hiánya, mint az állandó munkahely közössége vagy a racionálisan tervezhető jövőkép (Kelemen – Rakovics 2013). A prekaritás tehát munkaerőpiaci jelenségként a biztonság hiányát, illetve a kiszolgáltatottságot jelenti (Tordai é. n.). 4 Az Európai Háztartás Panel adatait vizsgálva a kutatók azt találták, hogy az alkalmi munkavállalók és a részmunkaidőben foglalkoztatottak az állásvesztés által leginkább veszélyeztetettebbek (Köllő 2001, Tordai é. n.). Bukodi (2004) eredményei szerint pedig az ismétlődő vagy az elhúzódó munkanélküli periódusok vezetnek súlyos státuszvesztéshez, továbbá a munkaerőpiaci instabilitás negatív hatást gyakorol a későbbi karrierre. A munkanélküliség, illetve a munkaerőpiaci helyzet bizonytalanságának ismétlődése (ami tulajdonképpen maga a prekaritás) olyan folyamatosan romló gazdasági/társadalmi/ pszichológiai helyzetet teremt, amiből nehéz kitörni (Standing 2011, Tordai é. n.). A prekariátusról a továbbiakban csak mint munkaerőpiaci csoportról írunk, és ezt leegyszerűsített formában tesszük, hiszen célunk nem az elmélet fejlesztése, hanem ennek a társadalmi csoportnak a szociológia korlátozott lehetőségei általi megragadása. Ennek megfelelően a prekariátus munkaerőpiaci csoportként való leírásához Szépe (2012) megközelítését választottuk, amelyben e társadalmi csoport emberi tőke tekintetében vegyes jellege, munkaerőpiaci helyzet értelmében pedig 4 „A prekariátus tehát a hétköznapi kategóriák szerint meglehetősen vegyes csoport; tagja az előadásés próbapénzek adta bizonytalanságban élő magasan képzett színész és tagja a betanított munkás is, aki örül, ha az összeszerelő üzem újabb megrendelése miatti ideiglenes létszámbővítés során neki is jut hely a szalag mellett” (Kelemen – Rakovics 2013). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 7 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció instabilitása kap hangsúlyt. Ez a megközelítés megfelel a nemzetközi irodalomban használt fent vázolt megoldásoknak, s ugyanakkor – megfelelő lebutítás után – alkalmasnak tűnik számunkra a prekariátus munkaerőpiaci csoportként való megragadására. Az operacionalizálásról A szegmentációs elméletbe a prekariátus beillesztésénél az volt a kérdés, hogy az egyén milyen munkaerőpiaci helyzetét feleltessük meg a szegmentált munkaerőpiac egyes szegmenseinek, illetve a prekariátusnak egyidejűleg. A szegmentált elméletek közül a triális változattal dolgozunk, mert a primer szegmens kettéválasztása a szociológiai megközelítés számára fontos (lévén nagyon eltérő társadalmi helyzetet feltételez ennek felső vagy alsó szegmensébe tartozni) és egyben empirikusan is alkalmazható (amennyiben egy sztenderd szociológiai adatfelvétel kérdéseivel leképezhetők a három szegmens eltérései). Mivel az elemzés során két, eltérő változókészletű adatbázisra támaszkodtunk (az „Integráció és dezintegráció” kutatás5 és az ISSP 2015. évi adatfelvétele6), ezért a fenti célokat elérő operacionalizálást is kétféle módon kíséreljük meg. Az integrációs kutatás esetében az elemzés során öt változót használtunk a három munkaerőpiaci csoport jellemzésére (1. táblázat). 1. táblázat: A három munkaerőpiaci csoport definiálásának menete az integrációs kutatás során Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens A teljes minta %-a Kumulatív N és (%) A teljes minta %-a Kumulatív N és (%) A teljes minta %-a Kumulatív N és (%) Munkaerőpiaci helyzet* 63 1588 (63) 63 1588 (63) 63 1588 (63) Szubjektív anyagi helyzet** 76 1183 (47) 76 1183 (47) 76 1183 (47) Társadalmi osztály*** 68 906 (36) 68 906 (36) 68 906 (36) Emberi tőke**** 20 164 (6) 52 630 (25) 52 630 (25) Elhelyezkedési esélyek***** 53 122 (5) 53 315 (13) 46 315 (13) 5 Az OTKA 108836 sz. Integráció és dezintegráció a magyar társadalomban c. kutatás keretein belül végzett országos reprezentatív felvétel (TÁRKI 2015 nyara). 6 Az International Social Survey Program rendszeres adatfelvételének magyarországi hulláma (TÁRKI Omnibusz 2015. október). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 8 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció * Az egyén aktív a munkaerőpiacon: azaz nem nyugdíjas, nem tanuló, nincs szülési/anyasági szabadságon és nem háztartásbeli/egyéb eltartott. Az alkalmazottak, alkalmi munkások, vállalkozók, közmunkát végzők mellett a munkanélkülieket is ide soroltuk, abból kiindulva, hogy sokan közülük előbb-utóbb vissza fognak térni a munkaerőpiacra. ** Saját véleménye szerint a szokásos kiadásait nehezen tudja fedezni (6-értékű skálán mérve, ahol az alacsonyabb értékek nagyobb nehézségeket jelentenek). A definiálás során az alsó három értéket vesszük figyelembe. *** Az alsó társadalmi osztályokba (alsó osztály, munkásosztály vagy alsó középosztály) való önbesorolás. **** Iskolai végzettsége magasabb, mint általános, de nem felsőfokú (a prekariátus esetében), illetve legfeljebb általános (a szekunder szegmens esetében). ***** Munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeit rossznak (prekariátus és szekunder szegmens esetében) vagy jónak (alsó primer szegmens) tartja. Látható, hogy a három munkaerőpiaci csoport az öt szempont közül három esetében azonos: mindhárom munkaerőpiaci csoportra igaz, hogy részei a munkaerőpiacnak, illetve hogy – saját értékelésük szerint – nem élnek jól, és a középosztály alatti társadalmi osztályba tartoznak. A különbséget a három munkaerőpiaci csoport között az teszi, hogy a szekunder szegmensbe soroltak (a másik két típussal ellentétben) nem rendelkeznek semmilyen emberi tőkével (legmagasabb iskolai végzettségük az általános iskola), illetve a primer alsó szegmensben elhelyezkedők (a másik két típussal ellentétben) biztosnak látják munkaerőpiaci helyzetüket. Tehát a prekariátust ebben a megközelítésben a szekunder és a primer alsó munkaerőpiaci szegmensektől csupán egy-egy, de a szegmentációs elmélet szempontjából alapvető tekintetben különbözik: a szekunder szegmens munkaerőnél magasabb az emberi tőkéje a primer alsó szegmensbeli munkaerőhöz képest, viszont bizonytalanabb a munkaerőpiacon elfoglalt helyzete. Az ISSP-kutatás esetében szintén csak munkaerőpiacon található csoportokkal foglalkozunk, a munkaerőpiacon kívüli csoportokat, tehát a nyugdíjasokat, a tanulókat, az egyéb eltartottakat és a születési szabadságon lévőket nem vonjuk be az elemzésbe. Az operacionalizálás során két olyan dimenziót választottunk, amelyek a kérdezés pillanatában és az azt megelőző fél évtizedben elfoglalt munkaerőpiaci helyzetet jellemzik, s ezek kombinációiból alkottuk meg az elemzés munkaerőpiaci csoportjait.7 Ez egyfelől a beosztást,8 másfelől az adatfelvételt megelőző öt év munkaerőpiaci mozgásait jelenti.9 7 Ennek az elemzésnek a munkával kapcsolatos értékekre vonatkozó részletes elemzését lásd Hajdu – Sik (megjelenés alatt). 8 A konvencionális megoldástól a beosztás operacionalizálása során abban tértünk el, hogy az alsószintű vezetőket és a fizikai munkát végző vállalkozókat a szakmunkásokhoz, a mezőgazdasági fizikai dolgozókat pedig a segédmunkások közé soroltuk. 9 E két munkaerőpiacon belüli elmozdulást (munkahelyvagy foglalkozásváltás), illetve egy munkaerőpiacról kifelé vezető mozgást (munkanélkülivé válást) foglal magában. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 9 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció A létrehozott típusokat tehát a szegmentáció elmélete szempontjából két alapvető fontosságú elem: az emberi tőke mértékével összefüggő beosztás és a stabil/ instabil munkaerőpiaci helyzet együttállása jellemzi. Fontos belátni, hogy e két dimenziót csak nagyon leegyszerűsített módon volt módunk operacionalizálni: a beosztás ugyanis nagyon durva közelítő változója az emberi tőkének, hiszen egy adott beosztás sokféle iskolai végzettséggel és a nem-iskolai emberi tőke elemekkel (pl. nyelvtudás, szakmai képzés, tanfolyami és betanítási „előélet” stb.) látható el, illetve az instabilitás három dimenziójának (munkanélküliség, munkahely-, illetve foglalkozásváltás) kombinációja nagyon eltérő társadalmi konnotációjú lehet (sodródástól a karrierig bármi)10. A munkaerőpiaci instabilitás a szakmunkások esetében a már említett háromféle elmozdulás bármilyen kombinációját jelentheti, addig a betanított/segédmunkások esetében a cezúra a munkanélküli előélet vagy annak hiánya között húzódik: tehát míg a szakmunkásokat csak akkor tekintettük stabilnak, ha sem munkahelyet, sem foglalkozást nem váltottak, továbbá munkanélküliek sem voltak, addig a betanított/ segédmunkásokat akkor is a stabil típusba soroltuk, ha megváltoztatták munkájukat vagy/és foglalkozásukat. Azért végeztük az operacionalizálást e két munkaerőpiaci csoport esetében eltérő módon, mert – ellentétben a primer alsó szegmenssel – a szegmentációs elmélet szerint a szekunder szegmensben alig van eltérés a munkahelyek és a foglalkozások szociológiai sajátosságaiban (tehát az ezek közötti elmozdulás nem okoz semmilyen különbséget társadalmi helyzetükben), ugyanakkor a munkanélküliség ezt a munkaerőpiaci csoportot fenyegeti leginkább. Az azonos beosztáson belül a határvonal mindkét típus esetében a stabilitás/ instabilitás között húzódik a prekariátus, illetve a másik munkaerőpiaci csoport között.11 Másként, a prekariátus a két, eltérő szegmensbe tartozó munkaerőpiaci csoporton belül jelen lévő alcsoportként ragadható meg: a betanított/segédmunkás beosztásúak körében az instabil (ami itt a munkanélküliséget, vagyis a munkaerőpiacról való [időleges?] kiszorulást jelenti) altípust a szekunder munkaerővel, a stabilt viszont a prekariátussal azonosítjuk12. A szakmunkások között az instabilitás a prekariátussal, a stabilitás a primer alsó munkaerőpiaci csoporttal azonosítható. A munkaerőpiacon tartózkodók mintájában a négy munkaerőpiaci csoport közül háromnak (a szekunder szegmensbe tartozók és a prekariátus két típusa) az aránya 10 Mint ahogy a stabilitás is lehet a munkaerőpiaci siker kontinuumának két végpontja, ahol az egyik végpont a zsákutca, a másik az egyén (és a munkaadó) számára egyaránt tökéletes pozíció. 11 Megjegyzendő azonban, hogy a két típus között az emberi tőke mértékében is feltételezhető eltérés: míg a segédmunkások aránya a stabilak között csupán 28%, addig az instabilak körében 42%. 12 A prekariátus stabilitással való azonosítása ebben a munkaerőpiaci csoportban azért nem mond ellent a korábbi megállapításunknak, miszerint a prekariátusra az instabilitás jellemző, mert ebben a csoportban is minden negyedik megkérdezett (24%) változtatott munkahelyet vagy/és foglalkozást a vizsgált időszakban. Az instabilitásnak ez a foka azonban eltörpül az instabil betanított/segédmunkások 73%-os értékéhez képest. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 10 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció közel azonos (rendre 12–12% és 8%), a primer alsó szegmensbe tartozóké magasabb (21%). A munkaerőpiaci csoportok társadalomrajza és munkaerőpiaci jellemzői Az integrációs kutatás esetében elsőként a munkaerőpiaci csoportok és a lakás, valamint a lakókörnyezet összefüggését vizsgáljuk, mivel egyfelől ezek jelentik a munkaerő újratermelésének környezetét, másfelől a lakás az anyagi helyzet hoszszú távon felhalmozott (vagy örökölt) elemét is jelentheti. Ezután térünk át az emberi és kapcsolati tőke, majd az életszínvonal elemzésére, amelyek a társadalmi és munkaerőpiaci helyzet legszorosabban összefüggő elemei. Az értékrend sajátosságainak munkaerőpiaci csoportonkénti bemutatását azért tartjuk lényegesnek, mert feltételezzük, hogy ezek a társadalmi helyzettel összefüggenek. Végül – a foglalkoztatottakra szűkítve elemzésünket – a munkahely, a munkavégzés és a szegmentáció kapcsolatát vizsgáljuk.13 A szekunder munkaerőpiaci helyzet egyetlen metszettől14 eltekintve minden tekintetben rosszabb lakóhelyi környezettel és lakáskörülményekkel jár együtt, mint a másik két munkaerőpiaci csoporté (2. táblázat). A prekariátus és a primer alsó csoportok lakásés lakókörnyezete kevésbé tér el egymástól, de két tényező mindenképpen említésre méltó: a prekariátus kisebb lakásban és rosszabb lakókörnyezetben él, mint az alsó szegmensben dolgozók. 2. táblázat: A három munkaerőpiaci csoport lakásés lakókörnyezeti jellemzői (%) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Összesen N123 314 315 752 Kis lakásban lakik (chi2 = 11, p = 0,002) 34 29 20 26 Dohos, vizes lakásban lakik (chi2 = 55, p = 0,000) 30 10 6 11 Nincs komfort (chi2 = 74, p = 0,000) 29 6 4 9 13 A három munkaerőpiaci csoport szociodemográfiai jellemzőivel (nem, kor, régió, településtípus) csak annyiban foglalkozunk, amennyiben azok az adott csoport esetében módosíthatják a társadalmi helyzettel való összefüggéseket. 14 Ez a lakótelepi lakásban élők aránya, ami feltehetőleg azért alacsony, mert a szekunder szegmensben dolgozók aránya a községben élők körében magasabb az átlagosnál. Ezért van az, hogy itt a parasztházban lakók aránya 26%, a másik két munkaerőpiaci csoportban csak 15% és 12%. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 11 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Összesen A lakás olcsó piaci övezetben van (chi2 = 39, p = 0,000) 42 24 14 23 Lakótelepi lakásban lakik (chi2 = 27, p = 0,000) 5 27 25 23 Rossz környéken lakik (sok szegény és cigány/roma) (chi2 = 72, p = 0,000) 37 11 713 Barátságtalan környéken lakik (sok az ellenségeskedés) (chi2 = 9, p =0,009) 36 25 22 26 Ugyanezt a tendenciát figyelhetjük meg az emberi és kapcsolati tőke vizsgálatakor is (3. táblázat). Ebben a metszetben kivétel nélkül és kiugró mértékben szakad el a szekunder szegmens a prekariátustól és a primer alsó szegmenstől, akik között viszont a legtöbb esetben elhanyagolható a különbség.15 3. táblázat: A három munkaerőpiaci csoport emberi és kapcsolati tőkéjének jellemzői (%) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Összesen N123 314 315 752 A szülők legalább egyikének volt szakmája (chi2 = 85, p = 0,000) 22 66 68 60 8 év alatt járta ki az általános iskolát (chi2 =120, p = 0,000) 66 96 97 92 Nem olvas könyvet (chi2 = 10, p = 0,008) 70 38 40 44 Nem beszél idegen nyelvet (chi2 = 13, p = 0,000) 95 85 80 85 Nincsenek erős kapcsolatai (chi2 = 8, p = 0,02) 15 6 8 8 Nincsenek gyenge kapcsolatai (chi2 = 17, p = 0,000) 22 813 12 Sok gyenge kapcsolata van (chi2 = 8, p = 0,02) 7 18 14 15 15 A kapcsolati tőke három indikátora ugyanakkor azt sejteti, hogy a prekariátus ebben a dimenzióban a primer alsó szegmensnél valamivel jobb helyzetben van. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 18 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Az is egybecseng a szegmentált elmélet megállapításaival, hogy a betanított/ segédmun kások a szakmunkásokhoz képest kevésbé birtokolnak a munkahelyváltás során átmenthető tapasztalatot (harmadik blokk). Eltér a két típus ugyanakkor abban, hogy míg a szakmunkások körében a stabilitás a korábbi tapasztalatok hasznosíthatóságával jár inkább együtt, a betanított/segédmunkások körében ez inkább az instabilokra jellemző. Az életszínvonal objektív elemei esetében (Függelék, F3. táblázat első blokk) az instabilitás a szakmunkások körében nem jár együtt semmilyen negatív irányú eltéréssel a stabil szakmunkásokhoz képest. Ugyanakkor a betanított/segédmunkások között a közdíjtartozás, az internethasználat, illetve az autótulajdon esélye sokkal alacsonyabb az instabil, mint a stabil altípus esetében. Az életszínvonal szubjektív elemei esetében (F3. táblázat második blokk) azt találjuk, hogy megélhetésük módját és anyagi helyzetüket sokkal rosszabbnak érzékelik a betanított/segédmunkások a szakmunkásokhoz, s mindkét esetben (de az előbbiben sokkal markánsabban) az instabilak a stabilakhoz képest. Az anyagi helyzet várható alakulása esetében a kép valamivel eltér ettől a trendtől. A betanított/segédmunkások között magasabb a jövőjüket pesszimistán látók aránya. Míg azonban az instabilitás mindkét munkaerőpiaci típus esetében a szebb jövőben bízók magasabb arányával jár együtt, addig az anyagi romlástól való félelem az instabilok körében a stabilokénál magasabb. Ez utóbbi csak a betanított/segédmunkások esetében igaz, a szakmunkások között az összefüggés ennek éppen az ellentéte. A politikai viselkedés és értékrend (Függelék, F4. táblázat első és második blokk) azt mutatja, hogy a betanított/segédmunkások kevesebben vettek részt a 2014-es választásokon, illetve összességében kevesebben vennének részt biztosan akkor, ha arra most vasárnap kerülne sor, mint a szakmunkások. Az instabilitás mindkét munkaerőpiaci csoport esetében csökkenti a biztos választási részvételt, ami a szakmunkások esetében akkora különbséget jelent, hogy az instabil szakmunkásokon belüli biztos szavazók aránya szinte megegyezik a stabil betanított/segédmunkásokon belüli aránnyal. A választáson való részvétel bizonytalansága (azaz a „nem tudja” válaszok aránya) mindkét esetben együtt jár az instabilitással, és elmondható, hogy mind a betanított/segédmunkások, mind a szakmunkások esetében a stabilak körében szinte alig található ilyen személy. Míg a betanított/segédmunkások esetében az instabilak körében magas a baloldali, a stabilak esetében pedig a jobboldali ellenzéki érzelműek aránya, addig a szakmunkások között a stabilaknak kialakult véleménye és jobboldali érzelme van (F4. táblázat harmadik blokk). A kormánypárti szavazókat vizsgálva a szakmunkásokon belül különbséget tapasztalhatunk a stabilak és az instabilak között, ami a betanított/segédmunkások körében nem tapasztalható, miszerint a stabilak valamivel nagyobb arányban Fidesz–KDNP szavazók, mint az instabilak. Az osztályöntudat esetében egyfelől azt látjuk (F4. táblázat negyedik blokk), hogy a kérdezettek „tudják a helyüket”, vagyis a betanított/segédmunkások a szak- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 19 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció munkásoknál nagyobb arányban sorolják magukat a társadalmi osztályok aljára, s mindkét típus esetében az instabilak alacsonyabbra sorolják magukat, mint a stabilak, megvalósítva ezzel a társadalmi öntudat erősen csökkenő elméleti tendenciáját. Áttérve a munkahely és a munkavégzés jellemzőinek elemzésére, a négy munkaerőpiaci csoport ágazat szerinti eltéréseit vizsgálva (11. táblázat) azt látjuk, hogy az instabil betanított/segédmunkások körében magas a közigazgatásban és az egyéb területeken dolgozók aránya, ami feltehetőleg a közmunka hatása. Egyébként mindkét munkaerőpiaci csoportban az iparban való foglalkoztatás inkább a stabilitással jár együtt, ezzel szemben a betanított/segédmunkások körében a kereskedelem/ szállítás a stabilitáshoz, míg a szakmunkások esetében az instabilitáshoz kapcsolódik inkább, a szolgáltatásban dolgozók esetében pedig éppen az ellenkező tendencia igaz. 11. táblázat: A munkaerőpiaci csoportok ágazat szerinti megoszlása (%) (chi2 = 497, p = 0,0000) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segédmunkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N76 74 52 132 49 79 97 44 603 Ipar 10 24 17 22 3 9 8 1 13 Építőipar 5 6 9 9 6 14 10 6 Kereskedelem 4 12 26 21 14 11 3 14 13 Szállítás 5 8 14 9 10 7 16 8 Közigazgatás 20 9 2 1 5 5 12 0 7 Oktatás, egészségügy 711 3 5 10 18 49 0 14 Szolgáltatás 13 10 16 20 10 18 6 26 15 Egyéb 36 20 23 13 42 31 17 43 24 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 20 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció A jövedelem a szakmunkások körében sokkal magasabb, mint a betanított/segédmunkások esetében (12. táblázat), s mindkét munkaerőpiaci csoportban magasabb a stabilak, mint az instabilak körében, valamint – ahogy az a táblázat második blokkjából kitűnik –, a fenti összefüggéssel a kérdezettek teljes mértékben tisztában is vannak. 12. táblázat: A munkaerőpiaci csoportok jövedelem szerinti megoszlása (%) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segédmunkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N 76 74 52 132 49 79 97 44 603 Jövedelemötödök (chi2 = 246, p = 0,0000) 75 000 alatt 72 29 24 5 12 72 3 20 75 000–110 000 19 27 28 23 40 16 4 26 22 110 000–130 000 5 29 22 33 9 30 19 13 22 130 000–175 000 0 7 20 21 23 33 15 22 17 175 000– 4 8 6 18 16 14 60 36 19 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Magas keresete van (chi2 = 125, p = 0,0000) Nagyon igaz 4 0 4 3 2 1 11 4 4 Igaz 210 0 11 13 8 20 16 11 Is-is 4 15 26 37 36 31 38 37 30 Nem igaz 45 56 51 43 32 52 27 39 42 Egyáltalán nem igaz 46 19 19 6 17 8 4 6 13 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Megfelel a szegmentált elmélet predikciójának, hogy noha mind a négy munkaerőpiaci csoportban jellemző a fizikai munka végzése, ám míg a betanított/segéd- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 21 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció munkások esetében a nehéz fizikai munka különösen jellemző az instabil (szekunder szegmensbeli) munkaerőre, addig a szakmunkások között az instabil munkaerőpiaci csoportban a stabilakhoz képest többen vannak, akik mindig, de azok is, akik szinte soha nem végeznek nehéz fizikai munkát (13. táblázat). 13. táblázat: A munkaerőpiaci csoportok megoszlása a munka fizikai nehézsége szerint (%) (chi2 = 238, p = 0,0000) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segédmunkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil Mindig 26 14 25 16 1 1 1 26 12 Gyakran 41 31 16 28 28 6 27 20 Néha 23 23 20 37 31 10 4 20 22 Szinte soha 316 28 9 20 26 30 11 18 Soha 7 16 11 10 46 55 59 16 28 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 A munkarend az alapvető hasonlóság mellett sok tekintetben el is tér a munkaerőcsoportok között (Függelék, F5. táblázat): – az otthoni munka – egy kis csoport kivételével – kevésbé jellemző a stabil betanított/segédmunkásokra, mint az instabilakra, s a szakmunkásokra ennek inkább az ellentéte jellemző (első blokk); – a hétvégi munka a stabil betanított/segédmunkások körében gyakoribb az instabilakénál, s ennek ismét az ellentéte jellemzi a szakmunkásokat, ahol az instabilak közül többen dolgoznak a hétvégén (második blokk); – a munkarend a betanított/segédmunkások mindkét altípusa esetében kötött, a szakmunkások körében azonban az instabilitás némi korlátozott kötetlenséggel jár együtt (harmadik blokk); – az egyműszakos munkarend az instabil betanított/segédmunkásokra, de a stabil szakmunkásokra jellemző inkább (negyedik blokk), feltehető, hogy METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 22 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció ez ismét a közmunka és a gyári munka szegmensspecifikus hatásával függ össze; – a munka menetét a stabil betanított/segédmunkások az instabilaknál jobban tudják befolyásolni, a szakmunkások két altípusa között e téren nincs eltérés (ötödik blokk); – míg a munkaidő rugalmassága a betanított/segédmunkások körében két szélsőséges helyzetet foglal magában – vagy könnyen, vagy csak nagyon nehezen lehet csúsztatni a munkaidőt, addig a szakmunkások körében többféle helyzet van jelen, de nincs az előzőhöz hasonló bifurkáció (hatodik blokk). A munkahely és a munkavégzés jellemzőit vizsgálva (Függelék, F6. táblázat), azt látjuk, amit a szegmentációs elmélet alapján várunk: – a betanított/segédmunkások körében kevesebben vannak, akik biztosnak érzik munkahelyüket, s mindkét típusban az instabilitás nagyobb (a szekunder szegmensben kiugró mértékű) bizonytalanságérzettel jár együtt, s ugyanez a mintázata a további karrier esélyének (s hiányának) is (első és második blokk); – a következő öt blokk a munkavégzés sajátosságait jellemzi. Az alaptendencia hasonló az előzőkben látottakhoz: a szakmunkás foglalkoztatottak pozitívabban jellemzik munkájuk minden aspektusát, mint a betanított/segédmunkások, illetve a stabilitás és a munkavégzéssel való elégedettség összefügg egymással. Ettől némileg eltér a munka önállósága esetében, ahol az instabil betanított/segédmunkások körében viszonylag többen érzik munkájukat önállónak, mint a stabilak, ami feltehetően a közmunka elterjedtségének a hatása. Továbbá a szakmunkások körében a munkájukat társasnak érzékelők aránya nem függ össze a stabilitás mértékével. A munkaerőpiaci keresés jellemzőit vizsgálva (Függelék, F7. táblázat) is azt találjuk, amit a szegmentációs elmélet alapján várunk: a szakmunkásokhoz képest a betanított/segédmunkások körében többen vannak, akik munkát keresnek, s mindkét típusban a keresés intenzitása nagyobb (a szekunder szegmensbe kiugró mértékben) az instabilak körében (első blokk). Lényegében ugyanez érvényes két munkakeresési megoldás választására is, amit egy esetleges munkanélküliség esetén bevállalnának a foglalkoztatottak (második és negyedik blokk): a betanított/segédmunkások hajlamosabbak a határozott munkaidejű és a jelenlegitől eltérő munkát ilyen helyzetben elfogadni, mint a szakmunkások, s mindkét esetben erre az instabilok a stabiloknál inkább hajlanak. A külföldi munkavállalás esetében nem egyértelmű a kép (harmadik blokk): egy összefüggés látszik csak határozottabban kirajzolódni – a szakmunkások esetében erre az instabilak hajlanak inkább. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 23 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció A betanított/segédmunkások a szakmunkásoknál elégedetlenebbek munkájukkal, s közöttük az instabilak kiugró mértékben azok (14. táblázat). 14. táblázat: A munkaerőpiaci csoportok munkájukkal való elégedettség szerinti megoszlása (%) (chi2 = 202, p = 0,0000) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segédmunkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil Teljesen 5 10 15 11 18 15 35 40 18 Nagyon 216 4 24 15 35 28 14 20 Meglehetősen 19 37 52 43 35 39 30 26 37 Is-is 33 33 20 19 26 9 7 20 19 Elégedetlen 41 4 9 3620 0 6 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Mint a 15. táblázat mutatja a betanított/segédmunkások a szakmunkásoknál a munkahelyükhöz is kevésbé kötődnek, de mindkét típusra jellemző, hogy a stabilitás nagyobb kötődést is jelent. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 24 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció 15. táblázat: A munkaerőpiaci csoportok munkahelyük iránti elkötelezettség szerinti megoszlása (%) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segédmunkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil Kész hajtani a cég kedvéért (chi2 = 121, p = 0,0000) Teljesen egyetért 4 6 10 8 20 6 16 48 13 Egyetért 27 37 32 50 45 64 56 23 44 Ingadozik 33 29 31 30 21 21 21 17 26 Nem ért egyet 15 19 9 8 10 6 4 19 Egyáltalán nem 21 9 18 4 4 3 3 11 8 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Áldozatra hajlandó, hogy a mostani munkahelyén dolgozzon (chi2 = 91, p = 0,0000) Teljesen egyetért 20 5 7 3 3 522 6 Egyetért 25 6 14 18 14 16 26 13 Ingadozik 12 23 22 34 29 27 34 27 27 Nem ért egyet 21 33 23 24 24 30 21 13 24 Egyáltalán nem 63 39 44 21 26 26 24 12 30 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Végül a munkaerőpiaci csoportok munkahelyi viszonyainak néhány jellemzőjét összehasonlítva (Függelék, F8. táblázat), azt látjuk, hogy – a munkahelyi diszkrimináció érzete valamivel magasabb a betanított/segédmunkások körében, mint szakmunkások között, és sokkal magasabb mindkét csoportban az instabilok, mint a stabilok esetében (első blokk); – a munka és a család egyik munkaerőpiaci csoportban sem akadályozza erősen a másik működését, s csak a szakmunkások körében van a stabilitás és a feszültség hiánya között – mindkét irányban – szorosabb kapcsolat (második és harmadik blokk); METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 25 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció – mind a vezetők és a dolgozók közötti, mind a dolgozók egymás közötti viszonyai jobbak a szakmunkások, mint a betanított/segédmunkások körében, de míg az utóbbiak esetében az instabilitás a vezetői-dolgozói viszony romlásával jár együtt, addig ez a szakmunkások körében nem figyelhető meg, továbbá a dolgozók egymás közötti viszonya a szakmunkások esetében jobb a stabilak között (negyedik és ötödik blokk). Összefoglalás A prekariátus mérhetőségének és szociológiai vizsgálatának lehetősége azért izgalmas feladat, mert nemcsak operacionalizálhatóságáról, de már definiálásáról, sőt az osztályként való létezéséről is komoly viták folynak a nemzetközi társadalomtudományi diskurzusban. A viták új keletűnek számítanak, hiszen a kétezres évek során kaptak csak lángra, s Guy Standing a The Precariat című könyvének 2011-es megjelenésével jutottak újabb lendülethez (magyarul: Standing 2012). Jelen tanulmányban (önsorsrontó módon) a definiálási nehézségeket annak megkettőzésével próbáltuk orvosolni, amennyiben két különböző adatbázis eltérő operacionalizálási lehetőségeinek megragadásával kísérleteztünk. A kísérlet lényege az volt, hogy a prekariátus társadalmi és munkaerőpiaci sajátosságait mindkét alkalommal a munkaerőpiacon hozzá legközelebb álló csoportokhoz viszonyítottuk, vagyis a prekariátust nem önmagában, s nem is a társadalom egészéhez képest próbáltuk megragadni, hanem a prekariátus relatív helyzet meghatározásával próbálkoztunk. Tudván tudtuk azt is, hogy pontosan nem definiálhatjuk a prekariátust, hiszen annak immanens lényege a meghatározhatatlansága, változékonysága, összetettsége és társadalom-/munkaerőpiac-specifikus volta. Például az ISSP-adatbázison alapuló definiálás esetében ez a probléma úgy jelentkezik, hogy a két „szélső” (tehát látszólag jobban definiálható) munkaerőpiaci típusban is rejtőzhet némi prekariát elem, például az instabil betanított/segédmunkás helyzetben lévők között is lehet feltörekvő, de még bizonytalan munkaerőpiaci helyzetű prekariátus, illetve a stabil szakmunkás (nálunk a primer alsó szegmens) is foglalhat magában zsákutcában ragadt munkaerőt, továbbá az instabil nem-fizikai dolgozókról is feltételezhetjük, hogy a prekariátus posztmodern csoportját foglalja magában. Tanulmányunk elején arra vállalkoztunk, hogy rendelkezésünkre álló két adathalmaz segítségével megbecsüljük a prekariátus mint munkaerőpiaci csoport nagyságát, illetve megadjuk társadalomrajzának egy lehetséges keretét. A két kutatás eredményeinek összehasonlítása azt sejteti, hogy e tekintetben további kutatásokra lenne szükség, amennyiben az integrációs kutatás adatait vizsgálva a foglalkoztatottak kb. 12 százaléka, ezzel szemben az ISSP-adatfelvétel szerint kb. kétszer annyian (a foglalkoztatottak 20%-a) tekinthető a prekariátus részének. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 26 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Az eltérés nem véletlen, hiszen míg az integrációs munka során öt, addig az ISSP esetében csak két változót használtunk az operacionalizáláshoz. A prekariátus társadalomrajzáról – a fent említett korlátokat szem előtt tartva – a következőket állapíthatjuk meg: Az emberi és kapcsolati tőke esetében szinte minden dimenziójában a prekariátus és a primer alsó között nincs jelentős különbség, míg a szekunder szegmens ettől a szinttől drasztikusan leszakad. Az ISSP vizsgálat eredményei némi különbséget mutattak, hiszen a korábbi munkatapasztalatok hasznosíthatósága tekintetében kifejezetten a prekariátus van rossz helyzetben. Értékrendjüket tekintve a prekariátus a primer alsó szegmensben lévőkre hasonlít, bár nagyon magas arányban látják negatívan az életüket. Ezzel a pesszimizmussal valamelyest összecseng az instabilitás szavazási hajlandóságra gyakorolt hatása, ami különösen a szakmunkások körében definiált prekariátus esetében erős. A munkaerőpiacon a prekariátus a kereskedelem és a szállítási ágazatokban van magas arányban jelen. A közmunka hatása több tekintetben is számottevő: a munkahelyi pozíció a prekariátus (a stabil betanított/segédmunkások és az instabil szakmunkások esetében) tekintetében még inkább bizonytalanná és kiszámíthatatlanná válik, ami nagyon alacsony jövedelemmel jár együtt. A munka menetét a stabil csoportok jobban tudják befolyásolni, ami még a rugalmas munkaidő esetében is igaz: vagy csak nagyon kevéssé, vagy teljes mértékben tud változtatni rajta a munkavállaló. Összességében látható, hogy a prekariátus az alapvető javak birtoklása, illetve az életszínvonal, a lakókörnyezet esetében inkább a szekunder szegmensre hasonlít, addig az értékrendi, illetve az elégedettséggel kapcsolatos kérdésekben vagy a primer alsó szegmensre hajaz, vagy „beáll” a társadalmi lejtő közepére. Irodalom Bukodi (2004): A munkaerő-piaci kirekesztődés folyamata. In: Monostori J. (szerk.): A szegénység és a társadalmi kirekesztődés folyamata. Tanulmányok. KSH, Budapest Gábor R. I. (1998): A posztszocialista átalakulás munkaerőpiaci hatásairól Magyarországon. In: Jubileumi tudományos ülésszak. BKE, Budapest, 1 köt.: 93–100. Galasi P. (szerk.) (1982): A munkaerőpiac szerkezete és működése Magyarországon. KJK, Budapest Galasi P. – Sik E. (1977): Adalékok a munkapiac elemzéséhez. Közgazdasági Szemle, 6: 661–670. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 27 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Galasi P. – Sik E. (1979): A szegmentált munkaerőpiac elmélete. Közgazdasági Szemle, 12: 1487–1500. Hajdu G. – Sik E. (megj. alatt): A munkával kapcsolatos értékek a világban (1990– 2014) és Magyarországon 2015-ben. In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2016. Tárki, Budapest Kelemen Zs. – Rakovics M. (2013): Prekaritás és habitus. Kérdések a prekariátusról, mint új osztályról és kategóriáról, Pierre Bourdieu társadalomelméletének tükrében. In: Hajdu et al. (szerk.): Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. ELTE ARTSZ, Budapest: 13–22. http://angelusz.elte.hu/sites/default/files/Kotetlen_2013.pdf Kertesi G. (1995): Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után. Esély, 6 (4): 19–63. Kertesi G. – Sziráczky Gy. (1983): Munkásmagatartások a munkaerőpiacon. Valóság, 4: 20–36. Kertesi G. – Köllő J. (1998): Regionális munkanélküliség és bérek az átmenet éveiben. A bérszerkezet alakulása Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 45 (7–8): 621–652. Köllő J. (1982): A külső és belső munkaerőpiac kapcsolata egy pamutszövőben. In: Galasi P. (szerk.): A munkaerőpiac szerkezete és működése Magyarországon. KJK, Budapest: 277–318. Köllő J. (2001): A munkanélküli járadék hatása az egyéni elhelyezkedési esélyekre. In: Fazekas Károly (szerk.) Munkaerőpiaci Tükör 2001. MTA KRTI-KTI, Budapest, 139–150. http://www.mtakti.hu/file/download/mt_2001_hun/egyben.pdf Nagy A. – Sziráczky Gy. (1982): Munkaerőpiaci szegmentáció Magyarországon a hetvenes évek közepén. In: Galasi P. (szerk.): A munkaerőpiac szerkezete és működése Magyarországon. KJK, 39–59. Sik, E. (1994): From the Multicoloured to the Black-and-White Economy: the Hungarian Second Economy and the Transformation. Journal of Urban and Regional Research, 18 (4): 46–70. Sik E. (1999): Megközelítések a munka szociológiájához. MKKE, Budapest Simonyi Á. (1996): A munka, változó értékek, régi és új formák. In: Rejtőzködő jelen. Hirschler Rezső Egyesület, Budapest: 294–315. Standing, G. (2012): Prekariátus: lakosokból állampolgárok? Fordulat, 19 (3): 22– 50. http://epa.oszk.hu/02100/02121/00017/pdf/EPA02121_fordulat_19_028051.pdf Stark, David (1988): Osztályozás és szelektív béralku a belső munkaerőpiacokon. Gazdaság, 4: 80–97. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 34 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció F5. táblázat: A munkaerőpiaci csoportok munkarend szerinti megoszlása (%) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segéd - munkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N76 74 52 132 49 79 97 44 603 Otthon dolgozik (chi2 = 107, p = 0,0000) Mindig 0 6 4 373611 5 Gyakran 5 3626 10 6 23 6 Néha 9 3411 30 14 21 39 15 Szinte soha 16 7 5 10 14 9 17 5 11 Soha 70 81 81 74 43 64 50 22 63 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Hétvégén dolgozik (chi2 = 61, p = 0,0003) Mindig 0 5 8 5 7 1 3 12 5 Gyakran 25 32 35 23 13 19 12 45 23 Néha 32 18 26 34 38 25 35 27 30 Szinte soha 11 13 712 5 16 13 10 12 Soha 32 32 24 26 37 39 37 6 30 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Munkarend önállósága (chi2 = 204, p = 0,0000) Munkarend megváltoztatha tatlan 88 90 82 86 59 72 69 6 73 Némi szabadsága van 8 8 18 11 23 20 23 29 17 Teljesen rugalmas 420318 8 8 65 10 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 35 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segéd - munkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N76 74 52 132 49 79 97 44 603 Műszakrend (chi2 = 39, p = 0,0003) Egy műszakos 72 48 47 55 81 79 74 60 64 Változó műszakos 20 40 42 33 16 17 20 37 28 Főnök határoz 8 12 11 12 3 4 6 38 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Munka menetének szabadsága (chi2 = 222, p = 0,0000) Ő dönt 0 4 1532 14 18 76 16 Beleszól 21 30 42 39 44 41 61 24 40 Nincs beleszólása 79 66 57 56 24 45 21 0 44 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Munkaidő rugalmassága (chi2 = 133, p = 0,0000) Elmehet ha akar 5 15 8 17 31 23 31 77 24 Nem könnyen 47 38 44 26 45 48 35 17 37 Nehezen tudna 19 12 18 32 18 19 21 3 20 Nagyon nehezen tudna elmenni 29 35 30 25 6 10 13 3 19 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 36 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció F6. táblázat: A munkahely és a munkavégzés jellemzői a munkaerőpiaci csoportokban (%) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segédmunkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N76 74 52 132 49 79 97 44 603 Biztos állása van (chi2 = 157, p = 0,0000) Nagyon igaz 1 12 15 13 21 17 35 29 18 Igaz 13 40 36 51 21 48 38 32 39 Is-is 33 37 41 32 44 30 24 33 33 (Egyáltalán) nem igaz 53 11 8 4 14 5 36 10 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Karrierre van mód (chi2 = 132, p = 0,0000) Nagyon igaz 3 1 0 4 5 210 14 Igaz 4 310 16 25 18 32 15 16 Is-is 4 19 16 21 16 31 33 31 23 Nem igaz 39 49 58 49 39 41 20 34 40 Egyáltalán nem igaz 50 28 16 10 15 8 5 19 17 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Munkája érdekes (chi2 = 188, p = 0,0000) Nagyon igaz 0 4 8 8 34 11 37 37 17 Igaz 14 31 24 45 25 47 43 31 35 Is-is 31 30 47 33 24 30 17 23 29 Nem igaz 28 21 19 13 16 11 1 9 14 Egyáltalán nem igaz 27 14 2 1 1 1 2 0 5 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 37 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Munkája önálló (chi2 = 148, p = 0,0000) Nagyon igaz 10 4 4 11 33 15 17 66 17 Igaz 30 41 42 55 40 53 52 21 46 Is-is 24 37 40 20 19 22 23 9 24 Nem igaz 26 14 7 10 6 9 8 4 10 Egyáltalán nem igaz 10 4 7 4 2 1 0 0 3 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Munkájával segíteni tud (chi2 = 112, p = 0,0000) Nagyon igaz 38 8 17 29 19 40 32 20 Igaz 34 40 57 51 47 48 42 42 46 Is-is 33 24 18 27 19 29 12 22 23 Nem igaz 12 20 10 4 5 34 4 7 Egyáltalán nem igaz 18 8 7 101 2 0 4 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Munka hasznos (chi2 = 92, p = 0,0000) Nagyon igaz 1 11 13 20 23 21 44 23 21 Igaz 43 47 54 58 53 53 44 41 51 Is-is 51 32 24 19 9 19 8 27 22 Nem igaz 28 9 3 12 5 4 6 5 Egyáltalán nem igaz 3 2 0 0 3 2 03 1 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Munka társas (chi2 = 98 p = 0,0000) Nagyon igaz 13 23 19 19 33 32 50 53 30 Igaz 31 42 58 64 47 44 34 36 45 Is-is 42 25 13 13 14 14 12 5 17 Nem igaz 11 9 10 4 5 10 34 7 Egyáltalán nem igaz 3 1 0 0 101 2 1 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 38 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció F7. táblázat: A munkaerőpiaci keresés jellemzői a munkaerőpiaci csoportokban (%) Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segédmunkások instabil Betanított/segédmunkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N76 74 52 132 49 79 97 44 603 Keres munkát (chi2 = 170, p = 0,0000) Igen 49 8 7 343 1 4 10 Elmenne-e határozott idejű munkát végezni (chi2 = 85, p = 0,0000) Teljesen egyetért 24 14 12 3 11 5 5 0 8 Egyetért 49 30 28 23 23 14 27 15 25 Ingadozik 12 23 43 24 32 27 26 31 27 Nem ért egyet 12 13 10 30 17 29 20 26 21 Egyáltalán nem 320 7 20 17 25 22 28 19 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Elmenne-e külföldre (chi2 = 59, p = 0,0005) Teljesen egyetért 9 10 12 416 10 0 6 Egyetért 13 511 8 10 9 28 8 Ingadozik 15 12 26 10 41 15 10 25 16 Nem ért egyet 19 30 14 25 17 22 33 15 24 Egyáltalán nem 44 43 37 53 31 48 45 52 46 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Ha tehetné, mást dolgozna (chi2 = 164, p = 0,0000) Teljesen egyetért 37 26 12 6 9 2 3 511 Egyetért 28 27 27 10 17 14 6 7 15 Ingadozik 28 26 25 24 30 25 15 18 24 Nem ért egyet 5 17 19 38 17 44 39 28 29 Egyáltalán nem 24 17 22 27 15 37 42 21 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.huwww. metszetek.unideb.hu Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport 39 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció F8. táblázat: A munkaerőpiaci csoportok munkahelyi viszonyainak jellemzői Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segéd - munkások instabil Betanított/segéd - munkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N76 74 52 132 49 79 97 44 603 Érte-e munkahelyén hátrányos megkülönböztetés (chi2 = 115, p = 0,0000) Igen 27 8 20 2634 7 9 Munkája akadályozza a családi életet (chi2 = 73, p = 0,0001) Mindig 0 28 0 0 10 0 1 Gyakran 12 11 9 8 6 5 6 5 8 Néha 28 34 25 18 25 12 23 35 22 Szinte soha 25 13 24 29 36 22 17 29 24 Soha 37 40 34 45 33 60 64 31 45 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Családja akadályozza a munkáját (chi2 = 48, p = 0,01) Mindig 0 0 0 10 0 0 0 0 Gyakran 20 5 202 3 02 Néha 15 17 11 9 26 4 9 30 13 Szinte soha 23 24 28 26 31 27 19 31 25 Soha 60 59 56 62 43 67 69 39 60 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Vezetők és dolgozók közötti viszony (chi2 = 63, p = 0,0001) Nagyon jó 6 5 19 21 27 24 33 47 22 Elég jó 50 55 53 50 39 61 51 42 51 Is-is 34 35 28 25 29 13 14 11 23 (Elég) rossz 10 5 0 4 5 2 2 0 4 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1 www. metszetek.unideb.hu 40 Sik Endre – Szeitl Blanka: A prekariátus mint munkaerőpiaci csoport TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Integráció – Dezintegráció Szekunder szegmens Prekariátus Primer alsó szegmens Primer felső szegmens Összesen Betanított/segéd - munkások instabil Betanított/segéd - munkások stabil Szakmunkások instabil Szakmunkások stabil Nem-fizikai instabil Egyéb szellemi stabil Diplomások stabil Vállalkozók stabil N76 74 52 132 49 79 97 44 603 Dolgozók közötti viszony (chi2 = 82, p = 0,0000) Nagyon jó 10 16 27 29 31 36 53 59 33 Elég jó 58 48 51 58 49 52 37 27 49 Is-is 27 33 22 11 20 11 6 14 16 (Elég) rossz 5 302014 0 2 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100