Szamosszeg földrajza

- I - /Gazdasági és néprajzi szempontból./ Házi dolgosat ^J^s^á^Síis^áXjL Irtat CjLenes Juliánná. - II - Alulírott 1934 május 15-én tettem le alapvizsgálatomat a következő eredménnyel: __A_tö_rténelembo,lx i>r. fiugonfalvi liss István és Dr..: .Szabó' Delnő professor mrakiiál^e^l^é^g^s^é g_e_a eredménnyel • Jk^fJLl&*&&61± Dr. Milleker Rezső professor úrnál _3_A_ eredmérmy e 1 • Alulírott kijelentem,hocy ixázi dolgozatomat, magam, mások segítsége nélkül, pusztán a szaktana* útmutatása alapján és a dolgozatban felsorolt forrásmunkák fel^aazMlaaáTal készítettem. Debrecen, 1936. május 25. bölcsészettanhall^ató. - III - Bevezetés. ........ i. 1*/ Fekvése ......... 3. ^•/ Határa. ....... 3. 3./ Vizei ......... 3. a/ Szamos. ........ 7. b/ Kraszna ........ n. c/ Falufok ........ 13. d/ Humorod . . 14. 4, r.- .gkajlat ......... 15. 5-/ Talaj 16. 6./ Növényzet . 17# 7./ állatvilág ........ 19. 8*/ A falu keletkezése .... 20. 9./ Lakói . 2Z. 1C#/ Foglalkozás. ...... p 5. a/ Földművelés ...... 25. b/ Ipar. ......... 35. 0/ Kereskedelem. ..... 36. - IV - 11./ Műveltség 12./ felépülés 13./ Utca. . . 14./ Házak . . 15./ Ruházkodás 16./ Életmód . 17./ Nyelvjárás 18./ Jellem . 19./ Népszokások 39. 40. 44. 46. 54. 55. 57, 58. 63. •sJL ^Aj^éz^b^rendez^é jséjieji. _ 1. Tiaztm szoba. !• Agy, 2. Asztal. 5. SSék. 4. Láda. 5-. sifon. 8# Kredenc# 7. Boglyas kemeee. II* Lat6 szoba* 1-. Boglyas kemence. 5. Sárkonyha. 3. Dikó. 4# 'Így. 5. Láda. 6• Kwtóen© 7. lomot. - VI - 1 8 10 ni, i. 1 2t s. 4. 5. 6. 1 "~^ • 1. 2. 3. 4. 1 S* 6. ?. 8. 9. . Asztal. . Szék. . fizes kanna. , pitvar. , Sárkonylia. , Kemence nyilas. 1 Stelázsi. terek asztal. Lóca. 1 Szék. 1 55 udvar £>erendez£séliez^ j| Ház. Félszer. 1 Kamara. 1 Istálló. 1 •«. c. 1 Konyha. 1 Tyúk-ól. Disznó ól. II Kut. 1 mmmímiiiim^ • fii - 10. Tengeri góré* 11. Caűr, 12. Veteményes-kert* IS* Szérűskert. 14. frágyadomb. - VTTT - .„„ Szirmai Ánfealí Szatmár vármegye. I Csánki Dezsőt Magyarország történelmi földrajza. I lej ér György*. Kódéi diplomatikus Hungáriáé eeelesiJ astifcus ac civilis/X.k. II.ét./ I Dr, Csűri Bálint $ Szamosháti szótár. Nagy Iváns Magyarország családai. 8zatmár vármegye Monográfiája. j Magyar statisztikai közlemények. /193ö-as népszámj , lálás,/ II Szamosszeg község egyházi és községi irattárában talált adatok, Géresi Kálmán: Gróf Károlyi Csaláé Oklevéltára. I /III. k./ I - 7 - védekeztek. Ennek maradványait még ma is Magyarok1*- I nak hivja a nép. De a falunak sokkal többet kellett jl küzdeni az öt behálózó és szorossan körülveSro folyók: I a Szamos, Kraszna, Falufok, és Homoródi továbbá a Ko-I csór és lerogy patakok ellen, amelyeknek ma már csak || a holt medreit találjuk. J A Szamos a falu keleti részén, mint határ I húzódik vé^ig kb.10 km. hosszúságban. Régen közvetlen|| a falu alatt folyt, hatalmas kanyarulatokat alkotva, jl Mivel az áradások pyakran veszélyeztették a lakosságod már 1613-ban megkezdődtek a szabályozási törekvések, j Először csak gátak emelésével igyekeztek megakadályoz Jl ni a víz terjecését* 1723-ban már a helytartótanács II vette kezébe a szabályozás irányítását a sószállítás |j miatt. 4 sószállítás nagyon sok időveszteséggel járt, |[ mert a folyók mentén akkor még mindenütt hatalmas erI dgk és gyümölcsösek voltak, melyfeknek a mederbejutó jl tSripeik és gyökereik akadályozták a viz folyását, és |l | a tutajok útját. Ezért a helytartótanács utasítja, jl I Stubolcs, Ung, ügocsa, Béres és Szatmár megyéket, hogj a Szamos medrét Déstol a torkolatig,és innen a Tiszát! Szolnokig tegyék hajózhatóvá. De a megyéknek nem volt 1 #lég erejök ahhoz, hogy az utasításnak eleget tegyeII aekf mert a munka nagyon sokba került volna. A f elhíII | •áat Mária Terézia is megismétli, majd József főhercej - 8 - 1773-bar kibővíti azzal, hogy a Szamos medret az e- || gesz vonalon tisztítsák ki. I A sok zaklatásnak az lett az eredményefhogy I Károlyi Antal kir. biztos különféle gépek és szerszá-j| isok segítségével kitisztitfcfctja a medret, új töltése-|| ket emeltet és a gyengéket megerősítteti. Majd 1858I ban affSzamos-szabályozó-társulat" megkezdte a működé-1 sét, azonban sajnos 1860-ban már meg is szüntette.De I rövid működése is elég volt arra, hogy Szamosszeg ha-jl tárát veszélyeztető három hatalmas kanyarulat átvágá-jl sát megkezdje, mert befejezése csak jóval a társulat I feloszlása után történt meg. I A Szamosnak szamosszeg határát érintő szaI kaszán összesen 7 átvágás történt. Először is legfon-l| [ tosabb volt a falut körülvevő 2 kanyarulat átvágása, j A Szamos Panyola községtől kiindulva nyugatnak vágóI dik, majd csaknem egy félkör alakú kanyarulat után isii mét visszaforduljmajdnem odatér vissza ahonnan elinI dúlt. Itt csak 300 m-es átvágásra volt szükség. Alig I 200 m-es északi irány után ismét megtesz egy merész j kanyarulatot mely a falu északnyugati és az uj telepüJ lésü Mákhely utcának a keleti részét érinti, mig az il előbbi kanyarulat a falu délkeleti oldalán folyt egéI smen a kertek alatt. Ez utóbbi átvágás már hosszabb, I 400 m-es. Ezen levágott két holtmeder vízzel sokáig, j sőt még ma is meg van, telve nádasokkal, sással, vízi4| || állatokkal és madarakkal. Az előbbi a Kincses, melyne&fj ILggggÉMébőj^ már kiszárad* a •!« és muvelhe££^J^Élk J a Boltszamos melynek amgy része állandóan viszel van tele. A Kincses által bezárt terület neve llyéskert, a Holtszamos által bezárt területé pedig Baszna. A Holtszámosnak van egy nagyon régen levált kanyarulat^ mely a fanyolai-kertet veszi körül. Ez már teljesen kiszáradt meder* Ezenkívül nagyobb átvágások voltak észak felé egy 450.és 500 m-es. Az előbbinek maradványa a jLintag~l-Szamos, &z utóbbinak pedig a Kiisszeg-i-Szamos. Délfelé kisebb és nem oly nagy fontos4J aágu átvágások jóval később 1870-90 között történtekJ; de már az akkor fennálló töltésen belül. Ezek is elé^f nagy és igen termékeny területekkel növelték a falu hatérát. A Pettyes-t körülzáró !yáras-i és Fenderhelyl! -i-Szamos adta a Tóbélit és Csutorkertetf melynek csahjj egy kis része tartozik határunkhoz. Mindkettő kitűnő termőföld, /l*2.ábra./ A Szamos-szabályozás történetében 3 korszakot különböztetünk meg. 1./ 1777 előtti korszak, amikor természetes utón tűnnek el egyes kanyarulatok az elkeskenyedett földnyak étszakítása útján. 2./ 17771877-i?; terjea. íz az átvágások kora. 3./ Az 1877 titán i korszak amikor az állam fejezi be a meder szabályozását. Á kanyarulatok átvágása azonban még nem hárította el az árvízveszedelmet. Töltést kellett építeni. 1880-ben megalakul az "Ecsedi-láp lecsapold és Szamos balparti árvíz levezető és belvíz szabályozó - 1: - /2, M& V?>»«» - 11társulat11. ; kkor kezdik még a Szamos töltésének építését ist Olcsvától Szatmárnémetiig egy 66*5 km. hosszú töltést építettek* Azóta csak a hullámtereket fenyegeti vészelj tavaszi hóolvadás és nyári ní :y eső zések alkalmával. De ekRor nem ért,inkább használ az iezapoléssai; Az átvágásokkai megrövidítették a Szamos útját, de helyenként még mindig nagyokat kanyarod va folyik batárunk vonalán. Építi és pusztítja egyaránt a partjait. Kern messze Olvácsnél ömlik a Tiszába partján mindkét oldaior nagyon szép füzesek vannak. • • AA\Á. i Szamos. kiig a Szamos a falu északkeleti határén folyik, addig a Kraszna több hozzácsatlakozó, s az Ecsedi-láp vízét levezető patakokkal, a nyugati részét érinti.A régi Kraszna meder már Domahida határénál mocsárba vész el és csak a kocsordi gerincen és az Olcsva kö- 1 o ~~ 3*1111 torkolati részen bukkan ki az áilanaó mocsár szintje fölé.AXVIII sz. közepe táj ár. Károlyi Ferenc igyekszik segíteni a helyzeten* Felhívja a vármegye jo* tájait és nemeseit a közjó előmozdításéra. ;,iár 1749- "ben megkezdi e£$ olyan csatorna építését, mely a öándori-láptél az Ecsedi+lápba vezetett volna* De mivel nem kapott elegendő an^af^i támogatást, az 1749-51~ig terjedő 6 km. hosszú csatorna továbbépítése elmaradt, B igy elposványosoöott. Később a fia Károlyi Antal folytatja a megkezdett csatorna építősét egészei; a 'torkolatig* ^erve efry oljan csatoriia építése, mely a Krasznának alig felismerhető metíre közelében, a fejlettebb részek, és a Károlyi Ferenc-féle csatoraa~sza kasz fölhasználáséval k*b. arra a nyomra esett, ahol jelenleg résedig a lépi főcsatorna, Kocsordig pedig az északi főcsatorna fekszik. Innen majdnem egyenes vonalból pélyi közsís keleti oldaláig, ettél kezdve epy kis görbülettel csatlakozott a Szamosszeg-lagydobosi utníl a Krasznának fejlettebb medrébe. Ezen csatorna épitését Károlyi Antal a saját költsígén alkalmazott munkásokkal kezdi meg 1778-ban. A munka oly sikeres volt, hogy később a király felszólítására szamosszef;, hér és nagydobos - bár ekkor még Szabolcs vm.-hez tartoztak - ingyen munkával járult hozzá a csatorna építéséhez. Az eredmény az lett,hogy 178ü~bar a ifraszna medrét özamosszegtől Kagymajtónyig mintegy 63 km. hosszúságban, 2 m. szélességben és 1-3 - 13 - ÍS | méter mélységben || II»I ím ii.ii ii HB •! i • •-• ii • ii EKanom ii ••anaBaran«nBBH«HaiiaMjj kiásták. • -?y százacioal később az f "Ecsedi-lá.r lecsapoló és tzamos bajfcparti ármentesitő | éa belvíz-szab&lj . mecer kiésísít a L tő Kraczna-medert | hatéron ásták. rue:; \\ medrét, Íz vezeti ról jövő vizeket partot folytonos gészer. nilvícsi:}!. i-bao. lefolyása vér ozó tírsulat" fejezi be a Frasznatorkolati/:. -\ rép;i lápvizet leveze1 cl 1 km. tévolsfi nra mér egészen a ( II • az 169ü~es években az Qj-Kraszna~ 1 . le a Rraszna-vol^ybol és a Kyirsé^-ll a r'isz£ba. Hossza 69/6 km. A jobb1 toitcs vonul ví-z^Z a torkolattól e- ] :? baloldal az im er jövő vi^ek sza-jl :ett nyitott, ae a hely j/viszoryok ittil is szükségessé tettek eryee töltésszakaszok építését.! i| Il\en pl. a üzamc a :' a ^y d ob o s - i ma v jsszeg-r-a^ydobosi útig, és emellett 1 ;aslatig terjedő9 krr,. hosszú töltés. 1 | * ré;i Kraszna-medrét a nép ' cska-Krasznának 1 hivju. ;: z csak a sét 1 számítható iicitnxécr. fartjí sorral oZe:>-j.yezi 1 «• .-. í aluf ok .v l*-p leesapola&a i\é;-;c-n a legelőn i lén ástak sz,;-nxrs n-e.---kertIve kissé | ut mellett ömlik palufok tf:'szaki csatorna1' beleomléj csatormának. i-ttLl délre mindenütt I .t a Társulat mindkét oldalon fűzfa I 1 i :. L V } V ¥• . ! / 1 vezette le ré^er a Séndori-lér vizét! . utín a medre is irányt változtatott! .anyártott, most peci/ a legel: szc1 , n-e-arft. ,-. fali; alfett a br.ró-tanyát j nyugatra ford.nl és majdrem a köves1 az -''-Kracznaba. *v Falufok vé^itf csa&ff - 14 - na az u.r. *f [..szaki csatorna" amit a társulat állandóan, tisztíttat a délről jövő vizek számára, <\ Bomorőd a Nándori-lápból ered. Végig: kanyargott a határőr., s.t a falun is, :„;a m£r csak a medre és :. temet. tnel.. ett íelohordás által kimélyített tőg-zerí része var: -'^-:> H térképek x em ismeri/, d.e a név kwlí'ncsei. régebben tekintélyes víznek tartotta. A tér-jl képek e^y *:-úsin Homoródot tüntetnek fel, amelj £zatmái|~ Légy kornyékén ered, toob patakkal és a Kraaznával e- -yi'tt elvesz az Los: di-lápo&r . ^ £zar:iossze;:; Latr-rrban kanyarrá Kcmor-'dnak e.-a*c2 vajmi kevés keze var. De Lo.:\;y a reve itt is Cl, oka az lehet, hop^ az előbb em-| lített !,cmorctíct ismer: nép folytatását kereste| va^y az arról a vidékről származó emberek lokál patriotizmusa itt is keresett egy Homoréciot. jiedrének ruaracvénya csu*. a határban vehető ki rentosan, s u\;y látszik, ao y a fentemlített Hoffloród • evb gödörben ve-et ér* ,: ^cdrön tul a temeti mellett fcl^tatedi, • A malom udvarán keresztül kijut az ószusz kai kúthoz, hoi az utca evryil:. oldalán lév: árok mutat ja az útját, uaja a községháza mellett Templomvég utcára ér, hoi a Kőpis-Szugoljon keresztel a Holtszamosba ömlik. a Szamos szabályozása és a lép lec:ápolása utan a mocsaras területek felszabadultak; i*gy ho^yma - 15 - már a Szamos hoitmecrének is csak némelyikében van I víz. állandó viz csak a falu két végén lévő f öldhor-II dés által kimélyített gödörben van, Az egyik a falu II délkeleti részén a már emiitett Bomorcd kiszélesedései a másik északnyugaton az országút mindkét oldalán, I a Fcldhordchely. /Lásd az 5, ábra./ Íz majdnem a falul közepén van s .ivei e^észsé^i szempontból káros, iI ^yekszenek betemetni. ^ b&lolc li részt már sikerült II is betenetni. ?3z a vásártér mely egyúttal leverte I gyakorló térül is szolból. I J* -G JB_A_J_L_A _T_. _ I éghajlata megegyezik az alföld éghajlatával, I kontinentális, szélsőséges. Hideg tél és száraz, for~ I ró nyár jellemzi. A nyárnak csaiv aa első fele szokott j nagyon forró lenni, aratás után már állandóan fújdogál! az; északkeleti szél. Azt szokták mondanisrfVége a nyérJl nak, tallő lyukából fuj a szél." Augusztus első hétéI ben-rendesen esik az eső, de utána még hosszan tart I a meiey idő. amikor az őszi országos esőzések meginj] dúlnak, a szamosszegi szurkos, fekete talaj sokáig I tartja magában a nedvességet, feneketlen a sár, én na-jl gyón nehéz a termény betakarítása, A legtöbb csapadék I •ősszel és tavasszal esik. Ivi csapadékmennyiség 5-600 II mm. között váltakozik. Az évi középhőmérséklet 9*. || A falu határa sik, de nem volt mindig ilyen I - 16 - földművelésre alkalmáé terület, mint ma. Bégen a mocsár és láp miatt csak a Szamos, Kraszna, Falufok és Homoród feoroncain /hát/ lehetett földet művelni. De a láp lecsapolása és Krasznahát erdői kiirtása utén igen nagy területet nyertek meg; a földművelés számárai üzamosszefhatárában három-féle talajt különböztetünk! 1. Öntéstalaj. Ezt találj il: az említett folyók! geroneair és a hullámterekben, mely kitűnő termőföld. Nem is csoda, hiszen azok a területek is, amelyek ma távolabb esnek a folyók medrétől és nincsenek kitéve az iszapolásn^k még mindig oly vastag és mély rétegződésű hordalékkal vannak borítva, hogy ma sem szon.ll nak alaposabb trágyázásra, Á régi szamosmenti fövenye! talaj különösen alkalmas a gyümölcs termelésre. A mai töltések közé szorított hullámterek,amelyek ki vannak téve az áradások iszapolésának,legértékesebbek a tavaszi vetemények számára. ^_^?.HÍ!£^t5.1cU_ i.zt a mocsár és lép lecsarolása után nyerték. H Nagy árkon kivul egy járás errcl kapta a szuroknyilas elnevezést. Fekete szurkos föld, mely ha kiszáradj nagyon nehezen művelhet;. Kedvezc időjéráj esetén kissé porhanyós, és néha olyan bő/termést hoz, amilyet a határ er,i/része sem. Különösen a tengeri sze réti ezt a talajt. Búzát nem igen szoktak iae vetni, mert az őszi/vetést nem meri a gazda ilyen lapos földeJI ken kockáztatni. Itt van a legtöbb rét és kaszáló. — ÚO — Szamosszeg lakói magyarok. Vallásra nézve azt I lehet mondani színtiszta református közsé falu I már a legrégibb történeti följegyzés szerint igen néI I pes helység volt, tehát kellett lenni egyházának is, I Hogy volt, azt mutatja a múlt század közepe-tájén leI égett temploma* Át anyakönyvi följegyzések szerint a I falu lakói mindjárt a reformáció terjedése kezdetén I földesura példájára fölvette a reformációt. /MagyarI országnak ez a része is akkor Erdélyhez tartozott,/ I Más vallású nagyon kevés van. Ezek is mind beköltözőt-j ||tek. Katholikus családét alig találunk egyet-kettőt. I IAnnál többen vannak a zsidók. Hiszen ezen nem is lehet I [Icsodálkozni, mert minderüvé befészkelik magukatflEiiloI I ' II ||nÖse.i oda ahol könnyen élnetnek. ügy latsaik, hogy ezt |i la kom yü életet megtalálták Szamossaegen, mert régen I [gazdag zsidók voltak a falubar, az ő kezükben volt a I I kereskedelem. Templomot is épittettek. Ujabban itt is I Ikezd terjedni a baptista vallás, de az 1930-as statisz4| Itika meg nem tünteti fel okét. Valószínű, hopry törvényéi Isen ekkor még nem tértek át, ma már imaházuk is van. II IÁ számuk ma sincs megállapítva. I I A lakosság folytonosan szaporodott. Száma egy I •néhány statisztikai kimutatás szerint a következő? I 1869-ben 2191 I I 1880-ban 1913 I j 189u-ben 2213 I —' o** — lÖOü-ban 1910-ben 192G-ban 193G-ban 2625 2800 2649 2845 Ebből református * 2676, r.katL.* 32, g.katíi.** 31, ev.* 2, zsidó * 94. 193íi-3E-ig a lakosság 249-el szaporodott. Fzen statisztikai közleményekből látjuk, hogy a lakosság száma két esetbe*, csökkenést mutat. Előszőj 1869-80-ig. Ennek oka a természetes elhalálozáson kivül a koieifa járvány vagy döghalál, mely 1873-ban tör| ki és iger> megtizedelte a lakosságot. Alig másfél hónap alatt 82 e&ü-er lett az áldozata. Ettől kezdve sza-j] porodás mutatható ki 191ö-ig. a követkéz: 10 év alatt ismét esökiiex és áll be, aminek oka egyrészt a világháború, másrészt pedig a háború előtti kivándorlás. £\ világháború nagy esemény volt a falu életében. Mindéi: fegyvertfogható emberiek el kellett menni a háborúba, kik közül sok elpusztult, sokról pedig nem tudjuk mi lett a sorsuk, AZ itthon maradt öreg em berek közül is, akiket a rájuk marat nehézffáradságos munka kimentett, sok elpusztult. Továbbá a háború alatt elmaradt a születések nagy rés^e is. A lakoss: g csökkenéséhez hozzájárult a kivándorlás is. A háború előtt több szegényebb ember mindéi-ét pénzzé tette, hogy kivándorolhasson Amerikába. Azt gondolták, hogy ott könnyebb lesz a megélhetésük. Azonban, a későbbi bevallások szerint nagyobb nyomorral küzdöttek, mint itthon, és csak a szégyenérzet tartotta kint Őket. Akadt közettük e^y néhány olyan, | aki tekintélyes vagyonra tett szert, de a^ idegen föl nem tudta lekötni, -hazavágyott*. Itthon földet vásárol és folytatja ősei foglalkozását. Az utóbbi időben egy re "többen jönnek haza családjukkal együtt, izek az | amerikánusok, akiké* mint világot járt embereket nagy] tiszteletben tartanak. Ma mái) amióta a földreform, a szegény embereket is hozzájuttatta" egy-két hold föl-l decskéhez, megszűnt a kivándorlás. 4 háború után, de különösen az utóbbi időben falunk népességi viszonya kedvező változást mutat. Mig a lakosság 193ö-30-ir csak 190 lélekkel szaporodott, adig 19SO-35~ig 249 a lélek-szám szaporulat.Te-l Lét ez azt mutatja, hogj, &z ország más vidékein uralkodó "egekének11 a szamosszegi emberek esküdt ellenségei. Bár itt is előfordul a módosabb családokban az I egy-két gyermek, de általában az egyszerűbb családokéi bal gyakori a hatnyolc. Jó a nagy család mondják, van aki dolgozzék s így többre lehet haladni. Persze ez csak addig tart, míg a családtagok együtt vannak. ^ Földművelés. A lakosság túlnyomóan földműveléssel foglalko zik. Azonban nagy kiterjedésű határunknak, mint már láttukfrégen csak egy kis része volt földművelésre al - 26 - kalmas terület, így a lakosok halászattal, állattenyésztéssel és gyümölcstermeléssel fgglalkoztak. A földesuraiknak ilyen irányban tettek szolgálatokat. Mivel a falu folyópartján épüli és a legrégibb időbei fontos átkelő és vámszedő hely volt, a'lakosság élelme kitelt a vámkeresetből, folyók halaiból, az erdvk és mocsarak vadjaiból. Búzát csak annyit terceltek, amennyi a lakosság szükségleteinek kielégité-|| sere elég, de néha még elég smn volt. Ha nem volt elég kenyérnek való, pótolta a gyümölcs, amit igen na merrvieséghen szállítottak a Nyírségre, hol gabonáérjj, krumrliért cserélték be. Sbből látszik, hogy a régi lakosod cserekereskeaést folytattak. Halászni nagyon szerettek, ügy-annyira,hogy kicsi?.ek bizonyult nekik a Szamos, és hálóikkal,tapogatóikkal /varsa/ olykor-olykor levetudtek a ?iszá-U ra is, a Károlyiak birtokára. A régi szamosszegiek szerettek'a tilosban halászni, amit egy pár följegyzés is bizony it. Pl, 1421-bc'l van egy feljegyzésünk, mely szerint az Clnodi Zudar Jakab jobbágyai akik a Tiszán halásztak, Eárolyi László és András elverték, halaikat pedig elvették./Szirmai Antal$Szatmár vérmegye./ Jóval később egy 1560-ből való feljegyzés sz rint a szamosszegiek, mirt tolvajok^betörtek a Károlyi György olcsvai birto ára. Károm házat felgyújtottak és szörnyű pusztítást végeztek. Rengeteg élel-|| - 27 - miszert és jószágot vittek magukkal. Mindazokat,akikl rol kiderült, hogy ezen pusztításbarésztvettek,törj vényes Ítélet szerint karóba húfcták. Egy-néhányrak a nevét is följegyezték pl. Jó János, Lada Mihály, Nyel*. g-e a István, Ilona János stb. De ezekr ek már az utódaj ii is kihaltai. /Géresi Kálmán* Gróf Károlyi Család Oklevéltára. III.k. 382 lap./ A Szamosparti fövenyes talaj mindenütt szép és termékeny gyümölcsöst nevelt. Főleg almát, szilvá| és diót termesztettek. Hagyon híres volt messze vidé kéken is a szamosháti Jonathán, sóvári és az apró táltos, sárga-kormos alma. Ezek nagy részét a Hyirségen fogyasztották el. Ebből az időből maradt fent az almsfszedéssel kapcsolatba* ez a mondás,- mely még ma is szállóigeként él a nép ajkán - hogys«Vedd fel fiam törüld meg, megeszik a nyiriek./T.i.az alma a sárba hullott,/ A szilvából lekvárt és pálinkát fözeek.Saj-f nos kés'Cbb a birtokrendezések utín ezen szép gyümölcsösök nagj részét kiirtották, csak a batárbar lévő hatalmas nagy diófák a tanuk, hogy ott valamikor virágzó gyümölcsösök voltak. Határunkban még ma is találunk szép gyümölcsöseket, s t újabban egyre nagyobbj területeket telepítenek be gyümölcsfákkal. Az úrbéri birtok felosztása után sem tért át mindjárt a lakosság a nagyobbmérvü földművelésre. A kiosztott földek, a gyakori árvízvszedelmek miatt inJ kább még kaszálók és legelők voltak. Úgy hogy a falu-j á& - ból mindenütt legelőn és kaszálón torony irányban lehetett elmenni Mátészalkára, A sok kaszáló és legelő előmozdította az állattenyésztést. Az állatokat nem csordákban^, gulyákban legeltették mint ma, hanem min4 den családból a legény fim kora tapasztól késő őszi| kinn hált a határba* a jószággal és a béklyóba kötött lovakkal. Gyakran magtörtént, hogy ezek a jószágok az álmos, kooamázó/vagy a szarát íja után ólálkodó leJI gény Őrizete mellett massza elbarangoltak a határbamj| Juhot agyáltalán nam tenyésztettek, lovat is kávásat ellenben a cimeres ökröket nagy gulyákban hajtották á távoli vásárra. Ebben az időben vagyoni szemmel mé4 ve az embereket nem a holdjuk, hanem az ökrök száma szerint értékelték* Ha lova nem is volt egy gazdának ökre 8-10 lehetett. Ebből pénzeltek* -Á mocsár és láp lecsapolása, az erdők kiirtása után, megkezdődik a földművelés, mely lassanként főfoglalkozássá válik. De emellett még ma is virága zik az állattenyésztés* A szamosszegi gazdának a f ölcj| a mindene. Ebből tartja fent magát és családját. Ha csak teheti7állandóan növeli birtokát, sőt néha még adósságra is képes megvásárolni a földjével szomszédos darab földet. Jellemzi az itteni gazdákra, hogy a földjüket csak a legvégső esetben adják el, amikor rá vannak kényszerítve. Talán az élettől is hamarabb megválnak mint a földtől, A birtokviszonyok elég e~ gyenletesek. Miután a földreform a szegény embereket - 29 - is hozzájuttatta egy-két hold földeeskéhez, alig találunk igazi szegényembert. Azt lehet mondanif hogy ilyen nincs is Szamosszegen, mert a földnélküliek is nyáron szorgalmas munkájukkal megszerzik egész évi é4 lelmüket. Tan ugyan Öt középbirtokos a falubar, de a lakosság zömét a kisbirtokosok alkotják, akik a birtokuk na,:ysága szerint különbőz - osztályokra osfclanai !• "ár a 30-50 holdas gazda nagygazda• aki földjét cselédekkel, munkásokkal műveli. Fiai közül e^yet me tart a gazdaságban, a többit tudományoapályára adja* 2* Kisgazda ,ahol a család minden tagja dolgozik* 3, ., törpebirtokosok, akiknek két-három hold földjük ne| rjyu.jt biztos megélhetést, kénytelenek élelmüket harmados munkával megszereti. Ide számíthatlak a napszámosokat isf bár ezek sem csüggednek el, mert szeretik a munkát, a szamosszegi ember nem szereti a tél lenséget, ha a mezőn n^m akad munkája, a ház körül mindig keres valami foglakozást. Legtöbb idejétfkora tavasztól késő őszig,a mezon tölti. Határunk földje nagyon termékeny. Különösen alkalmas'a mezőgazdaságra. * jó barna erdei talaj és az öntéstalaj még ma sem szorul fokozottabb trágyázásra. Talaj-javításra istálló-trágyát használnak* Régebben külterjes gazdálkodást folytattak, ma egyre jobban terjed a belterjes gazdálkodás. Ugy-faogy többet termelnek, mint a lakosság kielégítésére szükséges. Főleg búzából és tengeriből van kivitelünk. A • - 30 - nyomásos rendszert nem használják. Egy kis részben használták az 19oo-a« években. Tagosítás nincs. A tagositatlatság természetes elaprózódásból keletkezel A gazdák birtoka nagyon szét van szórva, ami nehezíti a gazdálkodást. A 6180 kat.hold és 718 Dterület művelési á~ gak szerint a következőképen oszlik megi szántó 4873 kat.hold 1339 O kert 25 » « 1362 " rét 54 " » 1191 » szőlő 2 " » 3oo » legelő 413 " » 970 * erdő 398 " " 445 « ut,árok 414 rt »« 1508 »» Látjuk, hogy a legnagyobb területet a szántóföld foglalja el. Kalászos és kapás növényeket egyaránt termelnek. Legtöbbet még is a búzából, mert ez a legjöveJ delmezöbb a feketén, A búzát régebben kézzel vetették ma géppel vetik. 30 vetőgép van a faluban. Aratni,még ezelőtt 30 évvel is sarlóval arattak, gépelni cséphadaróval csépeltek, vagy lóval nyomtattak. Természetes ez nagyon hosszadalmas volt, néha hetekig-hőnapokig is eltartott. Gyorsabban ment a munka járnikor bejött a cséplőgépek használata. ízt eleinte járgányos lovak hajtották,-késubb kis benzines motorok. Ma már traktorral dolgoznak, úgy hogy két-három hét alatt aeg me^ az aratás és cséplés. - 31 - A búza után tengeriből termelnek a legtöbbet! Rozsot egyáltalán nem. Krumplit is csak az 19( O-as | évek óta termelnek nagyobb mennyiségben. Azelőtt az emberek a Nyirség;re jártak krumplit kapálni harmadába, mert az árviz elöntötte a földet és a kr«/<*«pli neJ nőtt me£, azt mondják, meg-fÖtt.zabot,árpát csak any-f nyit termeltek, amennyi a gazdaságban szükséges voltJ Ma már ebből is van fölösleg. [ Nézzük, évente me&i.yi területet vetnek be búzával, tengerivel stb. és mennyi az átlagos termésük holdanként*búza 1500 holu átlac 8 q-t hoz •^ tengeri -1400 " " 9 " " burgonya 860 " •« 20-25 » » I árpa 200 " " lu « •< zab 15u " » lu-12 " " I Takarmánynövényeket;lóherét, lucernát, ledneket szin-j tér: sokat termeliek, mert a gazdák nagyon büazkék I jc és kövér lovaikra. Takarmányrépát keveset termelnek. I .-* gazdák igyekszenek földjeiknek minden kis I porcikúját kih.sználni. /.ratás után némelyek a tarlőtjj bevetik tarlórépéval, tengeritáblákba pedig két méJ ter távolsásra mindenüvé babot vetnek. Legelterjedtebb fajták a öulaházi, hathetes, kakas és Mvöbab. LenI csét, borsót nem termelnek. Káposztát, zöldségféléket! csak a saját szükségletükre termelnek. I Iparinövéryt nem termelnek, mert nem tudják 'l értékesíteni. Kisebb mennyiségben termesztenek kender] - 32 - és napraforgót. A napraforgót nem táblákba vetik, jj minta, szomszédfalu' katholikus lakossága - akik az 1 ebből készült olaj3a! a zsírt pótolják bojt idejénI hanem a tengeritáblák széleibe* A napraforgóból ké~ I szült olajat ifetálló világításra használják, I A földművelés mellett virágzik az állat és I baromfitenyésztés is. Most már lovat is többet teII nyésztének,mint régwn,Rájöttek az emberek arra, hog| földjüket lovakkal sokkal jobban és gyorsabban tud1 ják művelni, mint az ökrökkel. Általában a lovat naI gyón szeretik és meg is -kimélMt; A nem nagy, tüzesI vérű,jó igavonó lovat tenyésztik* Leginkább a nóniI usz fajtát. Szarvasmarhából inkább a. magyar fajtát I szeretik, de ujabban terjed a svájci faj is* Sertés I is sok van, főleg mangalica. Az állata állomány 1935-1 ben a következőt - j szarvasmarha, magyar fajta 918 dfcb, ]| w" svájci * E66 « || ló 336 " II sertés mangalica * 1203 tf I •"-.• yorkshirei n 103 H j| Ezekből pénzelnek a gazdák. De emellett különösen a || kisgazdáknak nagy hasznot hajtó jöved^l^e a baromfiI •tenyésztés. •• A munkás asszonyoknak pedig ez az egyeI dűli pénzforrása. Tojásból, baromiból látja el a há-ií zi szükségletet, sok a ruházatát, sőt még az adót isJl Láttuk, hogy az emberek kora tavasztól késő í! ~ ?9 - / fi rázta Őkett #eisz ur, Grósz ur voltak. De az utóbbi időben, amióta a magyar gazda öntudatra ébredt/mindinkább elszegényednek s már csak gúnynevükön említik okét pl,"Kalap, Bzézlábt, Mirejott.* Bégen volt 6 üzJ létük, ma már csak 4 van. Ez is rosszul megy. Magyar kiskereskedő ezelőtt le évvel egy sem volt a faluban] most 5 van és mindegyiknek jól megy az üzlet. A ssidók közül csak a terménykereskedők boldogulnak. nzekJ nek jól megy a sorsu^. Nagyot lendült a falunk kereskedelme és forJ galma 1929 óta, amikor évente két vásártartási engedélyt kapott. Vásárainkra méz a pesti kereskedők is' ellátogatnak, á kereskedelem fejlődéséhez hozzájárul | a fej szövetkezet imíkodése is. A tejet most mér nem viszik a piacokra, hanem itt dolgozzák föl és termé-! keit szállítják tovább. I / I Valóban a kereskedelem az, mai a legújabb időben megváltoztatta falunk képét, üiaig vasút, kövesut rem volt, addig az emberek igénytelenül éltek 1 I a réí*i településeken, de amióta a kövesut elkészültei folytonosan terjeszkednek főleg ezen ut mentén. Igé~ il nyük állandóan nő* I Szamos sze^. népe foglalkozásához képest igen I művelt. Csak azok mmm tudnak Írni-olvasni, akik a ta4| nyákon laknak, de ezek száma szerencsére kevés, á !mí4! - 40 - veltséget községünkben a fef.egyház által fenntartott két Iskola terjeszti, melyben öt tanitó működik. De emellett ott vannak a gazdasági ismétlő iskolák, ameJ lyekben az iskolából kikerült gyermekek sok hasznos gazdasági tudást szereznek. A gazdaságifismeretfek fejj lesztéséhez ujabban nagyban hozzájáruljA Mátészalkait Téli-gazdaságiiskola, melyet gazdaifjaink nagy számmal látogatnak, hói nemcsak szaktudásukat bővitik, | hanem más-irányú nagyon sok hasznos dolgot is tanulI naki Ezenkívül sok jómódú ember van a faluban, aJ kik igyekszenek^nnlimagasabb műveltségben részesíteni, mint amit a falusi iskola nyújthat. Tudományos pályára adják ókét. Nincs is a környéken még *gy o- ! lyan falui mint Szamosszeg, amelynek annyi tanuló ifjúsága lenne. Továbbá ott vannak az if jusági/egyesüle-í tekj A leánykor, Kie. Lejrenteegyesület, amelyek nagy hatással vannak az ifjúság fejlődésére. Téli estéken] pedig a £áp és a tanitók, mint a szellemiiélet vezetői! ismeretterjesztő előadások keretében terjesztik a műveltséget. A műveltség terjesztéséhez az utóbbi időben hozzájárul a rádió is, mely a fővárosi kultúrát terjeszti szét a sok apró kis falu ban. fialunk összesen 9 rádió van, ez nagy haladást mutat. _T_E_L_E__FJJ__LJ.J3_._ A falu kiterjedése eleinte nagyon kicsi volt 41 - Település eredetileg csak a Szamos két hatalmas kanyarulta által alkotott fölcmyelven"Szegen"volt a mai Templomvég utcán, Egy utca volt csak és mindkét házsor alatt ott folyt a Szamos. Itt volt a gót stílusban épített templom is, erről kapta az utca az elnevezését. Továbbá itt volt az iskola, községháta, két száraz-malom és a templomkertben a temető is. Azonban a falu folytonosan épült, úgyhogy a XIX. sz. eledén már a Homoródon kivül is van telepüI lés, ma pedig a kis gazdáknak kimért sespitálisok /faluszélek/ is be varnak építve. Különösen a kövesut mentén, /lásd 5. ábra./ Itt épült föl a XIX. sz. közepetáján az új templom, A régi templom nyugati réJ szén lévő magas fatornyában 1830. májusában belecsapott a villám. A torony leégett és a harangok is ösz-J sze-olvadtak. A tuz belekapott a templomkörüli nádj fedeles házakba, amelyek a nagy szárazságban gyorsan lungbaborultak. Nem tudták megakadályozni a tüz terjedését és a fél utca leégett, A harangokat három év múlva újraöntctték és haranglábszerü;bezsindelyezett oszlopok közé helyezték el, mig 1835ben a régi! temető helyén föl nem építették a mostani díszes tornyot. Erről kapta egy másik utca a Tororyvép; nevet. A templomot kijavították, de a Szamos törőpartja állandóan veszélyeztette, úgyhogy 1848-ban a torony mellé letették uj templomunk alapját, amely csak 1863-ban készült el. Nem sokkal később mellé építet- - 42 - JA&rt&L J 4fűt?o - 43 - ték a paróchiát is,melyet a templommal együtt körülkerítetteket templomkertet fenyő és hársfákkal ültet-l ték be. A templom nagy, messzevidéken hires, majdnem 1000 lélek befogadására alkalmas, egyszerű, ovális épület. Tornya annál díszesebb, karcsúbb, magyaros torony, fehér fallal és fekete tetővel. Később, amikor a • li 1, ^_ 1 1 B^y^HQÉ falu nagyobb lett a köz-l séghézát is egy másikjU Őszuszka utcában építet-j ték fel./Ma is ott van./ll A községháza mellé építei ték az iskolát, amelynek! egyik végében a községi istálló volt, középen peU dig cselédlakás. Azonban|| a lakosság szaporodó szükségessé tette egy nad tJSLrk templom. gyobb iskola építését. Ezt a templomkertben épíll tették fel egy tanteremmel. Később ez is kevésnek bizonyult éfii 1890-ben építettek egy másik iskolát a parócliiával szemben• Ez a kis iskola, /lásd a következő oldalon/. Az 1900-as évek elején egy régi szárazmalom helyén ismét építettek egy modern, három tanterfl mes iskolát^ tanitói lakással együtt; Szintén Torony-j - 44 - 3. sz. k utcában. Ezt 1926-ban még e ;,> tanteremmel kibe*, vitették. Ex a nagy; vagy tornyos iskola, /lásd 4. szi kép./ _U_T_C_A_._ Láttuk, hogy régen az egész falu csak er utcából állott, ma már több utcája var . z utcák naon hosszúak, rendesek, tiszták, de nem egyforma szá lesek. Legszélesebb a főutcája Toronyvég, de a többi nagyobb utcák is kiszélesednek a-;pompakút kerül./ 4 ilyen kut var a faluban, mindegyik artézi kut./ Az utcák elnevezése még mindig régi:Toronyvég, Templom- - 45 - 4. sz. kép. ;, szusz aHf$ Bigecs, űzoroska. Ezek a fő-J utcák, de var: több keskeny kis utcája, amit „szugolyJ nak'nevezr:ek pl. Kópisszugol^ , Toldiszugoly stb. A főutcán vonul végig a kövesút, amely még most sincs | kiépitve egészen a panyolai révig. A kcvesút mellett! mindkét oldalon árok vonul v . /Ez látható a 4. szérnu képen/* Az utcák minkét oldalán majdnem egyforma telkek sorakoznak. /5-800 D/Á házak egyik végükkel néznek az útra, a régiek egy, az ujabbak két ablakkal. Fa az utcán kevés van, inkább a kerítéseken belül a házak végéhez ültetik. Az utcák szélein csinos - 46 - deszka /palánk/, léc és drótkerítések vannak. Mindegyik keritésen két kapu van, egy kicsi /kisajtó/ a gyalogjárók számára és egy nagyobb a szekerek szá mára. Leggyakoribb a deszkakerítés, majdnem mind egy| forma* A régi deszkakerítések vízszintesen vannak összeillesztve, mig az 113ak függőlegesen és hézagaikat lécek fedik be* Az oszlopok tornyos dísszel vaz| nak ellátva* A kapuk oszlopai hosszabbak* A kerítés előtt vonul végig a járda, ívmely deszkából /palló/ vagy kőből készült* A nagyobb utcákon mindenütt kőjárda van, a főutcán 80 crn. a töbJ bieken 50 cm. széles* Az utcák nyáron különösen hor-j dáskor, nagyon porosak* Az utcát minden gazda maga tartja rendbe*a portája előtt* JBLA-2-AJ^-_ •• . j A régi házak anyaga,stílusa, berendezése különbözik a mai házakétól. Régen jobban megmaradt a stílms. Majdnem minden ház egyforma volt, bár nem egy mester építette őket* sőt a legtöbbet nem is mes ter, hanem hozzáértő iparnélküli emberek. De ezeket I nem vette mindenki igénybe. A házakat a telkekre hosszában építették* A fal felrakása nem okozott ne4| hézséget, mert pacsitos házakat építettek* A vályog sőt még a téglaházak is könnyen összeomlottak volna az árvizek alatt, 4e a pacsit szilárdan tartotta mu I épületet, A pacsitos tulajdonképen cölöpös ház* A- - 47 - 5.•kép. lapnak először pacsitot csináltak:égaso,;at, oszlopokat ástak le a földbe,s ezek a hozzátartozó gerendázattal adták a ház vázát.AZ oldaloszlopokat vékonyabb gerendákkal kötötték össze és ezeket rőzsével forték frssze. AZ igy nyert kasszerű vázat ftztttáS jó pélyvéssárral addig tapasztották, mig vastag fal nem lett. .blaknak, ajtónak, fakerettel hagytak rajta helyet. Szép egyenes oszlopokat'kellett választani és nagyon kellett érteni a tapasztáshoz, hogy olyan egyem s falat kapjanak,mint a kőművesek téglaháza. Maga csinálta a gazda hozzáértői segítségével a tetogereKdáza- - 48 - tot is. Lenícijebb a nédfedél el észítéséliez hivott nádkötőt, aminek emberemlékezet óta Kis Beti a mestere hatalmas tűjével és füz jével. Firól-fira | adja a mesterségét. háztetőnek feltétlen csapott e-| lejünek kellett leni, melyen benrülo deszkás f ro? tI tal, rajta két padi ás szegei • /lásd 6« kép./ Minoen ház eresze alatt széles tornác volt, remcsak elől, iiane^ a házvé-.ében is. A tornácot **£«. j tergályózott faoszlopok tartották. /lásd 6. kép./ Természetesen faoszloos házakat csal az e^ysaerübb emberek építettéi:, a módosabbak a faoszlopok helyett 6. kép. - 55 - fehér ing nyakkendő nélkül és fekete keskeny~szélű rozmarirgos kalap.A hétköznari öltözet ugyanilyen, csak surceal, viseltes ruhákból, de sohasem színesből. Téli-kabétot csak a legna yobb hidegber hordanaki Ruhájuk kevés van, ee-y-egy öltözet viselő és ünneplő, A palóc-viselet nyo<: a a surc-viseletben és talán a kalap szélének keskenységében waradt meg, jeléül annak| •hogy palóc nyelvjárás határán vagyunk. A női viseletma semmi jellegzetest nem mutat. Fehérneműjök pamutosabb vászonból készül, mint a férfiaké. Még egy pár évtizeddel ezelőtt is nyáron ingvállban dolgoztak, Nyáron r.ezitléb, télen csizmában Jártak. Téli-kabátjuk a feketével himzett barna ködmön vagy guba vált, Hébány öreg néninek még ma is meg van a gubája. Ma már olcsó és egyszerű karton ruhábau járnak, csizmát csak az asszonyok és gyermekek viselnek télen, a lányok cipőben járnak. életmódjuk épenugy, nirt a ruházatuk egysze rú. Eteléik nem r agyon változatosak, de Ízletesek és táplálók. Általában azt lehet mondani, hogy a smamosszegi ember az egyszerű éetek mellett is jól él. Természetesen a legszegényebb néposztály életét a módja szabja meg, de ezek között is alig akad olyar, aki ne ölne egy kis malacot. Azonban sajnos nyárára már nem - 56 - il sok marad belőle . Fő-táplálékuk a kenyér, ebből igenjl nagy mennyi sé^et fogyasztar-ak évente* Waponta nyá- || ron háromszor, télen kétszer esznek.. I A ryári étrend következőt I reggel.: kenyér, szalonna vary kenyér és gyümölcs, I ritkán tej. I délben: nagyon gyakran csak leves, /tök, bab, krump-1 lit káposzta leves, kaszáslé stb-/ mert az I asszony is kint dolgozik a mezőn és nem ér I rá kétfogásos ebédet főzni, I este j leves /ez elmaradhatatlan/ utána főtt tésztái /túrós, mákos, lekváros, krumplis stb./ I "Taros laska derelye, ez a magyar ereje." I Télen csak kétszer esznek naponta, mert kéI són 9-lo órakor van a reggeli, a vacsora meg már 4-5 I órakor. A téli étrend a következet j reggel: zsiros keryér, kolbász, oldalas, szalonna, I sült krumpli és sült tök, ha var^tej. I estej leves, tésztaféle, hagymás duszi /tert krumpJI li/fpuliszka, málé, kása stb. I Kalácsot csak nagy ünnepek alkalmával sütnek, de iI 1yenkor kemence-számra. Cukrot a szegényebbek nagyon I keveset használnak, mert nem futja a keresetből. II A'nép erős, egészséges munkabíró, takarékos, I de nem fösvény, u gazda nyárom maga látja el napssá~ I mosait, ilyenkor bőven van kaszáslé, nagy darab fűsI tölt disznóhúsokkal, almás étel tele csirkével és jó Ij • 5? •• tepertős túrós csusza stb. Az italban mértékletesek, || x agy munka alkalmával jól esik egy-két kupica palim-1 ka. Különösen aratáskor és csépléskor szokás, hogy al gazda megvendégeli munkásait pálinkával, akik aztán I igyekeznek szebb, csinosabb szalmakazlakat rakni. I Falunk nyelvjárása jellemzőbb, mint a vise-1 léte és életmódja. Az északkeleti nyelvjárás számos-1 háti csorortjához tafctozik. Annak, mint legészakibb I * II nyúlványa azon a határon van, amelytol már a palóc I nyelvjárás nyomai észrevehetők. I Bépünk nyelvében még nagyon kevés palócos I B%6 található, jóval kevesebb, mint a Szamos másik I partján lévő panyolaiak nyelvében. Ilyennek mondható| lipityánka /lapát/, szapolyka /fakanál/, kurucska j /horgas/, csorosznya /ekevas/, kasornya /edényhordó/J hácskó /há^csó/fzavak. De a kiejtés sem palócos, ha I szeretik is annak mondani. Épen annyira lehetne kiI rályhá/^őrtuli hatás is,/mert az&al is érintkezik. / I sőt székelyes. Példa erre ffo" kötőhangzó kedvelése 1 az ffan helyett, igysfákot, tálokot, stb. monaanak. | De ugy ennek, mint az előbb említett kiejtésnek a I magyarázata inkább Szamossse elszigeteltségében r#j«| lik, abban, hogy itt a nyelv egy régibb állapotot örJ zött meg. Alsóbb-állású a nyelv, hátríbb képzettek a|J hangok. Az ffaf,~t többször hangoztatják rtoff-rakf pl.- 1 - 58 — fazakas helyett fazokos. Az f*u" is sokszor hangzik nofl-nakíbornyo /borjú/, nyol /nyúl/; az^ü" fföH-nek hangzik pl. dőlő /dűlő/* A tói-tői rap*ot tó-tő-nek mondjéktettő, attó. Hátrébb képlett az lfi« betüt helyette Hifl-t ejtenek sokszor^ fennmaradt a Kvaszé T /Kiisszeg/. fésí helyett föfö-t mondanak. Mindez egy ré>i állapotot mutat. Megőrizte az itteni nyelv a t ál-né 1, né raget, a f,la,f mutató szót, Innét-onnét eredet ragot. gok értékes régi szót megőrzött a szamossze5i ryelv, különösen a határleiró szavakban, pl.őszus; ka, Bészna, Bi£ecsf Szurryók, Küaszes, Szugely,Homoród-Lát, Kőrogyhat, Nyáras, Pettyes, Sivata^f Tőbéli Kozópső stb. Bitkábba** "használatos szavak? badar, /derék/, téka /stelázsi/. tézsla /rud/, rakonca /szánkó karfája/, hibóka /Bár/. A sok-beszédü ember tája, tajáskodik, tajborog. Minden szegény ember vesző ember, a lusta tápéro/r és jó alvója van. A részegei e:;ter iszik,mint a lihoj . Ha valamiből több van; arra azt mondják, hogj szaporább. A lábast kaszrolynak is mondják, A létrét lábtón \k, a járdát pal-j lőnak^ a kemesce ajtaját élőkének, az emelőfft osa- | pofának hívják. I A szamosszegi ember egyszeri, komoly, de inkább derült, mint borús. Vidám, kedélyes, sőt komé- - 59 - átázó. Jó~kedély{i, nevet ad nem-csak. a zsidónak, hateui gazda társainak is. Pl. nyoszta, rezes, dorombos csacsi, boka, suta, pocokf cici, küllő9 tite| berere bikás, vadas, gyilkosf húsos, pikelef pongó, tinié, penete, nyulas, hergon, puha, gáré, diderc, gyibak, fütyöri stb. A zsidó gúnynevek ezek* mirejött, kalap hörcsög, figura.- százlábú stb. Láttuk már a foglalkozásnál, hogy'népünk szo$- mlmas, dolgos, élelmes, munkás nép, amely éjt-nar>ot egjétéve fáradozik, hogy egyenes utón becsülettel megszerezze kenyerét, vairy gyarapítsa kis gazdaságát| A gazdálkodásban csak az Ssök nyomdokain mer járni, konzervatív, idegenkedik az újításoktól, fiselete e^rszerd, Ízléses és komoly. Syelve sötét tónusú, e^gszerűségre és tömörségre törekszik. Nagyon Mres a szamosszegi ember a szűkszavúságáról, A beszédes, pletyka embert tájának mondja. Ritkán szól, de okosa$. Nem szereti a nagyot~mondást, sőt lépten nyomon kicsinyit, pl. nmm zabot köt, csak zabot madzagolf nem kaszál, csak garaszól, nem bútorzata, berendezése raijl csak egy kis l'éhendékjei nem eszik csak kap valamit, lem tartja érdemesnek megtárgyalni szóban a napi programiét s a fiának, családjának kiadni a parancsot,de tudni kell mindenkinek. 4 családban egy test, egy lé4j xek mindenki, kötelessége egyet akarni, egyet gondol4| r;l, munka és vacsora közben mindenkinek, fgy fél sza-jl va elég, tiogy gondolatsorokra rezonáljon a társa* - 60 - Egész naphosszait el van így szó nélkül. Csak néha | esténként enged f€la fagy. Ilyenkor elbeszélget a I szomszéddal az elmúlt időkről, a régi nádasokról, pásztorkodásról, a régi emberekről, kiszinezve röviden, tömören.* Sok-sok apró történet kezdődik egy estei tfHát egyszer meg*......', Jut-e kendnek eszébe...., A' vót derék ff stb.elbeszélésekkel. Nagy felszabadulás, na;^ reactio ez az egész napi nyomott hangúJ lat után. Ha ezt nem hozza mer, az ős%inte, ?ueleg-*kedélyu szomszéd var-y barát, akkor tovább tart a szűkI szavuság. Rettenetes eg^ idegennek ilyenkor közöttük. Kern tudja mire vélni, gondol haragra, gyűlölködésre, I mogorvaságra vagy butaságra, tudatlanságra. Kern tudjál á°S3r egy rendkívül szerény, jámbor, igénytelen néppel áll szemben* Nem tudja, hogy ott a mélyen erők I feszülnek, a melyek fölszabadulásra várnak, lem tudj ja, hogy a azamosszegi nép mindenek előtt önérzetes, I büszke nép. A fölindulás nem-csak esti poézisben tombol, hanem virtusban is. I Szamosszegi ok lenni fogalom. A környék n csak a szarnosszéginek van ep a ft bicskás " jelzője. I hz természetesen a férfi-ideál alkatából folyik, A . szanossae-:i férfi-ideál a férfiasság legmagasabb foka a:-.,ely megveti a fehér népet, annak munkáját. Még a fürtje se fontos, csak az, hogy az urának minden gondoxat át lessé és eltalálja. Még jobban megveti a agiJ es férfit, aki női munkát végez vagy nőkhöz illő ko- - 61 - sarat tesz a karjára /libátf csirkét visz a vásárra/l Ilyesmit csak az anyámasszony panyolai ember szokott] végezni. Minden környező falu népében megtalálja a I kivetnivalót, a férfiatlart. I A szamossze á nép rendkívül* vendégszeret6 I és tiszteségtudó nép. Kemesak jó ismerősöket, rokoI nokat látnak szívesen,.hanem teljesen idegeneket isJI Beszédmódjában idegenekkel szemben mindig illedelmesl Ha valami olyat kell kifejezni, aminek egyenes megI nevezése esetleg kellemetler érzést váltana ki abbőlJI akivel beszél, mindi": előre bocsátja ^engedelmet kéJI -.rek'1 vagy ."tisi^eséggel legyen mondva"• Ha el.tte isi meretlen magasabb-rangú embertol akar valamit kérdezi ni, igy szólítja rreg|»Ha meg nem sérteném}» Szemében! legnagyobb bűn az urizéiás. á "nagyszert* még csak || megbocsátható, az csak jobban öltözik, gazdagabbat I mutat a portája, de az "urizáló1* elveszett, sulyedő I ember, Á férfiak között nem is igen akad ilyen, nyaki kendőt, pantallót legfeljebb egy pár iparos mer horJI dani. Azt meg épen megszólják, aki tájszólását akarni ja levetkőzni, az iedes helyett édest, va y testvér I helyett fivért mond. az ilyesmi csak az iskolán gy#r| péknek van megengedve /édesanyám/, de apuka, anyuka I annak sem. . I A gyermekek nevelésében egy bámulatos,jó I pedagógiai rendszert tapasztalunk,a közvetlenséget. I A gyermekeket vagy tul szigorúan, vagy közepes sziI 62 - gorusággal nevelik, de setmi esetre sem szélsőségesei^ egyszer igy, másszor ug$$ szigorú ütlegeket becézgetéssel váltva fel. A permek igy nem veszti el a nevelés komolyságába vetett hitét. Akármilyen szigorú a nevelés, az ütlegelés nem játsziíc szerepet. A gyer~| mek pulyakorától kezdve hozzászokik a szülők kitűnő ösztönös példaadásával a családdal együtt g<mdolkoz-fl ni, az életet komolyan venni. Megszokja a párancsnélküli munkát. A pajkos kihágó fickó is hajlik a jó szóra. Wem csoda, ha ilyen élet és nevelés mellet^ az erkölcs is erős. A legkisebb erkölcstelenséget is szigorúan veszik. Azt meg épen kivetik a társadalomba akinek az erkölcsén csorba esett. Pinkáikban egyenes utón járnak el, a másé szent előttük. /Kivéve dudva szedéskor egy-két cső tengerit vagy egy főzet paszuly)] rejtenek a zsákba./ Szeretnek másokon segíteni. A bajban lévőn nem segíteni,-még ha a haragos is,-a legnagyobb em## bertelenség számba megy. Egyes munkáikat /buzahordás, szénahordás, tengeri --fejt és/ közösen végzik, öten~ hatan összeállva. Ha valaki kimarad a kölcsönből,az embertelen, bár ezt soha szóvá nem teszik. Mindenkivel szemben jő-indulatuak, türelmesek. A szamosszegi ember vallásos, szeret templomba jérni. A templomban nevetgélni, beszélgetni j nem illik. Komoly figyelemmel hallgatják végig az | 63 - istentiszteletet és szívvel-lélekkel énekelnek, K.ijövetkor az idősebb nénik ajkéról elhangzik egy pár a papra vonatkozó megjegyzés, egy-egy tanulságos prédikáció utánjraeg kén aranyozni a száját," vagy "ok be szépen tud beszélni." Vallásos estéket is szorgall masan látogatják, sőt házi istentiszteleteket is tarl tanak. Az új énekeket nem szeretik, mert katholikus jellegűnek tartják. A szamosszegi embernek kevés a szinpadias, mutatós népszokása, de annál több a komoly életével és erkölcsével esszenőtt.A^hogy reggel mosakodás után imádkozik, reggeli előtt jószágát megitatja, eI béd előtt a malacokat megeteti,.lefekvés előtt mindent bezár, elengedhetetlen szokás. Látogatni korán reggel megy, nyáron már 3-4 órakor. Megnézi, hogy fel kelt-e a komája és sógora. Kalapját nem veszi le sehol, csak a templomban és amikor eszik, A templomban úrvacsora alkalmával körülállják az asztalt és a pap jár körül, A sorrend a következői emberek,fiukj asszonyok és végül a lányok. A legények és lányok kö-| zött van egy-egy énekkezdő és diktáló, énekelve vonulnak ki az úrasztalához. Köszönni mindig a fiatalabb köszön az idősebbnek, és a nő a férfinak, de ha fiatal ivagy nő _ - 64 - áll a kapu előtt, akkor sem kössön előre a :k8s#ledg idősebb embernek. Mindig a járó-kelő kössön a tanyaJ zónák*"Jő napot adjon Isten"• Halottas hasnál ném szokás köszönni, A rokonoknak halott látni is el kell menni a haláleset után és a temetés előtt is* A halott iránt való tiss teletbői a jó ismerősök és ssomssédok elmennek este énekelni /virrasztani/ a halottas hashoz. A temetésen nagyon ssámba^-veszik a jelenlévőket, majdnem a fél falu ott van minden temetésen* A halottat énekssóval kisérik ki a temetőbe* A koporsót nem szekeren viszik, hanem rúdon. Temetés után a köselebbi rokoaok össseülnek egy kis pálinkás torra* A lakodalmat a legssegényebb ember is nagy dinom-dánom közepette ünnepli meg. Külön közönséget hiv a vőlegény és külön a menyasszony is. A hívogatást a vőfély végzi disses pálcával és nagy bokrétával a mellén. Hívogatás a lakodalom előtt három nappal történik, hogy mindenki elvihesse ajándékait. A vőfély minden hasba verssel kössön be. Hívogató rers több forog használatban. Legtipikusabb a hivogató versek karikatúráját n Csereg a ssarka, Billeg a farka, Tessenek eljönni A Filep Gyuri lakadalmába.H § 7i - | Ssedd ki a málét jj I Hadd egyek belőle. I A húsvéti ünnep^köszöntés locsolásból és tojás*sze~ I désbol éli* A gyerekek minden háznál verset mondanak! I Legismertebb húsvéti rer&t 1 Egy kis .görögj csak höngyörög, I I .Ha ..felmegyek, tojást kérek, I j fis nem adtokt mind meghaltok, I Én rám maraü a házatok. I ! Egy másik ilyen TÖPSS II I leljetek fel lányok, cifra nyoszolyából I Adjátok a himest arany kasitából* j Mert la nem adjátok,vizipuskám készen, I Meglocsollak szépen. I Ezek a költemények mind eredeti nép-költések. íj Asszonyaink valóságos művészek a tojás-festés j ben. Még nagypénteken elkészítik a tojásokat a locso-j I lóknak, szebbnél-szebb magyaros motívumokatf virágoI kat rajzolnak rá kiccével, bámulatos türelemmel• így I háznál 80-lOt) darab tojást is megfestenek. I A locsolkodás akármilyen hideg van^nem maII radhat el. Rendesen ünnep másodnapján reggel szokás I I locsolódni, amelynek gyakran a harangozás vet véget. - 72^-^ A fiuk csoportosan kora reggel elindulnak, hogy meg locsolhassák a lányokat. A vizet vödörrel öntik á lá[§» nyok nyakába, néha a vályúban i« megfürdetik azt, aki nagyon fél a viztől, vagy aki harciasan viselkedj dik. De azért nincs harag. Legmutatősabb ünnep a virágvasárnapjáu A gyermekek a kapukat zöld ágakkal; vagy ha ez még nincs akkor szines papirosokkal feldiszitett ágakkal diszitik, A gyermekek kimennek a falu végére, a füzesekből vágott és feldiszitett ágakkal körbe lejtve énekelnek* ffMi van ma, mi van ma firágvasárnapja,.... % "Buj-buj zöld ág..••.* Ezeket a játékokat inkább a lányok ját-, szák, a fiuk ehelyett fűzfa sipot faragnak, ostorcsapot és bújócskát játszanak. Érdekes szokás ; újév első napján a gulya játék, AZ egész falu gyereke végig járja az összes utcákat pergőkkel, kolompokkrl, bégetnek és kiabálnak, a pásztorok csörgetnek ostoraikkal. A gulya beront az udvarokira és feldönti a szénaboglyát, A kárt a népszokás érdekében meg kell bocsátani. Ezzel a já| tékkal kezdődik a farsang, A farsang alatt a falu iff jusága különféle móriénak, maskarának öltözve szórakoztatja a fonókat és ijesztgeti ismerőseit. Néha e mókázás egész kis játékká kerekedik ki, eljátszanak egy lakodalmat, vagy temetést is. Nagyon gyakori a medve, gólya, kecske, köszörűs farsangos. A medve és - 73 - gól^a kárt is szokott csinálni. Az ismeretlen medre ' az ágy alá bújva addig rázza az ágyat, mig szalonnát vagy kolbászt nem kap. A gólya csőrét egy kés, a kecs ke száját egy fejsze képezi, m azzal vágja, kapálja fel a földet, amig a gazda ki nem kergeti. Számtalan sok apró, szinte babonás szokást megőrzött ez a nép, de ezek na^* részét már kezdi el-| hagyni* Azonban még most is Tannak olyan szokások, aJ melyekhez az idősebbek hiven ragaszkodnak. Többek kö~| zott például a szántást és aratást nem kezdik meg pén\ tekén, mert ez szerencsétlen nap és ezen H napon kez-i dett munkán nincsen Isten áldása. Tyúkot nem ültetnek "'féket héten" /virágvasárnap és húsvét közötti hét/, I mert a tojásból nem kél csirke, hanem mind záptojás lesz* Hisznek abban, hogy a tehenet meg lehet rontaniJ vagy is, hogy a gonosz lelkek egyik tehénből elviszik a tejet a másikba. Hogy ezt a rontást megakadályozzák S2ent-györgy nap éjjelén kölest hintenek az istálló elóf mert azt tartják, hogy a rontó lelkek nem mehetJ nek be addig az istállóba, mig a köles szemeket fel nem szedik, már pedig mire ez megtörténne, akkorra l megvirrad és megismerik az illetőket. lágyon sok ezekhez hasonló szokás van mégj de nem tartom érdemesnek mind felsorolni, mert hiszen ezek a szokások nagyjában minden faluban egyformák* [j m g 74 - Tudatában vagyok dolgozatom gyarlóságának, hiszen már tárgyánál fogva is magán viseli a tapogatózás bélyegét, miivel nem állott elég forrásmunka a rendelkezésemre, Igj a saját tapasztalataimra, kutatásaimra és megfigyelősemre voltara utalva. A keresgélés és kutatás munkáját, ha a tudományos elismerés is, de a velejáró orom bőven kárpótolja. Szamosszeg nagyon keveset jelent a magyar életben, földrajzi za is a magyar földrajzban. De ások kis apró Szamosszeghez hasonló község megismertetéséből tevődik ösz-j sze a magyar élet és a magyar földrajz. 5* » S" Sü «••«- o o cn ja, «-»• sr •Ti ft> •-« fi 3 O ö íi **^ fi «