A gyermeknevelés késő modern kihívásai

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai 5 A gye mekne elés késő mode n kihí ásai BOGÁCS ERNŐ Nemze i Rehabili ációs és Szociális Hi a al Szociális Szakma ejlesz ési Módsze an és Ku a ási Osz ály ABSZTRAKT A anulmány célja be ekin és nyúj ani a késő mode n ko azon jellegze ességeibe, melyek a gye mekne eléssel kapcsola ba hozha ók. Ennek é dekében a észle es elemzés igénye nélkül kí- sé le e esz e sajá osságok el é képezésé e, kihí áskén ö énő azonosí ha óságuk a, a ne elés mibenlé ének kö ülí ásá a, a személyiség o máláskén megha á ozha ó ne elés okán az iden i- ás és sel , alamin azok kialakí ása és kibon akoz a ása émakö ének bemu a ásá a, és égül be eze és adni a kihí ások a adha ó álaszok p oblema ikájába. KULCSSZAVAK: késő mode n ko , indi idualizáció, ela i izmus, au onómia, iden i ásk ízis, p og  esszí pedagógia, é ékköz e í és ABSTRACT The la e-mode n challenges o child-pa en ing The pu pose o he s udy is o p o ide an insigh in o he links be ween he cha ac e is ic ea u es o he la emode n age and child ea ing. To his end, wi hou aiming o gi e a de ailed analysis, he p esen pape a emp s o explo e and iden i y he abo e e e ed cha ac e is ics o mee he challenges in i ed by he gi en issue and de e mine he ue na u e o child ea ing. Fu he mo e, he s udy endea o s o in oduce he subjec ma e o he iden i y and he sel as well as he p ocess o hei c ea ion and de elopmen while inally i o e s an in oduc ion o possible ways o espond o he challenges desc ibed abo e. KEYWORDS: la emode n age, indi idualiza ion, ela i ism, au onomy, iden i y c isis, p og essi e pedagogy, ansmission o alues Be eze és A anulmány címe pon osí ás igényel. Nyi o monda kén állí ás ki ejező monda is lehe : lé ezik késő mode n ko , melynek annak speci ikus jellemzői, e jellemzők agy ezek némelyike kihí áskén jelen kezik a gye mekne elés számá a, mely min sajá os e ékenység szin én lé ezik. Más elől ké ely ki ejező ké déskén is é elmez- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.hu 6 Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai he ő: lé ezik késő mode n ko , ha igen, an olyan jellegze essége, amely a gye mek- ne elés sajá os kihí ások elé állí ja: egyál alán an-e olyan e ékenység, hogy ne- elés. Fel é elezhe ő, hogy maga a késő mode n ko sem egységes, sem időben, sem öld ajzi é ben. Másképp nyil ánulha o meg a he enes é ekben, és másképp Ke- le -Eu ópában (Tillmann 2004). Van-e olyan lényegi mozzana a, sajá ossága a késő mode n ko nak, amely egya án é ényes a ’80-as é ek ancia, és a XXI. század ízes é einek magya o szági á lagembe é e, agy csupán egy elméle i kons ukció, amely a bölcsész a ini ású é elmiség egy bizonyos é egé e jellemző. Lehe séges, hogy maguk ezek a ké dések is éppen a késő mode n ko ki ejeződései, amennyiben a bizalma lanság épp az egyik lényegi jellemzője1 (Pász o 2000), de az a gyanú sem lehe igyelmen kí ül hagyni, hogy e so ok í ója beso olha ó a bölcsész é elmiségiek kö é. Jóllehe o ábbi bizonyí ásoka igényelnének, alamilyen kiindulópon megha á- ozása é dekében néhány állí ás , igazolás nem kö e elő p emisszakén szükséges kezelni. Az első: lé ezik késő mode n ko . A második: ez a ko ál alános és meg a- gadha ó jellemzőkkel endelkezik. A ha madik: e ko ba a jelenko is bele a ozik. Negyedik: lé ezik a ne elés min e ékenység. Ö ödik: a késő mode n ko jellemzői ha ással annak a ne elés e. Ami iszon izsgálni szükséges: 1. Melyek a késő mode n ko csak a késő mo- de n ko a ona koz a ha ó jellemzői? 2. Mi a ne elés, és mi a célja? 3. A késő mode n ko mely jellemzői ele ánsak az így megha á ozo cél szempon jából? 4. A késő mode n ko e sajá osságai új kihí ás jelen enek-e a ne elésben? 5. A ne elésnek hogyan kell eagálnia ezen kihí ások a? A késő mode n ko jellemzői2 É zékle esebb kiindulópon nem lehe séges a késő mode n ko é elmezéséhez, min a csaknem köl ői megközelí és egy ilozó us ollából: „A szellem külön éle ö e- ze ei „ ényé nyi” á olok a annak egymás ól. Ön ö ényű mozgásuk – mindennemű alkalmi ke esz eződés és mu áció ellené e – á olodó pályákon a ja őke . A szellem szé a ó kozmoszában élünk, ahol ugyan egyegy e üle „nap endsze ében” ha nak a „helyi” g a i ációs e ők, a köz ük nyíló, egy e ágabb e eken ke esz ül azonban a á- nyosan alábbhagy az össze a ó kö elékek e eje.” (Tillmann 2004: 29). 1 Pon osabban posz mode né, de ügge lenül a mode ni ás agadásá ól (posz mode n) agy megha- ladásá ól (késő mode n) ko -jellemző, agyis a késő mode n ko a nem eo e ikus megközelí ésében és iszonyí ásában ekin ünk, hanem bizonyos kihí áskén is ekin he ő á sadalmi jelenségek ho dozója- kén . 2 Alap e ően (Sik 2013), (Rényi e al. 2014) és (Takács 2014) elhasználásá al. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai 7 ÚJ TÍPUSÚ ÉNKÖZPONTÚSÁG – RELATIVIZMUS – ONTOLÓGIAI SZORONGÁS A késő mode n e ős szálakkal kö ődik a mű észe hez, különösen annak k i ikai unkciójában, de kiú ke esésé ille ően is. A ne elés ona kozásában iszon sok- kal nye sebb megnyil ánulású jelenségek lé o málók. Ké ség elenül ezek egyike és bizonyos szempon ból a öbbi e edője, a en iekben plasz ikusan kö ülí ela i- izmus. Nincsenek má ál alános é ényű é elmező el ek, más megközelí ésben: nincsenek nagy na a í ák. A biz onságo megelőlegező, eligazí ó és meg a ó iszo- nyí ási pon ok és ke e ek giddensi é elemben zónásí o ak (Sik 2013). É ényessé- gük a legjobb ese ben is csak bizonyos e üle ek e, idő a amok a, iszonyok a és csak bizonyos el é elek együ állásá a ko lá ozódik. Az on ológiai biz onság i án i igény be eljesí ése nem lehe e len ugyan, de jelen ős e ő eszí és igényel, és az e e i ányuló u inok sé ülékenysége jelen ős kockáza o jelen he . A ela i izmus és az ál ala legi imizál plu alizmus nemcsak a iszonyí ási pon kén is megha á ozha ó é ékek, hanem az egyes, aká ela í kén is nyug ázo célok elé ésé szolgáló ech- nikáka is ese legessé eszi. Az egyén lesz önmaga mé éke, agy legalábbis ő e- em i meg az é ékeke , amelyekhez igazodik, aká csak az é ékek meg alósí ásá a/ elé ésé e szolgáló módsze eke , cselek ési módoka is. Ma ucelli (idézi: Rényi e al. 2014: 40) sze in ezé mind az é ékek, mind elé ésük, meg alósí ásuk módja e- kin e ében az egyén e e helődik a elelősség. A biz onság min alap e ő szükségle az igényli, hogy a cél ól és annak ela i i ásá ól ügge lenül, a cél elé ésé e i ányuló mozgások, cselek éskombinációk, módoza ok, ükkök, echnikák s b. azonos el é- elek közö , azonos e edmény e ezessenek. Hasonlóan a new oni izikához, amely önmagában ugyan nem alkalmas a alóság udományos leí ásá a, a hé köznapi cse- lek ésekben ö énő eligazodás a iszon eljesen meg elelő. A ilozó iai ela i iz- mus melle a gyako la i ela i izmus min a kö ö ségek elleni cselek és (Tillmann 2004) nem csak a szabadság ágy ösz önzéséből, hanem a ha ékonyság igényéből, agy más nézőpon ból a „jobban udás” a oganciájából is e edez e he ő. Ké séges azonban, hogy az egyéni é -idő e kibon a ha ékonyabb-e, agyis segí -e eligazod- ni a mindennapokban. Gene ációs á la okban ez a ké ség kí áncsisággá szelídül, mi el s a isz ikai alószínűsége nagyobb. A késő mode n ko embe e nem csak a endi á sadalmak é ékein és működési módjain lép úl, hanem a mode n ko on is, amennyiben má nem isme i el ekin élynek a szaké elme és az az ho dozó á sadalmi in ézményeke (Rényi e al. 2014). Míg ko ábban ado ak ol ak a cse- lek ési sémák, amelyek alkalmazásá al az egyén ha ékony lehe e céljai elé ésében, me a sémák alkalmazási ke e ei öbbnyi e állandóak ol ak, a késő mode n ko ban ezek a sémák hiányoznak, az az egyénnek kell kikísé le eznie. Igaz, a kísé le ezés kockáza a a célok elszabadulásá al ellen é eleze . Ké dés, hogy a célok ona kozá- sában jelen kező bőség ígé e e enyhí i-e a kísé le ezéssel já ó szo ongás (Tillmann 2004), agy ellenkezőleg, a nagy öbbség a ko lá ozo abb lehe őség-kínála o , de a nagyobb sike essége ígé ő, elő e ado cselek ési min áka észesí ené előnyben. Az on ológiai biz onságo , késő mode n ko megelőzően biz osí ó nagy na a í- ák és s uk ú ák ké ségkí ül ko lá oka is jelen e ek/jelen enek – ügge lenül a - METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.hu 8 Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai ól, hogy alamely á sadalmi end igazolásai ol ak-e agy sem –, megnyil ánulási o májuk ól üggően egzisz enciális szo ongás is ki ál ó módon. Lebon ásuk agy iszonylagossá é elük elszabadí ó ha ású, azonban pa ológiás üne ekkel is szá- molni kell (Rényi e al. 2014). A késő mode n ko nak el i a ha a lan előnye és é éke a álasz ás- és cselek é- si szabadság. Nem zá ják ki és lehe e lení ik el a „meghalado ” ilágé elmezése- ke , és a kö éjük sze eződő lé ezési, cselek ési min áka . Ál alános é ényességük ugyan i a o és nem men esek a ko lá ozások ól, legyenek azok egészen ki ino- mul ak agy di ek ek, de lé jogosul ságuk a jelenko nyuga i á sadalmaiban ugyan zónásí a, de ado . A nagy na a í ák isszaszo ulnak és újak jelennek meg, me- lyek mindegyike é elemsze űen ál alános é ényessége kö e el magának, ámde mindegyik ugyanazon a el é elnek köszönhe i é ényességé : a hi nek3, másképp a meggyőződésnek. Ez nem az jelen i, hogy acionális agy egyéb igazolással nem endelkeznek. Ebből kiindul a é elme lenné álik a nagy és kis na a í ák közö i különbség é el, legalábbis be ogadói szempon ból. Meggyőződés ese én annak ala- nya számá a, a meggyőződésében osz ozók számá ól ügge lenül, ál alános é é- nyességgel bí a meggyőződés a alma. Megkockáz a ha ó, hogy a nagy ilágé el- mezési s uk ú ák lebomlásá is a bennük aló hi lebomlása és a hozzá kapcsolódó on ológiai biz onság meg endülése okoz a. A mode n ko ban nem csak a alamiben aló hi , hanem a hi önmagában ké dőjeleződö meg, iszon nem ma ad ű a he- lyén, me el ál o a az ész. ,,A késő mode ni ásban az ebbe e e bizalom endül meg” (Rényi e al. 2014: 22). A hi o ább a is gyanús, az ész bizony alan s á usú, ogódzó a o ább a is szüksége ol , így emel e ki és e e meg ilága sze ező el é é és igazodási pon jakén a késő mode n ko embe e az én . Az egyén lé megélésében semmi o adalmi nincs, új iszon ennek iszonyí ási pon kén ö énő dekla álása, és a óla aló disku zus. Ok-okoza i so endiség nélkül a késő mode n ko há om alap e ő jellegze essége ehá beazonosí ha ó: az én új aj a jelen ősége, a ela i izmus és az on ológiai szo- ongás. Ezek a ényezők kölcsönösen ha nak egymás a. A meggyőződés, a acionális bizonyí ás helyébe az egyén álasz ása ke ül , mely dön és lé én nem bizonyosság, bizonyosság hiányában iszon ele ősödik az egzisz enciális szo ongás, a szo ongás eloldáskén biz os pon o ke es, de nincs meggyőződ e semmi ől, nem ud bizonyí- ani semmi , egyedüli biz os pon kén önmagá é zékeli, ci culus i iosus. Sze en- cse, hogy mindez csak egy nagy é zékenységű ilozó usnál ál ha á in ellek uális szo ongásból egzisz enciális szo ongássá. A hé köznapi cselek ő ennél sokkal p ag- ma ikusabb szo ongása eloldásában, jóllehe ehhez pa adox módon el ehe ően a meggyőződés és meggyőzés használja. 3 Nem allási é elemben. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai 9 KISZÁMÍTHATATLANSÁG – BIZALMATLANSÁG – FELELŐSSÉG A ne eléssel szemben ámasz o kihí ások szempon jából é demes észle esebben is meg izsgálni az indi idualizáció és a ela i izmus pa ológiás kö e kezményei . El ekin e a ól a i á ól, hogy az embe e mésze é ől og a á sadalmi lény-e, öbbes lé e ény. Ebből óha a lanul kö e kezik, hogy öbb na a í a lé ezik. Ezek agy edik egymás , agy nem. Ez u óbbi ese ében el é ő na a í ák ól is beszél- he ünk, ille e ezek ü közése sem kizá . Ha nincs is ü közés, az el é ő na a í ák kompa ibili ása és alkalmazha ósága a másik egyéni lé ező ese ében ké déses lehe . Az, ami X. Y. ese ében ha ékony, ha mások ól elkülöní e él és cselekszik, alkalmaz- ha a lanná álha X. Z.- el és/ agy Y. Z.- el, agyis a másokkal ö énő in e akció el é elező helyze ekben. A közösségi lé énysze űsége elülí ha ja a eme e lé ö - énysze űségei . Így an ez a legelemibb közösségi o ma, a család ese ében is, és elég i a szülő-kamasz iszony a hi a kozni. Az egyén az on ológiai biz onság é dekében különböző cselek éseke és iszo- nyulásoka sajá í el és kísé le ez ki, ezeke ismé li, öbbszö i sike es ismé lés ese én u inizálja, a u in pedig biz onságé ze é nö eli (Sik 2013). Minél öbb sze eplős és öbb ényezős az éle helyze , annál nehezebb alamennyi á sas helyze e é ényes u inok kialakí ása. A kísé le ezés olyama os, a u inok ö id idő a amok a é é- nyesek. Rákénysze ül ehá alamilyen magya ázó el e, amely segí ségé el u in nélkül is alószínűsí he ően képes egyedi helyze ekhez sike esen alkalmazkodni. Ez agy hi , agy acionális bizonyí ás, uda os álasz ás alapján ö énik. Mind közül a álasz ás, agyis a dön és a legsé ülékenyebb. A öbbihez képes jelen ősebb i mind a elelősség, mind a bizony alanságé ze . Talán a elelősség és bizony alanság is, de az egyén szempon jából az objek í minőség mellékes. Az egzisz enciális szo- ongás alószínűsége szigni ikáns, különösen, hogy a sike elenség má nem eze - he ő issza a kö ülmények e, csakis az egyén e, é el Bol anski és Chiapello (idézi: Rényi e al. 2014: 33). AUTONÓMIA – IDENTITÁSPROBLÉMA Az indi idualizációnak egyik jellemzője, kö e kezménye, igénye az au onómia, mind az önmegha á ozás, mind a cselek és ona kozásában, ügge lenül annak elszaba- dí ó agy kénysze jellegé ől. Az au onómia cselek és ona kozásában jelen kező (és az előző ej ege ésekben ázol egyes) ha ásai el álasz ha a lanok az önmegha- á ozás de e mináló kö e kezményei ől. Ezek jó al jelen ősebbek, ekin e el a a, hogy nemcsak az egyén másokhoz és másokkal aló lé é ha á ozza meg, hanem az önmagához aló iszonyulásá is, Ma ucelli meg ogalmazásá némiképp ki e jesz - e ,,személyes helyén alóságá ” (idézi: Rényi e al. 2014: 39) is. A sike es alkalmaz- kodáson úl, minden ko ábban é ényes magya ázó és é ékelő leí ás é ényessé- gének legalább észleges ké ségbe onásá al, az egyén szabadsága és elelőssége önmaga megha á ozása, agyis személyiségének uda osí ása és kialakí ása. Nem METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.hu 10 Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai kö i ebben semmilyen ko ábbi é ék, no ma agy sze ep (Rényi e al. 2014). Nyil án ez nem jelen i az , hogy nem használha ja el őke , kizá ólagosságuk iszon meg- szűn . Dön he úgy is, hogy önmagá a néz e kö elezőnek isme i el, ez iszon dön- és, nem kénysze . A adíciók a (legyen az endi agy áció alapú) épülő á sadal- mi s uk ú ák és működésmódok az egyénnek ke esebb dön ési szabadságo ad ak személyiség ejlődése alakí ásában. Ennek kénysze jellege melle el i a ha a lan a biz onsági agy kényelmi mozzana a. Akko iszon , amiko az egyén lé el é elei elszabadí o ak mind az é elmezés, mind az alkalmazkodás/asszimiláció számá a, az inadek á álasz ás, annak ismé lődése ese én a kö e kezmény a bizony alanság, pon osabban a biz onságé ze hiánya. Az egyén az ő é in ő és ál ala észlel alósá- go annak dinamikájában má nem csak beha á ol módon é elmezi, asszimilálja, ille e idomul ahhoz. A öbb ál ozós kö nyeze mobili ás igényel, melynek iszon elke ülhe e len pszichológiai kö e kezménye a de Gaulejac ogalomhasznála á al él e a ,,deziden i ikáció” (idézi: Rényi e al. 2014: 48). Szociálpszichológiai megkö- zelí ésben az ,,iden i ásp obléma – agyis az egyén önmegha á ozási eszül sége és nehézsége – o és akko jön lé e, ahol és amiko a á sadalom nö ek ő agol sága és a á sadalmi egyén indi idualizációjának kibon akozása kö e kez ében az iden i ás- ka egó iák okoza osan el álnak e mésze es, készen kapo és ögzí e alapjuk ól” (Pa aki 1987: 14). A szabad alkalmazkodáshoz és asszimilációhoz kö ö , álasz áson alapuló sze- mélyiség o málás közpon i eleme személyiségpszichológiai kon ex usban az iden i- ás (E ikson) agy a sel (Roge s) (idézi: Keményné 2012). Az iden i ásnak a adí- cióhoz kö ö á sadalmakban is annak k ízisei, de azok jól beha á ol ak. O ahol iszon az önmeg alósí ás ekin e a személyiség ő haj óe ejének, ahogyan Roge s (idézi: Keményné 2012: 71) é elmezi, o a k ízisek száma és mélysége jelen őssé álha . Eh enbe g (idézi: Rényi e al. 2014: 42) sze in o , ahol a kö elesség mo ál- já az önmeg alósí ás mo álja ál ja el, a eljesí mény kö e elménye és az egyéni elelősség olyan mé ékű pszichikai meg e heléshez eze , melyek má á sadalmi ké déskén kezelendők. Össze oglal a és némileg kiegészí e a késő mode n ko ál alános sajá osságai a kö e kezők: – az én új aj a jelen ősége: a endiség és a áció adíciójá el ál ja az én adí- ciója; a kiinduló és iszonyí ási pon az egyén; – öbb egyén, öbb iszonyí ási pon : ela i izmus; az objek í ál alános é é- nyesség helye szubjek í ál alános é ényesség (Lahi e, Dube ) (Rényi e al. 2014: 18–57); – meggyőződés, acionális bizonyí ás helye álasz ás; – kísé le ezés begyako lás helye ; – s abili ás és kiszámí ha óság emény elensége: ö id á a e ezés, ille e e ezés hiánya, epizodici ás (Bauman) (Szomba helyi 2014: 160); – ennek ellené e és ezzel össze üggésben on ológiai biz onságigény, ille e eg- zisz enciális szo ongás; bizony alanság (Giddens, Bol anski – Chiapello) (Ré- nyi e al. 2014: 18–57); METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai 11 – az au onómia min no ma (Eh enbe g) (Rényi e al. 2014: 18–57); – önmeg alósí ás, min éle endezési el ; eljesí ménykénysze (Eh enbe g) (Rényi e al. 2014: 18–57); – a személyiség el edezésének és alakí ásának szabadsága (Ma ucelli, Bau- man) (Rényi e al. 2014: 18–57) (Szomba helyi 2014: 160); – az iden i ás kialakí ásának egyén e há uló elelőssége és olyama os e ő eszí- ése: iden i ás- és sze epza a (Ma ucelli, Dube , Bauman, Bol anski – Chia- pello) (Rényi e al. 2014: 18–57); – a család indi idualizációja és egyben az, min az iden i ásépí és há e e (de Singly) (Rényi e al. 2014: 18–57); – az ,,in ézményes p og am” álsága: az in ézmények, min szocializációs és indi idualizációs ágensek, ille e közegek hanya lása (Dube ) (Rényi e al. 2014: 18–57). A KÉSŐ MODERNITÁS MAGYARORSZÁGI MEGNYILVÁNULÁSA A be eze őben u alás ö én a a, hogy é demes lehe a kele -eu ópai késő mode - ni ás jellemzőinek össze e ése a nyuga i al. Takács E zsébe (2014) a en iekben isme e e késő mode n jellemzők men én áloga o hazai i júsági ku a ásoka és elemez e azoka a szocializáció különböző ke e ei izsgál a. Vizsgála ában megállapí ja, hogy a késő mode n kihí ások a end- sze ál ás és napjaink Magya o szágának i júságánál hasonló jellemzőkkel bí nak, némi el é éssel. A ku a ások sze in jóllehe az au onómia igény jelen an, ez az igény azonban mé sékel ebb. Míg a kilenc enes é ek égén a szülők öbbsége alp aese nek, ön- állónak aka a ne elni gye meké , ez a ö ek és a ia alok közö égze izsgála ok sze in nem úl e edményes. Talán ez össze üggésben an azzal, hogy az egzisz en- ciális szo ongás szigni ikáns, iszon a biz onság a ö ek és nem e ősí i el a u- inizáció igényé . Igaz nem is eze pa ológiás üne einek kialakulásához, például adikalizálódáshoz, inkább passzi i áshoz, sod ódáshoz, e ő lenséghez. Az elbi- zony alanodás be udha ó a öbbszö ös szocializálódás ényének és kihí ásának, az ebből akadó öbbszö ös sze ep el é el és - ál ás kénysze ének. A á sadalom mind- eközben nem ud s abil é ék ende , min igazodási pon o biz osí ani. É ékekben a leg ia alabbak kö e endőnek a konze a í é ékeke allják (lé biz onság, becsü- le esség, személyes kapcsola ok) és csökken a kon o mizmus elu así ása. Iden i ás- épí ésükben iszon a ,,globális ogyasz ói kul ú ában el oglal hely” (Takács 2014: 96) ál elsődleges ényező é a család melle . A ku a ások sze in ugyanis a család iden i ás ámoga ó sze epe jelen ős, elsőso ban az on ológiai biz onságo biz osí ó há é kén , de é ék e e enciakén is. Ez nem jelen i az , hogy az indi idualizáció és ennek kö e kezményeképp az au o i ásgyengülés nem jelenik meg a családon belül is. Az au o i ásgyengülés különösen az in ézmények ona kozásában szigni ikáns, mely e az in ézmények ke ésbé a e lek í é álással eagálnak. E ő eljesebb ,,a el- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.hu 12 Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai ügyele és kon oll új, ko ábbinál o álisabb o mának kikísé le ezései e” (Takács 2014: 110) aló ö ek és4. Sik Domonkos (2015) egyéb á gyú hazai ku a ások elemzéséből a elnő lakos- ság a is ki e jesz he ő hasonló e edmény e ju o . Megállapí ja, hogy míg a késő mo- de n ko pa ológiái ele ősöd e jelennek meg, annak emancipa o ikus lehe őségei issza ogo an. Az i júságon úli ko osz ály a is jellemző az on ológiai bizony alan- ság, az iden i áskons ukció nehézségei, és hazai sajá osságkén az egyéni, alamin in ézményi e lexi i ás alig é ékelhe ő megnyil ánulása. KÉRDŐJELEK A ké dés az, hogy az előbbiekben ázol jellegze ességek alóban csak a késő mode n ko sajá osságai, agy nem ko hoz kö ö ek, hanem egyénekhez. A álasz, hogy elő- o dulási gyako iságuk sze in kö he őek a késő mode nhez. Ki állapí ja meg iszon elő o dulási gyako iságuka ? I nem csupán az a ké dés, hogy miközben célzo (és ebbe az i ányí o ság is beleé endő) ku a ások a késő mode n ko ban endelkezés- e állnak, ugyanezen ké déseke el e ő ku a ások meglé e a megelőző ko okban mennyi e bizonyí o , és a hasonló ku a ások e edményei elemzése meg ö én -e, hanem az is, hogy bá mely ilyen állí ás és ku a ás, ko ól ügge lenül mennyi e szel- lemi di a i ányza /mains eam üggő. Egybeesik-e a udós „ isz ánlá ása” a hé köz- napi cselek ő „hamis uda á al, illúziói al”? Pon osabban, elképzelhe e len-e, hogy a udós „ isz ánlá ása” a „hamis uda , illúzió”, miközben a hé köznapi cselek ő u- da á ese leg más jellemzi, agy észben ugyanazok, de más jelen őséggel. Mennyi e egy ado ko , egy szűk – igaz nagyon képze – é ege p ekoncepcióinak megnyil- ánulása, agy ellenkezőleg, ez a szűk é eg pon osan agad a és agadja meg a ko á sadalmának jellegze ességei ? Miből lehe megállapí ani, hogy az on ológiai biz onság i án i igény és ezzel ösz- sze üggésben az egzisz enciális szo ongás, az indi idualizmus, az é ékkon lik us, az au onómia igény, az in ézményekkel és ekin élyekkel (szaké elem agy s á usz- beli) szembeni bizalma lanság s b. kisebb gyako isággal (ke esebb egyénnél) és in- enzi ással jelen keze a mode n, ille e p emode n ko ban, min a posz mode n ko ban. Mennyi e megbízha óak alamely ko e e ona kozó í ásos emlékei? Valós állapo o ögzí enek agy csak annyi a megbízha óak, min bá mely ko szak cen- zú ázo agy ellen é es élemény eljelen ék elení ő szaki odalma?5 Elképzelhe e - len-e, hogy ugyanezen sajá osságok ugyanilyen gyako isággal és in enzi ással jelen 4 A anulmány ke e ei nem engedik meg az okok bemu a ásá és elemzésé , mégis szükséges megem- lí eni, ez alap e ően a demok ácia de ici el okon p obléma, amelynek okozója a endsze ál ás ó a el el időszak á sadalom- és poli ika ejlődése és a különböző nosz algiák a Ho hy-ko szak és a szocializmus i án . 5 Lehe séges, hogy a késő mode n is ugyanabba a csapdába esik, min a posz mode n? A ela i- izmusból kö e kezően nem ud mi kezdeni a ö éne iség dimenziójá al, holo sok minden e, ami állí o alálná meg a magya áza o és az okoka . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai 13 ol ak az egyén éle ében, megnyil ánulásuknak a ke e ei iszon nem ol ak ado ak az iskolázo ság, a echnikai el é elek, áé ő idő, a ha almi be endezkedés s b. okán? Más megközelí ésben: mi bizonyí ja, hogy a késő mode n ko sajá osságai a leg- öbb agy szigni ikánsan sok egyén e jellemzőek. Mi el zá ha ó ki, hogy nem csupán a ko ábban emlí e bölcsész a ini ású é elmiség üne ei, mely lehe őségeinél og a ezeke hangsúlyosan meg udja jelení eni? A ne elés A ne elés mibenlé ének megha á ozása, úgy űnik, legalább olyan kihí ás jelen , min az egye len és mindenek ölö álló é ényességgel endelkező é ék meg alálá- sa. Az össze oglaló ne eléselméle szaki odalma a de iníciók isme e ésé meg sem kísé el e, csak a lényegmeg agadás a összpon osí , és az így beazonosí o jellem- zők men én kialakí o csopo osí ásban mu a ja be a őbb i ányza oka . K on (idé- zi: Fodo 2007: 24)a mindennapi nyel ne elés e ona kozó me a o áin ke esz ül mu a ja be a ,,ne elés e ona kozó disku zus módoza ai ”. Ha ilyen me a o á so ol el és isme e : – a ne elés min gondozás, ille e ki eze és; – a ne elés min eze és; – a ne elés min ko mányzás és belső egyelmen alapuló eze és; – a ne elés min az ön ejlődés ámoga ása; – a ne elés min az alkalmazkodás kialakí ása; – a ne elés min segí ségnyúj ás az éle hez (K on 2000: 250). Cha bonnel (idézi: Fodo 2007: 24) a ne elő s á uszá al is kiegészí e me a o- áka so ol el, min : ú jelző, gondozó, mezőgazdász, szob ász, kő a agó, éső, ény- a ó, pász o , épí ő, éle e adó, el edező, gyógyí ó, édőő . Az isme e e me a o ák egy ész a ne elés mibenlé ének sok é űségé e mu a nak á, más ész a eleológiai bizony alanság a. Bá melyik i ányza o is izsgáljuk, elke ülhe e len a égső ké dés: mi ég e ne elünk (ha lehe séges a ne elés)? Amennyiben igyelmesebben izsgál- juk az egyes elméle eke , az a benyomásunk ámadha , hogy agy egyé elműnek eszik a cél , olyannak, ami nem kell explici é enni, agy szemé mes hallga ásba bu kolóznak. Ez jól illusz álja B ezinkának az elemzése (idézi: K on 2000: 265), amely a ne elés ogalmának hé éle használa á különböz e i meg, és ezek közül egyik sem bí eleológiai jelen éssel. Ez nyil án nem jelen i az , hogy az egyes de i- níciók nem a almaznak célmegha á ozás , mindegyikből kikö e kez e he ő, csak éppen az agy nem hangsúlyos, agy eszközkén is é elmezhe ő, nem pedig égső célkén . K on meg ogalmazásában ez a cél acionális és é ék acionális el ogásbeli el é éséből adódik. É ékelése sze in a ne elés kapcsán ké éle cél különí he ő el. Az egyik a pla óni legmagasabb cél, az ,,igazság” elé ése. A másik, és ennek is népes a ábo a: ,,a ne elési célok megha á ozo iselkedésmódok és el á ások no máiban, szabályaiban és a nekik ulajdoní o é ékekben jelennek meg”, (K on 2000: 252) METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.hu 20 Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai ní ése. Rela i izmus melle i é elés ez, csak o dí o módon, igaz, Go don nyíl an is állás oglal, amiko külön é ekezik a ól, hogy ,,nem csupán a mi é ékeink és meggyőződéseink igazak…” (Go don 1990: 228). Az egyén új ípusú közpon isága, ela i izmus, immanens jó-ság, önmeg alósí ás, au onómia az alapjai és ke e ei a go doni módsze nek, mely az el ogadás sza ak, és sza ak nélküli kimu a ásá al (legyen az é ő agy passzí igyelem), a közlésso- ompók kiküszöbölésé el és az én-üzene alkalmazásá al, nem u olsóso ban a e- eségmen es módsze alkalmazásá al, bizonyí o an ha ékony a késő mode n ko ne elési helyze eiben. ÉRTÉKKÖZVETÍTŐK Válasz igényel: napjaink ku ens ne elési el e a gye mek e, az egyén e igyelés mennyi e ha ékony álasz az eligazodás igénylő, ogódzó ke eső, iden i ás álság- ban lé ő egyén (gye mek) számá a? Az előzőekből kikö e kez e he ő, ez o műkö- dőképes, ahol meggyőződés az embe jó-sága, amely az embe e, min immanens é ékek ho dozójakén ekin , és amelynek ezen úl hi e az is, hogy az embe képes az ado ságai kibon akoz a ásá a. A go doni megközelí ések és a hasonló módsze ek i ha ékonyak lehe nek, iszon megké dőjelezhe ő e edményességük o , ahol ez a meggyőződés hiányzik. A ne elésnek ilyen közegben elke ülhe e lenül no maköz e í ő é kell álnia, hiszen nincs minek a kibon akozásá elősegí eni. Az ilyen no maköz e í és iszon nem a kö elezőség, hanem a álasz ha óság kon ex usában ö énhe . No mák ala i azoka az (é ékkén is meg agadha ó) alapisme e eke kell é eni, amelyek a leg- alap e őbb embe i in e akciókban segí enek eligazodni. Ennek cá olha ó alap el é- elezése: minden embe endelkezik közös, az embe e, min embe e jellemző sajá- osságokkal. É eni kell ez ala , hogy a gene ikai megha á ozo ság nemcsak egyéni, hanem ajbéli jellemzőkben is megnyil ánul. Az alap el é elezésen úli o ábbi (első) el é elezés, hogy a legszűkebb közösségében annak ál alános é ényességű no - makén is ki ejezhe ő sajá osságok, amelyek lehe , hogy e közösségeken úl is é é- nyesek, e közösségen belül iszon biz osan. A második el é elezés, hogy a legszű- kebb közösségen úl lé ezik egy olyan közösség, amely még beha á olha ó, és ez is endelkezik olyan no makén is ki ejezhe ő sajá osságokkal, amelyek lehe , hogy e közösségeken úl is é ényesek, e közösségen belül iszon biz osan. És így o ább. Ké dés, hogy a kihí ások a ado ezen álasz mennyi e é ényes olyan közegben, amely elu así ja a külső no mák ál alános é ényességé . Elméle i megközelí ésben semennyi e. Gyako la ban iszon lehe némi alkalmazha ósága. A megél és nem a gondol lé ezésben ( agyis a hé köznapokban) a ne elés in e - pe szonális iszonyokban nyil ánul meg, nem pedig alamely ö énelmi agy á sa- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai 21 dalmi ko el on kihí ásai ona kozásában. Konk é személyek közö mani esz áló- dó eláció. Min ilyen, nem ud nem é ék és no maköz e í ő lenni21. Szülő és gye mek iszonyában szemlél e e: a szülő első ne elési ak usa a gye - mek eleszüle e ado ságai a eagál. A mi e és hogyan má ekko is é elmeze , ezé a ejlődés so án má nem csak a eleszüle e , hanem a ,, áagga o ”, ,,bele- gyú ” és ezek ha ásából előáll ado ságoka is számí ásba kell ennie. A gye mek- kel aló kapcsola ehá még csecsemőko ban sem ,, isz a”, még a gondozási e é- kenységek is alamilyen é elmezési sémák ól, agy no mák ól megha á ozo ak. A ne elési szükségle ek megjelenésé el ez a olyama komplexebbé álik, uda os és uda alan, ál ozó és kons ansnak él é ékek, ille e no mák é ényesí ésében és é ényesülésében. Az önmeg alósí ásban hí ő ne elő ezeknek a no máknak a u- da osí ásá a és leépí ésé e ö ekszik a gye mek immanens é ékeinek a kibon ako- zása é dekében. Az é ékek álasz ha óságában hí ő ne elő ugyanígy uda osí ás a ö ekszik, de ő má az ado agy lehe séges helyze ek e aló elkészí és é dekében. A NEVELÉS EGYSZERŰSÉGE Egyik sem hagyha ja igyelmen kí ül a cél , amely nem az é ékek kibon akoz a ása, ille e köz e í ése, hanem a úlélés elősegí ése. Ebben a ke e ben a ne elés ,,egysze- ű“ e ékenység. Ké ényező isme e e és azok illesz ése szükséges. Az egyik ényező az egyén, a második ennek elő o dulási helyze ei. A ne elés bonyolul sága a) egy- ész az illesz és i ányának a elcse éléséből és kö e keze lenségéből adódik, b) más ész a úlélés minőségi elemeinek a ány alan on osságából. Ad a): A ne elés- ben a ne el képességei a kiindulópon . A úlélés alószínűségé a domináns képes- ségek22 maximalizálása, alkalmazási echnikáinak ökéle esí ése és ado ese ben szublimálása jelen i. A szi uáció domináns jellemzőihez aló igazí ás, azon elő el e- és alósága ese én e edményes, hogy minden egyén azonos képességekkel, és azok azonos ejlesz he őségének lehe őségé el endelkezik. Az illesz ési i ányok e ed- mény elenség kö e kezményeképp ö énő ál oga ása, a szi ua í ne eléshez ké- pes is megnö eli a lehe séges módsze ek számá . Ad b): A úlélés és a minőségi úl- élés égső célkén ö énő elcse élése, a minőségi elemek megha á oza lansága és sokasága okán ha a komplexi ás okozódásá a. Így an ez azonban abban a pa adig- mában is, ahol e minőségi elemek nem célkén , hanem a ha ékonyság eszközeikén megjelení e ek. 21 Szükséges megjegyezni, hogy az alap e ő embe i in e akciókon úl (bá mik is legyenek azok) a úléléshez (me ez a ne elés égső célja) az egyénnek olyan p ak ikus isme e ek e is szüksége an, ame- lyek a izikai lé enn a ás eszik lehe ő é. A á sadalmi-gazdasági közeg ől üggően ez bá mi lehe a a ágás ól a p og amozásig. Te mésze sze űen ez má inkább az ok a ás e üle e, de amennyiben az ok- a ásnak annak ne elési módsze eke szükségessé e ő mozzana ai, egyébkén is amennyiben az ok a ás a ne elés észe, úgy nem á gyidegen ezek jelen őségé e is elhí ni a igyelme . 22 Mondha ni e ősségek, de ez má é elmeze ka egó ia. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.hu 22 Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai Ha kö e keze esek agyunk, elke ülhe e len a késő mode n ko sajá osságakén megha á ozo ela i izmus alkalmazása e ej ege ésekben is. Bá mi éle é ék, no - ma ál alános é ényességének megké dőjelezése, ennek a megké dőjelezésnek az ál alános é ényességé is megké dőjelezi. És ez is megké dőjelezhe ő, és a ég e- lenségig lehe oly a ni. Kö e kezésképp a késő mode n ko kihí ásai a ado ála- szok a is é ényes lehe az a isz o elészi e ényesség, a középú alkalmazása (A isz- o elész 1997). A számonké és megelőzendő, udniillik az előző ej ege ések csak ke és gyako la i, p ak ikus álasz 23 adnak a elso ol kihí ások a, szin én A isz o e- lész e lehe hi a kozni. Az ő é elmezésében a cselek és e ona kozó elméle eknek ke ülniük kell a ,,szaba os ki ej és ” (A isz o elész 1997: 42). A cselek és ona ko- zásában a ózkodni kell a me e no mák ól, különösen egyedi ese ekben (lá uk, hogy a ne elés mindig az) amiko , ,,mindig magának a cselek ő személynek kell – az ado ese igyelembe é elé el – isz ába jönnie a elada al” (A isz o elész 1997: 42). Ne elési e ékenységben pedig az egyén é ényes kiindulási és igazodási pon nak ekin eni csak akko ,,amiko , ami mia , akikkel szemben, ami célból, s ahogyan kell” (A isz o elész 1997: 52); au onómiá elő é be helyezni csak akko ,,amiko , ami, mi- a , akikkel szemben, ami célból, s ahogyan kell”. Ugyanez lehe mé adó az önmeg- alósí ás a, a személyiség önálló kibon akoz a ásá a, acionális álasz ás a, no mák köz e í ésé e, me ,,ez jelen i a középe és a legjobba ” (A isz o elész 1997: 52). Összegzés Össze oglaláskén megállapí ha ó, hogy a késő mode n ko gye mekne elési kihí- ásainak beazonosí ása öbb ké dés e el, min amennyi meg álaszol. Jóllehe , a késő mode n ko kihí áskén é elmezhe ő jellegze ességei jól beazonosí ha óak, ké déses lehe késő mode n ko i speci ikusságuk, de ál alánosságuk is. A ne elés mibenlé é e ona kozó elemzés so án alószínűsí he ő é ál , hogy a p og esszí pedagógia az egyén középpon ba helyezésé el ha ékony álasz adha a elso ol kihí ások a, akko is, ha el e he ő: alán éppen az alapjá képező ideoló- giák az e edői az én új aj a megközelí ésének, a ele ősödö au onómia és önmeg- alósí ás igénynek, a eljesí ménykénysze nek, az on ológiai szo ongásnak, az iden- i ás álságnak. A kihí ások közül, a sokak ál al személyiség o máláskén de iniál ne elés okán az iden i ás p oblema iká p óbál uk bemu a ni Ca l R. Roge s sel és Pa aki Fe enc iden i ás elméle én ke esz ül. Ez a kísé le az egyé elmű el é ések melle meglepő hasonlóságok beazonosí ásához eze e . Mindké elméle ben azonos a külső ha á- soknak sel  e,ille e iden i ás a gyako ol e ő eljes ha ása, e edményükben iszon el é őek: a sel o málásában a sel - ől elkülöní he ő személyiség kibon akozásá , az iden i ás ona kozásában iszon annak kialakulásá segí ik elő. Az egyéb ki- 23 A anulmány célja és ke e e nem is enged ilyen ,, anácsadás ”, e e ado a köny á nyi mennyiség- ben ellelhe ő szak- és népsze űsí ő i odalom. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai 23 hí ások a adha ó álaszok e mésze ének el é képezése so án az az állás oglalás kö onalazódo , hogy míg immanens é ékeke ho dozó embe ben aló hi ese én a személyiség no maköz e í és nélküli kibon akozása elképzelhe ő, ilyen meggyőző- dés nélkül az é ék, ille e no maköz e í és elengedhe e len. Ez az állí ás é ényes a megél (nem gondola i) lé ezés e is, annak hangsúlyozásá al, hogy a égső cél- kén megha á ozo úlélés a ne elés iszonyí ási pon ja. Ebben a ke e ben a ne elés ,,egysze ű“ e ékenység. Csak ké ényező, az egyén, alamin elő o dulási helyze- einek isme e e és azok illesz ése szükséges, az a isz o elészi e ény, min középú el ének be a ásá al. I odalom A isz o elész (1997): Nikhomakoszi e ika. Eu ópa Kiadó, Budapes Fodo , László (2007): Ne eléselméle . Ábel Kiadó, Kolozs á Go don, T. (1990): P.E.T. A szülői e edményesség anulása. Gondola , Budapes Go don, T. (2016): The o igins o he Go don Model. h p://www.go don aining.com/ homas-go don/o igins-o - he-go don-model/ (U olsó le öl és: 2016.10.08.) Ho á h, A ila(1997): Elméle ek a ne elés ől. OKKER Ok a ási I oda, Budapes Keményné, d . Pál y Ka alin (2012): Személyiségpszichológia. L’Ha ma an, Buda- pes K on, F. W. (2000): Pedagógia. Osi is Kiadó, Budapes Lasch, C. (1996): Az önimáda á sadalma. Eu ópa Kiadó, Budapes McLeod, S. (2014): Ca l Roge s. h p://www.simplypsychology.o g/ca l- oge s.h ml (U olsó le öl és: 2016. 10.08.) Messe , S anley B. – Wa en, Se h (1990): Pe sonali y Change and Psycho e apy. In: Law ence R. Pe in (ed.): Handbook o pe sonali y: Theo y and esea ch. The Guil o d P ess, New Yo k Nagy, Józse (2002): XXI. század és ne elés. Osi is Kiadó, Budapes Pálhegyi, Fe enc (1999): Személyiség-lélek ani kalauz. Nemze i Tanköny kiadó, Bu- dapes Pász o , János (2000): A posz mode n állapo . Re o má us Szemle, 93(4–5): 259. Pa aki, Fe enc (1982): Az én és a á sadalmi azonosság uda . Kossu h Kiadó, Buda- pes Pa aki, Fe enc (1987): Iden i ás, személyiség, á sadalom. Az iden i áselméle i a- o ké dései. Akadémiai Kiadó, Budapes Pa aki, Fe enc (2008): Az „el űn én” nyomában. Magya Pszichológiai Szemle, 63(3): 409–470. Poppe , K. R. (1997): A udományos ku a ás logikája. Eu ópa Kiadó, Budapes METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/1 www. me sze ek.unideb.hu 24 Bogács E nő: A gye mekne elés késő mode n kihí ásai Rényi, Ágnes – Sik, Domonkos – Takács, E zsébe (2014): Elemzési szempon ok a késő mode n á sadalmak ko diagnózisához. Szociológiai Szemle, 24(3): 18–60. Roge s, C. R. (2003): Valaki é álni: A személyiség szüle ése. Edge 2000, Budapes Sik, Domonkos (2013): Giddens á sadalomelméle e. h p://www.academia.edu/ 12164322/Giddens_ á sadalomelméle e (U olsó le öl és: 2016.10.08.) Sik, Domonkos (2015): Klasszikus és késő mode ni ás a endsze ál ás u áni Ma- gya o szágon. Szocio.hu 1: 246–276. h p://socio.hu/uploads/ iles/2015_1/sik. pd (U olsó le öl és: 2016.10.08.) Smi h, Edwa d E. – Nolen-Hoeksema, Susan – F ed ickson, Ba ba a L. – Lo us, Geo - ey R. (2005): Pszichológia. A kinson & Hilga d, Osi is Kiadó, Budapes Szomba helyi Szil ia (2014): Posz mode n á sadalmi kihí ások és éle s a égiák. In: Jó szülő-e az állam. Rubeus Egyesüle , Budapes Takács, E zsébe (2014): A későmode ni ás ancia koncepciói a hazai i júság-, ok- a ás, családszociológiai ku a ások ük ében. Me sze ek, 3: 73–123. h p://me - sze ek.unideb.hu/ iles/201403_06_ akacs_e zsebe .pd (U olsó le öl és: 2010. 10.08.) Tillmann, J. A. (2004): Le elek enge e. A agy a á la á ol a ál ása. Kolónia, Ko- lozs á