A 'dicsőség' szó és szinonimáinak megjelenése a Lukács evangélium mordvin nyelvű fordításaiban

DEBRECENI EGYETEM FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 14. FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK DEBRECEN, 2007 23 A ’dicsőség’ szó és szinonimáinak megjelenése a Lukács evangélium mordvin nyelvű fordításaiban FÁBIÁN Orsolya A ’dicsőítés’ fogalma igen összetett az egyházi használatban. Jelentését nem lehet egyetlen szóval megadni, inkább különböző értelmű szavak közös jelentésárnyalataként írhatjuk le. Jelentésmezejébe beletartoznak olyan szavak is, mint pl. dicsér, dicsőít, magasztal, áld. Dicséret: „A dicséret olyan emberi – rendszerint szóbeli – megnyilvánulás, mely egy másik személy vagy közösség nagyra értékelt magatartására válaszol elismerőleg vagy hálásan.” (KBL) A ’dicséret’ az Ószövetségben a héb. hillél ’dicsérni, dicsőíteni’ igéből ered. Ennek első jelentése ’csillogni’. A Septuagintában ennek az aineo felel meg, amely több jelentésű: (1) ’mondani, ajánlani’; (2) ’dicsekedve említeni’, (3) ’dicsérni, magasztalni’. A szó újszövetségi használata eltér a világitól, s nem egy teljesítmény, hanem „az egész személyiség elismerésére használták”. Ezért összekapcsolódik a ’tiszteletadás’ jelentésével is. Emellett külön műfaj az Istennek szóló dicséretmondás imádság vagy ének formájában. A dicséret többször fordul elő az ainon didonai ’dicséretet adni’ kifejezésben, ekkor a hálaadás fogalmához áll legközelebb, jelentésárnyalata annyi, mint ’köszönetet mondani’. Dicsőség: „Az Ószövetségben a héb. kábód főnév fejezi ki a dicsőséget. Jellemző, hogy az alapjául szolgáló ige: k-b-d ’nehéznek, súlyosnak, tekintélyesnek, befolyásosnak, terhesnek lenni’. E szerint a képzet szerint minél súlyosabb valami vagy valaki, annál nagyobb a belőle kiáradó hatás, a dicsőség. Maga a dicsőség főnév sem csupán elvont, hanem azt is jelenti: ’tömeg’ általában: ’benyomást keltő, tiszteletet ébresztő jelenség’, pl. ’fénysugár, dicsfény’. Lehet az értelme: ’fényes, tündöklő gazdagság’” (KBL). A görögre fordított Bibliában ennek megfelelője a doksza, melynek alapjelentése ’vélekedni, vélni’. Ez a jelentése bibliai használatban megszűnik, ehelyett Istennek adott tiszteletet fejez ki. Az Úsz-ben pedig fontosabbá vált a szó második FÁBIÁN ORSOLYA 24 értelme a ’dicsőség, tisztelet, ragyogás, pompa’, amely előfordulhat akkor is, ha nem Istenre vonatkozik pl. Salamon pompája (Lk. 12.27) vagy Mózes és Illés megjelenése (Lk 9.31). Ha Istenre vonatkozik, mindig együtt jár valamilyen fényvagy egyéb jelenségekkel is. A doksza mellett a görögben a megalüno ’naggyá tenni’ ige is szerepel átvitt ’magasztalni, dicsőíteni’ jelentésben (KBL). A Lukács evangélium fordításainak vizsgálata Dolgozatomban öt mordvin evangéliumfordítást vizsgálok (erza: 1821, 1889, 1996; moksa 1891, 1997) abból a szempontból, hogyan jelenik meg a szövegekben a ’dicséret, dicsőség’ fogalom. A szövegek mindkét nyelvjárásban és különböző időből származnak, ezért lehetőség van ezek nemcsak szinkrón, hanem diakrón összehasonlítására is. A kutatás célja, hogy megállapítsa, hogyan jelenítik meg ezt az összetett fogalmat a különböző korokból származó evangéliumok. A vizsgálat fontos része, hogy rámutasson a bibliai terminológia változására, saját nyelvivé válására. Tehát amennyiben a szövegben nem az orosz terminus átvétele található, akkor milyen más szó, s az milyen módon jött létre. A dolgozat második vizsgálati tárgya, hogy bizonyos nyelvi fordulatok, fordítási minták segítségével felkutassa, milyen kiinduló nyelvi szöveget használhattak a fordítók. Feltételezésem az, hogy a 19. századi fordítások az azonos időben készülő orosz fordításra támaszkodva készültek. Ezért a vizsgálat kiinduló nyelve az orosz. Egy korábbi kutatásomban világossá vált, hogy a modern mordvin fordítások vizsgálatánál a finn evangéliumok szövegét is figyelembe kell venni, ezért az újabb mordvin szövegek elemzésénél a finn fordítást is bevontam a kutatásba. XIX. századi mordvin fordítások or. слава ’dicséret, dicsőség, hírnév’ mdE 1821 cлава 1889 cлава, шнамо, покшъ чи, сюпавъ чи mdM 1891 слава, шнама, оцьу ши, козя ши, шкайть валдэцъ Az orosz evangéliumfordításban ’dicsőség’ jelentésben a cлава szó szerepel. Ebben a formában összesen huszonkilencszer fordul elő a Lukács evangéliumában, ebből tizenöt helyen névszóként, tizennégyszer pedig ige formában. A cлава szóról azt tudjuk, hogy jelentése ’Ruhm, Ehre, Lob, Gerücht’ és a слово ’szó’, слыть ’vmilyen hírben áll’ szavakból képzéssel született A ’DICSŐSÉG’ SZÓ A MORDVIN NYELVŰ EVANGÉLIUMFORDÍTÁSOKBAN 25 (Vasmer 656). Tehát jelentésmezeje olyan fogalmakra terjed ki, mint a hírnév, dicsőítés, dicséret. Ha a legkorábbi, az 1821-ből való erza evangéliumfordítást vizsgáljuk, látjuk, hogy minden olyan helyen, ahol az oroszban a cлава ’dicsőség’ fordul elő, az erza szöveg is az oroszból átvett cлава alakot használja variánsok nélkül, következetesen. Ha az időben egymáshoz közelebb álló 19. század végi erza és moksa fordítást megnézzük, láthatjuk, hogy ezekben az or. cлава fordítása már változatosabb képet mutat. Az 1889-es erza fordításban négy, míg az 1891-es moksában öt fordítási variánst találunk. Az erza fordítás még használja az oroszból átvett terminust, amely ötször fordul elő a szövegben (Lk 2.9, 2.32, 4.6, 21.27, 24.26), de már szinonimaként megjelennek egyéb kifejezési lehetőségek is. A fordításban ötször (Lk 2.14, 7.29, 17.18, 18.43, 19.38) a шнамо ’dicséret, dicsőítés, magasztalás’ szót találjuk, amely ebben a fordításban a cлава terminus egyenrangú szinonimájaként él. Emellett párhuzamosan megjelenik a покшъ чи szó szerint ’nagy nap, ünnep’ szókapcsolatis ugyanúgy öt helyen (Lk 9.26, 9.31, 9.32), melynek érdekessége, hogy egybeírva покшчи ’nagyság, terjedelem, kiterjedés’ jelentésű, de egyházi használatban ’húsvét’-ot is jelent. Negyedik szóvariánsként megtaláljuk egyszer (Lk 12.27) a сюпавъ чи ’gazdagság, bőség, jómód’ szókapcsolatot is, amely a mai szótárakban szintén összetett szóként van meg ebben a jelentésben. Azt gondolom, hogy ez helyesírási kérdés, ahol a mai írásmód a чи eredetileg ’nap’ jelentésű önálló szó képzővé válását jelöli (vö. Maticsák 200x: xxxx). A moksa fordítás is az erzához hasonló képet mutat. Még előfordul három helyen (Lk 2.32, 4.6, 24.26) az or. eredetű слава, amely mellett hatszor (Lk 2.14, 7.29, 17.18, 18.43, 19.38, 21.27) megtalájuk a шнама ’dicséret, dicsőítés’ szót is. Ugyanazokon a szöveghelyeken, ahol az erza a покшъ чи szókapcsolatot használja, a moksában is оцьу ши ’nagy nap, jelentős nap' szókapcsolatot találjuk (Lk 9.26, 9.31, 9.32). Az egyszer (Lk 12.27) előforduló козя ши szókapcsolat szó szerinti jelentése a moksában is ’gazdag nap’, azonban úgy vélem, hogy a különírás itt szintén csak helyesírási kérdés, és a ши szót ez esetben is ’-ság/-ség’ képzőként értelmezhetjük, így a szókapcsolat jelentése ’gazdagság’. A moksában a Lk 2.9 szöveghelyen a шкайть валдэцъ ’Isten fénye’ szókapcsolatot találjuk. Ennek a magyarázata lehet, hogy az orosz szövegben is a ’fényes’/’fénylik’ jelentésű szó szerepel: слава Господня осияла их ’Isten dicsősége ragyogott nekik’, amely jelentés a moksa fordításba is átkerült. FÁBIÁN ORSOLYA 26 A 19. század végi mordvin fordításokban tehát több változatot találunk az orosz cлава ’dicsőség’ jelentésének visszaadására. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon mi indokolja e szinonimák mindkét fordításban való megjelenését akkor, ha a fordítók csak az orosz szövegre támaszkodtak, ahol ez a fogalom egységesen, és minden szöveghelyen csak egy szóváltozatban jelentkezik. Ezért, véleményem szerint, felmerül az a lehetőség, hogy a korabeli fordítók a görög szöveget is figyelembe vették. Ezt a feltételezést támaszthatja alá az is, hogy a Lk 12.27 szöveghelyen mindkét fordításban a ’gazdagság’ jelentésű szókapcsolatokat találjuk. Ez a „pompa” Salamonra vonatkozik: Посмотрите на лилии, как они растут: не трудятся, не прядут; но говорю вам, что и Соломон во всей славе своей не одевался так, как всякая из них. ’Vegyetek példát a liliomokról, hogyan nőnek: se nem fonnak, se nem szőnek. Mégis, mondom nektek, hogy Salamon dicsősége teljében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek közül.’ (SZIT.) A görög fordításban ezen a helyen a  vagyis doksza szó áll, amely újszövetségi használatára az jellemző, hogy a szó második jelentését ’dicsőség, tisztelet, ragyogás, pompa’ használja. Ebben az esetben valószínűleg Salamon gazdagságára utal. A másik újdonság az 1821-es fordításhoz képest a покшъ чи / оцьу ши ’nagyság’ szókapcsolatok megjelenése, amelyek a Lukács evangéliumában Jézus személyéhez, az ő megdicsőüléséhez kapcsolódnak. A шнамо/шнама szavakról pedig azt jegyezhetjük meg, hogy mindig Istent dicsérő szövegrészekben szerepelnek. or. (воз)дать славу ’dicsőít’ mdE 1821 максть славань, пазнень славань, пазнень шнамо 1889 шнамс, славастъ максинь mdM 1891 шнамс, максанъ славаснэнъ-га Az orosz szövegben négy helyen találjuk meg a ’dicsőséget ad’ szókapcsolatot (Lk 4.6, 7.29, 17.18, 18.43). Az 1821-es erza fordításban kétszer fordul elő az oroszból átvett alakot tartalmazó максть славань ’dicsőséget ad’ (Lk 4.6, 7.29) szókapcsolat, mindkettő Jézussal kapcsolatban. Egyszer az ördög általi megkísértésekor, másodszor pedig a nép megkeresztelkedésével ad dicsőséget Jézusnak. A bibliában gyakran előfordul, hogy a ’dicsőítés’ szó összekapcsolódik a vinni vagy az adni igékkel.(KBL) E két előfordulás mellett egyszer пазнень славань, egyszer pedig az erza alakot tartalmazó пазнень шнамо az ’úr dicsősé- A ’DICSŐSÉG’ SZÓ A MORDVIN NYELVŰ EVANGÉLIUMFORDÍTÁSOKBAN 27 ge’ szókapcsolatot találjuk. Mindkettő akkor fordul elő, mikor a beteg emberek meggyógyulásuk alkalmával Istent dicsőítik, ~ hálát adnak Istennek. A 19. század végi fordításokban háromszor saját szó, a шнамс ’dicsér, dicsőít, magasztal’ ige szerepel, egy helyen pedig (Lk 4.6), Jézus megkísértésekor a ’dicsőséget ad’ MdE. славастъ максинь, MdM. максанъ славаснэнъ szókapcsolat áll mindkét evangéliumfordításban. Tehát az orosz szókapcsolatok fordítása itt is vegyes képet mutat, de jól látszik az oroszból átvett és a saját mordvin szó párhuzamos használata. or. славный ’dicső’ mdE 1821 шнамонь 1889 паро mdM 1891 цебярь A Lukács evangéliumfordításban egyszer szerepel melléknév (Lk 13.17), ami Jézus tetteire utal. Az 1821-es erza fordításban a шнамонь тявензe ’dicső tettei’ jelzős szerkezetet találjuk, amely a шнамо ’dicsérés, dicsőítés, magasztalás’ szó genitivuszi alakját tartalmazza. A 19. század végi mordvin fordításban mindkét változatban a ’jó’ jelző áll a jelzett szó előtt: MdE: паро тев ’jó tett’, MdM: цебярь тев ’jó tett’. Tehát egyik korai fordítás sem használ oroszból átvett terminust. or. славить ’dicsőít’ mdE 1821 славамс, шнамс 1889 шнамс mdM 1891 шнамс A ’dicsőíteni, dicsérni’ igék orosz megfelelői tizennégyszer fordulnak elő a Lukács evangéliumában. A korábbi erza evangéliumfordításban hétszer fordul elő az oroszból átvett ige славамс (Lk 2.20, 4.15, 5.25, 5.26, 7.16, 10.21, 23.47), hétszer pedig a saját erza szó шнамс (Lk 2.13, 2.38, 13.13, 17.15, 18.43, 19.37, 24.53) kontextustól függetlenül. Ebből jól látszik, hogy már a legelső fordítások idején az oroszból átvett és a saját nyelvi szó jelentése egymás szinonimájaként is használatos volt egyházi értelemben. A két későbbi fordítás viszont már csak a mordvin шнамс igét használja a ’dicsér, dicsőít’ jelentés visszaadására. Paasonen szótárában E kšnams / M šnams szótári szóalakban találjuk. Jelentései: 1. хвалить ’dicsér, dicsőít, magasztal’, восхвалять rég.’dicsőít, magasztal’; 2. хулить ’becsmérel, gyaláz, ócsárol’; 3. хвалиться, хвастаться ’dicsekszik, kérkedik, henceg’. FÁBIÁN ORSOLYA 28 A szótárban megtalálható a névszói változat is kšnamo ~ šnamo ~ šnama alakváltozatokban. Elsődleges jelentése знаменитый ’híres’, восхвалённый ’dicsőített’, illetve főnévként похвала ’dicséret’; почёт ’tisztelet, megbecsülés’ (MdWb 909). XX. század végi mordvin fordítások A ’dicsőség’ szó fordításait két modern evangéliumban vizsgáltam, az 1996-ban megjelent erza és az 1997-ben megjelent moksa fordításban. 2006ban kiadták az erza nyelvű Újszövetség javított változatát. Célom, hogy a későbbiekben a jelen kutatásomban való adatokat ezzel az újabb fordítással is összevessem. or. слава ’dicsőség’; воздать славу ’dicsőít’ mdE 1996 шнамо, иневалдо, иневалдонь сияждома, азорксчи/уцяска, сюпавчинь сияждома mdM 1997 шнамa, иневалдa, кайги лем, козяшиснон мархта, козяшинц вандолфса Mind az erza mind a moksa fordításban öt szinonim kifejezést találunk a ’dicsőség’ kifejezésére. Az erza fordításban háromszor szerepel шнамо (Lk 2.14, 17.18, 19.38) Istent dicsőítő szövegrészekben. Ötször fordul elő az иневалдо összetett szó (Lk 2.9, 2.32, 9.26, 21.27, 24.26), amely ebben a formában nem található meg az újabb szótárakban sem. Az ине’nagy’és a валдо ’fény, világosság’ szavak összetételéből született, bibliai jelentésében a ’dicsőség’ szinonimái közé tartozik. Emellett háromszor (Lk 9.26, 9.31, 9.32) szerepel szókapcsolat tagjaként is az иневалдонь сияждома kifejezésben, ahol a сияждомc ’ezüstösen csillog, ezüstként tündöklik/fénylik/ragyog’ jelentésű. A szókapcsolat jelentését úgy lehetne megadni, mint ’nagy fény ezüstös ragyogása’. A kifejezés olyan szöveghelyeken szerepel, mikor Jézusnak megjelenik Mózes és Illés próféta, s ezt a látomást fények is kísérik. A ’gazdagság’ ’nagyság’ szinonimájaként a Lk 12.27 (lásd fentebb is) szöveghelyen Salamonra vonatkoztatva a сюпавчинь сияждома szókapcsolatot találjuk, amely a сюпавчи ’gazdagság, bőség, jómód’ képzett szó és a korábban is látott сияждома ’ezüstös ragyogás’ szavak összetételéből alakul. A fordításban egy helyen (Lk 4.6 „Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom…” SZIT; MdE Мон макссынь тонеть весе сынст уцяскаст ды сынст лангсо азорксчинть) nem találunk a ’dicsőség’ jelentésével teljesen A ’DICSŐSÉG’ SZÓ A MORDVIN NYELVŰ EVANGÉLIUMFORDÍTÁSOKBAN 29 szinonim szóalakokat. Az egyik variáns az азорксчи képzett szó, amely szótár szerinti jelentése ’gazda volta vminek’. A másik szó, amely ugyanebben a szövegrészben fordul elő az уцяска ’boldogság, szerencse, sors’ (Мон макссынь тонеть весе сынст уцяскаст ’egész boldogságukat neked adom’). Véleményem szerint, ez utóbbi felel meg inkább a ’dicsőség’ fordításának. A moksa szövegben a шнама szintén háromszor fordul elő (Lk 2.14, 17.18, 19.38), emellett hét helyen (Lk 2.9, 9.26, 9.31, 9.32, 21.27, 24.26) az иневалдa szóösszetétel áll. Az erzához hasonlóan az összetétel két tagja az ине ’nagy’ és a валдa ’fény; fényes, fénylő, világos’ jelentésű szó, amelynek bibliai értelme a ’dicsőség’ jelentésmezejébe tartozik. A moksa szövegben is a ’dicsőség’ szinonimáitól eltérő fordítási változatot találunk a fent már többször is említett szöveghelyeken. Az ördög (Lk 4.6) felkínálja Jézusnak a földet egész ’gazdagságával’ козяшиснон мархта, amelynek alapja a козяши ’gazdagság’ jelentésű képzett szó. Ugyanezt a szót találjuk a Salamon dicsőségére (nagyságára) utaló szövegrészletben azzal a különbséggel, hogy itt (Lk 12.27) a козяши ’gazdagság’ jelentésű szó összekapcsolódik a ’fény, csillogás’ jelentésű вандолф szóval: козяшинц вандолфса, amelynek együttes jelentése ’gazdagságának fényében’ (esetleg ’teljes pompájában’) lehet. A Lk 2.32 szöveghelyen, ahol Izrael népének dicsőségéről van szó, a moksa fordításban a кайги лем ’hangos~zengő~hangzó név’ szókapcsolat áll, amely véleményem szerint utalhat az orosz слава vagy akár a görög doksza ’hírnév’ jelentésére. A Lk 7.29 helyen az oroszban a воздали славу ’dicsőséget adtak’ szókapcsolat szerepel. Az új mordvin fordítások egyike sem tartalmaz a dicsőségre utaló szót. Mindkettőben az igazság szinonimáját találjuk. Az erzában az алкукс/алкуксoнь ’igazi, valódi, valóságos’, a moksában pedig виде ’egyenes, becsületes, igazságos’ szó áll. A szövegben Jézus Keresztelő Jánosról beszél, az ott lévők pedig „igazat adtak Istennek, és fölvették János keresztségét” (SZIT). Ennek ismeretében nem furcsa az erza ловизь алкуксокс és a moksa лувозь видекс ’igaznak vélte’ fordítás sem. Azt gondolhatjuk, hogy ebben az esetben az orosz szöveg egy konzervatívabb fordítói álláspontot képvisel, míg a magyar, a mordvin és a finn is (oli oikea ’igaz volt’) egy dinamikusabb fordítási módszert tükröz. Korábbi kutatásaim alapján feltételeztem, hogy az újabb mordvin evangéliumok fordításakor a finn nyelvű evangélium szövegét is figyelembe vették a fordítók (Fábián 2004). Ezért mostani dolgozatomban is figyelembe vettem a ’dicsőség’ szó finn fordítási variánsait, s megnéztem, hogy ezeknek milyen FÁBIÁN ORSOLYA 30 mordvin szó felel meg. A finn fordítás érdekessége, hogy a ’dicsőség’ fogalom megadására három eltérő szóalakot találunk, ezek a kirkkaus ’fényesség’, kunnia ’tisztelet’ és a loisto ’fény, csillogás, pompa’. A finn szövegben hétszer (Lk 2.9, 2.32, 9.26, 9.31, 9.32, 21.27, 24.26) fordul elő a kirkkaus ’fényesség’ főnév. Ezeken a szöveghelyeken az erzában mindig az иневалдо ’nagy fény’szóösszetétel vagy az иневалдонь сияждома ’nagy fény ezüstös ragyogása’ szókapcsolat áll. A moksában szintén az иневалдa ’nagy fény’ összetett szót találjuk ezekben az idézetekben, egy helyen pedig кайги лем ’hírnév’ jelentésű szó áll. A kunnia ’tisztelet’ jelentésű finn szó háromszor (Lk 2.14, 9.26,19.38) fordul elő a szövegben. Ennek megfelelői az erzában és a moksában is kétszer a шнамо/шнамa ’dicséret, magasztalás’ egyszer pedig az erzában иневалдонь сияждома a moksában pedig иневалдa. A harmadik finn szinonima a loisto ’fény, csillogás, pompa’ két, már fentebb is ismertetett szöveghelyen (Lk 4.6, 12.17) fordul elő: Jézus az ördög általi megkísértésekor és Salamon dicsőségéről szólva. Mint ahogy korábban is láttuk, ezekben a szövegrészletekben nem a dicsőségről, hanem a világ és Salamon gazdagságáról van szó. Ezért lehet az, hogy minden fordítás a dicsőség szinonimáját, ugyanakkor eltérő szóalakot választ e tartalmak fordítására. Az erzában az уцяска ’boldogság, szerencse, sors’ és a сюпавчинь сияждома ’gazdag ragyogása’ kifejezéseket, a moksában pedig a ’gazdagság’ jelentésű szót is tartalmazó козяши ~ козяшинц вандолфса szókapcsolatot találjuk. E vizsgálat alapján ismét megállapíthatjuk, hogy a finn fordítás biztosan szerepet játszott a modern mordvin evangéliumok fordításában. or. славный ’dicső’ mdE 1996 тамашань тев mdM 1997 оцю тев A modern szövegekben is előfordul a ’dicső’ melléknév (Lk 13.17), azonban a 19. századi fordításokhoz hasonlóan, itt is Jézus tetteinek csodás voltát hangsúlyozzák. Ennek megfelelően az erzában a тамашань ’csodálatos, megmagyarázhatatlan’, a moksában pedig egyszerűen az оцю ’nagy, fontos, jelentős’ melléknév szerepel. or. славить ’dicsőít’ mdE 1996 шнамс, инелгавтомс, ёвтамс сюкпря mdM 1997 шнамс A ’DICSŐSÉG’ SZÓ A MORDVIN NYELVŰ EVANGÉLIUMFORDÍTÁSOKBAN 31 Az 1996-os erza evangéliumfordítás három változatot használ ’dicsőít’ jelentésben. A szövegben kilencszer fordul elő (Lk 4.15, 5.25, 5.26, 7.16, 13.13, 17.15, 18.43, 19.37, 24.53) a már korábban is látott шнамс ’dicsér, dicsőít, magasztal’ ige. Emellett kétszer (Lk 2.38, 10.21) a ёвтамс сюкпря ’köszönetet mond’ kifejezés is megtalálható. A fordítás során újítás az инелгавтомс ige háromszori ismétlése (2.13, 2.20, 23.47), amely ebben a formában nem található meg egyik szótárban sem, s az ине ’nagy’ szó továbbképzett származéka, jelentése esetleg görög mintára a megalüno alapján ’naggyá tenni, dicsőíteni, magasztalni’. A különböző szinonimák használata nem függ attól, milyen szövegösszefüggésben jelennek meg. A moksa fordítás minden olyan helyen, ahol az orosz szövegben ige fordul elő a шнамс igét használja. A XIX. századi és a modern evangéliumfordítások összehasonlítása A korai fordításokból látszik (akár a névszókat, akár az igei változatot vizsgáljuk), hogy már abban az időben sem volt kizárólagos az orosz terminus átvétele, hiszen amellett párhuzamosan él a шнамо/шнамa ’dicsőít, magasztal’ mordvin szó is. A 19. század végi fordítások pedig több új szinonima bevezetésére is tesznek kísérletet: покшъ чи/оцьу ши ’nagy nap’, сюпавъ чи/ козя ши ’gazdagság’. Ezek az újítások nem kerülnek be a modern szövegekbe. Az új fordításokban megmarad azonban a már a 19. században is használt шнамc/шнамо/ шнамa ’dicsőít’, ugyanakkor több bibliai használatú új szó bevezetésére is van példa: инелгавтомс ’dicsőít’, иневалдо ~ иневалдонь сияждома/иневалдa ’dicsőség’, сюпавчинь сияждома/козяшинц вандолфса ’dicsőség, gazdagság’, кайги лем ’hírnév’. Szóalkotási módok az evangéliumfordításokban Az időben eltérő képzési módokat a korai evangéliumok esetében A-val, az új fordításokban pedig B-vel jelzem. a) Új jelentésben használatos szavak: mdE A покшъ чи ’dicsőség’ < ’nagyság’; сюпавъ чи ’dicsőség’ < ’gazdagság’ mdM A оцьу ши ’dicsőség’ < ’nagyság’; козя ши ’dicsőség’ < ’gazdagság’ b) Szóképzéssel létrejött új, biblikus használatú szavak: mdE B инелгавтомс < инеtő -vtocselekvő-műveltető igeképző