„Sarjainak sorsát-hírét vállára felöltvén”

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/4/6 www. me sze ek.unideb.hu 176 Takács Izolda: Recenzió NYITOTT SZEMMEL – Recenzió „Sa jainak so sá -hí é állá a elöl én”1 Vincenzo A. Piccione (sze k.) (2008): Kisko úak és az új egye emes jogok. Ú on az eu ópai polgá ság elé. Aemme Kiadó, Róma E ede i cím: Vincenzo A. Piccione (ed.) (2008): Mino s and new uni e sal igh s. Towa ds a Eu opean ci izenship. Aemme Publishing, Roma TAKÁCS IZOLDA Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola Szociológia és á sadalompoli ika dok o i p og am Vincenzo A. Piccione, az olaszo szági Roma III Egye em (Uni e si a degli S udi Roma T e) Ne- elés udományi In éze ének egye emi docense. Számos mű e jegyez a pedagógiai módsze an, alamin a o mális és in o mális ok a ás e ü- le én. Köny ei elsőso ban ál alános pedagógia émákban í ód ak, alamin a pedagógia neu- ológiai szempon ú megközelí ései , ille e az ok a ás és a pedagógia módsze ei aglalják. Az alább isme e e mű, az ál ala sze kesz- e Kisko úak és az új egye emes jogok (Mino s and new uni e sal igh s) című anulmánykö e egy szaké ői ku a ócsopo munkájának e ed- ménye, hosszú á ú közös p ojek jük első állo- mása ol . Főleg a kisko úaka é in ő jogoka , a be ándo lóka é in ő p oblémáka on ák egy új, mélyebb, k i ikai szemléle ű izsgála alá. A köny bo í óján az olasz mű ész, Gian Lo enzo Be nini, a ómai Bo ghese Villa Ga- lé iában lé ő, Aeneas and Anchises című szob á ól (1618–1619) készül o ó lá ha ó. A szobo Aeneas áb ázolja, amin apjá a állá a eszi, és a monda sze in egy égő házból menekí i ki éppen. Aneneas i odalmi ka ak e e me a o ikus jelen éssel bí 1 Aeneis VIII. 731 METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/4/6 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Takács Izolda: Recenzió 177 NYITOTT SZEMMEL – Recenzió a jelen köny a almá a ona kozóan is, hiszen a ia al ójainak el kelle hagynia o honá , el ándo olnia, hogy égül Olaszo szágban aláljon új o hon a. Piccione azzal kezdi mondani alójá , hogy má a az alapel ek és az é ékek meg- ál oz ak, a ha á ok, a ogalmak, ka egó iák és e e enciapon ok is á alakul ak. Az új echnológiákkal, a udomány ejlődésé el, új kul u ális a almakkal együ pedig más aj a kihí ások és p oblémák jelen ek meg, melyek az eddigiek ől el é ő meg- oldási al e na í áka , elemzéseke , s a égiáka , o ien áció kí ánnak. Éppen ezé az e e ona kozó kógens jogszabályoknak is ál ozniuk kell, mégpedig olyan o - mában, hogy azok összhangban legyenek az úgyne eze posz mode nnel. Ilyen az állampolgá ság ogalmának á alakulóban lé ő a alma is. Ko ábban ugyanis az ál- lampolgá ság a, min egy aj a s abili ás a, az állandó lakóhely és a munkalehe őség kulcsá a asszociál unk, és az anul uk, hogy a haza, az o hon csak egy megha á- ozo , kö ülha á ol e i ó ium lehe , melynek hagyományai , nyel é , kul ú ájá , allásá el é lenül meg kell édeni, ső idő ől idő e ka onai édelemmel ellá ni. A ecenzens i azonnal Szen ku hy Miklós II. ilághábo ú u án í mű é e, a Be- zá ul Eu ópa egyik bekezdésé e gondol: „Elég u csa, hogy csak azé nem ju ha sz el Angliába agy a Bali-i bábszínházba, me egyik embe nem engedi a másika , az egyik úgyne eze o szág egye len lé oká a so ompó-ácsolásban és so ompó-mázolás- ban leli. (…) És udni az , hogy soha, soha öbbé nem mehe ek oda, ahol lenni aka ok! Mié ? Me sajá embe aj ám embe ei ez meg il ják, lé én ez az alap e ő és egye- emes embe i unkció: lehe e lenné enni a másik embe éle é .” (…) „Me , ha an India, akko lá ni is kell Indiá (…), amennyiben nem apasz alha juk az is eni alko ás minden észle é , akko hazug és é elme len az egész k eáció. Ám ezé nem a gond- iselő hebehu gyasága a é kes, hanem az embe a elelős…”. ( Szen ku hy 2000: 131) Má a a globalizáció, a ha á ok elmosódása, különösen az Eu ópai Unión belül, meg ál oz a a az új gene ációk, a ia alok hazá ól, u azás ól, el ándo lás ól, de az állampolgá ság ól szóló gondolkodásá is. „Az el ándo lás, maga a mobili ás, já as- ságo , k ea i i ás , széles lá ókö és nagyobb el ogadóképessége , ugalmasságo kö- e el” – í ja Vincenzo A. Piccione. (12) Ugyanakko a különböző kul ú ák közeledése, a ci ilizációk közö i á já ha óság az egyes jogszabályok új aalko ásá kí ánja a sza- bad álasz áson alapuló szabad el ándo lás ól. Ha az idősebb gene ációk má nem is képesek be ogadni agy kö e ni a posz mode n ál ozásoka , akko is ó niuk kell a gye ekko szen ségé , és biz osí ani a kisko úak jogai . Így ámoga ni kell az el án- do lók gye ekeinek egészséges ejlődésé (mely egészség ogalom i nem a be egség hiányá jelen i, hanem a es i-lelki-szociális épsége az ado á sadalmi-kul u ális kö nyeze ben, ehá magá az éle minősége jelöli), ezen elül a anuláshoz aló jo- gaika , a elnő é áláshoz és a lehe őségekhez aló egyenlő jogoka s b. Többek kö- zö ez észle ezi a anulmánykö e második egységének egyik anulmánya, Da ia Maggio í ása is az A Fo eing mino s: an o ganiza ional in e en ion acco ding o he model o he Psichology o Heal h című ejeze ben. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/4/6 www. me sze ek.unideb.hu 178 Takács Izolda: Recenzió NYITOTT SZEMMEL – Recenzió A köny első észének há om anulmánya a be ándo ló kisko úaka é in ő p ob- lémáka és azok há e é onja elemzés alá, á sadalmi és poli ikai-jogi szempon ból. A mig áció nem egy új enomén az eu ópai ö énelemben (25), Olaszo szágba 1996- ól olyama osan á amlanak be a mig ánsok a jobb éle eményében, a szegénység elől, kénysze ből, agy azé , hogy meg alósí sák álmaika . A be ándo lók a pedig idő el pá onkén á lag 2,5 ő kisko ú ju o , így a gye ekeik száma a kezde i száz- eze ől egymillió a emelkede 2007- e (21), azó a pedig ez a szám még o ább nö ekede . Mau izio Gal ani, Pa izia Gigan i és Ma ia F anca Io ia anulmánya, a Mino s and Mig a ion lows, a challenge o ci iliza ion című í ás, és a „Backg ound” ejeze másik ké anulmánya is a The ci izenship as uni e sal alue Romina de Cic- co- ól és a The unaccompanied o eign mino s Ma co G azioli- ól a kul ú aköziség ől, a mul ikul u alizmus ól, a mig ációs á amlások konk é p oblémái ól szól. Azok a a nehézségek e mu a nak á, amely a be ándo lók gye ekei és azoka a kisko úaka é in ik, akik eljesen egyedül, szülői, okoni elügyele nélkül élnek I áliában. Ezek- nek a gye ekeknek egyelő e esélyük sincs az olasz állampolgá ság megsze zésé e, hiszen még a be ándo ol szülők gye ekei és az olasz gye ekek közö i izoláció, el- u así ás, negligáció is mindennapos. A sze zők sze in a leg on osabb elada az em- lí e p oblémák minél ha ékonyabb elszámolása, melynek első lépése egysze űen a különbségek megé ése lenne. Tény, hogy a be ándo lók gye ekeinek a helyze e meglehe ősen nehéz, és enge eg aggodalom a ad oko . Közülük sokan a legnagyobb izikai és pszichés eszélyeknek is ki annak é e nap min nap – gye mekszegény- ségnek, gye mekbűnözésnek, embe ke eskedelemnek, e őszaknak s b. Ahogy ez majd a második észben megjelenő Fo eign mino s and Heal h című anulmányban Aldo Mo one észle esen ki ej i, a gye ekek á a lan áldoza ai a szexuális bűnözés- nek, a hábo únak, a gye ekka onaságnak és nemcsak az e őszak izikai ájdalmai iselik, de ha ezeke úlélik, komoly lelki sé üléseke , men ális be egségeke is szen- ednek. A leg on osabb egy ész meg alálni a módo a a, hogy az egyes in ézmények kapcsola ba léphessenek a be ándo ló gye ekekkel, más ész biz osí ani ezeknek a kisko úaknak, hogy meg elelő ellá ás kapjanak és idő el bekapcsolódhassanak a á sadalom éle ébe. Ehhez pedig mindenképpen új a kell gondolni és alko ni az e e ona kozó szabályozásoka . Ráadásul ezeknek a gye mekeknek, kisko úaknak ugyanazokkal a ipikus p oblémákkal is meg kell küzdeniük, amelyekkel egy á la- gos kisko únak is (külső-belső ál ozások, inédzse ko i nehézségek s b.), és az igé- nyeik is hasonlóak. Mindemelle sokkal nehezebb, gyak an kilá ás alan helyze ben élnek, ső ke esebb édelemben is észesülnek, min a honpolgá ok gye ekei. Ki is a gye ek? Teszi el a ké dés Romina De Cicco a The ci izenship as a uni e sal alue című í ásban, majd álaszol is á: „A gye ekek önálló embe i lények – í ja, ügge len személyiséggel és mél ósággal (30), és ezek isz ele ben a ása és édelme az egyik leg on osabb elada . Hogy ez nem alósul meg, mind a a ösz önzi a ku a óka és a szaké őke , hogy új aépí sék az embe iesség ogalmá és alapjai . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/4/6 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Takács Izolda: Recenzió 179 NYITOTT SZEMMEL – Recenzió A kö e második észe a sze kesz ő, Vincenzo A. Piccione nagyobb lélegze é elű anulmányá al indul, mely be eze minke a köny címében megelőlegeze émába, az egye emes és gye ekjogokba, az ok a áshoz, a olyama os anuláshoz aló jog ké - désének komplex endsze ébe. Ugyanakko , a The igh o educa ion as a uni e sal igh című ejeze a émá pedagógiai, alamin biológiai, pszichológiai és neu ológi- ai szempon ból közelí i meg. Ez a endkí ül é dekes új megközelí ési mód új kön ös- be csomagolja a öbbi sze ző ál al má eddig isme e e p oblema iká is. Piccione sze in a ne elésnek, a pedagógiának úl kell lépnie a jogszabályok endsze én, a pusz a el eken, és el kell mélyí eni azoka . Az í ás kiemeli, hogy „(…) a anuláshoz aló jog az jelen i, hogy a nyel , a allás, a kul ú a, a nemiség, a poli ikai néze , a aj agy öld ajzi különbségek nem akadályozha ják meg, hogy a gye ekek békés kö nyeze ben ne elkedhessenek.” (65) A ne elés, a aní ás, a anulás pedig az egye len megoldás a a, hogy segí sége nyúj sunk a kisko úaknak a másik kul ú á- ba, ilágba aló u azásukban ( oyage in a o eign land), annak me a o ikus és gya- ko la i é elmében egya án . Ehhez pedig nem á isz ában lennünk olyan ogal- makkal és ál ozókkal, min az idő, a é , az emlékeze , az elbeszélés, a ha ásos és kompe ens kommunikáció, a ál ozás és uda osság, melyeknek közös ne ezője „az u azás oposza” ( he opos o oyage). (100) Az u azásé, amely egyú al önmű elés és önku a ás , ön izsgála o is jelen . Az embe szociális lény, aki egyedül nem lé ezik, á sas kapcsola aiban helyezi el a másika és önmagá is a ilágban. Egyedül az embe képes összegyűj eni az in o - mációka és a udás , majd mindez á adni, á ö ökí eni. „A kul ú a a kumula í udás á ö ökí ésének az e edménye.” (248) A kö e u olsó egysége az embe i kapcsola oka , a kommunikáció , a nyel i nehézségeke állí o a izsgálódásának középpon jába, és ej e e ki ap ólékosan, mi is jelen az u ánzó mechanizmus (imi a ice mechanism), agy mi ö énik az új Bábelben, amiko a „nem kommunika í kako ónia” hangza- a kén nehezí i a megé és . De, í ja Chiel Monzone a „Babel, o when he communi- ca i e impasse is no only o a linguis ic kind. Re lec ions” cím ala , ez a globalizáció egyik kö e kezménye, e mésze es elejá ója. A globalizáció pedig idő el egységesí , a be ándo lók gye ekei a be ogadó o szág kul ú ájához ne eli, s anda dizál, mind gondola ban, mind iselkedésben. Ki é e akko , ha szin e á hidalha a lan allási kü- lönbségek adódnak (pl. a kínai és az iszlám csopo ok ese ében, akik onakodnak egymás elé nyi ni. (258) Végül, a S ange s in ou class ooms című anulmány zá ja le ez az egysége , egy- ú al a kö e legu olsó í ása is. Le izia Co bucci a mediá o ok, agyis a köz e í ők, pe- dagógusok elelősség eljes szaké őkké képzésé a ja elengedhe e lennek a pozi í ál ozások elé éséhez. Olyanoké , akik képesek kul ú ák közö i pá beszéde oly- a ni a nö ek ő számú be ándo lók gye ekei el a an e mekben. A sze ző on osnak a ja, hogy a be ogadó o szág is é ez esse a mig ánsok gye ekei el, hogy el ogadják a kul ú ájuka . Me az is on os, hogy a be ándo ló kisko úak ne é ezzék az , hogy a METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/4/6 www. me sze ek.unideb.hu 180 Takács Izolda: Recenzió NYITOTT SZEMMEL – Recenzió sajá nyel ük, kul ú ájuk, iden i ásuk, é ékeik el esznek, alá endelődnek. Ezál al pl. megelőzhe ő a ge ósodás („bila e al exchange”). (272) A kö e egy má a aku á ál p oblema iká , a be ándo lás , a be ándo lók gye e- keinek nehézségei , az állampolgá ság ogalmainak ál ozásai dolgozza el. Minden anulmány külön kiemeli a pedagógusok, udósok, jogalko ók, a be ogadó á sada- lom elelősségé e ké désben. „(…) kohe ensnek, ugalmasnak kell lenniük a ál ozá- sokkal, ol asni belőlük, anulmányozni azoka , megé eni és alami olya alko ni, mely megha á ozó lesz olyan sokáig, ameddig csak lehe séges” (13) – hangzik Vinzenzo A. Piccione ka ego ikus impe a i usa. Hiszen a jö ő csak egy egészséges, új gene áció kezében lesz biz onságban, olyanéban, aki képes új u aka alálni, alkalmazkodni és maga is új é ékeke e em eni. I odalom Szen ku hy Miklós (2000): Bezá ul Eu ópa. Mag e ő Kiadó, Budapes