Tudomány: út a világ megismeréséhez II.

Sze keSz ő: Rusinné P o . D . Fedo Ani a Tudomány: ú a ilág megisme éséhez II. ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIAI INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess 2024 V. KÖTET V. Sze keSz ő: Rusinné P o . D . Fedo Ani a Tudomány: ú a ilág megisme éséhez II. ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIAI INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK V. KÖTET Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess 2024 Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka (4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2–4.) Sze keSz e e: Rusinné P o . D . Fedo Ani a echnikai Sze keSz ő: Ki illa Gyö gy Lek o ok: D . Bene Ágnes D . Csukonyi Csilla D . habil Fábián Ge gely D . habil Jóna Gyö gy D . habil Mó é Ma ianna D . Ko ács János End e D . Mádi Sa ol a D . Maszlag Fanni D . Sá á y And ea D . Szakál Zol án D . Sza ák Tibo D . Va ga Le en e D . Wessely Anna Páskuné D . Kiss Judi P o . D . Láczay Magdolna Rusinné P o . D . Fedo Ani a Szegedi Enikő Szelesné D . Á okszállási And ea © Rusinné P o . D . Fedo Ani a © Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess, beleé e az egye emi hálóza on belüli elek onikus e jesz és jogá is ISSN 2732-0928 ISBN 978-963-615-168-3 (p in ) ISBN 978-963-615-169-0 (pd ) Kiad a: a Deb eceni Egye emi Kiadó, az 1795-ben alapí o Magya Köny kiadók és Köny e jesz ők Egyesülésének a agja dup ess.unideb.hu Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi Bo í ó sze kesz és és nyomdai előkészí és: M. Szabó Monika A nyomdai munkála oka a Deb eceni Egye emi Kiadó nyomdája égez e, 2024-ben Ta alomjegyzék INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK Nyomokban (joghézago ) a almaz. Az alle gének szabályozási ké dései, különös ekin e el a nyomokban a almazha in o máció a a ogyasz ók egészsége édelme ük ében ........................................................................................................... 5 D . Badacsonyi Ka alin Tegza A mes e séges in elligencia és az o os udomány, elelősségi és szabályozási ké dések ........................................................................................................................... 14 Bicskei Tamás, Rideg Ge gely Az Eu ópai Bűnügyi Együ működés e o izmus elleni küzdelme .............................. 27 D . Fo s ne Róbe Pénzügyi kul ú a izsgála a egye emi hallga ók kö ében ................................................ 38 Ha ay Dó a Anna Az egészség u isz ikai ejlesz ések jelen ősége a munkae ő ak i i ásának megő zésében ................................................................................................................. 51 Helmeczi Gab iella Coaching alkalmazása a kiégés csökken ésé e ................................................................. 60 Tanyiné D . Kocsis Anikó The Regula ion and he P ac ice o Compulso y T ea men – A Beha iou al Economic Pe pec i e ..................................................................................................... 75 Gula K isz ina Pe a Risk o bu nou among heal hca e wo ke s in Se bia: a li e a u e e iew .................... 88 D . Kocsicska I ana TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK Előí éle esség izsgála az egészségügyi szakmá álasz ó egye emi hallga ók kö ében ............................................................................................................................ 100 Csaba Dó a, Pauwlik Kinga, R. Fedo Ani a A di a ipa ha ása a kö nyeze e ........................................................................................ 114 Fa kas Dó a Az i júsági ész é el új ade iniálásának disku zusa ......................................................... 125 Fazekas Anna Az idősödés udományos disku zusai Magya o szágon ................................................. 137 G adwohl Regina A skizo énia min hasznos á sadalmi jelenség – Mié nem űn el a be egség a e mésze es szelekció ha ásá a? ................................................................................. 146 Gyö gy Tamás A elsőok a ási hallga ók kompe enciáinak és az egye em munkae őpiac a aló elkészí ő sze epének izsgála a .................................................................................... 162 Kocsis Zsó ia Az önkén esség – önkén essék! ........................................................................................ 177 Nagy Szabina, R. Fedo Ani a Szabolcs-Sza má -Be eg á megyei omák egészségi állapo a ....................................... 189 Pauwlik Kinga, R. Fedo Ani a Egy ki ekesz e á sadalmi csopo – be ándo lók, mig ánsok, menekül ek Magya o szágon ............................................................................................................. 200 Páll And ea, R. Fedo Ani a Az analízis min é ék el á ó módsze a pedagógiában ................................................... 214 Pázmány Vik ó ia, Ba abás Ágo a NFT sze zői jogi ké dései .................................................................................................... 223 D . Sá di O solya Éb edező szakképzés?! – a agy mi mu a nak a számok ................................................. 233 S omp Ágnes A aná i pálya izsgála a az Ame ikai Egyesül Államokban ......................................... 248 Sü ő A ila A omák munkae őpiaci helyze e Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében – A mindennapi akadályok ük ében ............................................................................. 266 Zako -B oda Ri a MOTIVATIONAL FACTORS Why mo e and mo e o eign s uden s choose he Uni e si y o Deb ecen .................. 277 Anna Dobó Happiness App oach – An app oach on subjec i e well-being ...................................... 288 Dalma Tó h Squid Game – An analysis o Ko ean socie y ................................................................... 303 Dalma Tó h, Alexa Nagy Labou ma ke de elopmen s in Hunga y in 2022 .......................................................... 319 V. Balla Pe a, R. Fedo Ani a INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 5 Nyomokban (joghézago ) a almaz. Az alle gének szabályozási ké dései, különös ekin e el a nyomokban a almazha in o máció a a ogyasz ók egészsége édelme ük ében d . Badacsonyi Ka alin Tegza1 1PhD hallga ó, Pázmány Pé e Ka olikus Egye em Jog- és Állam udományi Dok o i Iskola, 1088 Budapes , Szen ki ályi u. 28-30., ORCID iD: 0000-0001-6567-4274 INFO ABSTRACT d . Badacsonyi Ka alin Tegza badacsonyi.ka alin. egza@gmail. com Abs ac I may con ain aces o ’ egula o y gap’ Regula o y issues on alle gens, wi h pa icula e e ence o ’may con ain aces o ’ in o ma ion in he ligh o p o ec ing consume s’ heal h. The aim o his s udy is o shed ligh on a li le esea ched bu much needed a ea o alle gen egula ion. Due o he lack o an app op ia e legisla i e amewo k and he absence o equi ed quali y in o ma ion on p oduc s, consume s wi h ood sensi i i ies and ood alle gies a e dep i ed o he oppo uni y o make an in o med choice in he ma ke place, and o choose he p oduc ha is bes o hei heal h. Keywo ds subs ances o p oduc s causing alle gies o in ole ances consume choices in o ming consume s Kulcssza ak alle giá agy in ole anciá okozó anyagok és e mékek ogyasz ói dön ések ogyasz ók ájékoz a ása Absz ak A anulmány célja á ilágí ani az alle gének szabályozásának egy ke ese ku a o , azonban szabályozás igénylő e üle é e. A meg elelő jogszabályi hé é hiányából adódóan, a e mékeke é in ő szükséges minőségű in o máció hiányában, az é elé zékeny és é elalle giás ogyasz ók piaci dön éseik so án elesnek annak lehe őségé ől, hogy uda os ogyasz ói dön és hozzanak, a számuk a , az egészségük számá a legmeg elelőbb e méke álasz hassák. A anulmány a Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka ának sze ezésében a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i Kon e encia ke e ében elhangzo előadás alapján készül . INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 6 Be eze és Az egészség és annak megő zése napjainkban az embe ek ókuszába ke ül . A KSH 2019-es ada ai alapján1 (KSH 2019a) hazánkban a lakosság hozzá e őlegesen ö öde alamilyen dié á kö e (KSH 2019b), mely aká egészségügyi, aká meggyőződési okok a eze he ő issza (KSH 2019b). A dié ák pale ája széles, a KSH a speciális é endek kö ében a diabe ikus, lak ózmen es, glu énmen es, ej ehé jemen es, ege á iánus, ene giaszegény, sószegény, alamin ezen ka egó iákba nem so olha ó, egyéb speciális é endek e ona kozóan gyűj ö ada oka (KSH 2019b). Ál alánosságban elmondha ó, hogy a nők e jellemzőbb a speciális é endek kö e ése, min a é iak a (KSH 2019a). És emelle az is megjegyzendő, hogy gyako i, hogy egy személy nem csupán egy speciális é ende kö e (KSH 2019a). Azonban ahhoz, hogy a dié áka pon osan be udják a ani a ogyasz ók, pon os ájékoz a ásban kell észesülniük a a ona kozóan, hogy mi a almaz a e mék, ami meg ásá olnak és el ogyasz anak. Annak é dekében, hogy a ájékoz a ás objek í , egységes, alamin meg elelő mé ékben észle es udjon lenni, jogszabályi szin en kell megha á ozni annak ke e ei . A ájékoz a ás ál alában í ásos o mában alósul meg, azonban endéglá óhelyeken szóban is ö énhe 2. Ezen úlmenően, a ogyasz ó a gyá óhoz is o dulha kiegészí ő in o mációké . Az in o máció pik og amokkal is kiegészülhe 3. Sajnos a szabályozás a almaz olyan szabályoza lan - agy nem el é lenül jól szabályozo - ké déseke , melyek a gyako la ban a ogyasz ók számá a megnehezí ik a e mékek ki álasz ásá . Az in o mációs aszimme ia eloldása é dekében, és így a ogyasz ók egészségének ha ékonyabb meg édésé e, a jelenlegi szabályozás számos pon ján - eu ópai uniós szin en - szigo í ani lenne 1F issebb ada ok a anulmány készí ésének időpon jában nem elé he őek. 2Nébih: Segédle endéglá ó állalkozásoknak a ól, hogy mikén ájékoz assák endégeike a elszolgál /kiszolgál é elek alle gén össze e ői ől?, h ps://po al.nebih.go .hu/documen s/10182/21442/08_30_Alle g%C3%A9n+%C3%BA m u a %C3%B3/8a946e4e-753b-409e-a85e-e83b0c9a17 9 (meg ekin és ideje: 2023. 02. 14.)., Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele e a ogyasz ók élelmisze ekkel kapcsola os ájékoz a ásá ól, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK eu ópai pa lamen i és anácsi endele módosí ásá ól és a 87/250/EGK bizo sági i ányel , a 90/496/EGK anácsi i ányel , az 1999/10/EK bizo sági i ányel , a 2000/13/EK eu ópai pa lamen i és anácsi i ányel , a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizo sági i ányel és a 608/2004/EK bizo sági endele ha ályon kí ül helyezésé ől, 2. cikk (2) a). 3Ibid. 2. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 7 szükséges. Tanulmányomban ezeke a szabályoza lan helyze eke kí ánom á gyalni. Az alle génekkel kapcsola os szabályozás, a szabályozásból e edő ké dések ak í an be olyásolják az é elalle giás és é elé zékeny ogyasz ók mindennapjai , egészségügyi állapo á . Valamin , ál alánosabban néz e, annak szabályozása, hogy milyen anyagok jelenlé é kö elesek el ün e ni a állalkozások az élelmisze ekben, be olyásolják a bizonyos p e e enciá al endelkező ogyasz ók dön ései is, gondolha unk i a ega agy egán ogyasz ók a, de ese leg azok a is, akik ódzkodnak a o a ok jelenlé é ől az élelmisze ekben, melyek közül a házi ücsök (Ache a domes icus) élelmisze ekben ö énő elhasználásá az új eu ópai uniós szabályozás4 má lehe ő é eszi. Fon osnak a om kiemelni, hogy nem kizá ólag azok az anyagok ál ha nak ki alle giás eakció 5, amelyek ne esí e alle gének, szabályozási ké dés, a jogalko ó mé legelési kö ébe a ozik, hogy mely alle géneke ne esí , ezál al melyek - össze e ői minőségben ö énő - ne esí ésé e, alle génkén ö énő kiemelésé e í elő kö eleze sége a e mék csomagolásán a állalkozások számá a. Az alle gének jelölésének jogszabályi há e e Jelölendő alle gének Az alle gének szabályozása Eu ópai Uniós szin en ö énik. Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele ének6 II. sz. mellékle e a almazza azon alle giá agy in ole anciá okozó anyagok és e mékek axa í lis ájá , melyek alle génnek minősülnek és ezál al minden állalkozásnak a e mék csomagolásán el kell ün e nie a e mékben ö énő 4 A Bizo ság 2022/188/EU ég ehaj ási endele e a agyasz o , szá í o és po o mában lé ő Ache a domes icus 2015/2283/EU eu ópai pa lamen i és anácsi endele sze in i, új élelmisze kén ö énő o galomba hoza alának engedélyezésé ől és az 2017/2470/EU bizo sági ég ehaj ási endele módosí ásá ól. 5 ld. Nemze i Népegészségügyi Közpon : Alle gia esz ek, h ps://egeszseg onal.go .hu/a- a/1540-alle gia esz ek.h ml (meg ekin és ideje: 2023. 02. 14.), Nemze i Népegészségügyi Közpon : É elalle gia, h ps://egeszseg onal.go .hu/e-e/1302-e elalle gia.h ml (meg ekin és ideje: 2023. 02. 14.). 6Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele e a ogyasz ók élelmisze ekkel kapcsola os ájékoz a ásá ól, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK eu ópai pa lamen i és anácsi endele módosí ásá ól és a 87/250/EGK bizo sági i ányel , a 90/496/EGK anácsi i ányel , az 1999/10/EK bizo sági i ányel , a 2000/13/EK eu ópai pa lamen i és anácsi i ányel , a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizo sági i ányel és a 608/2004/EK bizo sági endele ha ályon kí ül helyezésé ől. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 8 jelenlé üke , amennyiben a e mék össze e ői közö sze epelnek7. Emelle az 1169/2011/EU endele biz osí ja a jogszabályi há e é a ájékoz a ás egyéb aspek usainak is, úgy, min a ájékoz a ás a ona kozó o mai, és az alle géneken úlmu a ó egyéb kö e elményeke is8. Fon os annak a ogalomnak a kiemelése, isz ázása, hogy a e mék össze e őjének mi minősül. Lényegében azok az anyagok minősülnek a e mék össze e őjének, melyek uda os e ezés kö e kez ében ke ül ek a e mékbe9. Tehá , a gyá ási olyama bá mely szakaszában, a e mékkel ese legesen é in kező egyéb anyag a e mék össze e őjének nem minősül, annak jelölésé e nem e jed ki a állalkozások kö eleze sége. Az ilyen ese leges szennyeződések el ün e ésé e a „nyomokban a almazha ” in o máció használa a nyúj lehe ősége 10, azonban e e ona kozó kö eleze ség nem e heli a állalkozásoka . Az alle génnel ö énő szennyeződés az ado alle gén e é zékeny ogyasz ók számá a súlyos egészségügyi kö e kezményekkel já ha . A szennyeződés mé éke nem megha á ozha ó, ehá a ogyasz ó nincsen isz ában az ő egészségé e gyako ol ká os ha ás mé éké el. Alle génkén jelölendő az össze e ők kö ében az 1169/2011/EU endele II. mellékle e é elmében 14 alle géncsopo . A glu én a almazó gabona élék11, a ák élék12, a ojás13, a hal14, a öldimogyo ó15, a szójabab16, a ej17, a dió élék18, a zelle 19, a mus á 20, a szezámmag21, a kén-dioxid és a benne 7 Ibid. 9. cikk (1) c). 8 Ibid. 2. cikk (2) a)., 4. cikk (1). 9 Ibid. 2. cikk (2) ). 10 ld. ibid. 36. cikk (3) a). „önkén esen megado ájékoz a ás”. 11 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele e a ogyasz ók élelmisze ekkel kapcsola os ájékoz a ásá ól, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK eu ópai pa lamen i és anácsi endele módosí ásá ól és a 87/250/EGK bizo sági i ányel , a 90/496/EGK anácsi i ányel , az 1999/10/EK bizo sági i ányel , a 2000/13/EK eu ópai pa lamen i és anácsi i ányel , a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizo sági i ányel és a 608/2004/EK bizo sági endele ha ályon kí ül helyezésé ől, II. mellékle , 1. 12 Ibid. 2. 13 Ibid. 3. 14 Ibid. 4. 15 Ibid. 5. 16 Ibid. 6. 17 Ibid. 7. 18 Ibid. 8. 19 Ibid. 9. 20 Ibid. 10. 21 Ibid. 11. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 15 Be eze és A mes e séges in elligencia (a o ábbiakban úgy is min MI, agy AI) a XXI. század a ha ékony eszközzé ál az o os udomány e üle én. Po enciális alkalmazási e üle ei az o osi nyil án a ási endsze ek ől a diagnóziskészí ő endsze ekig bá hol elképzelhe őek. Az MI a be egada ok alós idejű elemzésé el ja í ha ja a p oblémák a ado álaszadási idő és segí he i a be egcsopo osí ás is. A be egellá ás so án a mes e séges in elligencia például segí he a személy e szabo kezelési e ek kidolgozásában a be egek kó ö éne e és gene ikai ada ai alapján. Emelle a ku a ási e edményekből lá juk, hogy az MI sze epe já szha az al e na í , ingyenes gyógysze ek ki álasz ásában is a diagnózis elemzésé el és a ha ékony kezelések azonosí ásá al (Hongmin és m sai 2022). Az elmúl é ekben jelen ős ku a ások oly ak a MI o osi e üle en ö énő alkalmazásá al kapcsola ban. Egy, a Jou nal o he Ame ican Medical Associa ion című olyói a ban közzé e anulmány (Jain A és m sai 2021) sze in a mes e séges in elligencia alapú endsze ek képesek öbbek közö a gyako i bő be egségek pon os diagnosz izálásá a, méghozzá aká az embe i bő gyógyászokéhoz hasonló pon ossággal. Egy másik, a Na u e olyói a ban közzé e anulmány (Al e aei és m sai 2022) az mu a a be, hogy a mes e séges in elligencia képes a gene ikai ada ok elemzésé e és a i ka be egségekben szen edő be egek személy e szabo kezelési lehe őségeinek megha á ozásá a. Az egészségügyi ellá ások nyúj ásának a jö őben megke ülhe e len észe lesz a mes e séges in elligencia, melynek ha ásai má mos jelen keznek. A mes e séges in elligencia az o osi ellá ások kiegészí ésekén segí sége nyúj új gyógysze ek ki ejlesz éséhez, a be egek á elügyele éhez, a be egada ok biz onságos kezeléséhez. Az Anyajegyszű ő Közpon ban az anyajegyszű és au oma izál módon, egy mes e séges in elligenciá al ellá o készülék égzi el.34 A szű és so án az algo i mus segí i a szako os munkájá azzal, hogy megállapí ás ad az el ál ozás ól, elemez e, hogy jó- agy osszindula ú-e az el é és. A diagnosz ikai eszköz megalko ásában bő gyógyásza i szakembe eken kí ül izikus, in o ma ikus és s a ikus is ész e . A gép ebben az ese ben nem udja helye esí eni a szako os éleményé : a elada a az, hogy elhí ja az o os igyelmé a szoka lan el ál ozások a, melye ese leg az o osi 34Lásd bő ebben: h ps://www.po olio.hu/gazdasag/20201221/a-jo o-egeszsegugyenek- mo o jai-egyeni- elelosseg-es-digi alizacio-462640 . U olsó meg ekin és: 2023. 02. 01. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 16 diagnosz ika nem észlel . A p og am ejlesz ése so án 100 algo i mus alkalmaz ak, mely 8000 melanoci a képé elemez e eljeskö űen.35 A mes e séges in elligencia endsze működ e ő Fo oFinde Moleanalyze P o ehá elsőso ban az o osi diagnosz ika segí ésé e szolgál, nem helye esí he i a klinikai dön éshoza al , de a gyako la ban kiegészí he i a hagyományos o osi ellá ás (MacLellan és m sai 2020). Össze oglal a, az MI segí he a be egellá ás e edményeinek ja í ásában és az egészségügyi köl ségek csökken ésében. A o ábbi ku a ások és a echnológiák ejlődésé el alószínű, hogy a mes e séges in elligencia egy e é ékesebb eszközzé álik az o os udománynak. Az előnyök melle az MI-alkalmazás számos kockáza al is já ha . Az egyik oldal ól a hasznos au oma ikus meg igyelés, például bűnmegelőzési célú, egysze e könnyen a polgá ok au onómiájának megsé éséhez eze he . Szabályozási kö nyeze A émá al oglalkozó egyik undamen ális mé öldkő ől, a 2018. áp ilis 25-én le ek e e MI-s a égiá ól36, az Eu ópai Pa lamen 2020. ok óbe 20-i, a Bizo ságnak szóló ajánlásokkal a mes e séges in elligenciá a ona kozó polgá i jogi elelősségi endsze el kapcsola ban e eze en á , és az AI Ac 37ja asla on á egészen az EU MI elelősségi szabályai é in ő i ányel e eze ig38 az eu ópai jogalko ó számos alkalommal oglalkozo az MI- el kapcsola ban eddig elme ül jogászi kihí ásokkal és kockáza okkal. A ku a ók igyekeznek az ún. „black box e ek ”, a gépi anulási algo i musok ál al gene ál kockáza ok po lasz ani annak é dekében, hogy az eu ópai é ékeke , úgy min enn a ha ó ejlődés, személyiségi jogok isz ele ben a ása és igazságosság, agy mél ányosság minden eu ópai polgá számá a ga an álni udják. Egye é ünk azzal, hogy az MI- endsze ek szabályozása on os, min hogy a echnológiai ejlődés egyes ipa ágakban és szek o okban jó al elő ehalado abb, min az a szin , amin a jelenlegi no mák az embe eke édeni udják. Gondolunk i különösen az ön eze ő au ók a, de az egészségügy 35Lásd bő ebben: h ps://www.anyajegyszu okozpon .hu/kiemel -szakmaisag-az-on- edelmeben/ eszle es-anyajegy izsgala . U olsó meg ekin és: 2023. 02. 01. 36A dokumen um hi a kozási száma: COM(2018) 795 inal 37A dokumen um elne ezése: P oposal o a egula ion o he Eu opean Pa liamen and o he Council laying down ha monised ules on a i icial in elligence (A i icial In elligence Ac ) and amending ce ain union legisla i e ac s. 38A dokumen um hi a kozási száma: COM/2022/496 inal. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 17 e üle é ől e példák is az szemlél e ik, hogy a ejlődés megállí ha a lanul zajlik. Az egészségügyben is új jellegű munkakö öke , új isme e anyago igényelnek ezek a endsze ek, amelyek működésük so án elképesz ő mé e ű ada o dolgoznak el. Több sze ző hangsúlyozza, hogy mes e séges in elligencia szabályozás csak kölcsönha ásban lesz e edményes, például az ada kezelési szabályozással, így a GDPR endele el együ esen. Az Eu ópai egészségügyi ada é Az AI Ac endele - e eze megalko ásako is ámu a ak a a, hogy a ku a óknak lehe ősége kell biz osí ani, hogy a endele hez kapcsolódó e ékenységi e üle ükön belül hozzá é jenek a meg elelő módon összegyűj ö és ki áló minőségű ada készle ekhez, me így ga an álha ó, hogy az eu ópai MI-ku a ás e senyképes ma adjon. Ilyen cél szolgál például az Eu ópai egészségügyi ada é lé ehozásá ól szóló ja asla 39. Ennek megalko ásá al a jogalko ó az kí ánja elé ni, hogy lehe ő é áljon az egyének számá a az elek onikus személyes egészségügyi ada aikhoz aló, nemze i és uniós szin ű okozo digi ális hozzá é és és azok ellenő zése, o ábbá kialakí sa az elek onikus egészségügyi nyil án a ó endsze ek, a ele áns o os echnikai eszközök és a magas kockáza ú mes e ségesin elligencia- endsze ek alódi egységes piacá . Ez pedig lehe ősége biz osí az egészségügyi ada ok kö e keze es, megbízha ó és ha ékony ku a ásához, inno ációs, szakpoli ikai és szabályozási e ékenységekhez aló elhasználásához.40 Szabályozási ké dések Ahogy a mes e séges in elligencia egy e jobban ejlődik és egy e el e jed ebbé álik a á sadalomban, úgy álik egy e össze e ebbé az a ké dés, hogy hogyan szabályozzuk ezeke a bonyolul endsze eke . Ugyanis egy ész a úl szigo ú szabályozás el oj ja az inno áció és ko lá ozza a mes e séges in elligencia po enciális előnyei , más ész a meg elelő szabályozás hiánya komoly ká oka okozha az egyéneknek és a á sadalom egészének. E ké égle közö i meg elelő egyensúly meg alálása k i ikus on osságú a mes e séges 39A dokumen um hi a kozási száma: COM(2022) 197 inal 40Lásd bő ebben: Eu ópai egészségügyi ada é - h ps://heal h.ec.eu opa.eu/eheal h-digi al- heal h-and-ca e/eu opean-heal h-da a-space_hu (U olsó meg ekin és: 2023.01.12) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 18 in elligencia biz onságos és ha ékony alkalmazásának biz osí ása szempon jából úgy a mohácsi be egek számá a, min a wü zbu gi kó ház dolgozói számá a. A szigo ú szabályozásból akadó po enciális eszélyek e igyelmez e a common law jog endsze ben gondolkodó sze zők is. A ká é í ési jog ( o law) szabályai előnyben észesí ik a meg elelő gondosság (s anda d o ca e) anúsí ásá a mes e séges in elligencia dön ései el szemben az egészségügyi ká é í ési pe ekben. Ha az o os a szakmai p o okollok sze in indokol kezelés ja asolja a páciensnek, akko ál alában nem lesz megállapí ha ó a ká é í ési elelősségük akko sem, ha igazolha óan jobb e edménnyel já olna egy al e na í gyógymód az ado be egnek a konk é ese ben. Az o os endsze in akko onha ó elelősség e, ha nem esz elege a gondossági kö eleze ségének, és ebből ki olyólag személyi sé ülés, ká é i a be ege . Mi el a ká é í ési jog kizá ja a elelősség e onás a meg elelő gondosság anúsí ása melle , az o os számá a a legbiz onságosabb ú az, ha a szakmai p o okolloknak meg elelő eljá ás kö e i, és igyelmen kí ül hagyja a mes e séges in elligencia ál al ja asol megoldás , ha az az e ől aló el é és ja asolná. Ez el ehe ően isszaszo í ja, há ál a ja az MI eszközök alkalmazásá , és az e e o dí o ejlesz éseke is (Nicholson, Ge ke, Cohen 2019). Álláspon unk sze in - az angolszász jog endsze hez hasonlóan (Nicholson, Ge ke, Cohen 2019) - akko me ülhe el az egészségügyi in ézmény ká é í ési elelőssége, ha az o os e ékenysége ká okoz, és nem az ado helyze ben el á ha ó maga a ás anúsí o a. Ha a mes e séges in elligencia a kö e endő gyógykezelés e ja asla o esz, elképzelhe ő, hogy biz onságosabb az o os szempon jából igyelmen kí ül hagyni a szakmai no mák ól úlságosan el é ő, ado ese ben a be eg számá a előnyösebb eljá ás . É dekes ellen é e szolgál a egy empi ikus ku a ás, mely ké dőí es elmé és módsze é el a a ke es e a álasz , hogy az esküd szék milyen módon bí álná el az o osi ká okozás akko , ha a mes e séges in elligencia dön ése is köz eha a gyógykezelés ki álasz ásánál. A ku a ás e edménye az mu a a, hogy egy po enciális esküd szék el ogadha óbbnak a ja az a megoldás , ha az o os kö e i a mes e séges in elligencia ja asla á , ügge lenül a ól, hogy az a szakmai p o okolloknak meg elel, agy sem (Ke in, Nielsen, S emi ze 2021). Ezek a megállapí ások alán kisebb ha ással bí nak a hazai joggyako la a, ekin e, hogy Magya o szágon a polgá i jog i áka nem INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 19 esküd szék ú ján dön i el a bí óság, azonban nem zá ha ó ki, hogy ez a személe e a kon inen ális jog endsze bí ái is á eszik. A mes e séges in elligencia szabályozásának egyik ő kihí ása a echnológia gyo san ál ozó e mésze e. A hagyományos szabályozási ke e ek nem biz os, hogy képesek lépés a ani az inno áció ü emé el, és új megközelí ések e lehe szükség annak biz osí ásához, hogy a mes e séges in elligencia alkalmazása elelős és e ikus módon ö énjen. Emelle a különböző ípusú mes e séges in elligencia- endsze ek különböző ípusú szabályozás igényelhe nek, ami o ább bonyolí ja a ké dés . E kihí ások ellené e mind nemze i, mind nemze közi szin en ö én ek e ő eszí ések a mes e séges in elligenciá a ona kozó i ánymu a ások és szabályozások kidolgozásá a. Az Eu ópai Unió például ja asla o e az e ikus mes e séges in elligenciá a ona kozó ke e endsze e, amely az á lá ha óságo , az elszámol a ha óságo és az embe i elügyele e hangsúlyozza. Az Egyesül Államokban a Na ional Ins i u e o S anda ds and Technology kidolgoz a a mes e séges in elligencia kockáza kezelési ke e endsze é , amely i ánymu a ás nyúj a sze eze ek számá a a mes e séges in elligenciá al kapcsola os kockáza ok kezeléséhez. A jelen anulmány a o ábbiakban az izsgálja, hogy milyen ké dések me ülhe nek el az MI egészségügyben ö énő alkalmazása kö ében és a kialakuló szabályozás milyen i ányba mu a . A elelősségi p obléma megha á ozása A mes e séges in elligencia működése újsze ű kihí ásoka a elelősség an ekin e ében. A elelősség ől jogágakon á í elően elmondha ó, hogy alap e ően az embe i jogsé ő maga a ások szankcionálása é dekében elállí o el é el endsze ől beszélhe ünk, mely a jogellenesség, az okoza i össze üggés és a é kesség ( el óha óság, bűnösség) meglé e ese én lehe ő é eszi ezen maga a ások szankcionálásá . Ál alánosan el ogado az a meglá ás, hogy a mes e séges in elligencia endsze ek, őkén a gépi anuláson alapuló endsze ek leg őbb p oblémája elelősségi szempon ból azok kiszámí ha a lansága. Egyesek ne ezik ez a jelensége az MI inde e minizmusának, agy a en ebb emlí e eke e doboz (black box) ha ásnak41, a lényeg azonban ugyanaz: an egy embe i maga a ás 41Megjegyzendő, hogy a black box ha ás elődizhe i a gép megmagya ázha a lan, bonyolul működése melle az algo i mus sze zői jogi édelme is. Ebben az ese ben elő o dulha , hogy a gép működése nem a echnológia sajá ossága mia , hanem jogi okokból megisme he e len a INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 20 - u así ás adnak a gépnek, agy meg e ezik a gép működésé . Az MI ezu án működésbe lép, alami ö énik a gépen belül: ez az a mozzana , ami ől nagyon ke ese udunk, és nehezen állapí ha ó meg a ényleges működés. A ége edmény azonban égülis öbbnyi e az, ami e számí o a p og amozó, de nem mindig: a működési bizony alanság mia ez nem minden ese ben lesz igaz. A komoly ké dés a bün e őjogi és a polgá i jogi elelősség szempon jából is az, hogy ha a működés bizony alansága jogsé és e edményez, az mennyi e kö he ő aká a elhasználóhoz, aká az embe hez? Előszö különbsége kell ennünk a különböző MI endsze ek közö . A köznyel és bizonyos ese ekben a jogi odalom is ellá ja a ’mes e séges in elligencia’ jelző el azoka az eszközöke is, amelyeknél ez a megne ezés nem el é lenül megé demel . Az el é ő működési el en úl az okosó ák, okos ele onok, egyéb ehhez hasonló eszközök nem endelkeznek ezzel az emlí e , csak bizonyos echnológiák a jellemző ulajdonsággal, hogy a működésük kiszámí ha a lan.42 Vegyünk például egy en ebb emlí e , a bő be egségek diagnosz izálásá a szolgáló szo e . Egy bizonyos ejle ségi szin u án az embe i elhasználó, és a ejlesz ő számá a is megjósolha a lan lesz, hogy a endsze kép elisme ő szo e e pon osan milyen okból minősí egy el ál ozás osszindula ú dagana nak, egy másika pedig mié nem. A működési el azon alapszik, hogy öbb ízeze kó ese , és annak helyes diagnosz izálásának be áplálása u án a gép képes lehe a o ábbiakban egy éles helyze ben is helyesen dön eni. A p oblémamegoldás olyama a ehá - az embe i o os gondolkodásá ól el é ően - nem in ui í , a ényleges apasz alás a szak udással összekö ő módon ealizálódik, hanem elisme éssel, a ko ábbi e edmények séma sze in i kö e ésé el. Ebből a működési el ből az is kö e kezik, hogy soha nem udja a elhasználó, ille e a ejlesz ő eljes pon ossággal megjósolni, hogy milyen e edmény á ha ó a gép ől. elhasználók számá a. Te mésze esen ebben az ese ben az algo i mus megalko ói isme ik a működés , és ez az ese nem a ozik az alább isme e e elelősségi p oblémakö be (Rudin 2019). 42A e jedelmi ko lá ok okán nem é ünk ki észle esen a különböző endsze ek közö i echnológiai el é ések e. Felelősségi szempon ból azonban ebben az ese ben a gépi anuláson (ön anuláson, mély anuláson) alapuló mes e séges in elligencia ese én me ül el az elő elá ha a lanság ké dése, míg az ebbe a kö be nem a ozó eszközök az elő e kódol algo i musok ka egó iájába onha óak. A kiszámí ha a lanság ki ejeze en ez u óbbi ka egó iába a ozó echnológiák ese én nem me ül el. Részle esebben a gépi anulás ól lásd: (K is ó 2002). A gyenge és e ős mes e séges in elligencián alapuló különbség é ellel kapcsola osan lásd: (Z. Ka la ics 2015). INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 21 A elelősségi p obléma magja ebből az „önálló”, az embe i e ékenység ől és elő elá ha óság ól észben ügge lenedő működésből akad. Kijelen he ő ehá , hogy az embe i köz eha ás nélkül, gépi anuláson alapuló algo i mus olyan megoldások elisme ésé e képes, melye az alko ója nem áplál be a gép elkészí éseko , ebből kö e kezően olyan dön ések meghoza alá a is képes, mely dön ések e sem a p og amozó, sem a elhasználó nem ado u así ás . É dekes p oblémá e he el az a helyze , amiko az o osi diagnosz ika mes e séges in elligencia elhasználásá al készül el a páciens észé e, mely az ado ese ben hibás diagnózis a almaz, melyből akadóan a páciensnek ká a kele kezik, agy személyiségi jogai (például éle hez, es i épséghez, egészséghez űződő jogá ) megsé ik. Felme ül a ké dés, hogy a páciens ilyen ese ben ki el szemben é ényesí he i a személyiségi jogsé ésből e edő, sé elemdíj i án i, alamin ká é í és i án i igényé . A ká osul kizá ólag az köz e í ő el áll sze ződéses jog iszonyban, a ká azonban köz e lenül az algo i mus hibás működése, és a szako osi kon oll nem meg elelő ol a mia szen ed e el. A ká osul megp óbálha pe indí ani kizá ólag a köz e í ő el szemben sze ződésszegés e hi a koz a, amennyiben bizonyí ani udja, hogy a ká kizá ólag a sze ződés megszegése oly án kö e keze be. Többek közös ká okozásá a hi a koz a megkísé elhe i a hibás diagnózis elállí ásában köz eműködő alamennyi személy pe lésé , mely ese ben észben a sze ződésszegéssel, észben a sze ződésen kí ül okozo ká oké aló elelősség szabályainak alkalmazásá a ke ül so a pe elbí álásako .43 Felme ülhe , hogy a páciens a e mék elelősségi szabályok a hi a koz a köz e lenül a mes e séges in elligencia endsze előállí ójá al (gyá ójá al) szemben ámasz kö e elés . Ebben az ese ben - amennyiben a páciens bizonyí ani udja, hogy a ká kizá ólag az algo i mus hibás működésé e eze he ő issza - a diagnosz ikai eszköz gyá ójá ól köz e lenül kö e elhe ő a ká é í és.44 43Az Eü . 244. § (2) bekezdése alapján az egészségügyi szolgál a ásokkal össze üggésben kele keze ká igények ekin e ében a sze ződéses kapcsola ennállásá ól ügge lenül a delik uális elelősség szabályai ke ülnek alkalmazás a. 44A common law jog endsze ű o szágokban elme ül az a dogma ikai p obléma, hogy az o osi diagnosz ikai MI endsze elhasználója nem a páciens, hanem az egészségügyi szolgál a ás nyúj ó o os/kó ház. Ebben az é elmezésben a gyá ó az o osnak kö eles a e mékkel kapcsola os ájékoz a ás megadni. Amennyiben a kapo ájékoz a ás alapján az INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 22 A szako os munka állaló al szemben ká é í ési igény a ká osul köz e lenül nem é ényesí he . A P k. szabályai sze in az alkalmazo a ha madik személynek (a páciensnek) okozo ká é csak szándékos ká okozás ese én elel, minden más ese ben a ká osul al szemben a munkál a ó a elelős.45 Nehezebb lehe a megí élése az algo i mus ál al okozo ká meg é í ésének. A en ebb isme e e kö ülmények oly án nem zá ha ó ki, hogy a pe beli bizonyí ás so án a megállapí o ények alapján az algo i mus meghibásodása nem eze he ő issza sem a szolgál a ó, sem a szo e ejlesz ő agy más személy köz eha ásá a: bebizonyosodha , hogy a hibás működés kizá ólag a mély anuláson alapuló ejlesz ési módsze e edményekén kö e keze be. Figyelemmel a P k. ona kozó szabályai a, elképzelhe ő, hogy a ká é í ési elelősség megállapí ásához szükséges okoza i össze üggés nem állapí ják meg egyik alpe es ekin e ében sem, agy ese leg alamennyi alpe es sike esen kimen i magá a elelősség alól. To ábbi ké déskén me ülhe el, hogy mikén kell kezelni az o os és az algo i mus szolgál a ó él elelősségének belső megoszlásá . A jelenlegi o osi szakmai p o okollok alapján nehezen elképzelhe ő, hogy elelősség nagyobb észé a mes e séges in elligenciá szolgál a ó a e helné a jogalkalmazó. A olyama ok azonban alán inkább abba az i ányba mu a nak, hogy a jö őben - a köl ségha ékonyság és a munka e hek csökken ése é dekében - a mes e séges in elligencia diagnosz ikája lehe az elsődleges, agy aká a kizá ólagos eszköz a a, hogy a páciens o ábbi kezelésé e ja asla o nyúj son a szű és alapján. Megoldási lehe őségek az eu ópai jogalko ás ük ében E e a helyze e kí án megoldás nyúj ani az Eu ópai Pa lamen 2020/2014(INL) számú ajánlása a mes e séges in elligenciá a ona kozó polgá i jogi elelősség endsze el kapcsola ban.46 Az ajánlás mellékle ekén az EP Jogi Bizo sága kidolgozo egy uniós endele e ona kozó ja asla o , mely egy MI echnológiánkén di e enciál megoldás ja asol . Kimen és nem ű ő, szigo ú elelőssége állapí meg a e eze a magas kockáza ú MI endsze ek o os nem á ja el a be egnek az MI endsze el kapcsola os kockáza oka , az ebből e edő ká oka kö eles iselni. Lásd: (Sulli an, Schweika 2019). 45A munkál a ó hely állási kö eleze sége ké désében észle esen lásd (Pajo 2016). 46Elé he ő: h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/doceo/documen /A-9-2020-0178_HU.h ml# i le2 INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 23 üzemben a ói a, ha az MI- el össze üggésben ká okozna.47 Ebben a ekin e ben üzemben a ónak ekin e ék mind az MI- endsze ehlasználójá ( on end-üzemel e ő), mind az MI- endsze ejlesz őjé (backend- üzemel e ő). Ezzel szemben a nem magas kockáza ú endsze ek ese én é kességen alapuló kimen és esz lehe ő é a e eze , o ábbá is maio ese én is men esül a ká é í ési elelősség alól.48 Az eu ópai unió jogalko ási olyama ában ké i ányel szolgálja jelenleg a mes e séges in elligencia működése ál al okozo ká ok ekin e ében a polgá i jogi elelősség endezésé . A e mék elelősségi i ányel módosí ása melle különösen a sze ződésen kí ül okozo ká ok a ona kozó elelősségi szabályoka endező i ányel (MI elelősség i ányel ) e eze e bí ebben a kö ben jelen őséggel.49 Az i ányel célja az, hogy a ká osul jogé ényesí ésé megkönnyí se (bizonyos ese ekben lehe ő é egye) a ká okozó al szemben. Ez a helyze e alap e ően ke ő, megdön he ő élelem elállí ásá al igyekszik meg e em eni. Összességében elmondha ó, hogy ennek a jogszabályi endezésnek a célja a kiszámí ha a lanságá , az MI- endsze működésének a ká okozó maga a ásához aló kö he ésének hiányosságá kí ánja akkén o osolni, hogy lényegében megke üli a eke e doboz izsgála á . Az első élelem a ká okozó el óha óságának élelmezésé eszi lehe ő é.50 A ká osul ké he i, hogy mu assák be az MI működéséhez kapcsolódó bizonyí ékoka (az MI ejlesz ési dokumen ációi ). A bizonyí ékok bemu a ásá a kö elezhe ő az MI- endsze szolgál a ója, de a elhasználója is. Ahhoz azonban, hogy a bí óság el endelje a bizonyí ékok bemu a ásá , a ké elme olyan ényekkel kell alá ámasz ani, melyek alószínűsí ik a ká é í ési igény megalapozo ságá . Ha a bizonyí ékok bemu a ásá a ona kozó bí ósági elhí ásnak nem esz elege a ká okozó, akko élelmezni kell a el óha óságá . 47Eu ópai Pa lamen 2020/2014(INL) számú ajánlásának mellékle e, 4. cikk. 48Eu ópai Pa lamen 2020/2014(INL) számú ajánlásának mellékle e, 8. cikk. É dekes módon a e eze nek ezen cikkében is megjelenik az az el á ás, hogy a mes e séges in elligencia gyá ója együ működés e kö eles a ká osul al a jogsé és okának megállapí ása kö ében. 49A dokumen um elé he ő az alábbi linken: Ja asla a sze ződésen kí üli polgá i jogi elelősség e ona kozó szabályoknak a mes e séges in elligenciához aló hozzáigazí ásá ól (a mes e séges in elligenciá al kapcsola os elelősség ől szóló i ányel ) h ps://eu - lex.eu opa.eu/legal-con en /HU/TXT/?u i=CELEX:52022PC0496 (2023. 01. 30.) 50MI elelősség i ányel 3. cikk (5) bekezdés. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 24 Ha a ká osul bizonyí ja, hogy a ká okozó el óha óan já el, és az MI- endsze működése ká e edményeze , o ábbá alószínűsí he ő, hogy a el óha ó maga a ás be olyásol a az MI működésé , akko élelmezni kell, hogy az alpe es maga a ása és a ká bekö e kez e közö okoza i össze üggés áll enn.51 Té elezzük el, hogy az MI kiszámí ha a lansága mia nem udha ó pon osan, még szaké ői eszközökkel sem, hogy mié működö úgy a endsze , hogy az ká eseménnyel já . Lehe , hogy a p og amozó hibázo , de lehe , hogy a gép sajá os, kiszámí ha a lan működése mia ö én a ká esemény: nem állapí ha ó meg a jogsé és pon os oka. Az okoza osság ekin e ében az i ányel alapján ha bizonyí o , hogy a ká okozó elmulasz o a a gondossági kö eleze ségé , és alószínűsí he ő, hogy ez alamilyen módon ha ással ol az MI működésé e, akko a meg ö én ká oka be kell udni a elhasználó/gyá ó maga a ásakén . Leegysze űsí e: ha nem já el meg elelő gondossággal a ká okozó az MI működ e ése, agy megalko ása so án, akko elelősség e onha ó a ká okozásé , ügge lenül a ól, hogy ese leg nem konk é an ez okoz a a ká . Az i ányel ek a nagy előnye az, hogy ez a p oblémakö megke ülik, ha úgy e szik. Az eu ópai jogalko ó élelmeke állí el, melyek a el óha óságo , és az okoza i össze üggés megalapozzák. A el óha óság (az i ányel szóhasznála a sze in a gondossági kö eleze ség elmulasz ása) akko élelmezhe ő, ha az MI endsze dokumen ációjá a bí óság elhí ása ellené e nem bocsá ja endelkezés e a ká okozó. Ez inkább egy pe beli, eljá ásjogi szankciókén ogha ó el. Összegzés A en iek alapján lá ha ó, hogy mind a hazai, mind az eu ópai jogalko ónak nagy igyelme kell o dí ania a a, hogy a kockáza oka kiegyenlí ő, de a ejlődés sem akadályozó endsze ben szabályozza ál alában a mes e séges in elligenciá , de különösképpen az egészségügyi MI- endsze eke . Maguk az egészségügyi MI- endsze ek ké okból is nagy po enciállal bí nak a jö ő ku a ásai ekin e. Egy ész a diagnosz ikai, alamin a gyógykezelés ja asló mes e séges in elligenciák egy jól modellezhe ő endsze ben működnek, mely - egyes más algo i musokhoz képes - kiszámí ha óbb, biz onságosabb működés ehe nek lehe ő é. Más ész olyan speciálisan 51MI elelősség i ányel 4. cikk (1) bekezdés INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 31 nyomán a dzsihádis a p opaganda agol abbá ál . Az ideológiáka pedig gyak an kisebb online pla o mokon és já ékpla o mokon e jesz e ék.53 Ha összehasonlí juk a e o ámadásokkal kapcsola os össze oglaló ada ai , akko megállapí ha ó, hogy 2017-ben és 2020-ban is íz e o ámadás alósul meg, mely alapján az é ék s agnálásá ól beszélhe nénk, iszon lá a a 2018 és a 2019-es ada oka , ahol ez az é ékcsökkenés mu a o , megállapí ha ó, hogy 2020-ea nő a e o ámadások száma. Az össze oglaló sze in 2020-ban mindössze négy e o ámadás sike ül meghiúsí ani, míg ez a szám 2017-ben izenegy ol . Ezen ada ok alapján megállapí ha ó, hogy nehezebb a küzdelem a e o ámadásokkal szemben, hiszen a e o is a csopo ok, ille e sze eződések sokkal ki inomul abbá és nehezebben elde í he ő é álnak. Ez pedig öbbnyi e annak köszönhe ő, hogy a adikalizálódás ha ásá a öbb ago udnak obo ozni, és az in e ne hálója mögé búj a ész e é lenül konspi a í e ékenységen ke esz ül újabb és újabb me ényle eke elkö e ni. Az Eu ópában zajló adikalizálódás leküzdésének agy legalább mé séklésének alap e ő kö e elménye lenne az in e ne en e jedő szélsőségek azonosí ása, ille e leküzdésük é dekében oly a o e ékenység biz osí ása. Ugyanis amennyiben a adikalizálódás ellen ö énő ellépés sike es, azzal elejé lehe enni a e o ámadások elkö e ésének nem csak az Eu ópai Unióban, hanem ilágszin en is. A o ábbiakban az egyes e o ámadásokkal kapcsola ban ezekhez kö ö en sze e ném isme e ni az Unió e o izmus elleni küzdelem é dekében e e ő eszí ései . A mad idi e o ámadás ha ása az Közösség e o izmus elleni ellépésé e 2004. má cius 11-én spanyol ő á os asú onalain a pén ek eggeli csúcs idején öbb helyen el obban o pokolgépek jól megsze eze ámadás a u alnak, amely elő semmi éle bejelen és nem é keze a endő ség e. A me ényle e kö e ően a spanyol ha óságok azonnal e akuál ák a mad idi őpályaud a , az A ocha- . A gyo s elmé ések sze in a őpályaud a on és közelében hé bomba obban , míg o ábbi ke ő a Pozo, és egy a San a Eugenia asú állomáson. A e o ámadás mind a há om helyszínen nagyjából egy időben ö én , és könnyen meglehe , hogy az elkö e ők el á ásainál kisebb pusz í ás okoz ak, hiszen a sze el ények még nem é kez ek be a 53h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/news/hu/headlines/socie y/20210628STO07262/ e o izmus- az-eu-ban- amadasok-halalese ek-es-le a oz a asok-2020-ban (U olsó le öl és: 2023. januá 12.) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 32 pályaud a a. Mad idban pe ceken belül elu alkodo a káosz. A e o ámadás ke őszáz embe éle e kö e el .54 A hi a alos nyomozás sze in a ámadás mögö egy, az al-Káida onzáskö ében álló e o csopo áll , amely azonban nem ol köz e len kapcsola ban az al-Káidá al. A e o is ák a obbanóanyago bányászok ól ásá ol ák. A 2004. má cius 11-i mad idi e o me ényle eke kö e ően az eu ópai eze ők nyila koza o ogad ak el a e o izmus elleni küzdelem ől. Egyebek melle megállapod ak abban, hogy lé ehozzák a e o izmus elleni küzdelem uniós koo diná o ának isz ségé .55 A koo diná o elada a elsőso ban az, hogy koo dinálja a e o izmus elleni küzdelem e én e Uniós in ézkedéseke , nyomon kö e i az EU e o izmus elleni küzdelemmel kapcsola os s a égiájá . Emelle szakpoli ikai ajánlásoka nyúj be, és kiemel e ékenységi e üle eke ja asol a Tanácsnak, o ábbá olyama osan igyelemmel kísé i az összes uniós eszköz , beszámol a Tanácsnak, alamin meghozza a anácsi ha á oza okból e edő in ézkedéseke .56 A koo diná o egyik leg on osabb elada a, hogy össze ogja a anács e ékenységé a e o izmus elleni küzdelem e én, de kiemel elada ai közé a ozik még, hogy az Eu ópai Unió Helyze elemző Közpon ja és az Eu opol ál al készí e enyege e ségelemzés és jelen ések alapján (Nyi ay 2016). Összességében elmondha ó, hogy a koo diná o elada a a segí ségnyúj ás meg es esí ése (Nyi ay 2016:82), mely a e o izmus ha á okon á nyúló enyege e sége ekin e ében, alamin kockáza ainak kezeléséhez, o ábbá az együ es ellépés, alamin az in o mációcse e biz osí ása é dekében jelenik meg. Az Eu ópai Unió belügyminisz e einek közös 2020-ban e nyila koza a a közelmúl ban ö én e o ámadásoka ille ően egyé elműen hangsúlyoz a az Unió e o izmus elleni küzdelemé elelős koo diná o a sze ep állalásának mege ősí ésé , ekin e el a Közösség e őszakos szélsőségekkel szembeni küzdelmé e, alamin a e o izmus elleni küzdelem kulcs on osságú ké déseinek meg álaszolásá a.57 Összességében megállapí ha ó, hogy a mad idi e o ámadások kö e kez ében lé ehozo in ézmény, agyis a 54 h p://www.eu opee .hu/eu/mad id020311.h ml (U olsó le öl és: 2023. januá 12.) 55h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/#coun e - e o ism%20coo dina o (U olsó le öl és: 2023. januá 12.) 56h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/coun e - e o ism- coo dina o / (U olsó le öl és: 2023. januá 12.) 57h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2020/11/13/join -s a emen -by- he-eu-home-a ai s-minis e s-on- he- ecen - e o is -a acks-in-eu ope/ (U olsó le öl és: 2023. januá 12.) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 33 e o izmus elleni küzdelem koo diná o a egy kiemel sze epe kap a Közösség egységes ellépése é dekében a e o ámadások e én. Az Unió és a polgá ok biz onsága elsődleges, amelynek é dekében olyan in ézkedések e an szükség melyek á ogóan ga an álják az é in e cél elé ésé . A 2015-ös pá izsi e o ámadása ha ásai 2015. januá 7-én, sze dán egy dzsihádis a es é pá os, Saïd Kouachi és Ché i Kouachi beha ol a Cha lie Hebdo he ilap sze kesz őségébe, és öbb ben a ózkodó , ille e egy kié kező endő ki égze . Másnap egy elük kapcsola ban álló dzsihádis a, Amedy Coulibay lelő egy endő , egy másika megsebesí e . A Cha lie Hebdo ellen elkö e e me ényle u án az egész o szág a ki e jedő embe adásza kezdődö , amely januá 9-én dupla úszej ésbe o kollo . A Kouachi i é ek a Seine-e -Ma ne megyei Damma in-en-Goële ipa e üle én egy nyomdába ha ol ak be, ahol, min kide ül , nem ol udomásuk a benn a ózkodók ól, míg Coulibay Pá izs kül e üle én egy bol ban ej e úszoka , ami halálos áldoza oka kö e el . Az embe adásza ban ész e ő különleges e ők égül meg ohamoz ák az épüle eke , és mindhá om elkö e ő lik idál ák (Bányász 2010:71-72). Tekin e el a a, hogy a pá izsi e o ámadás mélyen meg endí e e az eu ópaiaka az állam- és ko mány ők B üsszelben 2015. eb uá 12-én nem hi a alos ülés a o ak. Ahol hi e e ek a még megha á ozóbb ha c melle melye a Közösség é ékei el szemben ellépőkkel kell meg í ni. Valamin hangsúly ek e nek a e o izmus elleni ellépés és olyan alap e ő undamen umok édelme melle , min az embe i jogok, ille e a jogállamiság ma adék alan isz ele ben a ása. Mindezek meg alósí ása é dekében biz osí ani kell a polgá ok biz onságá ól aló gondoskodás elsőso ban, az eu ópai u asnyil án a ási endsze e ona kozó i ányel el ogadásá al, alamin a schengeni ö eze ad a lehe őségek kiaknázásá al a külső ha á ok mege ősí ése és ellenő zése ona kozásában. To ábbá meg kell állapodni abban, hogy a szabad mozgáshoz aló jogo él ező egyének szisz ema ikus és összehangol , közös kockáza i mu a ókon alapuló ellenő zésé a e o izmus elleni küzdelem szempon jából ele áns ada bázisokban be ezessék. Emelle ö ekedni kell az in o mációcse e elő é be helyezésé e a agállami ha óságok ona kozásában elsőso ban az Eu opol és az Eu ojus ke e ei közö . A második szempon melye a nem hi a alos ülésen el ogad ak a e o izmus elleni küzdelem e én az, hogy elejé kell enni a adikalizációnak, és meg kell INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 34 ő izni az é ékeke . Ennek elsődleges o mája a adikalizáció és szélsőségessége magában ho dozó in e ne es a almak el á olí ásának biz osí ása a agállami alko mányokkal összhangban. To ábbá hangsúly kell ek e ni egy olyan pá beszéd kialakí ásá a mely a allási néze ek közö i megkülönböz e ésmen essége az el ogadás és a pá beszéd lehe őségének biz osí ásá e edményezi, ille e a adikalizáció kiaknázó képzések, ok a ás és á sadalmi in eg ációs kezdeményezések meg alósí ásá is biz osí ani kell.58 Ezen második szempon é ényesí ése ehá széleskö ben kapcsolódik a e o izmus gyöke ének agyis a adikalizációnak a kiküszöböléséhez, és ezzel a e o izmus elleni küzdelem ha ékony biz osí ásához. A ha madik szempon mely a 2015. eb uá 12-én a o nem hi a alos ülésen kiemelés e ke ül , azaz Eu ópai Unió nemze közi pa ne ei el aló együ működés hangsúlyozása és elmélyí ése. Ezzel elsőso ban a álságkezelés az EU első elada a a dél ől szomszédos o szágokban. To ábbá szo osabb a kell űzni az együ működés a biz onsági ké dések és a e o izmus elleni küzdelem e én olyan o szágokkal, min a közel-kele i, észak-a ikai agy Száhel-ö eze i o szágok, mindezek melle hangsúlyozni kell az együ működés az ENSZ ke e ében működő e o izmus ilág ó umá al is. Tehá az elsődleges cél a pá beszéd és az együ működés meg e em ése az egyes kul ú ák és a ci ilizációk közö .59 Az i megha á ozo célok, melyek a pá izsi e o ámadás kö e kez ében ke ül ek meg ogalmazás a olyan jelen őséggel bí nak, melyek nem csak a Közösség e üle én belül ö énő megoldásoka helyezik elő é be, hanem egyú al ki e jesz ik a szabadság a biz onság és a jog é ényesülésének é ségé nemze közi szin ek e is. Mindezek alapján megállapí ha ó, hogy a e o izmus elleni küzdelemnek nem csak az Unió ha á ain belül, hanem azon kí ül is széleskö ben meg kell nyil ánulniuk. A e o is ák Uniós jegyzéke, min a e o cselekmények megelőzésének ha ékony eszköze Az Eu ópai Unió a be eze őben emlí e 2011. decembe ében állí o a össze a e o izmus elleni küzdelem észekén a e o cselekmények kapcsán é in e és ez mia ko lá ozó in ézkedések ha álya alá a ozó személyek, ille e 58h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2015/02/12/eu opean-council- s a emen - igh -agains - e o ism/ (le öl és dá uma: 2023. januá 12.) 59h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2015/02/12/eu opean-council- s a emen - igh -agains - e o ism/ (le öl és dá uma: 2023. januá 12.) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 35 csopo ok jegyzéké . A jegyzéke endsze esen, agyis ha ha on a elül kell izsgálni. Mindennek köszönhe ően az EU 2016 ó a alkalmazha szankcióka az al-Káidá al, agy az ISIS-sel szemben, alamin a elük összekö e ésben álló személyekkel sze eze ekkel szemben is.60 Mindezek alapján egyé elműen elejé lehe enni a e o is a csopo ok ámoga ásának, és a működésüke szolgáló anyagi eszközök elzá ásának. Fon os kiemelni, hogy a e o izmus inanszí ozása agyis, az olyan cselekmények, melyek anyagi lehe őségeke e em enek egy e o is a csopo működéséhez legalább olyan komoly eszély jelen enek a Közösség e, min maga a meg alósí o e o cselekmény. Így alapjaiban kell ellépni a e o izmus ámoga ása ellen, agyis a e o izmus elleni küzdelem a megelőzés ona kozásában kell kezdődjön. A ámoga ás azonban nem csak anyagi eszközök szolgál a ásán ke esz ül alósulha meg, hanem a e o izmus elkö e ésé e aló obo zásban is. Az egyes személyek elhí ása a e o cselekmények elkö e ésében sze epe já szó csopo okban, agy egyéb sze eződésekben szin én nagyon magas kockáza o jelen . A küzdelemnek ehá meg kell nyil ánulnia az olyan személyegyesülések elleni ellépés ona kozásában, melyek célja a e o cselekmény elkö e ése. Tehá a Közösség ál al a e o is ák ól eze e jegyzék alapja a ha ékony ellépés és megelőzés ona kozásában szolgál kiindulópon kén , így a e o izmus elleni küzdelem megelőzés ona kozásában megnyil ánuló sze epe szin én p io i ás. A jegyzékkel kapcsola ban az ál alános megállapodás az, hogy pon os in o mációk alapján kell az kezelni, és el é lenül jelezni kell, ha az ado személlyel, sze eze el, agy csopo al szemben igazságügyi ha á oza ke ül meghoza al a. E ha á oza szólha e o cselekmény elkö e ésé ől, agy annak megkísé lésé ől, ille e annak elősegí ése é dekében oly a o nyomozás ól, agy bün e őeljá ás ól, agy az ado e o cselekmény mia ma asz aló í éle ke ül meghoza al a. A jegyzékbe é el e abban az ese ben is so ke ülhe , ha az ENSZ Biz onsági Tanácsa megállapí o a, hogy az ado sze eze e o cselekmény kö e e el, agy azzal kapcsola ba hozha ó, és ez mia elük szemben szankcióka lép e e éle be. A jegyzékben sze eplő sze eze ekkel, csopo okkal, személyekkel kapcsola ban egyes in ézkedések ke ülnek alkalmazás a úgy, min az egyes pénzeszközök alamin egyéb 60h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/ e o is -lis / (U olsó le öl és: 2023. januá 12.) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 36 pénzügyi eszközök be agyasz ása, alamin endő ségi és igazságügyi együ működéssel kapcsola os in ézkedések.61 Összességében ehá on os kiemelni, hogy a e o izmus elleni küzdelem ona kozásában, egy ha ékony eszközkén ha á ozha ó meg, a e o is ák Uniós jegyzéke, amelynek célja a megelőzés, és a olyama os nyil án a ás. A Közösség ehá e ha ékony endsze el is okozni kí ánja a e o cselekmények elleni küzdelme . Zá ó gondola ok A e o izmus elleni küzdelem a XXI. század egyik megha á ozó kihí ása, ha csak meg igyeljük égen mennyibe ke ül konk é an egy e o cselekmény elkö e ése, endkí ül megdöbben ő, hogy ez az összeg az é ek elő ehalad á al olyama osan csökken, hiszen ma má egy egysze ű ba kácsbol ban besze ezhe ő eszközökből is készí he ő pokolgép. Így ó iási elada há ul a Világ o szágai a, és emelle magá a az Eu ópai Közösség e is, hogy meg udja édeni önmagá ezekkel a szélsőséges cselekményekkel szemben. Az Eu ópai Unió olyan jelen ős é ékeke kép isel, min az alap e ő szabadság, agy a éleménynyil ání ás szabadsága, agy aká a demok ácia, ha ezek ellen az é ékek ellen ámadás in éznek, akko elsődleges elada annak issza e ése. A e o cselekmények elhá í ásának on os szempon ja a polgá ok biz onságának meg e em ése is, és ezen ke esz ül egy élelemmen es éle biz osí ása a Közösségen belül. Összegzéskén elmondha ó, hogy a e o izmus leküzdése é dekében a jelenben e Uniós e ő eszí ések szolgálják annak az Uniónak a jö őbeli képé , mely biz onságo jelen a jö ő gene ációi számá a. 61h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/ e o is -lis / (U olsó le öl és: 2023. januá 12.) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 37 Felhasznál i odalom 1. Az Eu ópai Pa lamen és Tanács (EU) 2017/541 i ányel e a e o izmus elleni küzdelem ől a 2002/475/IB anácsi ke e ha á oza el ál ásá ól, alamin a 2005/671/IB anácsi ha á oza módosí ásá ól, az Eu ópai Unió hi a alos lapja 2017. 2. Bányász Pé e (2010): Egy e o ámadás isszhangja a közösségi médiában. Belügyi Szemle, (63), 71-85. 3. Nyi ai Mihály (2016): Az Eu ópai Unió és a e o izmus elleni küzdelem. Ac a Humana, (5) 71-83. 4. Pék Richá d Tamás (2020): A e o izmus elleni küzdelem az Eu ópai Unióban és a e o izmus egységes ogalma megalko ásának p oblémái. Belügyi Szemle, 68(6), 71-87. Online hi a kozások 1. h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/news/hu/headlines/secu i y/20210121ST O96105/ adikalizacio-az-eu-ban-mi -jelen -es-hogyan-lehe - megakadalyozni 2. h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/news/hu/headlines/socie y/20210628ST O07262/ e o izmus-az-eu-ban- amadasok-halalese ek-es- le a oz a asok-2020-ban 3. h p://www.eu opee .hu/eu/mad id020311.h ml 4. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/#coun e - e o ism%20coo dina o 5. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/coun e - e o ism-coo dina o / 6. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2020/11/13/join -s a emen -by- he-eu-home-a ai s-minis e s- on- he- ecen - e o is -a acks-in-eu ope/ 7. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2015/02/12/eu opean-council-s a emen - igh -agains - e o ism/ 8. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2015/02/12/eu opean-council-s a emen - igh -agains - e o ism/ 9. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/ e o is -lis / 10. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/ e o is -lis / INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 38 Pénzügyi kul ú a izsgála a egye emi hallga ók kö ében Ha ay Dó a Anna1 1Taná segéd, Nyí egyházi Egye em, 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 31/b, 0000-0002-9365-7778 INFO ABSTRACT Ha ay Dó a Anna ha ay.do [email protected] Abs ac The ques ion o he de elopmen o inancial li e acy and inancial awa eness has ne e been mo e ele an han nowadays, when economic and inancial echnical e ms such as in la ion, exchange a e, cen al bank base a e, ecession, e c., low owa ds us in all a eas o li e. In o de o be able o in e p e hese concep s and assess he impac hey ha e on ou own li es, we mus ha e he highes possible le el o inancial awa eness and inancial li e acy. We cons an ly make decisions in ou e e yday li e. In o de o be able o make he "bes " decision om a inancial poin o iew, we mus cons an ly imp o e ou inancial li e acy. This means indi idual and social in e es and esponsibili y a he same ime. In my su ey, I examined he inancial awa eness and le el o inancial li e acy o s uden s majo ing in spo s o ganiza ion a Nyí egyházi Uni e si y. I looked o a co ela ion be ween inancial knowledge and in e es and inancial awa eness and sa is ac ion. Keywo ds inancial li e acy, awa eness and he inancial aspec o ou decisions Kulcssza ak pénzügyi kul ú a, uda osság, dön éseink pénzügyi e üle e. Absz ak Talán soha nem ol annyi a ak uális a pénzügyi kul ú a, a pénzügyi uda osság ejle ségének ké dése, min napjainkban, amiko az éle minden e üle én olyan gazdasági, pénzügyi szakki ejezések á amolnak elénk, min az in láció, á olyam, jegybanki alapkama , ecesszió s b. Ahhoz, hogy ezeke a ogalmaka é elmezni udjuk, és elmé jük, hogy milyen ha ás gyako olnak a sajá éle ünk e, endelkeznünk kell a pénzügyi uda osság és a pénzügyi kul ú a minél magasabb szin jé el. A mindenna pjaink so án olyama osan dön éseke hozunk. Ahhoz, hogy pénzügyi szempon ból minél „jobb” dön és hozhassunk, olyama osan ejlesz enünk kell pénzügyi kul ú ánka . Ez egysze e jelen egyéni és á sadalmi é deke és elelőssége is. Felmé ésemben a Nyí egyházi Egye em spo sze ező szakos hallga óinak pénzügyi ájékozo ságá és pénzügyi kul ú ájának szin jé izsgál am. Össze üggés ke es em a pénzügyi isme e ek és é deklődés, alamin a pénzügyi uda osság és elégede ség közö . Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján jö lé e. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 39 Be eze és A 2008-as pénzügyi, gazdasági álság ó a el el időszakban egy e öbbe hallani a pénzügyi kul ú á ól ( inancial li e acy), annak sze epé ől és ejlesz ési lehe őségei ől. Ahhoz, hogy megé hessük e sze eágazó ogalom jelen ésé , okoza osan kell szűkí enünk a ókuszpon unka a kul ú a - gazdasági kul ú a - pénzügyi kul ú a lépcső okain. „A kul ú a agy ci ilizáció, ág e nog á iai é elemben az a komplex egész, amely magában oglalja a udás , a hi e , a mű észe e , az e kölcsöke , a ö ény , a szokás és az embe ál al a á sadalom agjakén megsze ze képességeke és szokásoka ” (Tylo 1871:1.). Kul ú a és gazdaság kölcsönösen ha nak egymás a. Egy ész a gazdasági olyama ok be olyásolják az é ék endeke , no máka , eszméke , más ész pedig a kul ú a be olyásolja a gazdasági endsze eke , in ézményeke és a iselkedési no máka , melyben on os szempon á álik a bizalom. (Husz, Szán ó 2011). Gazdasági kul ú a ala annak el á ásá é jük, hogy a gazdasági sze eplők miképpen gondolkodnak és cselekednek, hogyan iselkednek, milyen szimbólumoka használnak, milyen é ékeke , í usoka és a i űdöke kö e nek, milyen hagyományokkal és p e e enciákkal endelkeznek (Ko ács, Ré ész, O szág 2013). Jóllehe a pénzügyi kul ú a ogalma szakmai kö ökben má az 1900-as é ekből isme ol , széleskö ű el e jedése a XX. század égé e, XXI. század elejé e ehe ő. Hung és sze ző á sai anulmányában kilenc éle megközelí ési móddal alálkozha unk (Hung és m sai 2009): a pénzügyi udás, a pénzügyi olyama ok megé ése, a pénzügyi udás alkalmazási képessége és a megsze ze apasz ala ok, a pénzügyi össze üggések és de iníciók isme e e, a megalapozo pénzügyi dön ések meghoza alának képessége, a legalap e őbb pénzügyi ogalmak isme e e, az egysze ű (alap e ő) pénzügyi dön ések meghoza alának képessége, a megalapozo és uda os dön ések meghoza alának képessége, alamin az egysze ű pénzügyi ogalmak ha ásának isme e e. Remund kiemeli, hogy a pénzügyi kul ú a ogalma éppoly össze e , min maga a gazdaság. Nem szabad leszűkí eni azon pénzügyi isme e ek e, amelyek a kul ú a lá ha ó, elszín ele i észé jelen ik. A pénzügyi kul ú a magában oglalja a pénzügyi ogalmak és elméle ek isme e é , a pénzügyi ogalmak ól aló kommunikáció képességé , a személyes pénzügyek kezelésé e aló alkalmasságo , a meg elelő pénzügyi dön ések meghoza alának képességé és INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 40 a pénzügyi szükségle ek ha ékony e ezésébe e e bizalma (Remund 2010:4-7). A nemze közi apasz ala ok - misze in egy ész a magasabban képze embe ek pénzügyileg is ájékozo abbak, más ész pedig még a ejle o szágok lakosságának nagy észe is pénzügyileg anal abé ának ekin he ő (Plakalo ić 2011) - má a közelmúl nagy pénzügyi álsága elő ái ányí o ák a igyelme a pénzügyi edukáció on osságá a. Mindehhez ha hozzá esszük Richa d H. Thale , a iselkedési közgazdaság an kép iselőjének megállapí ásá , misze in az egyéni pénzügyi dön ések há e ében gyak an i acionális okok húzódnak meg (Thale , Suns ein 2011), akko lá ha juk, hogy még nehezebb és komplexebb elada al állunk szemben. A pénzügyi e mékek és szolgál a ások piaca az u óbbi időben olyan össze e é ál , hogy mindenkinek olyama osan megújuló isme e ek e, já asságok a an szüksége ahhoz, hogy a szek o ál al kínál szolgál a ásoka , eszközöke biz onsággal udja igénybe enni. Ezé is e mésze es, hogy a ku a ások, elemzések immá nem csupán a e mékeke , hanem sokkal inkább az egyének pénzügyi iselkedésé , annak jellemzői , égső so on ehá a ogyasz ók pénzügyi kul ú ájá izsgálják (Ko ács, Ré ész, O szág 2013). A pénzügyi kul ú ában öbb közgazdasági és szociológiai ényező an jelen. Mé ése éppen ezé össze e indiká o ok a alapozha ó, amelyek közül alán a legegysze űbb módsze a ájékozo ság mé ése, ami azonban csak egy észé agadja meg a izsgál e üle nek. (Bá czi, Zéman 2015). Az OECD Nemze közi Pénzügyi Képzési Hálóza a (In e na ional Ne wo k on Financial Educa ion, INFE) ál al kidolgozo módsze an nemze közi szin ű pénzügyikul ú a- elmé és esz lehe ő é, mely a kö e kező ogalommegha á ozással él: „A pénzügyi kul ú a a uda osság, isme e ek, készségek, a i űdök és iselkedések kombinációja, melyek e szükség an a megalapozo pénzügyi dön ések meghoza alához és égső so on az egyéni pénzügyi jólé elé éséhez” (A kinson,Messy 2012:14). A magya lakosság pénzügyi kul ú ájá és ájékozo ságá elmé ő eddigi legá ogóbb jelen és az OECD ku a ói ál al kidolgozo nemze közi módsze annal, a Magya Nemze i Bank (MNB) Pénzi ány ű Alapí ánya megbízásából készül . Az első ízben 2010-ben égze , majd 2015-ben megismé el elmé és megállapí ja, hogy míg a magya lakosság pénzügyi in elligenciája, a pénzügyi ogalmak isme e e iszonylag magasnak mondha ó, addig a pénzügyi uda osság (meg on ol , elő elá ó pénzügyi dön éshoza al, INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 47 4. áb a: Véleménye sze in mennyi e bánik jól a pénzzel? Fo ás: sajá sze kesz és, n = 22. Végeze ül a a is kí áncsi ol am, hogy mennyi e elégede ek anyagi helyze ükkel (lásd 5. áb a)? Van-e össze üggés az anyagi elégede ség és a pénzügyi é deklődés, ájékozo ság és a uda osság közö ? A álaszoka ekin e az lá ha juk, hogy ha an (28%) eljesen elégede ek az anyagi helyze ükkel. Ke esz áblás izsgála alapján kide ül, hogy ők az á lagosnál jobban é deklődnek a gazdasági, pénzügyi ilág eseményei i án és sajá megí élésük sze in jól bánnak a pénzzel. A ányá ekin e kiemelkednek a közepesen elégede ek (9 ő, 41%), és annak, akik alig (4 ő, 18%) agy egyál alán nem elégede ek az anyagi kö ülményeikkel (2 ő, 9%). Az össze üggés izsgála okból az lá ha juk, hogy ők ke ésbé é deklődnek a pénzügyek i án , közepesen bánnak jól a pénzzel és a családi köl ség e éssel sem el é lenül annak isz ában. Ezen u olsó ké dés e edményeinek é ékeléseko azonban ké dolgo nem hagyha unk igyelmen kí ül: (1) az egye emi hallga ók anyagi helyze e ál alában még nagyban ügg a szülők, a család anyagi helyze é ől; (2) lehe , hogy alaki é deklődik a gazdasági, pénzügyi éle i án , magas pénzügyi kul ú á al és uda ossággal endelkezik, mégis egy olyan á sadalmi agy munka állalói csopo agja, amelynek anyagi megbecsül sége alacsonyabb, éppen ezé nem az előzőek hiányából, hanem u óbbi ényből akadóan lesz alacsony az anyagi helyze é el aló elégede sége. 0% 14% 33% 29% 24% 12345 Véleménye sze in mennyi e bánik jól a pénzzel? 1 = egyál alán nem 5 = maximálisan INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 48 5. áb a: Mennyi e elégede az anyagi helyze é el? Fo ás: sajá sze kesz és, n = 22. Összegzés Összességében az mondha juk, hogy a elmé ésben ész e hallga ók pénzügyi kul ú ája má jó alapokkal endelkezik, a pénzügyi ogalmakkal közepesen annak isz ában, é deklődésüke ekin e (és az egye emi pénzügyi ok a ásban aló ész é elnek köszönhe ően) a pénzügyi isme e eik á ha óan o ább ognak bő ülni, pénzügyi kul ú ájuk magasabb szin e og ejlődni. Egyé elműen lá szik, hogy oglalkoz a ja őke az anyagi jólé gondola a, és má azzal is isz ában annak, hogy céljuk elé éséhez meg elelő szakmai isme e ek e, a udás gyako la ba ö énő á ül e ésé e, ö id és hosszú á ú e ezés e és elelős dön éshoza al a an szükségük. Megállapí ha juk, hogy a hallga ók egy észe még nagyon az ú elején já , de öbbségük má szépen halad a elé, hogy elmondhassa magá ól, hogy a kí án cél elé ése é dekében igyekszik pénzügyi isme e ei bő í eni, pénzügyi já asságá és kul ú ájá minél magasabb szin e ejlesz eni. A kapo e edmények isme e ében kijelen he jük, hogy az ok a ási in ézmények nagyban hozzá udnak já ulni a pénzügyi kul ú a és uda osság ejlesz éséhez. Minél szélesebb kö számá a eszik elé he ő é a pénzügyi isme e ek ok a ásá , annál inkább hozzá udnak já ulni a hazai elnő lakosság pénzügyi kul ú ájának ejlesz éséhez. 9% 18% 41% 5% 27% 12345 Mennyi e elégede az anyagi helyze é el? 1 = egyál alán nem 5 = maximálisan INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 49 Felhasznál i odalom 1. A kinson, Adele, Messy, Flo e-Anne (2012): Measu ing Financial Li e acy: Resul s o he OECD / In e na ional Ne wo k on Financial Educa ion (INFE), OECD Publishing, Pilo S udy, OECD Wo king Pape s on Finance, Insu ance and P i a e Pensions, No. 15. h ps://www.oecd- ilib a y.o g/ inance-and-in es men /measu ing- inancial- li e acy_5k9cs s90 4-en (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.) 2. Bá czi Judi -Zéman Zol án (2015): A pénzügyi kul ú a és annak anomáliái. Polgá i Szemle, 11(1-3), 102-109. 3. Hung, Angela A., Pa ke , And ew M., Yoong, Joanne K. (2009): De ining and Measu ing Financial Li e acy. h ps://www. and.o g/con en /dam/ and/pubs/wo king_pape s/2009/RAN D_WR708.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.) 4. Husz Ildikó, Szán ó Zol án (2011): Mi a pénzügyi kul ú a? In: Czakó Ágnes: Meddig nyúj ózkodjunk? A magya ház a ások és állalkozások pénzügyi kul ú ájának ál ozása a álság időszakában. Gazdaságszociológiai műhely anulmányok. 9-14. 5. Ko ács Pé e , Ré ész Balázs, O szág Gábo né (2013): A pénzügyi kul ú a és a i űd mé ése. h p://eco.u-szeged.hu/download.php?docID=40014 (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.) 6. MNB-PSZÁF Együ működési megállapodás a pénzügyi kul ú a ejlesz és e üle én. 2008. h ps://www.mnb.hu/le ol es/0415mnbpsza megallpodas-penzugyi- kul u a- ejlesz e.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.) 7. Pál Zsol (sze k.) (2017): A pénzügyi kul ú a ak uális ké dései - különös ekin e el a banki szolgál a ások a. A közgazdaság ani-módsze ani képzés ejlesz éséé Alapí ány, Miskolc. 8. Pénzi ány ű Alapí ány ál al lebonyolí o pénzügyi kul ú a ku a ás ő e edményeinek bemu a ása. ile:///C:/Use s/OTDK/Downloads/_si es_de aul _ iles_csa olmany_oecd_ ku a asi_e edmenyek_2015_11_02.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 50 9. Plakalo ić, No o (2011): Financial (il)li e acy and s abili y o he inancial sys em. h ps://www.issbs.si/p ess/ISBN/978-961-92486-3-8/pape s/ML11- 13.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.). 10. Remund, Da id L. (2010): Financial Li e acy Explica ed: The Case o a Clea e De ini ion in an Inc easingly Complex Economy. h ps://onlinelib a y.wiley.com/doi/ ull/10.1111/j.1745- 6606.2010.01169.x (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.) 11. Thale , Richa d H.-Suns ein, Cass R. (2011): Nudge. Jobb dön ések egészség ől, pénz ől és boldogság ól. Manage Köny kiadó, Budapes 12. Tylo , Edwa d Bu ne (1871): P imi i e cul u e p. 1. h ps://books.google.hu/books?id=AucLAAAAIAAJ&p in sec= on co e & edi _esc=y# =onepage&q& = alse (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.) To ábbi o ások 1. 1993. é i LXXIX. ö ény a közok a ás ól 2. 243/2003. (XII. 17.) Ko m. endele a Nemze i alap an e kiadásá ól, be eze ésé ől és alkalmazásá ól 3. 202/2007. (VII. 31.) Ko m. endele a Nemze i alap an e kiadásá ól, be eze ésé ől és alkalmazásá ól szóló 243/2003. (XII. 17.) Ko m. endele módosí ásá ól 4. 51/2012. (XII. 21.) EMMI endele a ke e an e ek kiadásának és jó áhagyásának endjé ől INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 51 Az egészség u isz ikai ejlesz ések jelen ősége a munkae ő ak i i ásának megő zésében Helmeczi Gab iella1 1Taná segéd, Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka , ORCID iD: 0000-0002-0762-4030 INFO ABSTRACT Helmeczi Gab iella helmeczi.gab iella@e k.unideb.hu Abs ac Musculoskele al p oblems a e nowadays a eal public heal h p oblem, wi h he highes p opo ion o olde people, bu he numbe o younge people a ec ed is also g owing apidly. A he same ime, i is a ac ha 21s cen u y ci ilisa ion diseases a ec almos all age g oups. Ci ilisa ion diseases a e la gely caused by inapp op ia e li es yles (seden a y and s ess ul li es yles; unheal hy die ; en i onmen al damage; ha m ul habi s), which heal h ou ism can help o add ess, om p e en ion o ec ea ion, by p o iding a leisu e se ice o all ages, indi iduals and amilies, helping o main ain i ness and ac i i y le els and o inc ease equal oppo uni ies o hose a ec ed. I is well known ha he heal h ou ism sec o is one o he mos impo an in he na ional economy o ou coun y. Thanks o i s excellen na u al endowmen s, Hunga y has a numbe o healing ac o s, and ou endowmen s pu us in i s place in Eu ope in e ms o he po en ial o using na u al he mal wa e - based heal h ou ism. Keywo ds heal h ou ism he mal spa Kulcssza ak egészség u izmus gyógy u izmus gyógy ü dő Absz ak A mozgássze i p oblémák napjainkban alódi népbe egségnek számí anak, amelyben az idősebb ko osz ály a ánya a legnagyobb ugyan, de igen gyo san nő a ia alabbak é in e sége is. Ugyanakko az is ény, hogy a 21. századi ci ilizációs be egségek szin e alamennyi ko osz ály é in ik. A ci ilizációs be egségek nagy ész a nem meg elelő éle i el (mozgásszegény és s esszes éle mód; egészség elen áplálkozás; kö nyeze i á almak; ká os szokások) mia alakulnak ki, amelyeken az egészség u izmus a p e enció ól a ek eációig minden ko osz álynak, személynek és családnak olyan szabadidős szolgál a ás ud nyúj ani, ami hozzájá ul a munkaképesség és az ak i i ás megő zéséhez, az é in e ek esélyegyenlőségének a nö eléséhez. Köz udo , hogy az egészség u izmuson belül a gyógy u izmus ágaza hazánk egyik nemze gazdasági szempon ból kiemelkedő on osságú észe. Magya o szág a ki áló e mésze i ado ságainak köszönhe ően számos gyógy ényező el endelkezik, és ado ságaink közül is kiemelhe ő, hogy Eu ópában első helyen állunk a e mésze es gyógy ízen alapuló gyógy u izmus elhasználási lehe őségé el. Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz És Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján készül . INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 52 Be eze és Köz udo , hogy napjainkban olyan jelen ős demog á iai ál ozások zajlanak, melyek számos nehézsége és kihí ás okoznak a á sadalom agjainak. Ezek a jelen ős ál ozások a ilág ejle o szágaiban, így Eu ópa minden o szágában, ehá Magya o szágon is jelen annak. A pozi í és nega í ál ozások á sadalmi ha ásai összekapcsolódnak. Az egyik legszembe űnőbb demog á iai ál ozás az embe ek szüle ésko á ha ó éle hosszának nö ekedése, alamin a népesség öbb min 35 é e a ó olyama os csökkenése. Mi el a szüle ésko á ha ó éle a am nő, a népességszám pedig csökken, kialakul az elö egedő sze keze ű á sadalmunk. Ez az egyensúly alanság számos nehézsége okoz különböző e üle eken, különböző ágaza okban. Egyes szek o okban, min a gyá ás, szállí mányozás, egészségügy és az ok a ás, jelen ősen magasabb az idősebb dolgozók a ánya. Ennek e edményeképpen a munkaadóknak muszáj lesz alkalmazkodniuk a ko osodó munkae őhöz, hiszen szükség an a a, hogy a munka állalók minél o ább ak í ak udjanak ma adni. (HTTP1). Meg kell emlí enünk a á sadalom elö egedésén kí üli egyéb munkae őpiac a ha ó p oblémáka , a 21. századi ci ilizációs be egségeke . A ci ilizációs be egségek közé azoka a be egségeke so oljuk, melyek öbbnyi e a mode n éle o ma, a echnológia ejlődése mia alakul ak ki, és amelyek ese száma öbbnyi e a ejle o szágokban az elmúl néhány é izedben lá ányosan megnő . Ide so olha ó öbbek közö a mozgásszegény és s esszes éle mód; egészség elen áplálkozás; kö nyeze i á almak; ká os szokások, amelyek kö e kezményekén az elhízás, az é elmeszesedés és egyéb szí - és é endsze i be egségek, o ábbá a mozgássze i megbe egedések, s b. (www2) széles é egek egészségi állapo á on ják. A nők és é iak éle e Eu ópában A nők és a é iak éle e Eu ópában című in e ak í kiad ány az Eu os a az EU- agállamok és az EFTA-o szágok nemze i s a isz ikai hi a alai al együ működ e ejlesz e e ki. A kiad ány célja a nők és a é iak mindennapi éle ének összehasonlí ása. Az e edményekből lá ha ó, hogy a nők és a é iak mindennapi éle e mennyi e hasonló agy el é ő az eu ópai o szágokban, alamin hogy az o szágok közö milyen különbségek apasz alha ók. A kiad ány egyes ejeze ei a demog á iai ada okkal, az egészséggel, á ha ó éle a ammal oglalkoznak. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 53 Egyéb á sadalomban zajló á alakuláshoz so olha ó az éle u unk on osabb mé öldkö einek időbeli ál ozása. I megemlí he ő a elnő ko ba lépés a szülői ház elhagyásá al és a munka megkezdésé el, a házasságkö és és a gye mek állalás időpon jának ki olódása. Az Eu os a elemzésében lá ha ó, hogy 2021-ben az EU-ban á lagosan a nők 25,5 é esen - csaknem ké é el ko ábban - hagy ák el szülői házuka , min a é iak, (27,4 é esen). Egy másik jelen ős különbség a nők és a é iak közö a á ha ó éle a am. A agállamokban 2021-ben a nők 5, 6 é el o ább él ek, min a é iak. Az uniós á lag 82,8 é ol a nők ese ében és 77,2 é a é iaknál. Az 1. áb án lá ha ó ada ok a mé öldkőelemzés hazai iszonyai mu a ják. A legnagyobb különbség az EU agállamok e edményeihez iszonyí a a szüle ésko á ha ó éle a amban mu a kozik, mely - bá hazánkban nö ek ő endenciá mu a - a nők ese ében 78, a é iak ese ében 71,1 é . 1. áb a: Nők és é iak mé öldkö einek á lagos ideje Magya o szágon Fo ás: h ps://ec.eu opa.eu/eu os a /cache/in og aphs/womenmen/bloc-la.h ml?lang=en Az , hogy az embe ek hogyan lá ják az egészségüke , számos ényező be olyásolha ja, öbbek közö a kö nyeze i, kul u ális és á sadalmi-gazdasági el é elek. Az Eu os a 2021-es e edményeiből lá ha ó, hogy minél idősebbek leszünk, annál ked ező lenebb az egészségi állapo unk megí élése. A elmé és so án az egészség megí élése a é iak kö ében jobb ol , min a nők kö ében, és ez a különbség az éle ko elő ehalad á al nő . A 16 és 44 é közö iek ese ében, a nők 87,2%-a és a é iak 88,7%-a é ez e úgy, hogy jó agy nagyon jó egészségi állapo ú. A 45 és 64 é közö i ko osz ály kö ében ez az a ány a nők ese ében 65,9 %, a é iak ese ében 68,9 %; a 65 é ele ieknél pedig mindössze a 38,5%-o , ille e 44,0%-o . INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 54 Ahogy az előzőekben emlí e em, a nők és a é iak éle ében annak különbségek, azonban az éle el aló elégede ség mé ése so án a megí élés közel azonos. Az EU-ban 2021-ben a 16 é es és idősebb nők á lagosan 7,1- e é ékel ék az éle el aló elégede ségüke egy 0- ól 10-ig e jedő skálán, a é iak pedig 7,2- e. Magya lakosság él és alós egészségi állapo ának összehasonlí ása Az EU 1338/2008/EK számú endele e előí ja a 15 é ele i lakosság ö é enkén i, kiké dezésen alapuló egészség elmé ésé . Az Eu ópai Lakossági Egészség elmé és egy olyan lakossági ada el é el, amely az egészséggel kapcsola os émakö ök izsgála á a ona kozik. Egyik ő célja a lakosság egészségi állapo ának, egészségmaga a ásának és az egészségügyi szolgál a ásokkal aló elégede ségének a megisme ése. A 2019-es magya o szági elmé ésben 510 elepülés, 12 eze önkén es álaszadója e ész . (KSH-ELEF 2019) Az e edményekből lá ha ó, hogy a népesség nagy észe (98%) úgy gondolja, hogy az egészségünké mi magunk is ehe ünk alami . A elmé és megkülönböz e i a él és a alós egészségi állapo o . A él egészség az egészségi állapo jellemzésének, mé ésének egyik eszköze, a nemze közi gyako la ban el ogado és endsze esen alkalmazo indiká o a a lakosság egészségi állapo ának. Ez a mé őszám az egészségi állapo öné ékelésén alapul; azon, hogy milyen az egyének éleménye sajá egészségi állapo uk ól. A él egészség nem ügg össze szo osan a ényleges (o osilag megállapí ha ó) egészségi állapo al. Az öné ékelés jelen ősen be olyásolja az egyén á sadalmi, gazdasági, kul u ális helyze e: á sadalmi é ege, iskolai égze sége, oglalkozása, jö edelme, lakóhelye ( á os/ alu), és még öbb más ényező. A há ányos helyze ű á sadalmi é egekhez a ozó, az alacsonyabb mű el ségi okú, a sze ényebb jö edelmű, a kis elepüléseken élő embe ek ked ező lenebbül í élik meg sajá egészségi állapo uka , min az ezekből a szempon okból jobb helyze ben lé ők. (Egészség udományi Fogalom á ) A elmé és e edményei alapján elmondha ó, hogy a magya lakosság egy e pozi í abban élekedik sajá egészségi állapo á ól, 2009 és 2019 közö emelkede azoknak az a ánya, akik jónak agy nagyon jónak í él ék egészségüke . 10-ből 9-en minimum kielégí őnek, 6-an jónak agy nagyon jónak a o ák az 2019-ben. Bá a nemek közö i különbség némileg csökken , a é iak o ább a is egészségesebbnek é zik maguka , min a nők: előbbiek INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 55 65, u óbbiak 58%-a sze in jó agy nagyon jó az egészségi állapo a. Egy e ke esebben gondolják ossznak agy nagyon ossznak az egészségi állapo uka , noha a ö idebb éle hossz ez nem ámasz ja alá. 2. áb a: Magya lakosság él egészségi állapo a Fo ás: h ps://www.ksh.hu/docs/hun/x p/idoszaki/ele / e_2019/index.h ml A magya ok 98%-a gondolja úgy, hogy ud enni az egészségéé : dön ő öbbségük sze in nagyon sok (26%), ille e sok (58%) múlik aj unk, 14%-uk azonban ke ésbé űnik bizakodónak, hiszen úgy élik, ke ese , 2,2%-uk sze in pedig semmi sem udunk enni egészségünk é dekében. Azok, akik sze in jobb egészségnek ö endenek, inkább é zik az , hogy képesek enni az egészségüké , min azok, akiknek ossz az egészségi állapo uk. A sajá egészségi állapo uka legalább jónak a ók egyha mada sze in nagyon soka , közel 60%-uk sze in soka ehe nek az egészségüké . Minél magasabb iskolai égze séggel, ille e jö edelemmel endelkezik alaki, annál op imis ább a sajá egészségének alakí ásá ille ően. Míg a leg eljebb alap okú égze ségűek 71, addig a első okú égze ségűek 94%-a sze in nagyon soka agy soka ehe ünk egészségünk megő zése é dekében. Ahogy má a ko ábbiakban emlí e em, 10-ből 9-en minimum kielégí őnek, 6-an jónak agy nagyon jónak a o ák az egészségi állapo uka . 0 10 20 30 40 50 60 70 nagyon jó, jó, Fé i nagyon ossz, ossz, Fé i nagyon jó, jó, Nő nagyon ossz, ossz, Nő 2009 [%] 59 11,7 50 17,2 2014 [%] 65,2 9,8 58 12,2 2019 [%] 65,5 8,1 58 11 2009 [%] 2014 [%] 2019 [%] INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 56 A él egészségi állapo e edményei iszon nem ük özik a alós e edményeke . Az alábbi ábláza ban olyan egészségügyi p oblémák, be egségek ke ülnek bemu a ás a, melyek az egészséges éle mód be a ásá al megelőzhe ők, kiküszöbölhe ők lennének: Egészségügyi p obléma Megjegyzés Hazánkban a elnő ek 59%-a szabadidejében egyál alán nem spo ol A WHO becslése sze in ilágsze e é en e 4 millió és 5 millió közé ehe ő azon halálese ek száma, amelyek ak í éle móddal elke ülhe őek lennének. A endsze es izikai ak i i ás kulcs on osságú a leggyako ibb be egségek, a szí - és é endsze i megbe egedések, a 2- es ípusú cuko be egség és a ák megelőzésében, ille e sike es kezelésében. A es mozgás a men ális egészség e is pozi í ha ással an, mé sékeli a dep esszió és a szo ongás üne ei , ja í ja a gondolkodási képességeke , megelőzi az agyi unkciók leépülésé . Magya o szág lakosságának öbb min ele a izikai ak i i ás ekin e passzí an égzi munkájá , ül e agy áll a. 2014 és 2019 közö a munkájuka ül e égzők a ánya 36- ól 40%- a nő A lakosság 41%-a napon a legalább hé ó á öl üléssel agy ek éssel az al ásidőn úl, ami má az egészsége eszélyez e ő izikó ak o nak számí A elmé ésből e edményeiből lá ha ó, hogy a izsgál népesség közel elének an k ónikus be egsége, egészségi p oblémája. A 15 é es és idősebb népesség leggyako ibb egészségi p oblémái a mozgássze i be egségek és a magas é nyomás-be egség. Az egészség u izmus jelen ősége az ak i i ás megő zésében A p oblémák kompenzálásának, ső megelőzésének egyik lehe séges módja az ak i i ás megő zése, amely e az egészség u izmus kínál al e na í á . Az egészség u izmus Magya o szág kiemelkedő jelen őségű és nagy ejlődési lehe őségekkel endelkező u isz ikai e méke. Te mésze i ado ságaink közö egyik legnagyobb é ék az o szág e mál íz-kincse, amelynek öbbsége gyógyha ású, di e enciál igények (mozgássze i, emész ősze i, nőgyógyásza i, ideg endsze i s b. be egségek kezelése) kielégí ésé e alkalmas (Michalkó 2016). Az egészség u izmus az egészségi állapo enn a ása, ille e annak ja í ása é dekében ö énő u azásoka oglalja magába. A Uni ed Na ions Wo ld Tou ism O ganiza ion (az ENSZ Tu izmus Világsze eze e) de iníciója sze in az egészség u izmus ese ében olyan u azások ól an szó, amelyek a jó közé ze és a személyes egészségi állapo e ősí ésé célozzák p e enció, egészségügyi INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 63 segí ők személyé , személyiségé , a pálya álasz ás mo i ációi , a kliens-segí ő kapcsola buk a ói izsgál a. A hel e -szind ómá „kénysze es segí ésnek” is ne ezik és elsőso ban az egészségügyben dolgozó o osok a, ápolók a, nő é ek e, alamin a szociális munkások a, a családgondozók a, a pszichológusok a, a men álhigiénés szakembe ek e, a pedagógusok a, gyógypedagógusok a, lelkészek e, papok a lehe jellemző. Schmidbaue sze in (hi a kozza Feke e, 1991) a hel e -szind ómás segí ő nem aka ja uda osí ani sajá é zései , szükségle ei , gyak an él sajá belső ü ességé ől és a spon án (embe i) é zések ől, s ezé aka - szin e kénysze esen - segí eni. (Kollá , 2014.) Dis a Ka y, a Be keley Egye em munkapszichológia p o esszo a az é zelmi e helés kulcssze epé emeli ki a kiégés alakulásában: „A kiégés a ós, agy ismé el emocionális e helés e edménye más embe eké aló hosszú á ú, in enzí e ő eszí éssel össze üggésben” (Ónody, 2001: 81). Ka y 1981- ben Ayala Pines-al és Elio A onson-nal közösen ad a ki a "Kiég e - az unalom ól az ön ejlesz ésig" (Bu nou : F om Tedium o Pe sonal G ow h) című munká , melyben négyeze személlyel oly a ak kiégés- izsgála oka . Az elemzések alapján a kiégésnek há om oká alál ák: az é zelmi úl e hel - sége , bizonyos személyiségjegyeke , melyek a pálya álasz áshoz eze ek és a kliensközpon ú o ien álódás . A kiégés ku a ásának eze ő kép iselője, Ch is ina Maslach ame ikai szociálpszichológus sze in , a kiégés há om dimenzió, az é zelmi kime ülés, a személy elen bánásmód (depe szonalizáció) és a személyes ha ékonyság csökkenése men én agadha ó meg. Emocionális kime ül ségen az é jük, ha alaki má a munka gondola á ól is á ad , eggel ől es ig, éjjel és nappal k ónikusan kime ül . Jellemzői: al ásza a ok, álma lanság, nagyobb hajlam a megbe egedés e, di úz es i panaszok és csökken szexuális po encia. A depe szonalizáció nega í , cinikus beállí ódás jelen a kollegákkal szemben, nega í é zelmeke a be egekkel, ügy elekkel, aní ányokkal és diákokkal szemben, bűn uda o , a á sadalmi kon ak usok beszűkülésé , há í ó maga a ás , a munkának a legszükségesebb e aló ko lá ozásá . Fon os aspek us a eljesí ménnyel aló elégede lenség, a csökken eljesí őképesség, a sike elenség és ehe e lenség megélése, hiányzó elisme és, hiányos isszajelzés, elég elenségé zés, k ónikus úl e hel ség. 1981-ben Maslach Susan Jacksonnal publikál egy - a kiégés é ékelésé e szolgáló - ké dőí e (Maslach - Bu nou In en o y, MBI), melye e ede ileg INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 64 humán szolgál a ó szakembe ek ( aná ok, szociális munkások s b.) ona kozásában alkalmazo 68. Az MBI-nek jelenleg számos ál oza a isme , min például az MBI Gene al Su ey, az MBI Educa o s Su ey, agy az MBI Human Se ices Su ey69. Magya o szágon a 90-es é ek ől olyama osan nö ek ő é deklődés apasz alha unk a émá al kapcsola ban. A hazai eo e ikusok közül meg kell emlí eni Kulcsá Zsuzsanna (Kulcsá , 1998) munkásságá , aki az empá iás kapaci ás kime ülésé helyezi kiégés-megha á ozásának középpon jába, Pe óczi E zsébe e (2007) és munka á sai , akik a humán sz é ában dolgozó ké nagy csopo al, pedagógusokkal és szociális dolgozókkal égze ké dőí es elmé ésük e edményei , kö e kez e ései e ék közzé. Oláh A ila (Oláh, 2005) a kiégés kapcsola á izsgál a a megküzdési s a égiákkal, ille e a low-élménnyel, Ónody Sa ol a (2001) pedig a 90-es é ek ől kezd e oglalkozo a bu nou szind óma megha á ozásá al és pszichod ámás módsze ekkel aló kezelésé el. Az egészségügyi dolgozók kö ében égze kiégés-ku a ók közül meg kell emlí eni Szicsek Ma gi , Hegedűs Ka alin, Riskó Ágnes és Mészá os Esz e ne é , akik a munkahelyi légkö és a á sas édőháló sze epé izsgál ák a kiégés, alamin a es i-lelki egészség alakulása szempon jából. Pikó Be ina maga a ás udományi szempon ból elemez e a nő é i munká , a á sas ámoga ás , a sze epkon lik us és a pszichoszoma ikus panaszoka emel e ki munkájában, Ko ács Ma iann pedig ku a ásaiban az é zelmi kapcsola ok a és a munká al öl ö idő e helyezi a hangsúly (Bo dás, 2008). Bá mely hi a kozo sze ző ogalmi megha á ozásá is esszük alapul, megállapí ha ó, hogy a kiégés ogalmának használa ako a személy é zelmi, lelki és izikai kime ülési állapo á a gondolunk, melye a s essz és/ agy a a ós é zelmi meg e helés ál ki, s melye az egyén a szokásos módon nem ud megoldani. 68Maslach, Ch is ina, Jackson, Susan E. (1981): The measu emen o expe ienced bu nou . Jou nal O Occupa ional Beha iou , Vol. 2, 99-113, URL: h ps://onlinelib a y.wiley.com/doi/epd /10.1002/job.4030020205 69A Maslach Kiégés Tesz /Lel á öbb ne es hazai ku a óhely publikációjában is megjelenik, min pl. Hazag A., Majo J., Ádám Sz. (2010): A hallga ói kiégés szind óma mé ése. A Maslach Kiégés- esz hallga ói ál oza ának (MBI SS) alidálása hazai min án. In: Men álhigiéné és Pszichoszoma ika 11, 2, p. 151-168 INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 65 II. A kiégés ázisai Che niss 1980-ban megjelen e e ejlődési modellje sze in a kiégésnél há om, jól el álasz ha ó szin e lehe megkülönböz e ni (Che niss, 1980 idézi Takács, 2006). Az 1. szin a s essz észlelése, a 2. szin ese ében a s essz izikai el á adáshoz, emocionális kime üléshez eze , de okozha aká szo ongás is. A 3. szin nem más, min a édekező megküzdés, amelyben a i űd- és ulajdonság ál ozásoka azonosí anak. Ez magában oglalja a cinizmus másokkal szemben, a isszahúzódás , az é zelmi elkülönülés . Che niss modelljében a s essz észlelése „no málisnak” ekin he ő, annál is inkább, mi el „A s essz az élő sze eze álasza, bá milyen e mésze ű meg e helés e” (Selye, 1978). Az egyik legisme ebb, legel ogado abb elméle B odsky és Edelwich ciklikusan ismé lődő kiégési olyama a, melyben négy ázisá különí he ő el (Ko ács, 2006). Ehhez Becke egy o ábbi ázis illesz e . 1. Az idealizmus ázisa: az egyén lelkesedik a szakmájáé . A klienseké , az ügy eleké olyama osan és á adha a lanul enni aka , a kollégákkal élénk és minél jobb kapcsola oka p óbál meg kialakí ani. 2. A ealizmus ázisa: az egyén o ább a is elkö eleze szakmája, a ábízo embe ek, elada ok i án . Koope a í együ működés e ö ekszik munka á sai al, on os számá a a sze eze és/ agy ügy él /kliens /diák /hí ő ejlődése. 3. S agnálás/kiáb ándul ság ázisa: csökken az egyén é deklődése a munkasze eze , sajá munkája, ille e a kliensek i ányába. Meg igyelhe ő némi eljesí ménycsökkenés, ami alap e ően nem gyako ol jelen ős ha ás a sze eze i olyama ok a.. 4. F usz áció ázisa: a kliensekkel a kapcsola meg omlik, a elük aló kapcsola egy e idegesí őbb lesz, minden ap ó hibájuka ész e eszik, gyak an szó á is eszik. Elbizony alanodnak és megké dőjelezik sajá hi a ásuk/ elada uk/munkakö ük/beosz ásuk é elmé , é éké . 5. Apá ia ázisa: az egyén a munkájá sema ikusan égzi, ke üli kollégái . Ha meg ehe i, akko az ügy elei el minimum a csökken i a kapcsola o , ha mégis kommunikálni kénysze ül, akko a kliens elé ellenséges a hangula a. (Kollá , 2014) Hézse Gábo (1995) a kiégési olyama ban 12 állomás ne eze meg azzal a megjegyzéssel, hogy az egyes s ációk közö nincs éles ha á onal, a INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 66 s ádiumok személyiség ől és éle helyze ől üggően el é ő in enzi ásúak lehe nek. III. A bu nou megelőzésének és kezelésének lehe őségei Amennyiben az egyén a ósan endelkezik lelki-men ális egészséggel, úgy nagy alószínűséggel meg elelő a pszichológiai immun endsze e70. A pszichológiai immun endsze dimenziói: a kon ollképesség, a anul leleményesség, a lelki edze ség, az elkö eleze ség és ki a ás, az op imizmus, a kohe encia é zék és az én uda osság (Hanuska, 2010). A pszichológiai immun endsze kiemelkedő hazai ku a ói közé a ozik Oláh A ila71 és Kulcsá Zsuzsanna (1998). A kiégéssel bi kózó személy nem csupán es i, hanem es i-lelki-szellemi é en okoza osan eszí i el ene giái és a alékai . A lelki- izikai meg e helések, és a elük aló megküzdés hiánya eze he a pszichoszoma ikus üne ek megjelenéséhez, al ásza a okhoz, k ónikus á ad ságé zéshez, kó os mé ékű ko ein-, niko in-, alkohol- és gyógysze üggőséghez, szo ongáshoz, dep esszióhoz, eljesí mény- csökkenéshez, alamin szakmai és öné ékelési p oblémákhoz. Az ene giák ogyása olyan mé ékű, hogy szakembe ek segí sége nélkül az egyén endsze in nem képes egymaga o osolni p oblémái , még akko sem, ha egy komplex e ápia néhány elemé (pl. es mozgás, a oma e ápia, i o e ápia, medi áció, zene e ápia) uda osan, agy ösz önösen néha alkalmazza (Kollá , 2014). A ká os kö e kezmények kezelésében különösen on os sze epe já szik a megelőzés, azaz a kezde i üne ek elisme ése és kezelése. Á ekin e a kiégés kialakulásának különböző modelljei , a kö e kező ö énysze űsége állapí ha juk meg: a kiégés olyama a azon a pon on indul el, amiko a személy a belső szükségle ei , zsige i, es i jelzései igyelmen kí ül hagyja (Lubinszki, 2013). Ennek kapcsán előszö az é zelmi sz é ában jelen keznek a nega í üne ek: inge lékenység, ü elme lenség, bizalma lanság, ked e lenség, sí ás a aló hajlam. Aki igyel magá a, az jól é zékelhe i az é zelmi ha mónia el esz ésé . 70A pszichológiai immun endsze en olyan, gondolkodással kapcsola os személyiség ényező- ke é ünk, melyek a megküzdés ha ékonyságá be olyásolha ják. 71Oláh A ila egyik ki űnő anulmánya e émakö ben a weben is elé he ő, ill. anulmányozha ó: Az egészséges személyiség ejlődés és a pszichológiai immuni ás szociális kon ex usa: longi udinális elemzés = Social con ex o he heal hy pe sonali y de elopmen and psychological immuni y: a longi udinal app oach, URL: h p:// eal.m ak.hu/34/ (2013.05.06.) INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 67 A kö e kező lépés a kogni í eljesí őképesség, k ea i i ás és mo i áció csökkenése, mely koncen ációs p oblémákkal és csökken p oduk i i ással já . Ezen a pon on kapcsolódnak be az elhá í ó mechanizmusok is: megjelenik az ellenállás a ál ozással szemben, a p obléma agadása, mely konze álja és p edesz inálja a kiégés . A olyama kö e kező, nega í o dulópon ja, amiko a legyengül immun endsze kö e kez ében megjelenik a pszichoszoma ikus üne képződés, és elbo ul a sze eze pszicho ege a í egyensúlya. Ez az u olsó pon , ahonnan a kiégés még issza o dí ha ó. Az elsődleges p e enció lehe őségei in ézményes és személyes szin en egya án endsze esen ki kell használni. In ézményekben, cégeknél, munkahelyeken az alábbi p e enciós lehe őségek me ülnek el (Hajduska, 2008): − képzés, o ábbképzés, szak izsga, − munkahelyi háló, eam kialakí ása, − endsze es szupe ízió biz osí ása munkapszichológus ál al, − mo i ációk és a i űdök isz ázása és uda osí ása, − a szükséges és i eális e hek szé álasz ása, − ehe men esí és (szabadságok, kiemelés a munkából, ál ás kezdeményezése Munkahelyeken a megelőző bea a kozások közö sze epelhe még a kiégés elmé ése és szű ése, a munkacsopo ok ok a ása és olyan oglalkozások a ása, melyek so án el á ha ók a személyes mo í umok és a eszélyez e ő ényezők. A munka állalók anulha nak olyan elaxációs módsze eke és kommunikációs készségeke , melyek megkönnyí ik a eszül séggel aló megküzdés és a kapcsola ok kezelésé , mely ál al csökken a s essz. A en emlí e ényezők alapján elmondha ó, hogy igen nagy sze epe an a hozzáé ő szakembe eknek a kiégés megelőzésében és csökken ésében. A szóba jöhe ő szaké ő szakmák közö meg kell emlí eni a pszichológusoka és pszichiá e eke , a éne eke , a men o oka és a coachoka . Meg elelő echniká al, módsze ekkel időben lehe bea a kozni és megelőzni a en i p oblémák kialakulásá . A közös munka so án meg lehe alálni azoka a mo i áló céloka , amelyek ö öme és ene giá adnak, ille e meg lehe isme ni a el öl ődés biz osí ó echnikáka és e ékenységeke . INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 68 IV. A coaching á sadalmi sze epe és jelen ősége A kiégés elisme ésében és megelőzésében a coach ejlesz ő ámoga ás nyúj ha . Ké dései el, alkalmazo echnikái al, eszközei el segí he i a hozzá o duló a ki űzö cél elé éséhez, hiszen a segí sége ké ő isme i legjobban sajá éle helyze é , így az elő e álló elada ok megoldásában is ő ud dön eni. „A coaching a öbbi segí ő udomány közö alahol középen helyezkedik el, mind i ányá , mind ókuszá ekin e. Összekapcsolja a külső és belső megoldás a épí ő udományoka , alamin a eljesí mény e és a belső po enciál a koncen álóka ” (Kunos, 2018: 95.). A coaching személy e szabo ejlesz és, nem éning, nem anácsadás, nem pszicho e ápia, és nem is pusz a ba á i beszélge és. A coach nem anácsoka , kész megoldásoka ad, hanem ké dései el és módsze ani eszköz á ának elhasználásá al segí al e na í megoldási lehe őségek el á ásában, majd meg alósí ásában. A olyama so án minden dön és az ügy él hoz, miközben a coach ámoga ja és mo i álja (Kunos, 2018). „A coaching egy e edményo ien ál , in enzí ámoga ás, amelynek célja, hogy olyan ál ozás é jünk el a coachingo igénylő ügy élnél (coachee), ami számá a kí ána os” - allja No ák Ágnes blogjában (2016). A cél az ügy él ha á ozza meg, a cél elé ésének módjá pedig a coach, olyama osan egyez e e az ügy éllel. A coaching so án az a cél, hogy az ügy él elmozduljon a kí án e edmény elé, a lehe ő legha ékonyabb módon elé e az . A coach elada a, hogy a minden eszközé el és udásá al a coachee szolgála á a álljon, így a ke ejük közö lé ejö ő sze ződéses kapcsola ké egyen angú, elnő személy megállapodása, i ok a ás melle (No ák, 2016). A coaching so án ki űzö célok endkí ül széles spek umo ölelhe nek el: egy konk é dön és meghoza alának segí ése éppúgy lehe a coaching célja, min alamilyen képesség, agy készség ejlesz ése, egy p obléma megoldása, agy a sike es működés enn a ása. A konk é célok elé ése gyak an együ já az é zelmi in elligencia alamelyik össze e őjének ejlődésé el: a mélyebb önisme e , a magabiz osság, önmo i áció e ősödése, kiegyensúlyozo abb időgazdálkodás, jobb együ működés másokkal, ha á ozo abb dön éshoza al és nem u olsó so ban a s esszoldás, a kiégés elisme ése és csökken ése. Ahogy a célok sok élék, ugyanígy a coach ál al használ eszköz á is endkí ül sok é ű lehe . A ké személyes coachingülés alapja, hogy a coach INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 69 meg elelő oda o dulással és igyelemmel hallga ja ügy elé . Non e bális kommunikációjá al ( ekin e , bólin ás, egyéb inom eakciók) jelzi, hogy ez a igyelem ak í és el ogadó. A coach ál al e em e bizalmas szi uációban a coachee szí esen és nyíl an beszél minda ól, ami oglalkoz a ja émája kapcsán. A coach leg on osabb eszköze a jól á gondol , elisme éseke hozó és a gondolkodás inspi áló ké dések meg ogalmazása. Mindezeken úl a ámoga ó szakembe szám alan egyéb, k ea i i ás se ken ő eszköz segí i a coaching olyama ában. A coachingo - min módsze - magánszemélyek ese én személyes (li e coaching) és szakmai ejlesz és e (például ka ie e ezés), az üzle i sz é ában pedig őkén eze ők kompe enciáinak ejlesz ésé e, e edményességük nö elésé e használják (business coaching). Egy-egy klienssel az ülések száma ál ozó lehe az elakadás ügg ényében, de ál alában 5-10 alkalom biz osí ja a kí án e edmény elé ésé . V. A DIADAL coachingmodell alkalmazása a kiégés elisme ésé e és csökken ésé e A leg öbb coaching modell angol nyel e üle ől á e módsze an72, azonban an egy hazai modell, amely elisme ség e és népsze űség e e sze megjelenése ó a. A modell megalko ói Komócsin Lau a és Benedek Nikole a, az elne ezés pedig egy be űszó: DIADAL. A módsze a coaching olyama á 6 ész e bon ja, melyekhez összesen 150 eszköz ajánl. Nagy előnye a koncepciónak, hogy a coach ud miből áloga ni, így a olyama o hozzá udja illesz eni a coachee személyiségéhez, p oblémájához. V.1. A DIADAL coachingmodell „A DIADAL modell e ede ileg coachoknak ejlesz e ük ki, mely egy be űszó: Diagnózis, I ánykijelölés, Al e na í ák, Dön és, Alkalmazás, Lezá ás...” - allja Komócsin Lau a (2012). A 6 olyama ész a kö e kező elépí ésben kö e i egymás : Diagnózis: Ebben a ázisban az ado helyze e mé i el a coach: mi a kiindulópon , honnan indul a coaching olyama , melyek az ügy él kihí ásai. I ánykijelölés: A kö e kező lépés, amiko az ügy él a coach segí ségé el megha á ozza az ál ala ágyo jö őképe , kijelöli az i ány , a cél . 72Pl. GROW modell, 7 C olyama modell, Wingwa e coaching, Megoldásközpon ú b ie coaching INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 70 Al e na í ák: A coach opcióka , lehe őségeke á el annak é dekében, hogy megha á ozhassa, hogyan lehe elé ni a en kijelöl i ány , cél . Dön és: A coach abban ámoga ja ügy elé , hogy az összegyűj ö al e na í ák közül melyik u a álassza. Alkalmazás: A coach o ábbi sze epe, hogy segí se ügy elé a ki álasz o u a égig já nia. Támoga ás ad célja elé ésében, mo i álja, hogy ne há áljon meg az első akadálynál. Lezá ás: A coachingso oza ideális ese ben akko zá ul le, ha az ügy él elé e a ki űzö cél . A módsze előnyé és népsze űségé az jelen i, hogy jól é elmezhe ő kezdő coachok számá a is. Az egyes ázisok ilágosan elkülönülnek, ugyanakko mégis egymás a épülnek. A DIADAL modell és a kiégés iszonyla ában egyé elműen a Diagnózis ( el á ás) szakaszának an a legnagyobb jelen ősége. A kezde i ülések alkalmá al, a el á ó beszélge ések so án kialakul egy émalis a és o ábbiakban ezen dolgozik a ké él. Fon os az é zelmek, imp essziók, események elidézése ebben a szakaszban. Gyak an kap a kliens házi elada o , melynek megoldása so án a cochee o ább dolgozha elakadásán ké ülés közö . Tapasz ala om alapján a DIADAL modell öbbi ázisa is é in e lehe a kiégés elisme ésében. Ennek oka az, hogy az ülések számának gya apodásá al a issza ogo abb kliensek is megnyílnak és „behoznak” olyan émáka , amelyek ől a ko ábbi beszélge ések alkalmá al még nem ese szó. Jó példa e e az a szi uáció, amiko a segí őhöz o dulás oka a szülői sze epben ámad za a , pl. a kamasz gye ek és az anya iszonya. A el á ó beszélge ések alkalmá al ény de ülhe a a, hogy ennek sze epnek az ellá ása komoly gondo okoz egy ideje a coachee-nak. Amelle , hogy ene ál és nincs ideje semmi e, é zelmileg el á ad és minden családi p oblémá mázsás súlykén él meg. Az ilyen és ehhez hasonló ese ekben o ábbi isz ázó ké déseke kell el enni, ill. különböző eszközökkel pon osí ani kell az elakadás mibenlé é és mélységé . A coach elelőssége igen nagy abban a ona kozásban, hogy kiégés, agy annak gyanúja ese én milyen o ábbi lépéseke esz. A legbiz osabb megoldás az jelen i, ha a coach gyógyí ó szakembe el konzul ál! INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 71 V.2. A DIADAL coaching modell egyes ázisaiban használha ó eszközök a kiégés elisme ésé e és csökken ésé e A coach munkájá különböző e üle ek ől e eszközökkel, módsze ekkel színesí - he i. Ezek az eszközök a megé és o ább mélyí ik, az ese leges elakadásból kilendí ik az ügy ele . A k ea í elada ok segí enek elisme ni az ügy élnek sajá jellemző iselkedésmin ái , ill. olyan s essz ak o ok a mu a ha nak á, melyek hozzájá ulha ak a bu nou kialakulásához. A ké dezés echnika szin én megha á ozó e ejű lehe mind a kezde i ázisokban, mind a o ábbi szakaszokban. Az ön e lexió minden eszköz használa ánál - így a ké dezésnél is - on os, ezé soka kell beszél e ni a kliens , pl.: Milyen é zései ol ak a gyako la közben, mi ál ozo , mi lá ő…? A o ábbiakban nézzünk néhány jellemző coaching eszköz , melyeke az egyes - kiégéssel kapcsola os- émakö öknél ha ékonyan használha a ámoga ó szakembe , elsőso ban az első 3 ázis ese ében (Diagnózis-I ánykijelölés-Al e na í ák). S esszkezelés: s essz üne lis a, esz ek (s essz esz , MBI), s essz o ások, blokkmódsze , szemléle ál ás, helyze elemzés Időgazdálkodás: shadow coaching, időgazdálkodási napló, időgazdálkodási esz ek, belső idő, időgazdálkodási má ix, „Mi lenne, ha..?” Munka és magánéle egyensúlya: idő öl és- elmé és, „négy- ő- e üle ”-modell, kincs é kép, családi jö őkép, an áziau azás Bu nou : üne lis a, célgyako la , ókuszálás, SWOT, p oblémás e üle ek lis ázása, mindennapi ö öm o ás, szakmai ejlődés, boldogság- és sike gö be, pozi í izualizáció, TORO kesz yű. Bu nou ese én Komócsin Lau a - a DIADAL modell egyik megalko ója - az alábbi eszközöke ajánlja, ázisok ól ügge lenül (Komócsin, 2011 :27-29.): − üne lis a, ázisbeha á olás, célgyako la , ókuszálás, SWOT analízis, − p oblémás e üle ek lis ázása, mindennapi ö öm o ás, szakmai ejlődés, − TORO kesz yű, Me cedes-modell, sike -boldogság gö be, − a k ea í í ás (ideális nap, ideális állás), a munkas ílus-elemzés, − Van de Mee -modell, a BCG-má ix, mon ázs, hagymamodell, − s akeholde elemzés, 3/5/7 oszlopos gondola napló, 360 okos é ékelés, − MBTI, címe , szabad asszociáció, „Fejezd be a monda o !”, „szociális a om”, − ilm- és köny ajánló, csodahegy. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 72 VI. Összegzés „A bu nou szind óma az egyik legnehezebben kezelhe ő, leg eszélyesebb eljesí mény- és ka ie k ízis” í ja Hajduska Ma iann egyik munkájában (2008, p. 127.) A F eundenbe ge ne éhez űződő ogalom k ónikus emocionális meg e helések, s esszek kapcsán ellépő izikai, emocionális, men ális kime ülés, mely együ já a emény elenség és inkompe encia é zésé el, a célok, ideálok el eszí ésé el, alamin a sajá személy e, munká a, és mások a ona kozó nega í a i űdökkel (Feke e, 1991). A coach endelkezik azokkal a módsze ekkel és eszközökkel, amelyek el á ják a coaching ülések so án egy személy é in e ségé a kiégésben. Elsőso ban a kezde i szakaszban lehe sike es a segí ségnyúj ás és ámoga ás. A coach elelőssége meglehe ősen nagy ebben a ké désben, me bizonyos ese ekben má olyan e ős az ügy él es i-lelki e hel sége, hogy gyógyí ó szakembe be onásá igényli a olyama . Ez ese ben nyúj ha unk ámoga ás azzal, hogy segí ünk megke esni a coachee számá a a meg elelő gyógyí ó szakembe . Meggyőződésem, hogy a jö őben nagy szükség lesz a coach-ok munkájá a. A öbbi segí ő szakma melle on os sze epük lesz mind az éle eze ési, mind az üzle i okoza ú kiégések elisme ésében és csökken ésében. A éma szaki odalma és sajá coach-os apasz ala aim alapján kijelen he ő, hogy − a coaching ülések so án elisme he ő, ha a coachee bu nou szind ómá al küzd; − a coachnak számos eszköze an a a, hogy a kiégés kezde i szakaszában é in e ügy ele ámogassa; − a DIADAL coaching modell egyes ázisaiban használ eszközök segí sége jelen enek mind a elisme ésben, mind a cochee elakadásának megoldásában. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 79 he insis ence on one’s e e ence poin could u he con ibu e o he nega i e ou come since e u ning o he p o ision o he o me C iminal Code ha had been in o ce o decades was po en ially a lo less complica ed han e lec ing on and inding solu ions o he challenges ha could occu in he legal p ac ice due o he in oduc ion o a new p o ision. The elimina ion o hese biases and a mo e p oac i e a i ude on he side o he lawmake is an essen ial condi ion o a egula ion ha is ai e and mo e in line wi h he basic p inciples o c iminal law and he guidelines de i ing om he legal p ac ice. Expe s’ Biases In e ms o he biases a ec ing expe s when examining men ally ill o ende s, he s uc u e o he analysis ollows he applica ion o compulso y ea men and he e iew o he al eady applied ea men in he Ins i u ion, aking place e e y 6 mon hs, aimed a deciding whe he he gi en indi idual could be eleased (Ac CCXL o 2013, § 69/B, pa a. 1). The condi ions o he applica ion which equi e he in ol emen o expe s a e ha he o ende canno be p osecu ed due o his men al condi ion and he e is eason o belie e ha he will commi a simila ac , i.e. he isk o eo ending (Ac C o 2012, § 78, pa a. 1). As o he la e equisi e, he Regional Cou o Appeal o Pécs decla ed ha i is no su icien i he isk is me ely abs ac and heo e ical, ins ead, i needs o be conc e e and p ope ly ounded (Ka sai 2019: 208; Judicial decision PIT-H-BJ-2013-33). I is wo h men ioning a his poin ha hese ques ions a e ambiguous in na u e as he judge may di e ge om he expe opinion, i is e en possible o he judicial decision o con adic he expe opinion, howe e , he ac ual compe ency and backg ound knowledge ha would be necessa y o his a e missing on mos o he occasions. The lack o speci ic psychological and psychia ic knowledge on he side o he judges compels hem o become excessi ely isk-a e se in p ac ice and o accep expe opinions e en in cases o easonable doub , which con ibu es o he sp ead o he phenomenon o expe s’ ju isdic ion. One o he mos common men al dis o ions in luencing bo h expe s and judges is he a ailabili y bias, which I will hence o h e e o as simila i y and a ailabili y bias o g ea e p ecision (Read and G ushka-Cockayne 2007: 23- 24). On he one hand, i may mani es h ough he exagge a ion o he isk o eo ending due o he ac ha an expe can ecall his possibili y as o as e han he es (Ko ács 2020: 288). On he o he hand, ela ed o he dis o ion caused by econs uc ion p ocesses, i happens egula ly ha he expe elies INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 80 solely on he pieces o expe ience gained and he opinions deli e ed in p e ious cases. Sepa a e e e ence shall be made o he e iew p ocedu e in which i is examined whe he he ea ed pe son has eco e ed, he isk o eo ending na u ally needs o be aken in o accoun , as well as whe he u he ea men can be deemed unnecessa y om he pe spec i e o he p o ec ion o socie y (Opinion o he C iminal Di ision o he Sup eme Cou no. 30/2007). Expe s a e unde signi ican p essu e h oughou he e iew p ocedu e no o le po en ially s ill dange ous indi iduals ge eleased back o socie y. The e en ual commission o ano he c iminal o ence by he eleased pe son - h ough he excessi ely nega i e eac ion o he media and he public o such cases and he loss o ci izens’ us in he c iminal jus ice sys em - igni es u he isk-a e sion on he side o he expe s and apa om eally a e excep ions, hey s and o he exclusion o he possibili y o elease e en when subs an ial a gumen s and ac o s a e suppo ing i . When a eleased indi idual commi s ano he o ence, he hindsigh bias can dis o he e alua ion o expe s and judges as well. I e e s o he endency o o e es ima e he p obabili y wi h which hey could ha e p edic ed he ou come o an e en since he occu ence o he esul ein o ces hei assump ions (Zol ayné Pap ika 2005: 91). Al hough he p o ec ion o socie y undoub edly needs o be a p ominen p inciple, he majo i y o expe opinions in he e iew p ocedu es a e p epa ed wi h minimal di e ences in con en , occasionally lacking a deepe analysis o he ac o s o he case, which hinde s indi idualisa ion. The li e a u e indica es he phenomenon when he gene al no m becomes no o ac as omission bias. As a esul , he indi idual gene ally chooses no o di e om he no m e en when he e a e easonable a gumen s and ac o s o ac ing o he wise. The line o hinking on pe sonal and p o essional esponsibili y in hese cases is ha i he pe son ac s in acco dance wi h he no m and i does no lead o he awai ed esul , he nega i e pe cep ion caused by his would s ill be lesse han in he case when he/she chooses o di e om he no m and a nega i e ou come occu s as a esul o he “disobedience” (Ko ács 2020: 289). This is supplemen ed by he o e con idence bias, he ex ensi e, o en unjus i ied belie in he igh eousness o one’s opinion, as well as by he s a us quo bias, which - combined wi h he s ikingly low numbe o eleases - u he dec ease he chance o gi ing an opinion dis inc om he gene al endency and/o he p e ious opinions he expe ga e in he ac ual case. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 81 Judges’ Biases Rega ding he analysis o biases a ec ing he judges, simila logic is used as o he expe s: i s , he decision on he applica ion o he sanc ion is examined, hen I am e e ing o he pe iodic e iew p ocedu e, and he possible elease o he o ende . Judges a e also widely in luenced by he simila i y and a ailabili y bias, which is indica ed by he exclusi e and enden ious insis ence on he decisions made in p e ious, analogous cases. The ob ious in en o he legisla o o sho en he c iminal p ocedu es and i s mani es a ion in he c iminal jus ice sys em supplemen ed by he excessi e caseload hinde s indi idualisa ion u he . When i comes o he judges, he e ec o he simila i y and a ailabili y bias is added o ha o he expe bias and he ancho ing e ec (Kahneman 2013: 122). The p e ious one can be desc ibed as he uncondi ional accep ance o au ho i y, and in ex eme cases bo h cogni i e illusions may lead o he gi en judge dis ega ding his/he own p o essional con ic ion, he accep ance o ques ionable decisions and e alua ions and hus he ins i u ionalisa ion and in e nalisa ion o e en inaccu a e p ac ices o highe judicial o ums. The applica ion o he p e iously ela i ely de e mined du a ion o compulso y ea men in he cases o ju enile o ende s se es as an example o such imp ope ly acknowledged legal p ac ices. When he sanc ion became ela i ely de e mined in 2010, he key ques ion o ju enile o ende s was whe he he maximum e m shall be de e mined wi h ega d o he special, less se e e ules o he C iminal Code ( hen in o ce) o hei sanc ioning, o he p o ision on he maximum e m o he measu e shall be applied and in e p e ed in he same way as in he cases o adul pe pe a o s - wi hou he oppo uni y o aking in o accoun he mo e a ou able ules. The Sup eme Cou ema kably ye a guably s a ed ha no di e ence can be made be ween adul and ju enile o ende s (EBH2011. 2303., BH2012. 2.), and when coming o his conclusion i elied on a s ic ly ex ual analysis o he p o ision. This ep esen s he e ec o aming (Gáb i 2020: 124) in he decision-making p ocess, which basically indica es ha he way he op ions a e p esen ed subs an ially de e mines hei e alua ion, as well as ha o he unde lying case, and he le el o isk-a e sion o he pa icipan s. In his ega d, he judicial body did no conside he con ex ual and eleological pe spec i e p ope ly, no o men ion he p inciple ha a men ally ill indi idual canno su e mo e se e e consequences because o his ac han a sane pe pe a o who can be held INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 82 esponsible unde C iminal law. When i comes o a punishable ju enile, he special, mo e a ou able p o isions would be applied, which means ha hese ules mus pe ain o a men ally ill o ende as well. Also, when an issue a ises in he legal p ac ice ha canno be decided unequi ocally, ha solu ion mus be chosen which esul s in a less disad an ageous ou come o he de endan . Jus like expe s, judges a e also egula ly in luenced by he o e con idence bias. The e ha e been a numbe o esea ch p ojec s o empi ically e i y i s e ec , and one ema kable example is he wo k o Badeau and Radele in he Uni ed S a es who examined 350 mu de cases in which a judicial e o occu ed. They go o he conclusion ha only in 5 cases did he judicial body ealise he mis ake be o e he inal e dic while in 139 cases dea h penal y was imposed - om which 23 we e ac ually execu ed -, in ano he 139 cases he de endan was sen enced o li e imp isonmen , and o 67 indi iduals imp isonmen o 25 yea s was imposed (Zol ayné Pap ika 2005: 191). In he p ocedu es a ge ing men ally ill o ende s speci ically, he dis o ion o o e con idence seems o be educed by conduc ing he e iew p ocedu e, s ill, i s ac ual e ec i eness is ques ioned by he mo e and mo e au oma ic na u e o he p ocess bo h on he side o judges and expe s. The o he common men al dis o ion a ec ing judges and expe s as well is he hindsigh bias. Gene ally, i may play a ole in he sphe e o in o ma ion ha a e o ha e become i ele an and excluded pieces o e idence, o ins ance, a con ession made unde o ce, he esul gained h ough an unau ho ised sea ch o a suspec ’s home o an unlaw ul ga he ing o sec e in elligence (Gáb i 2020: 129-130). Al hough such e idence should no be aken in o accoun in he p ocedu e, he e has been a ious esea ch o demons a e ha judges a e in ac incapable o igno ing hem comple ely h oughou hei decision-making, and hese can ha e a subs an ial in luence on he ou come o he p oceeding. This bias is mos commonly es ed in p ac ice in a way ha he pa icipan s o he expe imen a e p esen ed wi h di e en po en ial ou comes o an e en , he leade s o he esea ch p io ly ou line one which seems o ha e a g ea e p obabili y acco ding o hem, and he subjec s hen need o make hei own sugges ions o he ou come. An example o his was he analysis ca ied ou by Gu h ie, Rachlinski, and Wis ich (2001: 799, 801-803) in he Ne he lands wi h he in ol emen o 167 judges. The subjec s go di ided in o 3 g oups, he same ic i e case and 3 al e na i es o he decision o he highe cou we e in oduced o all o hem. The op ions we e epeal, o de ing a new p ocedu e o be conduc ed by he cou INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 83 o i s ins ance, and app o al. Howe e , he esea che s made a di e en p edic ion in each g oup in e ms o he po en ial decision o he highe cou while also in o ming he pa icipan s ha ega dless o his p edic ion made by hem each esul may occu wi h equal p obabili y. The p esump ion o he esea che s was ha hei implica ion shall no necessa ily a ec he decision o he pa icipan s. Now, le us see he conclusions hey ha e come o. - Among hose who we e in o med o he app o al o he case, 81.5% s a ed ha hey would ha e made he same decision. - Among hose who we e old ha he highe cou epealed he e dic , only app oxima ely 27.8% s a ed ha hey would s ill ha e app o ed i . - Finally, among hose who ecei ed in o ma ion ha he cou o i s ins ance had o conduc a new p ocedu e 40.4% would ha e app o ed he e dic (Gáb i 2020: 126-128). Thus, i was es ablished ha he judges a ibu ed a lo g ea e p obabili y o he ou come which was p edic ed o implied by he examine s. In sho , hei knowledge o he highe cou ’s decision signi ican ly in luenced how hey e alua ed he unde lying case and e idence. Hindsigh bias in he e iew p ocedu es a ge ing he men ally ill - as could be seen in he case o expe s as well - is connec ed o he elease o he ea ed indi idual and becomes especially cha ac e is ic on hose occasions when ano he o ence is commi ed a e he elease. The p essu e on judges and expe s in his ega d u he dec eases he chance o suppo ing he elease and inc eases he au oma ic na u e o he p ocess. Closing Rema ks In my s udy - p ima ily wi h he in en ion o in oducing an in e disciplina y ield o esea ch - I examined ce ain in e sec ions o C iminal law and beha iou al economics in he ield o biases a ec ing he decision-make s in he c iminal p ocedu es a ge ing men ally ill o ende s. The ea u e o he analysis was ha I in oduced he po en ially occu ing men al dis o ions ha can in luence he lawmake when c ea ing he egula ion, as well as he ones ha can a ec he expe s and he judges when i comes o he applica ion and he e iew o compulso y ea men . Among o he s, I in oduced he o e con idence, he s a us quo, he simila i y and a ailabili y, he hindsigh bias, and hei mani es a ions in p ac ice. In my iew, he nega i e e ec s o men al dis o ions in e ms o he discussed p ocedu al pa icipan s could be INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 84 coun e balanced in wo main ways: by egula o y means and/o h ough he aining o he gi en p o essionals. On he one hand, he e is he egula o y way (in he b oade sense) o compensa e o he occasional lack o su icien in o ma ion o p ocedu al pa icipan s. Fo ins ance, he judge can deli e a mo e well- ounded decision i he p o essionals ha ing speci ic knowledge and expe ise - he o ensic medical expe and he physician o he men ally ill indi idual - a e p esen a he e iew hea ing o answe he occu ing ques ions. The p o ision o su icien ime o e alua ion and easoning o judges and he p ope ly conside ed assignmen o cases in cou o dec ease ins i u ional p essu e could con ibu e o he educ ion o he nega i e e ec s o simpli ying echniques in he line o hinking. Acco ding o Thale and Suns ein, decision-make s can and shall also be o ien ed by se ing up guidelines based on he nudge heo y (Ma de - Pina-Sánchez 2020: 400, 403, 410). These lea e he disc e ion o he decision-make s in ac and hus, he e is no such isk o esis ance on he side o he p o essionals ha could occu in he case o in oducing binding ules o ac s and dec ees, which limi hei capaci ies. I make he ema k he e ha his heo y is applicable o he expe s, o ins ance, in he o m o me hodological le e s and guidelines issued egula ly by he Hunga ian Chambe o Fo ensic Expe s. On he o he hand, he knowledge and in o ma ion on biases could and should be in eg a ed in o he aining o p o essionals. Wi hou such aining, he e is a isk o commi ing he same mis akes in he decision-making all o e again, o example, he ailu e o iden i y - o o memo ise and ecall - all he ele an in o ma ion, he inconsis en e alua ion o con adic ing ac s and pieces o e idence, he exclusion o ele an in o ma ion when e lec ing on he ac o s o he case, and he selec i e examina ion o he po en ial op ions o he decision. The Cha e o he Eu opean Judicial T aining Ne wo k (he eina e : EJTN) decla ed ha he cons an imp o emen and expansion o he scope o judges’ knowledge is a key gua an ee o judicial independence as adequa ely p epa ed p o essionals will be less p one o accep ing he ques ionable o deba able decisions o highe o ums and/o he p osecu o ins ead o es ablishing and main aining hei own con ic ion (Amnes y In e na ional Magya o szág 2020: 34). In his ega d, he e is a demand o p epa ing a comp ehensi e aining ma e ial as al eady sugges ed by he Sup eme Cou ’s Legal P ac ice Analysis G oup back in 2017 (Kú ia Bün e ő- Közigazga ási-Munkaügyi és Polgá i Kollégiumai Joggyako la -Elemző INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 85 Csopo 2017: 27-28), and a mo e signi ican ole shall be a ibu ed o in e ac i e educa ional means. In he EJTN Handbook, mo ing away om me e ex-ca hed a p esen a ions and a ou ing in e ac i i y, as well as a combina ion o he di e en me hods - especially p esen a ions and g oupwo k - appea as c ucial objec i es (Eu opean Judicial T aining Ne wo k 2016: 15- 16). These means ha e he po en ial o acili a e a p ejudice- ee app oach o p ejudiced human decisions and hus con ibu e o a ai e , mo e easonable, and less biased sys em o ju isdic ion and sanc ioning o he men ally ill. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 86 Re e ences 1. Ac IV o 1978 on he C iminal Code. h ps://nj .hu/jogszabaly/1978-4- 00-00 2. Ac XIX o 1998 on he C iminal P ocedu e. h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=99800019.TV×hi =201704 19& x e e e =A0300023.BM 3. Ac LXXX o 2009 on he Modi ica ion o Ac IV o 1978 on he C iminal Code. h ps://mkogy.jog a .hu/jogszabaly?docid=a0900080.TV 4. Ac C o 2012 on he C iminal Code. h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=a1200100. 5. Ac CCXL o 2013 on he Execu ion o Punishmen s, Measu es, Ce ain Coe ci e Measu es and Con inemen o Pe y O ences. h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=a1300240. 6. Amnes y In e na ional Magya o szág (2020): Fo élyos élelem - E ősödő kon oll a magya bí óságok ele . Budapes . h ps://www.amnes y.o g/en/documen s/eu 27/2051/2020/hu/ 7. C iminal Law Uni a y Decision no. 1/2011. h ps://ku ia- bi osag.hu/hu/jogha /12011-szamu-bje-ha a oza 8. Esse B. (2011): Gondolkodásegysze űsí ő s a égiák ha ékonysága. Veze és udomány (42), special no. 1: 80-86. 9. Eu opean Judicial T aining Ne wo k (2016): Handbook on Judicial T aining Me hodology. h ps://cip.go .si/media/2355/dis ance-lea ning- handbook.pd 10. Gáb i A. (2020): Kogni í udományok az í élkezési e ékenység szolgála ában. P o Fu u o (10), no. 1: 109-132. 11. Gu h ie C., Rachlinski J. and Wis ich A. (2001): Inside he Judicial Mind. Co nell Law Facul y Publica ions (86), no. 4: 778-830. 12. Judicial decision EBH2011. 2303., BH2012. 2. 13. Judicial decision PIT-H-BJ-2013-33. 14. Kahneman D. (2013): Gyo s és lassú gondolkodás. Budapes , HVG Köny ek. 15. Ka sai K [ed.] (2019): Nagykommen á a Bün e ő Tö ényköny ől szóló 2012. é i C. ö ényhez. Budapes , Wol e s Kluwe Hunga y. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 87 16. Ko ács G. (2020): Az í éle alko ás csapdái, In: Madai S., Pallagi A. and P. [eds.], Sic i u ad as a Ünnepi kö e a 70 é es Blaskó Béla isz ele é e. Budapes , Ludo ika Egye emi Kiadó. 285-294. 17. Kú ia Bün e ő-Közigazga ási-Munkaügyi és Polgá i Kollégiumai Joggyako la -Elemző Csopo (2017): Össze oglaló élemény - Az í éle i bizonyosság elméle i és gyako la i ké dései. h ps://ku ia-bi osag.hu/hu/joggyak_csop/ossze oglalo- elemeny-az- i ele i-bizonyossag-elmele i-es-gyako la i-ke desei 18. Ma de , Ian - Pina-Sánchez, Jose (2020): Nudge he judge? Theo izing he in e ac ion be ween heu is ics, sen encing guidelines and sen ence clus e ing. C iminology & C iminal Jus ice (20), no. 4: 399-415. 19. Nagy F. (2015): A szankció endsze . Jog udományi Közlöny (70), no. 1: 1-15. 20. Opinion o he C iminal Di ision o he Sup eme Cou no. 30/2007 on he Re iew o Compulso y T ea men . h ps://ku ia-bi osag.hu/hu/koll el/30- bk 21. Read D. and G ushka-Cockayne Y. (2007): The Simila i y Heu is ic. Jou nal o Beha io al Decision Making (24), no. 1: 23-46. 22. Reasoning o Ac C o 2012. h ps://uj.jog a .hu/#doc/db/1/id/A1200100.TV/ s/20130701/l /78 23. Tó h M (2013): Az új B k. bölcsőjénél. Magya jog (60), no. 9: 525-534. 24. Zol ayné Pap ika Z. (2005): Dön éselméle . Budapes , Alinea Kiadó. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 88 Risk o bu nou among heal hca e wo ke s in Se bia: a li e a u e e iew D . Kocsicska I ana1 1PhD s uden , Han os Elemé Business and Regional Sciences Doc o al School, Facul y o Economics, Uni e si y o Miskolc, Miskolc 3515, Egye em ú , ORCID iD: 0000-0001-9449-8724 INFO ABSTRACT D . Kocsicska I ana kocsicska.i ana @gmail.com Abs ac Bu nou could be de ined as ex inc ion o mo i a ion o incen i e, esul ing in lack o pleasu e in job and belie in abili y o comple e asks. I is ecognized as an occupa ional haza d, which in ol es educed accomplishmen and loss o pe sonal iden i y. P olonged s ess a wo k is e y common among heal hca e wo ke s and he e a e pa icula g oups conside ed highly suscep ible o physical and emo ional exhaus ion. The ex emely s essed si ua ions, which could occu in heal hca e may ha e se ious e ec s on men al heal h and lead o u he p o essional bu nou . Howe e , his is s ill la gely un ecognized men al heal h issue among heal hca e p o essionals. The main objec i e o my esea ch is he e iew o he li e a u e on he isk o bu nou synd ome among Se bian heal hca e wo ke s. Nine (9) s udies ound in PubMed da abase we e included in he esea ch and se e al impo an conclusions ha e been summa ized. Mos impo an highligh s o his e iew a e ha bu nou should be ecognized as objec i e h ea o heal hca e wo ke s in Se bia and he e is a need o de elopmen o e ec i e in e en ions a bo h indi idual and o ganiza ional le el. Keywo ds bu nou heal hca e p o essionals depe sonalisa ion emo ional exhaus ion Kulcssza ak kiégési szind óma egészségügyi dolgozók depe szonalizáció é zelmi kime ülés Absz ak A kiégés a mo i áció kiol ásakén de iniálha ó, melynek köz e len kö e kezménye a munka sze e e ének és a sajá képességekbe e e hi hiánya. Foglalkozási á alomkén jellemzik, amely a eljesí őképesség csökkenésé el és a személyes iden i ás el esz ésé el já ha . A hosszan a ó munkahelyi s essz nagyon gyako i az egészségügyi dolgozók kö ében, és annak olyan csopo ok, amelyeke különösen é in i a izikai és é zelmi kime ül ség. Az egészségügyben elő o duló ex ém s esszhelyze ek ha ással lehe nek a men ális egészség e és a szakmai kiégéshez eze he nek. Az egészségügyi dolgozók kiégésé , min men ális p oblémá még mindig nem kezelik meg elelően. Ku a ásom ő célja a sze biai egészségügyi dolgozók kö ében jelen kező kiégési szind óma kockáza á al oglalkozó szaki odalom á ekin ése. A ku a ásomban kilenc (9), a PubMed ada bázisban alál anulmány elemez em és a on os kö e kez e éseke össze oglal am. Az egyik leg on osabb konklúzió az, hogy a kiégés eszélykén sze epel a sze biai egészségügyi dolgozók ese ében is, ezé ha ékony bea a kozások kidolgozásá a lenne szükség egyéni és sze eze i szin en. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 95 emo ional exhaus ion, bu heal hca e wo ke s had a high deg ee o sense o pe sonal achie emen due o wo k and commi men . Sa iye and he esae ch eam (Sa iye e al 2022) conduc ed a esea ch in a o m o a c oss-sec ional s udy, including 377 doc o s/specialis doc o s and medical echnicians/nu ses in o al, wo king a he Uni e si y Clinical Cen e K aguje ac in Se bia, a he ime he s udy was conduc ed. The heal hca e wo ke s we e clasi ied in wo g oups, he on line heal hca e wo ke s (who had di ec con ac wi h COVID-19) and non- on line heal hca e wo ke s (who wo ked in egula clinical condi ions, and did no wo k in he COVID-19 zone).They ha e examined he ela ionships be ween esilience, men alizing, and bu nou in heal hca e wo ke s. The e was a nega i e co ela ion be ween esilience and emo ional exhaus ion and depe sonaliza ion, while a posi i e co ela ion be ween esilience and pe sonal accomplishmen . These esul s s ongly sugges ha esilience in heal hca e wo ke s p e en s bu nou , educes hei emo ional exhaus ion and inc eases he expe ience o pe sonal accomplishmen a wo k. A good capaci y o men alizing p o ec s he men al heal h, while lack o men alizing educes he abili y o unde s and he beha io a wo k, leading o in e pe sonal con lic s, misunde s anding, p o essional us a ions and dissa is ac ion. Educa ion and aining p og ams could p o ide a good capaci y o men alizing. S ojano ic-Tasic and he ease ach eam examined whe he pa icipa ing in Balin g oup is migh educe bu nou synd ome in p ima y heal h ca e doc o s (S ojano ic-Tasic e al 2018). Balin aining (Balin g oups o 6-12 doc o s) is a me hod applied in o de o build up he communica ion skills among physicians, oge he wi h imp o ing he physician-pa ien ela ionship. In his esea ch hey ha e included 210 physicians (70 doc o s comple ed Balin aining, 140 doc o s in Non-Balin g oup) wo king in p ima y heal hca e cen e s in Belg ade. The s udy showed ha conside ing Balin - ained subjec s emo ional exhaus ion has been p esen in 7,1%, depe sonaliza ion appea ed in 4,4% and low pe sonal accomplishmen in 7,1% o hem. Conside ing Non- Balin subjec s 45% o hem p esen ed wi h emo ional exhaus ion, 20% o hem wi h depe sonaliza ion and 21,4% wi h low pe sonal accomplishmen . These esul s indica e, ha pa icipa ion in Balin g oup is associa ed wi h he educed p e alence o bu nou in p ima y heal hca e physicians. Ilic and he coau ho s (Ilic e al 2017) ha e emphasized he psychosocial isks a ising om wo k, s ess, pe sonal cha ac e is ics and bu nou among physicians and nu ses. They comple ed a c oss-sec ional s udy based on a INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 96 ques ionnai e su ey (Copenhagen Psychosocial Ques ionnai e (COPSOQ) and Copenhagen Bu nou In en o y (CBI)) including 88 eme gency physicians and 80 eme gency nu ses. The commi men o he wo kplace, insecu i y a wo k and pe sonal and pa ien - ela ed bu nou we e high o bo h g oups. The in luence a wo k, deg ee o eedom a wo k, social suppo , sense o cohe ence, men al heal h, and p oblem- ocused coping a e nega i ely ela ed o wo k- ela ed bu nou . The e was a nega i e co ela ion be ween pa ien ela ed bu nou and commi men o he wo kplace. They also emphasized ha bu nou in eme gency physicians and nu ses is o en igno ed, hough i can ha e se e e consequences on hei gene al and men al heal h. In he publica ion i led „P e alence o bu nou among heal hca e p o essionals a he Se bian Na ional Cance Cen e ” (And ijic e al 2021), Ad ijic and he eam p esen ed he esul s o hei c oss-sec ional su ey (Maslach Bu nou In en o y- Human Se i es Su ey), e alua ing he le el o bu nou , a igue, dep ession, a igue, beha io al socio-demog aphic and p o essional cha ac e is ics. This esea ch showed he le el and isk o bu nou among heal hca e wo ke s employed in he Ins i u e o Oncology and Radiology o Se bia, as he la ges e e en na ional ins i u ion. The o e all bu nou was 42.4%, while i s g ea es p opo ion ep esen ed he emo ional exhaus ion wi h 66,9%. They emphasized, ha isk o bu nou was highe (1,41 imes) in nu ses compa ed o physicians and ha wi h each yea o wo k expe ience, he isk o bu nou inc eased by 2%. The esul s o he s udy demons a ed a signi ican le el o bu nou in oncology heal hca e wo ke s, especially in nu ses, which u he emphasizes he impo ance o e ec i e in e en ion and p e en ion me hods in hese isk g oups. Discussion Based on he in eg a i e e iew o he p esen ed publica ions ela ed o p e alence and isk o bu nou among heal hca e wo ke s in Se bia, we can no ice ha in bu nou measu emen hey used mos ly Maslach Bu nou In en o y (MBI), as a gold s anda d me hod. The esul s o he e iewed a icles sugges , ha he e a e mode a e o high a es o bu nou (medium o high le els o emo ional exhaus ion, medium le els o depe sonalisa ion) among all g oups o heal hca e wo ke s, al hough he a he small size o he di e en samples migh be he main limi a ion o hese comple ed s udies. Compa ing he esul s showing mode a e o high a e o emo ional exhaus ion, collec ed in he s udy wi h Se bian o hopaedic su geons and gene al INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 97 p ac i ione s, we can no ice simila i ies o he esul s obse ed in US esiden s, bu also highe le els o bu nou compa ing o GPs in Oslo, Swi ze land and Tu key. I has beed also no iced, ha Se bian physicians expe ienced lowe depe sonalisa ion and highe emo ional exhaus ion compa ed o physicians in o he Eu opean coun ies (e.g. Hunga y, I aly, he Ne he lands). The e is a nega i e co ela ion be ween esilience and emo ional exhaus ion and depe sonaliza ion, bu a posi i e co ela ion be ween esilience and pe sonal accomplishmen . These esul s s ongly sugges ha esilience p e en s bu nou . Also, a good capaci y o men alizing p o ec s he men al heal h. I is also impo an ha pa icipa ion in Balin g oup is associa ed wi h he educed p e alence o bu nou in p ima y heal hca e physicians. Talking abou COVID-19 pandemic, al hough i caused emo ional exhaus ion, heal hca e wo ke s had a high deg ee o sense o pe sonal achie emen due o wo k and commi men . The pha macis s we e de ini ely he mos bu dened du ing he pandemic in Se bia, mos ly due o hei a ailabili y. Conside ing Se bian anaes hesiologis s (based on 206 subjec s sample), he p e alence o o al bu nou was 6.34% and women we e mo e likely o be emo ionally exhaus ed, while he addi ional academic educa ion and ageing inc eased he le el o bu nou and he p obabili y o depe sonalisa ion. Compa ing o he in e na ional si ua ion and o he coun ies, he Se bian indings a e highe han is o he na ional s udies wi h anaes esiologis s. Based on he abo e, we should also empahsize ha he bu nou o eme gency physicians and nu ses is o en igno ed, hough i can ha e se e e consequences on hei gene al and men al heal h. Conside ing he isk o bu nou among oncology heal hca e wo ke s, he e is a signi ican le el o bu nou especially in nu ses, which u he emphasizes he impo ance o e ec i e in e en ion and p e en ion me hods in hese isk g oups. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 98 Re e ences 1. And ijic M, Tepa ce ic DK, Niki o ic M, Mile ic N, Pekmezo ic T. (2021): P e alence o bu nou among heal hca e p o essionals a he Se bian Na ional Cance Cen e . In A ch Occup En i on Heal h, 94(4), 669-677. doi: 10.1007/s00420-020-01621-7 2. Al a es MEM, Thomaz EBAF, Lamy ZC, Nina RVAH, Pe ei a MUL, Ga cia JBS. (2020): Bu nou synd ome among heal hca e p o essionals in in ensi e ca e uni s: a c oss-sec ional popula ion-based s udy. Re B as Te In ensi a., 32(2), 251-260. doi: 10.5935/0103-507x.20200036. 3. Fische J, Kuma S, Ha che S. (2007): Wha makes psychia y such a s ess ul p o ession? A quali a i e s udy. Aus alas Psychia y, 15(5):417- 21. doi: 10.1080/10398560701439699. 4. Ilić IM, A andjelo ić MŽ, Jo ano ić JM, Nešić MM. (2017): Rela ionships o wo k- ela ed psychosocial isks, s ess, indi idual ac o s and bu nou - Ques ionnai e su ey among eme gency physicians and nu ses. Med P ., 68(2), 167-178. doi: 10.13075/mp.5893.00516. 5. Jako lje ic B, S ojano ic K, Nikolic Tu nic T, Jako lje ic VL. (2021): Bu nou o Physicians, Pha macis s and Nu ses in he Cou se o he COVID-19 Pandemic: A Se bian C oss-Sec ional Ques ionnai e S udy. In J En i on Res Public Heal h,18(16), 8728. doi:10.3390/ije ph18168728. 6. Lapce ić M, G ozdeno ić BS, S anko ić S, Zigić D, Popo ić M, S anisić R, Bo iso a I, Suk ije L. (2008): Heal h- ela ed quali y o li e o gene al p ac i ione s-- amily physicians in sou h-eas e n Eu ope. S p A h Celok Lek., 136(7-8), 397-405. doi: 10.2298/sa h0808397l. 7. Lesić AR, S e ano ic NP, Pe unicić I, Milenko ić P, Tose ski DL, Bumbasi e ić MZ. (2009): Bu nou in Belg ade o hopaedic su geons and gene al p ac i ione s, a p elimina y epo . Ac a Chi Iugosl., 56(2), 53-9. doi: 10.2298/aci0902053l. 8. Maslach C, Jackson SE. (1986). Maslach Bu nou In en o y. Manual Resea ch Edi ion. Consul ing Psychologis s P ess: Palo Al o CA. 9. Maslach C, Lei e , M., P. (2016): Unde s anding he bu nou expe ience: ecen esea ch and i s implica ions o psychia y. Wo ld Psychia y, 15(2), 103-111. doi: 10.1002/wps.20311. INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK 99 10. Mileno ić M, Ma ejić B, Vasić V, F os E, Pe o ić N, Simić D. (2016): High a e o bu nou among anaes hesiologis s in Belg ade eaching hospi als: Resul s o a c oss-sec ional su ey. Eu J Anaes hesiol., 33(3), 187-194. doi: 10.1097/EJA.0000000000000383. 11. Pu nik K, Houkes I. (2011): Wo k ela ed cha ac e is ics, wo k-home and home-wo k in e e ence and bu nou among p ima y heal hca e physicians: a gende pe spec i e in a Se bian con ex . BMC Public Heal h., 11(716). doi: 10.1186/1471-2458-11-716. 12. Sa iye T, Vukče ić B, Gu ić M, Milid ag A, Dubljanin D, Dubljanin J, Radmano ić B. (2022): Resilience, Men alizing and Bu nou Synd ome among Heal hca e Wo ke s du ing he COVID-19 Pandemic in Se bia. In J En i on Res Public Heal h, 19(11), 6577. doi: 10.3390/ije ph19116577. 13. Schau eli WB, Lei e MP, Maslach C. (2009). Bu nou : 35 Yea s o Resea ch and P ac ice. Ca ee De elopmen In e na ional, 14, 204-220. h p://dx.doi.o g/10.1108/13620430910966406 14. Selye H. (1975): Con usion and con o e sy in he s ess ield. J Human S ess, 1(2), 37-44. doi: 10.1080/0097840X.1975.9940406. 15. S ojano ic-Tasic M, La as M, Milose ic N, A i ono ic P ibako ic J, Ljusic D, Sapic R, Vucu e ic M, T ajko ic G, G gu e ic A.(2018): Is Balin aining associa ed wi h he educed bu nou among p ima y heal h ca e doc o s? Libyan J Med., doi: 10.1080/19932820.2018.1440123. 16. Tose ski D, Milo ance ic M, Pejusko ic B, Deusic S, Mikulec E, Ho ed B. (2006): Bu nou synd ome o gene al p ac i ione s in pos -wa pe iod. Epidemiology and Psychia ic Sciences, 15(4), 307-310. doi:10.1017/S1121189X00002190 17. Ži ano ić D, Ja o ac J, S ojko S, Je ić M, Kneže ić J, Blanuša J, Š imac G bić D, Pau Kus u ica M, Jo ano ić Lješko ić N, Todo o ić N. (2022): The COVID-19 pandemic - ela ed psychological dis ess and job bu nou among Se bian pha macy p ac i ione s: a c oss-sec ional online s udy. Eu Re Med Pha macol Sci., 26(7):2639-2645. doi: 10.26355/eu e _202204_28502. 18. Wes CP, Dy bye LN, Shana el TD. (2018): Physician bu nou : con ibu o s, consequences and solu ions. J In e n Med., 283(6), 516-529. doi: 10.1111/joim.12752. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 100 Előí éle esség izsgála az egészségügyi szakmá álasz ó egye emi hallga ók kö ében Csaba Dó a1, Pauwlik Kinga2, R. Fedo Ani a3 1ápoló szakos DETEP hallga ó, DE ETK, 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4., 2dok o andusz, PTE-EDI, H-7621 Pécs, Vö ösma y M. u 4; ORCID: 0000-0003-3825-0817 3ál alános és udományos dékánhelye es, in éze igazga ó, egye emi aná , DE ETK Szociális és Tá sadalom udományi In éze , Tá sadalom udományi és Szociális Munka Tanszék. 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4., ORCID: 0000-0002-7837-7006 INFO ABSTRACT R. Fedo Ani a edo .ani a@e k.unideb.hu Abs ac In ou s udy, we examined he p ejudice o s uden s, p ima ily hose s udying in he ield o heal h sciences, owa ds he helping p o essions. We we e in e es ed in unde s anding he ex en o p ejudice o accep ance among u u e p o essionals who will equen ly encoun e Roma pa ien s in hei wo k. The subjec s o ou sample we e s uden s pa icipa ing in heal h science p og ams a a uni e si y selec ed by us. We employed a ques ionnai e- based da a collec ion me hod, making he su ey a ailable online h ough Google Fo ms. A o al o 104 s uden s comple ed he ques ionnai e. Ou esul s indica ed ha he esponden s gene ally o m a p ejudiced s uden g oup, as nea ly 60% o hem conside hemsel es o be de ini i ely p ejudiced o a he p ejudiced. Keywo ds heal hca e p ejudice Roma social g oup Kulcssza ak egészségügy előí éle oma á sadalmi csopo Absz ak Tanulmányunkban a segí őszakmá , elsőso ban az egészség udományi képzési e üle en anuló ia alok előí éle ességé izsgál uk. A a ol unk kí áncsiak, hogy mennyi e előí éle esek, ille e el ogadóak azok a leendő szakembe ek, akik munkájuk so án igen gyak an ognak oma be egekkel alálkozni. Min ánk alanyai egy ál alunk ki álasz o egye em egészség udományi képzéseiben ész e ő hallga ók ad ák. Ada gyűj ési módsze kén a ké dőí es leké dezés alkalmaz unk. A ké dőí e online o mában, a Google Fo ms ál al e ük elé he ő é. A ké dőí e összesen 104 ő hallga ó öl ö e ki. E edményeink az mu a ák, hogy a ki öl ők alap e ően előí éle es hallga ói csopo o alko nak, hiszen a álaszadók közel 60%-a előí éle esnek a ja magá . Be eze és Tanulmányunkban a segí ő szakmá álasz ó egye emi hallga ók előí éle ességé el á ó ku a ómunkánk e edményei mu a juk be. Témánk indokol ságá alá ámasz ja az Eu ópai Bizo ság Egyenlőségközpon ú Unió dokumen umának s a égiai ke e endsze e, mely sze in kiemel cél a omák TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 101 egyenlőségének, á sadalmi be ogadásának és ész é elének előmozdí ása. (h ps 10. 12.) A a, hogy a oma populáció mennyi e ki e alójában a nega í gazdasági, á sadalmi és egészségügyi impulzusoknak, a COVID19 ilágjá ány hí a el a igyelme (h p12). Mind a hazai szakpoli ikák, mind az Eu ópai Unió különböző s a égiái igen nagy hangsúly ek e nek az előí éle ek mé séklésé e, az egészségegyenlő lenségek csökken ésé e. Magya o szág Alap ö énye kimondja, hogy ,,Mindenkinek joga an es i és lelki egészségének megő zéséhez” és ezen jog é ényesülésé ,,Magya o szág munka édelemmel, egészségügyi in ézményekkel, o osi ellá ással, a spo olás és a endsze es es edzés ámoga ásá al, alamin az épí e és e mésze i kö nyeze édelmének biz osí ásá al segí i elő” (Ma ek e .al, 2020; h ps10). Az Alap ö ényben ögzí e jogo az egészségügy ől szóló 1997. é i CLIV. ö ény észle esen á gyalja (Ma ek e al., 2020; h ps 11. 13.). Az emlí e ö ény a almazza az "A be egek jogai és kö eleze ségei" ész , amelyek ese enkén sé ülhe nek a kisebbségi csopo okkal szembeni diszk imináció mia (h ps 11.). Ilyen jogok lehe nek ,,Az embe i mél ósághoz aló jog” és ,,A ájékoz a áshoz aló jog” (h ps 8., Ma ek e .al. 2020) Ezeknek a jogoknak a biz osí ásá alap e ésnek ekin jük, azonban a ájékoz a ás sike ességé öbb ényező is be olyásolja. Az egészségügyi személyze ese leges előí éle e agy el ogadó a i űdje melle a be egek egészségmű el sége, egészségé ése is megha á ozó. Jelen anulmányunk alapjá jelen ő ku a ásunkban egy, az egészség udományi képzésben ész e ő hallga ói csopo előí éle ességének elmé ésé e állalkoz unk. Az előí éle ől ö iden A émá al oglakozó á sadalom udósok, pszichológusok öbb éle módon ogalmaz ák meg az előí éle de iníciójá (A onson 1994). Megha á ozásaik néhány pon on el é nek, de összességében ugyan az í ják le mindnyájan. Mi mos a ogalom allpo i megha á ozásá mu a juk be. Go don Willa d Allpo köny ében leg ö idebben a kö e kezőképpen í ja le az előí éle de iníciójá : Rossz el é elezés mások ól elegendő bizonyí ék nélkül. (h ps 1., Allpo 1977) Allpo sze in a legnagyobb p obléma a úlál alánosí ás. Meglá ása sze in az embe eknek nincs idejük minden apasz alás és minden hallo in o máció u án u ánajá ni. Nem képesek a ilág összes dolgá kellőképpen megisme ni, ezé az egysze űség ked éé csopo okba endezzük a meglé ő TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 102 in o mációinka és eldön jük, hogy azok jók agy osszak. Hajlamosak agyunk beska ulyázni a dolgoka , embe eke , csopo oka . (Allpo 1977) A onson ame ikai pszichológus az előzőke is alapul é e má a kö e kezőképpen ha á oz a meg a ogalma : „Ellenséges agy nega í a i űd alamilyen csopo al szemben - olyan a i űd, amely é es agy nem eljes in o mációkból szá mazó ál alánosí ásokon alapul”. (h ps 6, 7) Allpo a New English Dic iona y sze in a nega í és pozi í előí éle ől a kö e kező í ja le: „Ked ező agy ked ező len é zés egy személy agy dolog ona kozásában, mely megelőzi a ényleges apasz ala o , ille e nem azon alapul”. Allpo kísé le e e a nega í előí éle osz ályozásá a asze in , hogy a megnyil ánulásban milyen mé ékű ha á ozo ságo , aka a lagosságo lehe el edezni. (Allpo 1977) A nega í előí éle esség megnyil ánulásá ö egység e/szin e bon o a. Az első ké egységbe a passzí jellegű, nem á ó szándékú nega í hozzáállások a oznak. Az első a szóbeli előí éle esség. Ide azok az embe ek a oznak, akik hangoz a ják nega í előí éle ességüke , de cselek ésben nem nyil ánulnak meg gondola aik. Véleményüke szí esen hangoz a ják ba á aik kö ében, de aká nagyobb nyil ánosság elő is el állalják nega í é zéseike . A nega í előí éle kö e kező szin je az elke ülésben ejeződik ki. Az é in e személy a a ö ekszik, hogy elke ülje a számá a bosszan ó csopo agjai . (Allpo 1977) Ká nem okoz az ál ala kelleme lennek í él csopo agjainak. Az ez kö e ő ha madik, negyedik és ö ödik szin eken má jelen an az ak í jellegű, bán ó szándék, agyis a uda osan há ányos megkülönböz e és. Az előí éle esség ha madik szin jén megjelenik öbbek közö a munkae őpiaci diszk imináció. Az ehhez a csopo hoz a ozók ellenzik, hogy az ál aluk elí él csopo agjai ugyan olyan jogok illessék meg, min őke . Például ne já hassanak ugyanabba az iskolába, agy ne kapjanak hozzájuk hasonló kó házi ellá ás , de a elepülési szin ű in eg áció is ellenzik. A negyedik szin a es i e őszak szin je, az ö ödik pedig a kii ásé. Ez u óbbi igen szélsőséges ese nek minősül, azonban sajnos hazai példá is alálunk az előí éle ilyen aj a megnyil ánulásá a. Magya o szágon 2008 júliusában kezde é e e egy bűncselekményso oza , amely még ma is az egyik legsúlyosabb és legsokkolóbb ö énéskén an számon a a. Roma ellenes és asszis a indí a ásból négy é i omák elleni ámadásso oza o haj o ég e, mely 2009 augusz usáig a o . (h ps2) Az elkö e ők ö megye kilenc elepülésén i ek éghez egy e es és molo o kok élos ámadásoka . Az ügyész ál al összeállí o hi a alos i a sze in a négy é i nyíl an állal a TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 103 ellenszen é a omákkal kapcsola ban, mely a gye mekko uk ö énései e eze he ő issza (h ps3). Romák ál ali sé elmeke szen ed ek el izené es ko ukban. Közülük ol aki össze űzésbe ke e ede pá oma ia allal, amelynek a égkimene ele az le , hogy az első endű ádlo a meg e ék és ki abol ák. A másod endű ádlo az első endű ádlo ia alabb es é e ol , így bá yja példájá kö e e, szokásai á é e, ő maga is kimondo an nega í an o dul a oma e nikum elé. A ha mad endű ádlo is hasonló néze eke allo , aminek kiindulópon já egy e ekedés ad a, miko össze űzésbe ke e ede egy oma szá mazású kidobó al és a e ekedés so án a ádlo szú sebe sze ze , melynek kö e kezményeképpen el kelle á olí ani a lépé . A negyed endű ádlo á saihoz hasonlóan nega í an élekede a kisebbségi csopo ól. (h ps3) Az elkö e ők céljai közö sze epel öbbek köz a oma lakosság meg élemlí ése, a á sadalomban alapból jelen lé ő e nikai kon lik us kiélezése és az embe ölés is. (h ps2) A bűncselekmények elkö e ésének helyszínei a kö e kezők ol ak: Kezde ben a ámadások célja a za a kel és és a meg élemlí és ol , melynek célpon jai a omák lak a épüle ek ol ak. A ál ozás 2008 no embe ében kö e keze be, amiko Nagycsécsen az egyik ámadás alkalmá al halálosan megsebesí e ek ké oma személy . (h ps2, 5.) Összesen 10 magya o szági elepülésen 55 lakos é in e ez a cselekményso oza , melyben ö en megsé ül ek és ha an meghal ak. (h ps 2.) A omák elleni ámadásso oza leg ia alabb áldoza a egy 5 é es kis iú ol . A gyilkosoka 2009. augusz us 21-én og ák el. (h ps 6.) A nyomozással és a segí ségnyúj ás kö ülményei el kapcsola ban öbb u csaság is nap ilágo lá o . A helyszín e é kez e a endő ség egyik helyszínelője le izel egy lábnyomo , amely aká egy po enciális gyanúsí o é is lehe e olna (h ps 2,6.). Az egyik helyszínelő az állí o a, a alál öl ényhü elyekhez a sé e eknek an köze, ők szó ák szé azoka . (h ps 2.) A endő ség nem zá a le a helyszín így sok bizonyí ék megsemmisülhe e . (h ps 6.) A kié kező men őau óban nem ol men őo os és a helyszínen jelenlé ő men őápoló nem e e ész e, hogy az egyik áldoza o ejbelő ék. (h ps 2,6.) Nem udni, hogy a elso ol ényezők, in ézkedések, (hiányosságok, igyelme lenségek) mögö áll -e előí éle a oma lakosokkal szemben, de mindenképpen szaksze ű len mulasz áskén le ek kommunikál a. (h ps2.) A leg öbb, előí éle es maga a ás anúsí ó embe , nem lépi á az első szin e , a szóbeli előí éle essége , agy ha á is lépi, a nem kí án csopo elke ülése TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 104 melle dön , agy o ább lép a há ányos megkülönböz e és szin jé e, de a es i e őszakig má ke esen ju nak el. (Allpo 1977) Az előí éle megjelenése az egészségügyi ellá ó endsze ben A diszk imináció ala (mely leg öbbszö há ányos) olyan megkülönböz e és é ünk, ami uda osan agy nem uda osan egy ado csopo a agy az ado csopo ba a ozó embe ek e i ányul. A megkülönböz e és nem az ille ő ulajdonságain alapszik, hanem azon, hogy az ille ő mely csopo ba a ozik. Beszélhe ünk nyíl agy ej e diszk imináció ól, de elmondha ó, hogy a jelenleg ha ályban lé ő ö ények sze in bá mely nemű diszk imináció el ogadha a lan az egészségügyben. (h ps 8) Felmé ések igazolják, hogy az é in e oma populáció öbb ese ben is é ez alamely mé ékben diszk imináció az egészségügyi szolgál a ás igénybe é ele so án (h ps 8, Ma ek e . al 2020, Ung á y e . al. 2005). Nyíl megkülönböz e ésnek ehe jük az , ha az o os meg agadja az ügyele i ideje ala ö énő ki onulás , csak azé me nega í dolgoka el é elez a meg izsgálandó agy ellá andó egyén ől, aki az é in e csopo agja. A oma embe ek aká kó házi a ózkodás so án is nyíl diszk iminációnak lehe nek ki é e, például amiko az úgyne eze "cigány kó e mek ől" an szó.) A cigány kó e mek azok a kó e mek, aho a csak oma szá mazású be egeke helyeznek el, elkülöní e így őke a nem oma be egek ől. Készül 2017-ben egy nemze közi izsgála , amelyben Magya o szág is ész e . A izsgála ókuszában a uda ala i előí éle és előí éle esség ha ásának izsgála a áll az egészségügyi ellá ás és az é in e populáció egészségének ona kozásában. A izsgála alanyai o osok és ápolók ol ak az egészségügy különböző e üle ei ől. A álaszadók a ól számol ak be, hogy jelen an az előí éle az egészségügyben és ol , aki au oma ikusan a omák a asszociál , amiko meghallo a az előí éle ki ejezés . Pozi í diszk imináció a is an példa az egészségügyben a omákkal kapcsola osan, ám ennek oka leginkább a kon lik usok elke ülése. (Ma ek e . al. 2020) A pozi í diszk imináció nem az jelen i, hogy a há ányos helyze ű, ese ünkben oma egyénnek ,, öbbe ” adunk, hanem az , hogy a meglé ő há ányok mé séklése é dekében ö énik a pozi í ha ással bí ó cselek és. (h ps 8) De a pozi í megkülönböz e ésnek is lehe nega í ,, áp alaja”, amiko azé igyekszünk szin e má úlzó ellá ás biz osí ani, me élünk a cigányság kul ú ájához a ozó hangoskodások ól, a nagycsalád jelenlé é ől, el é elezzük az ag esszí iselkedés és az , hogy bá mennyi e is embe ségesen iszonyulunk a helyze hez, akko is ki ogás TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 111 2016, Csépe 2010.) Vélhe ően ezek a nega í a i űdök ha nem is nagy mé ékben, de köz e e hozzájá ulha nak ahhoz, hogy a oma lakosság egészségi állapo a nem ja ul. Az egészségügyi ellá ó endsze egyes jellemzői melle az é in e á sadalmi csopo egészségmaga a ása, ájékozo sága (annak hiánya) és egészségé ése megakadályozza, a oma á sadalom agjainak egészség ejlődésé . Mindez o ább mélyí i a különbsége a oma és nem oma embe ek közö mind a izika, mind a á sadalmi esélyek ona kozásában, ami gá já állja a á ha ó éle a amban megmu a kozó különbségek kisimí ásának. A elmé ésben apasz al előí éle min áza ok annak a lehe őségé is csökken ik, hogy p e enció al mé sékelhe ő legyen a megbe egedések száma. Az egészség ejlesz és ha ékonyságában nagy sze epe an az egészségügyi ellá ó endsze személyze ének, iszon há ál a ó ényezők közé a ozik az előí éle kinyil ání ása. Empi ikus ku a ásunk so án álasz ke es ünk a a, hogy a segí ő szakmá álasz ó egye emi hallga ók előí éle esek-e a omákkal kapcsola ban, ha igen, kinyil ání ják-e az és, hogy apasz ala aik alapján az egészségügyben jelen an-e az előí éle és ha igen, ez hogyan mu a kozik meg. A ku a ásban ész e ő 104 hallga ó közül közel 60%-uk (N=61) nyila kozo úgy, hogy sajá megí élésük sze in előí éle esek a oma populáció al kapcsola ban. Az előí éle meglé e az egészségügyben nem újdonság, ko ábbi ku a ások is alá ámasz ják jelenlé é . Vannak, akik előí éle esek, de nem mu a ják ki nyíl an, és annak, akik aká szélsőséges módon p ezen álják sajá előí éle es a i űdjüke . Az előí éle meglé é az egészségügyben sajá ku a ásunk is bizonyí ja, mi el a ki öl ők dön ő öbbsége, 75%-a (N=78) meg apasz ala az munkahelyén, agy kó házi gyako la a alkalmá al. A legjellemzőbb előí éle ípus a szóbeli előí éle esség ol , mely ől a álaszadók öbb min ele nyila kozo . A elmé ésünk és a eldolgozo ko ábbi izsgála ok e edményekén megállapí ha juk, hogy az előí éle esség jelen an az egészségügyben, mely élhe ően köz e e osszabb egészségügyi ellá áshoz eze he , például ha nem alakul ki az ellá ás sike elenségé megha á ozó bizalomi iszony az egészségügyi személyze és a páciensek közö . Meglá ásunk sze in a éma össz á sadalmi on ossága/é dekei okán (kis elemszámú) izsgála unka é demes lenne egy á ogó egionális, agy aká o szágos mé e ű ku a ássá ki e jesz eni, melynek e edményei alapjául szolgálha nak o ábbi egészségügyi ejlesz ési s a égiáknak. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 112 Felhasznál i odalom 1. Allpo ., W. G. (1977): Az előí éle . Gondola , Budapes . 2. A onson., E. (1994): A á sas lény. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes . 3. Fe en zi, A. (2016): A segí ő szakmá anuló egye emis ák előí éle ességének ké dőí es izsgála a. h ps://www. esea chga e.ne /publica ion/305267354_A_segi o_szakma _ anulo_egye emis ak_eloi ele essegenek_ke doi es_ izsgala a (A Resea chGa e honlapja);(Lá oga a 2022. 12. 23) 4. Gulyás, K. (2022). Roma/cigány ia alok pálya álasz ási p e e enciái. Ac a Medicinae E Sociologica, 13(34), 33-62. h ps://doi.o g/10.19055/ams.2022.05/31/2 5. Láczay, M. (2022). A cigány/ oma közösségek ku a ásának hazai i ányai és legisme ebb e edményei. Ac a Medicinae E Sociologica, 13(34), 5-32. 6. Libicki, É a, & R. Fedo , A. (2022). A elepi kö ülmények közö élők egészségi állapo ának és egészségmű el ségének jellemzői. Ac a Medicinae E Sociologica, 13(34), 138-162. 7. Ma ek, E., Kalmá , R., Faubl, N., O sós, Z., & Néme h, T. (2020). Előí éle ek és ha ásaik az egészségügyi ellá ásban. Egy elmé és anulságai. O osi He ilap, 161(19), 789-796. 8. M. Ko nyicki, Ágo a, J. E dei, R., & R. Fedo , A. (2022). Rizikómaga a ás elő o dulási gyako isága és min áza a, egy elepi kö ülmények közö élő min acsopo ban. Ac a Medicinae E Sociologica, 13(34), 163-188. 9. Ung á y, G., Odo , A., Bényi, M., Balogh, S., & Szakmá y, E. (2005). Roma colonies in Hunga y-medical ca e o child en and hygienic condi ions. O osi he ilap, 146(15), 691-699. In e ne es hi a kozások: 1. h ps://psychology. as.ha a d.edu/people/go don-w-allpo (a Ha a d Uni e si y honlapja);(Lá oga a: 2022. 12. 22.) 2. h ps://hu.wikipedia.o g/wiki/2008%E2%80%932009- es_ omagyilkoss%C3%A1gok (Lá oga a: 2022. 12. 24) 3. h ps://index.hu/bel old/2011/03/25/egy_megdobben o_gyilkossagso oza _ eszle ei/ (Lá oga a: 2022. 12. 24.) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 113 4. h ps:// o a osii elo abla.bi osag.hu/ a gyalasi- jegyzek/20150414/ka pad-sando -i- - adlo (Magya o szág Bí óságai honlapja); (Lá oga a: 2022. 12. 24) 5. h ps://no ekedes.hu/elemzesek/hany- oma-el-majd-magya o szagon-40- e -mul a(Lá oga a: 2023.01.10) 6. h ps://h g.hu/i hon/20090507_ a a szen gyo gy_gyilkossag_e c_ aszne ki (a HVG Kiadó Z . honlapja);( Lá oga a: 2022. 12. 24) 7. h ps://a onson.socialpsychology.o g/ (a Social Psychology Ne wo k honlapja);( Lá oga a: 2022. 12. 22.) 8. Egyenlőség, egészség és a oma/cigány közösség- Mad id, Fundación Sec e a iado Gi ano 2007. 9. Csépe., P. (2010): Há ányos helyze ű csopo ok egészség elmé ése és egészség ejlesz ése különös ekin e el a oma populáció a. h p://old.semmelweis.hu/wpcon en /phd/phd_li e/ edes/expo /csepepe e .d.pd . Semmelweis Egye em Pa ológiai Tudományok Dok o i Iskola, Budapes ,2010 (Lá oga a:2023.01.10.) 10. h ps://www.pa lamen .hu/i om39/02627/02627.pd (Lá oga a: 2023. 01. 12) 11. h ps://nj .hu/jogszabaly/1997-154-00-00 (a Nemze i Jogszabály á honlapja); (Lá oga a:2023.01.12.) 12. h ps://commission.eu opa.eu/s a egy-and-policy/policies/jus ice-and- undamen al- igh s/comba ing-disc imina ion/ oma-eu/ oma-equali y- inclusion-and-pa icipa ion-eu_hu (az Eu ópai Bizo ság honlapja);( Lá oga a: 2023.01.30) 13. h ps://www.pa lamen .hu/documen s/10181/63291245/In ojegyze _202 2_32_EU_ omapoli ika_ omak_egeszsegi_allapo a.pd /0236dae9-bb49- 8779-0a8e-ee09 6a4350? =1670423881489; (Lá oga a:2023.02.08) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 114 A di a ipa ha ása a kö nyeze e Fa kas Dó a1 1PhD hallga ó, ORCID ID: 0000-0002-8249-8134 INFO ABSTRACT Fa kas Dó a do a@i cg oup.eu Abs ac The scope o he ollowing s udy is o demons a e he ha m ul e ec s o “ as ashion”, as a new inancial scheme, on he en i onmen as well as consume s, wi hin he global ashion indus y. Fas ashion is no sus ainable as i d ains he ea h’s na u al esou ces, i s sole aim is o maximize p o i , and i has become one o he mos pollu ing o ms o p oduc ion in he las h ee decades. Hence i has caused se e e social issues. I is in esponse o hese p oblems ha as in e na ional ini ia i es ha e eques ed global ins i u ions o suppo sus ainable ashion and o egula e as ashion wi h legal implemen a ions. Un o una ely, legal ac ion canno be swi ly in oduced, and hus i is he consume s’ esponsibili y o change hei consump ion habi s in o de o mi iga e he impac o he indus y on he en i onmen . Keywo ds as ashion en i omen al pollu ion sus ainable ashion Kulcssza ak as ashion kö nyeze szennyezés enn a ha ó di a Absz ak A anulmány célja, hogy bemu assa a di a azon belül a as ashion (gyo s di a ) min új gazdasági modell ká os ha ásai , ami elsőso ban a kö nyeze e és nem u olsó so ban a ogyasz ók a gyako ol. A di a ipa nak a gyo s di a nak ne eze észe nem enn a ha ó, ső kime í i a Föld e ő o ásai , kizá ólag az ex ap o i sze zés a célja, amellyel nem csak az egyik legszennyezőbb ipa ággá ál az elmúl há om é izedben, hanem súlyos szociális és á sadalmi p oblémáka idéze elő. Ezeknek a ká os ha ásoknak a meg ékezésé e indul ak azok a á sadalmi mozgalmak, amelyek a enn a ha ó di a o észesí ik előnyben és elhí ják a nemze közi sze eze ek igyelmé e e a p oblémá a és kö e elik az ipa ág jogi ú on ö énő szabályozásá . A jogi szabályozás nem elég gyo s, a kö nyeze szennyezés megállí ásá a, ezé mindenkinek lépéseke kell ennie, és ál oz a nia kell a ásá lási szokásain a kö nyeze szennyezés megállí ása é dekében. Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i Kon e encia ke e ében elhangzo előadás alapján készül . TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 115 Be eze ő Ol as a a anulmány címé , sokan csodálkoznak, hogy milyen ha ása lehe ne, a di a nak a kö nyeze e, akik nem kö nyeze édelemmel oglalkoznak, elég ke ese udnak a ól a szomo ú ény ől, hogy az u óbbi ké é izedben kialakul gyo s uhagyá ás né en elhí esül ipa i e melés a ilágon a második legkö nyeze szennyezőbb gyá ási o ma. A globalizációnak köszönhe ően ma má a ilág bá mely pon ján minden ko osz ály ugyanolyan, de legalábbis nagyon hasonló uhákada aboka isel, o szág ól, kul ú á ól és nép isele ől ügge lenül. A di a ma má nem é izedenkén és é szakonkén , hanem szin e he en e ál ozik, aki nem kö e i, úgy é zi lema ad, és nem elel meg az el á ásoknak. Miközben megp óbálunk ia alosak és di a osak lenni, a ömeggyá ás áldoza ai leszünk. Nem csak a ásá lóknak okoz ká ez az új üzle i modell, hanem súlyosan ká osí ja a Földe is. A kö nyeze szennyező eljá ásoknak köszönhe ően, és a elesleg gyá ásnak hála, nagyobb légszennyezés okoz az ipa ág, min a ilág összes já mű és légi o galma, ami hihe e lennek űnik. Nem csak a kö nyeze e ká osí ja a uhaipa , hanem egy új aj a abszolga a ó á sadalma épí Ázsiában. Amiko a kö nyeze i ak i is ák ezek e a omboló e ékenységek e elhí ák a nagy ilág igyelmé , az ipa ág egyből a „g een washing” jól be ál eszközei kezd e alkalmazni, de ez is csak pá é haladéko ado a gyá óknak, ma má egy uda os e ő sem hiszi el azoka a szlogeneke , amike a uhák a í nak, hogy százszázalékos o ganikus gyapjúból an a pá eu ós ikó. A p obléma má olyan súlyos, hogy mos an a má az ENSZ és az Unió is kö elezi az ipa ágban ész e őke olyan ha ha ós szabályok kidolgozásá a és el ogadásá a, min a kö o gásos gazdálkodás és kö o gásos hulladék kezelés. Sajnos az ilyen ípusú jogszabályok kidolgozása é ekbe, ső é izedekbe elik, amely idő ala a as ashion, min üzle i modell, szélsebesen obog elő e alán az első hely e a legszennyezőbb ipa ág elé. Ezé nekünk ásá lóknak a elada a és kö elessége megállj pa ancsolni a uhaneműk esz elen dömping gyá ásának, azzal az egysze ű eszközzel, hogy nem ásá oljuk meg azoka és a slow ashion i ányza á kezdjük ámoga ni. Di a az öl özködésben és a as ashion kialakulása A iselkedés ö éne egyik ész e üle e az öl özködéskul ú a, melynek kialakulása szo osan össze ügg a ci ilizáció ö éne é el. Má az egészen ko ai ci ilizációk e üle én alál emlékek is az ámasz ják alá. hogy a uháza és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 116 különösen az éksze ek nem csak az időjá ás iszon agságai ól éd e az o élőke . Az embe ek é ez edek ó a az öl özködésükkel ejezik ki a á sadalmi ho á a ozásuka és e mésze esen az egyéniségüke is kí ánják a uháza ukban megmu a ni. A égészek pon osan meg udják ha á ozni egy-egy sí hely el á ásako , hogy a meg alál sí milyen á sadalmi é eghez a ozó személy ma ad ányai ej i (Füleki 2018:6). A szó, min di a , ál alában egy ado kul ú a agy ko i ányza á jelen i, amely leggyak abban az öl özködés , a iselkedési no máka és a á sas é in kezés szabályai oglalja magába. A di a a legál alánosabb é elemben a á sas é in kezés i ányí ó szokások endsze e (Gáspá né Dá id 1923-1924). A mai é elemben e di a a ke esz es lo agok uháza á al kezdődö , öbb min hé száz é el ezelő . Akiknek az öl öze e ki ejeze en megmu a a mely á sadalmi é eghez a oz ak az egyes lo agok, ső a mai é elemben használ di a , is a ke esz es lo agok uhái al kö he ő össze, mi el a bu gundi he cegi ud a e ike je ha á oz a meg előszö í ásban, hogy milyen ípusú anyagoka ho dha nak a különböző angú embe ek (Gáspá né Dá id 1923-1924). Az 1900-as é ekben kialakuló uhaipa nak hála, a szabók szö e be, selyembe és pamu ba kezd ék öl öz e ni az á lagembe eke is, ekko má elsődleges szempon ol a öld ajzi ek és és a nemze i iden i ás (Szűcs 2003). A di a ipa ogalma a 21. század e méke. A di a ipa egyike a k ea í ipa ágaknak, leg őképpen a uházkodással össze üggő szak e üle eke , ex ilipa , uhaipa , bő - és cipőipa és az azokkal össze üggő e ékenységeke di a e ezés, kelmegyá ás, kész e mék-gyá ás, kis- és nagyke eskedelem, bemu a ók, szaksaj ó oglalja magába. Má a má jelen ősen, globalizálódo gazdaságiág, gyako i, hogy egy uhada abo az egyik o szágban e ezik meg, egy másik o szágban gyá ják és egy ha madik o szágban é ékesí ik és iselik. Egyes e ékenységeinek munkaigényes ol a mia sok embe oglalkoz a és ha ása an az ille ő o szág kul ú ájának megí élésé e is.73 A di a ipa jelen ős mé ékben é in e e a 20. század második ele ó a égbemen magas okú globalizáció. Világ iszonyla ban ez az ipa ág a ilág GDP-jének 2%-á adja (2017. é i ada ).74 „A di a a gazdaságo állandó mozgásban a ó jelenség. Napjainkban mind nagyobb sze epe já szik és egy e öbb piacon é ez e i ha ásá . A gazdasági ejlődés is számo e ően be olyásolja. Ennek ellené e 73Diószeghy Dó a: Hogyan működik a di a ipa ?. (U olsó le öl és: 2022. áp ilis 26.) 74Edöcsény Klá a Ilona, Ha angozó Gábo : Fenn a ha ó üzemi gyako la ok a di a ipa ban - a hazai mik o-, kis- és közepes állalkozások példáján. (U olsó le öl és: 2022. áp ilis 27.) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 117 iszonylag ke ese és ke esen oglalkoznak a di a gazdasági ha ásá al és sze epé el. Gyak an pedig „komoly alan” dön ésnek ekin ik az egyének di a hoz aló csa lakozásá , pedig ogyasz ásunk és éle ünk mind öbb e üle é é in i. A di a szaki odalomban használ megha á ozások őleg kul u ális és á sadalmi szempon ú. Ke esen oglalkoznak azzal a énnyel, hogy a di a gazdasági ényező is. A kollek í ogyasz ás és a s ílus az a ké ényező, ami megha á ozza az ak uális di a o , hiszen nem lé ezne ez az egész jelenség, ha a ogyasz ók egy csopo ja nem azonos di a ja aka használna.” (Ko ács 2019). Ki mondja meg, hogy mi a di a az öl özködésben? A mai napig, a endek kialakí ásában, és az i ány onalainak kijelölésében a komoly múl al endelkező nagydi a házak já szanak sze epe , ahol a ne es, elisme di a e ezők é ől é e, é en e ké sze bemu a ják az ál aluk megálmodo élé ig kö e endő modelleke .. A globalizáció a á sadalmi különbségek elszámolása ellen is e , mos má nem csak a gazdagok cse élhe ik napon a a uháika , hanem a ke és pénzből élők, ille e az á lag középosz ály agjai is lehe nek mindig di a osak, és napi szin en új uhában ündökölhe nek, köszönhe ően a as ashionnek (Schlossbe g 2019). A ömeggyá ás a szakosodo cégek á alakí o ák a gyá ási echnológiáka és a gyá ási olyama oka kisze ez ék Ázsiába, ezzel pá huzamosan meg ál oz ak a ogyasz ói szokások, e e nye a as ashion, min üzle i modell. A ásá lók igényeinek kiszolgálásá és a gyá ás empójá o ább okozza az ul a- as ashion megjelenése (Shadel 2022). Globális szin en elmondha ó, hogy az á alakulás egyik elő el é ele és haj óe eje a digi alizáció. Az online á uházak el e jedése és a mobil echnológiák alkalmazása egyé elműen a ásá lás a ösz önzően ha nak. A as ashion jelen ése és megjelenése A as ashion ki ejezés az 1990-es é ek ó a lé ezik, és nem különbözik a as ood ki ejezés ől, ami u al a a, hogy ánézés e ökéle es, az e ede i mása, olcsón meg ásá olha ó és szin e a Föld bá mely pon ján kapha ó. Gyako la ilag mindenki számá a elé he ő é ál , hogy olyan uhá , kiegészí ő iseljen, min a ked enc ilmszínésze agy énekese. Ez a mozgalma a spanyol Za a di a ház ulajdonosa e em e e meg az 1990-es é ek égén, amiko az nyila koz a, hogy a nagy di a házak ál al bemu a o modelleke az ő ásá lóik ke ésé is meg ehe ik ké hé en belül az üzle ház üzle eiben. Maga a ki ejezés is így szüle e meg a New Yo k Times hasábjain, ez a kijelen és kö e ően TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 118 (Rau u ie 2022). Ma má é en e nem ké kollekció an, hanem huszonha , gyako la ilag ké he en e ál ozik a di a . Ez az üzle i modell a a ösz önzi a ásá lóka , hogy szin e mindennap olcsó és ossz minőségű, ö id időn belül nem ho dha ó uhaneműke ásá oljanak, amelyeknek a 60%- biz osan sohasem iselik. A digi alizáció kö e kez ében a di a házak ál al dik ál endek gyo san és könnyen elé he ő é ál ak, a as ashion kulcs on osságú eszköze, a közösségi média köz e í ő endsze e. Ma má a nagy cégek in luence ma ke inge alkalmaznak, amellyel be olyásolják a közízlés , mi kell iselni, mi kell azonnal meg ásá olni ahhoz, hogy di a osak legyenek a ia alok. Az in luence ek, olyan embe ek, őleg hí es színészek, énekesek és blogge ek, akik ha ással annak az á lagembe ek e, éleményükkel, uháza ukkal be olyásolják a ajongóik és a kö e őik ízlésé . Ezzel a ma ke ing módsze el az in luence ek kialakí ják a kö e őik ásá lási szokásai a közösségi oldalaikon ke esz ül (Kelle , Be y 2003). Egye len ka in ással minden meg ásá olha ó a ilág bá mely pon ján, ami pá ó án belül má a ásá lónál an. Miközben a ogyasz ók ásá olnak soha nem gondolkoznak el azon, ajon hány kilomé e u azik egy-egy uha da ab, amíg megé kezik hozzájuk és mekko a kö nyeze szennyezés okoznak ezzel a Földnek. Az ilyen olcsó és gyo s e melés e ámaszkodó endsze olyama osan ösz önzi a úlzo ogyasz ás . Az embe ek e edendően onzódnak az alacsony á ú e mékekhez, amelyek a legújabb endeke szolgálják. A ogyasz ók számá a is könnyebb és egysze űbb az olcsó, ö id éle a almú ex il e mékeke ásá olni, min a ki áló minőségű, a ós, ö id időn belül di a ból kimenő uháka . Ezen üzle i modell a a kész e i a ogyasz óka , hogy olyama osan, szin e nap, min nap olcsó és ossz minőségű uháka ásá oljanak, amelyeke gyo san eldobnak, ille e a meg ásá ol e mékeknek a 60%-á soha el sem eszik (Lai 2021). Fel ogha a lan, hogy az elmúl húsz é ben a uhanemű gyá ás megduplázódo , 2014-ben az embe ek 60%-kal öbb uhá ásá ol ak, min 2000-ben, és a meg ásá ol uhaneműknek legalább a elé nem ho dják, a e mékek nagy észe a szemé elepen kö ki. Számí ások sze in , minden másodpe cben egy uhá al eli kukásau ónyi di a cikke ége nek el agy dobnak ki egy-egy hulladékle akóba, a Föld alamely pon ján (McFall- Johnsen 2020). A ex íliák 85%-a ke ül é en e a szemé be (Numan 2019). Becslések sze in globálisan é en e 92 millió onna ex ilhulladék kele kezik, és ez a szám 2030- a á ha óan é i 134 millió onná a og emelkedni (Numan 2019). TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 119 A di a ipa nem kizá ólag a p o i e melésben an az elsők közö , globálisan előállí ja a szén-dioxid kibocsá ás 10%- és a második legnagyobb ízszennyező a Földön.75 A uha -és ex ilipa elelős 1.7 milliá d onna szén- dioxid kibocsá ásé . To ábbá, nem kí án kö e kezménye az ipa ágnak a ko upció és az embe elen kö ülmények közö dolgozó munka állalók száz milliói. Az ágaza ökológiai lábnyoma meghaladja a enn a ha óság mé éké . A uháza i e melés az elmúl húsz é ben megduplázódo . A di a ipa okoz a kö nyeze szennyezés A as ashion ál al okozo ha almas ká ok a, a ásá lók és a kö nyeze édők igyelmé a 2013-as Rana Plaza uhagyá ban ö én agédia hí a el. Az ipa ág és a mögö e álló ko upció, az embe elen kö ülmények közö előállí o ó iási p o i , ami a mode n abszolgaság kialakí ásá al enyege , sokkol a az egész ilágo . Több, min eze embe hal meg és legalább ké ez en megsé ül ek, azé , me a nagy di a cégek olyan embe elen kö ülmények közö dolgoz a ák a munka állalóka , ahol az épüle biz onságá a semmi nem köl ö ek, hiába jelez ék az az o élő helyi lakosok, hogy öldcsuszamlás lesz (Rahman 2022). Sajnos lassan íz é el el, és nem sok minden ál ozo . Ázsiában a helyi jogszabályok lehe ő é eszik, hogy embe elen kö ülmények közö dolgozzanak öbb ízmillióan, és a ugalmas szabályok mia a kö nyeze szennyezésnek sem szab ha á semmi (Nijman 2019). Re ene es kö nyeze omboló ha ással bí a szek o íz elhasználása, mi el a mezőgazdaság u án ez az ipa ág a második legnagyobb íz ogyasz ó. Az alapanyagok e mesz ése ízigényes és a gyapo a ez különösen igaz: egy pamu póló előállí ása 2700 li e ize igényel, ez a ízmennyiség meg elel egy embe 2,5 é nyi íz ogyasz ásának. Egye len a me elkészí éséhez pedig 7500 li e íz e an szükség.76A nö ények e mesz ése melle a gyá ási olyama hasonlóan ízigényes, az ipa i ízszennyezés 20%-é a szek o a elelős.77 Egy 2019-es ENSZ-jelen és sze in az ipa ág globális szin en a eljes ízpaza lás 20% -é elelős”. Az ipa ág a jellemző a kemikáliák (pl. o a i ó sze ek) és a mik óműanyag (<5 mm) okozo használa a. Az elsődleges mik óműanyag kis észecskekén ke ül a kö nyeze be, a másodlagos mik ó 75www.eu opa l.eu opa.eu (U olsó le öl és:2022. decembe 04.) 76 h ps://www.iucn.o g/news/sec e a ia /201702/in isible-plas ic-pa icles- ex iles-and- y es- majo -sou ce-ocean-pollu ion-%E2%80%93-iucn-s udy (U olsó le öl és: 2017. 02. 21.) 77UNFC and Sus ainable De elopmen Goals h ps://unece.o g/sus ainable-ene gyun c-and-sus ainable- esou ce-managemen /un c-and- sus ainable-de elopmen -goals (U olsó le öl és: 2018. 03. 01.) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 120 műanyag nagyobb műanyagból szá mazik.78 Az IUCN (Te mésze édelmi Világszö e ség) 2017-es jelen ése sze in az óceánban alálha ó mik óműanyagok 35% a szin e ikus ex íliák. Az IUCN becslése sze in é en e 1,5 millió onna elsődleges mik óműanyag ke ül az óceánokba (Sousa 2016). A izeink szennyeződésé legnagyobb mé ékben, 34,8%-ban az ipa i és a lakossági mosás so án a szin e ikus anyagokból elszabaduló mik oszemcsék a elelősek. A uhák mosása eközben é en e 500 000 onna mik oszála bocsá ki az óceánba, ami 50 milliá d műanyag palacknak elel meg. McKinsey és a Global Fashion Agenda közös anulmányából kide ül, hogy a di a ipa nem csak a ízszennyezés, hanem a légszennyezés e én is endkí ül előkelő helye oglal el. 2018-ban 2,1 onna ü egházha ású gáz bocsá o ki, melynek 30%-a e ,,legelenyészőbb ha ású” szakasz, a szállí ás és csomagolás nyomán kele keze (Blum 2021). A szálak közül sok a poliész e , egy olyan műanyag, amely a becslések sze in a uhák 60%-ban alálha ó. A poliész e előállí ása ké sze -há omszo annyi szén-dioxido bocsá ki, min a pamu -előállí ás. Ugyanez a jelen és (ENSZ) kimu a a, hogy a uháza i és lábbeligyá ás a globális ü egházha ású gázok 10% -á eszi ki (Sousa 2016). A en ieken úl még a hulladék kele kezés is ha almas ká okoz a kö nyeze ben, a ásá lók kidobálják a megun e mékeke és nem szelek í hulladékgyűj őbe iszik. Kizá ólag Ame ikában egy á lagembe (37 kg) uhá dob el é en e, ez az e edményezi, hogy az o szágban előállí o ex íliák megdöbben ő 85%-a hulladékle akókba ke ül agy elége ik.79 Ami még ennél is osszabb, hogy a nagy má kák, min a H&M a Za a, Chile egyik elhagya o si a agában ége ik el, az el nem ado e mékeike . Ez az ége és olyan mé ékű. hogy szabad szemmel is jól lá ha ó a gomolygó üs , Chile ele epül e. A kö nyeze i ha ások melle a as ashionnek ká os á sadalmi ha ásai is annak. Az alacsony á cédulák gyak an jelzik, hogy a szín alak mögö alami nincs endben. Az ágaza o úl gyak an hozzák össze üggésbe olyan ké désekkel, min a gye mekmunka, a munka állalók kizsákmányolása, alamin az alap e ő munka állalói jogok megsé ése, agy a biz onsági szabályok hiánya, az alacsony ize ések és a úl hosszú munkaidő. A gyo s di a má kák előnyben észesí ik a ömeg e melés és a p o i o az embe i 78h ps://www.iucn.o g/news/sec e a ia /201702/in isible-plas ic-pa icles- ex iles-and- y es- majo -sou ce-ocean-pollu ion-%E2%80%93-iucn-s udy (U olsó le öl és: 2017. 02. 21.) 79www.ea h.com (U olsó le öl és 2022. 12. 07.) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 127 meg es esí ő kommunikáció nyomá a szocializációs ak o ok is magukon isel ék. A nyi o ság és az ó a osság egysze e ol ak jelen az állampolgá i dön ésekben, melyek a kiáb ándul ság és a disz unkcionális működés is magukkal hoz ák. A ’90-es é ek ől az ok a ási in ézmények poli ikai szocializációs jelen őségének olyama os há é be ke ülése ol apasz alha ó (Csákó 2004). Ami egyé elműen elhí a a igyelme a a a jelenleg is ak uális ké déskö e, hogy az iskola elelőssége hol áll meg a demok a ikus kul ú á é in ő udás ansz e ben. Ezzel pá huzamosan az uniós agság egyé elműen az eu ópai é ékeke magáénak alló, ak í állampolgá i sze ep no ma í jelenlé é hí a éle e. A XXI. század globalizációs ha ásoknak ki e ál ozó á sadalmában a szocializáció egy e öbb ak o be olyásá iseli magán. A poli ikai e e é in ő di e z működés (ideológiák pá huzamossága, ci il sze eze ek megszapo odása, ügy ókuszú mozgalmak s b.) az ebbe bekapcsolódni ágyó állampolgá ok iden i ásának sokszínűségé e edményezi. Semmin csupán a ci il sze eze i agság meglé ének agy hiányának dicho ómiájá al leí ha ó ész é el . A kapcsolódások sokszínűsége, el é ő mélysége, minősége a poli ikai ész é el di e zi ásának dinamikájá ajzolják elénk. A ész é el sajá osságai és é elmezési ke e ei Nem csupán az uniós ada gyűj ések, de a magya o szági ada el é elek is a ész é el hagyományos o mái a ókuszálnak. A leg issebb ku a ási e edmények bemu a ása ad be ekin és a ku a ói disku zus u aló endeciák a, melyek őkén a ci il sze eze i agság - álasz ási ész é el - önkén esség há masában képezik le az i júsági ak i i ás dinamikái . Azonban ezzel jelen ősen beszűkí ik az a mozgás e e , melyben a demok a ikus é deklődés és sze ep állalás é elmezhe ő é álik. Ennek kiegészí ésekén az EU-s szakpoli ikai kiad ányok leí ó, k i ikai na a í ájá e e em izsgála alá. Ugyan u óbbiak nem képezik a udományos disku zus észé , ám az i júsági ész é el cselek ési e ének empi ikus el á ásában é in e szakembe ek álláspon já mu a ják be. Ennek elemzésé el egy aj a elő emu a ó ókusz ázolha unk el, melyek a á sadalomku a ók számá a olyan gyako la ok, eszközök izsgála á a i ányí ha ják a igyelme , melyek az i júsági ész é el új aj a e ei , o mái képesek azonosí ani. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 128 Az i júsági ész é el alakulása számokban A magya o szági i júsági ada el é elek 2016-os hulláma nyomán Csákó Mihály és Sik Domonkos (2018) a a hí ja el a igyelme , hogy az állampolgá i ak i i ás ekin e ében a őkee ős ia alok kö ében nem a lázadás álik opció á, hanem a endsze ől aló el o dulás, a ki onulás. A k i ikai ész é el ebben a é egben nincs elő é ben, holo á sadalmi pozíciójuk, indi iduális é ékek melle i elkö eleződésük e e p edesz inálná őke . A ku a ók ebből kö e kezően egy aj a kiü esedés ől számolnak be az állampolgá i ész é elhez kapcsolódó k i ikai, demons a í cselek és e én. Az in o mációs á sadalom hoz a digi alizáció a poli ikai szocializáció e ei sem hagy a é in e lenül. Az online ész é el, kapcsola a ás, közösségi lé az állampolgá i ak i i ás észé képezik. Az Unió agállamaiban élő ia alok egyé elmű öbbsége (85%) beszélge poli iká ól családjá al (Eu opean Commission 2021a). Közéle i-poli ikai hí o áskén a médiumok öl enek be kiemel sze epe : a ia al ko osz ály 41 százaléka innen sze ez in o máció . Ezen belül a nemze i hí csa o nák, hí po álok elé mu a nak elsődlegesen bizalma , azonban a ba á i és családi kapcsola ok is jelen ős hi elességi ak o al bí nak. Ak i i ás e én 87 százalékuknál a poli ikai ak i i ás jelen an álasz ás, aláí ásgyűj és agy ün e ésen aló ész é el o májában. Magya o szágo ekin e a család számí elsődleges o ásnak közéle i- poli ikai ké désekben (O oss és Monos o i 2018). A helyi ügyek disku zusában aló ész é el gá jakén egyé elműen meg agadha ó a szkep ikus a i űd, mely há ál a ja a demok a ikus éle e é in ő sze ep állalás melle i elkö eleződés . A ci il ak i i ás olyama os csökkenése lá ha ó 2020-ban is, miközben a poli ikai é deklődés nem kö e i ennek i ányá (Székely 2022). A 15-29 é es ko osz ály 5 százaléka kapcsolódo ci il sze eze hez egy é iszonyla ában (Ke pel-F onius, Nagy és Fazekas 2022). 34 százalékuk számol be a ól, hogy isme i júsági p o illal endelkező sze eze e , 32 százalékuk pedig úgy nyila kozo , hogy ál aluk sze eze e lokális p og amokon endsze esen esz ész . A 2021-ben készül Eu opean Pa liamen You h Su ey ada ai sze in az EU ia al állampolgá ainak (16-30 é esek) 20 százaléka ájékozo poli ikai ké désekben, ugyanakko bizalma lan a é en, hogy éleményük alóban nyi o ülek e alálna, így mé sékel elkö eleződés mu a nak (Eu opean Commission 2021a). To ábbi a ia alok 11 százalékának edukál sága alacsony okú, é deklődése is minimális. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 129 Az EU o szágai ekin e a ész é el elma adásában a ia alok szkep icizmusa já szik leginkább sze epe : nem é zik, hogy alóban lenne beleszólásuk a poli ikai olyama okba (Eu opean Commission 2021a). Ugyanez igaz az önkén es e ékenységekbe aló bekapcsolódás elma adásá a is. Az EU- é in ő ügyek kapcsán ez a bizalomhiány a ko osz ály 70 százaléká é in i, a lokali ás szin jén 53 százalékuka . A álasz ásokon aló ész é el ekin e a ia alok izede (11%) azé nem mu a é deklődés , me annak jelen őségé el nincs igazán isz ában. Az edukáció é in ő disz unkciók a u alnak azok az ada ok is, melyek a ia alok in o mál ságá mu a ják: 58 százalékuk nagyjából isme i az o szágos ko mányza i be endezkedés , 55 százalékuk sajá belá ásuk sze in azonban az EU poli ikai olyama ai é in ően nem endelkezik elegendő in o máció al. Nemze közi disku zus az i júsági ész é el kapcsán Az úgyne eze policy pape jellegű anulmányok számos pon on élnek a udományos disku zus é in ő k i iká al az i júság ci il ak i i ási gyako la ainak leí ása so án. A Eu opean Commission, az OECD, alamin a Sal o kiad ányaiban megjelenő szö egek nagyjából egységes képe ázolnak el, melyek az i júsági ész é el é in ő ogalmak, é elmezési ke e ek ágí ásá hangsúlyozzák. Ez a szemléle egysze e e jed ki a é használa hoz kapcsolódó szokások a, a nyil ánosság sze epé e, a be onás alakí ói a és é in e jei e, a digi ális ogyasz ás a, az ak i izmus e jedésé e. Az i júsági szek o disku zusának a alom izsgála ához az u óbbi ha é (2017 és 2022 közö i időszak), online elelhe ő, émában szüle e policy making-jellegű szö eges anyagai használ am el. A izsgála szö egek középpon jában az i júságközpon ú gyako la áll, mely a ia alok nem csupán é in e kén , a bea a kozások alanyaikén í ja le, hanem sokkal inkább ak í sze eppel uházza el (1. áb a). A ia alok e szemléle ük ében alakí ói sajá ész é elüknek, éleményük becsa o názásán úl a elnő ak o ok ámoga ó há e e adnak számuk a, ám a cselek ési e e a ia alok sajá igényeik e szabják. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 130 1. áb a: Az i júságközpon ú gyako la olyama a. Sajá sze kesz és. Fo ás: Augsbe ge , Collins és Gecke 2017: 14). Ez a megközelí és a ész é eli demok áciá a helyezi a hangsúly a kép isele i, o mális ke e ek legi imi ása helye (Bá a, Bold és La izza i 2021; P i ulescu és m sai 2019; Fa ow 2018). A anulmányok sze in a hagyományos o mák eli is a jellege emeli a belépési küszöbö , így a nehézségekkel, há ányokkal küzdő ia alok ezeken a gyako la i o mákon kí ül ekednek, mellyel a é egspeci ikus működés e ősí ik és mélyí ik a hozzá é és é in ő egyenlő lenségeke . Ezzel a ha almi iszonyok ep odukciója is meg alósul, egy aj a szelek í őke elhalmozás ámoga a (Wal he a al. 2020). Az i júsági kép isele o mális in ézményeinek - lásd: i júsági anácsok, diákönko mányza ok - jogi ke e ei az ENSZ gye mekjogi egyezménye e em e e meg (Augsbe ge , Collins és Gecke 2017). Azonban ennek elül izsgála a, nemze állami szin ű meg alósí ásának kon ollja nincs dekla ál a. Így jelen ős egyenlő lenségek apasz alha óak, és a nemze közi összehasonlí ás a sem nyílik lehe őség, csupán elszíni jellemzők e én. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 131 A izsgál anulmányok kiemelik: ugyan a o mális, kép isele i ész é el ekin he jük a dön éshozók és ia alok közö i pá beszéd legköz e lenebb o májának, ennek ha ékonyságá azonban a ia alok bizalma lansága, szkep icizmusa jelen ősen megké dőjelezi (Augsbe ge , Collins és G ecke 2017). Az i júságközpon ú gyako la o e k i ika ellensúlyozásá is szolgálja, mely a eze ői, elnyomói sze epek helye egy sokkal inkább pa ne i iszony elállí ásá hí ja éle e. Esze in a passzí jelenlé , az i ányí ás helye az elkö eleződés és az együ működés áll a középpon ban. A megállapí ások sze in mindez hozzá ud já ulni az á lá ha ósághoz és az e edményes számonké he őséghez (Fa ow 2018; Eu opean Commission 2021b). Az elemze disku zus a ia alok szükségle einek és dön éshozók ál al kijelöl cselek ési é minél nagyobb me sze é í ja le a ha ékonyság kulcsakén (Bá a, Bold és La izza i 2021). E szemléle é elmében a poli ikai e o ikának jelen ős sze epe an, mely a mozgás é ha á ai kijelöl e, az eszközök biz osí ásá al képes be olyásolni az i júsági ész é el minőségé és az abban é in e ek kö é (pl. az ak i is ák nem ke ülnek k iminalizálás a egy-egy ün e és kapcsán). A izsgál anulmányok kiemelik, hogy az elmúl é izedekben az i júsági ko osz ály sze eze eken úli demok a ikus é ben aló ész é ele számos á sadalmi ak i i ás o májában alósul meg (Bá a, Bold és La izza i 2021). Ez azonban a sze zők sze in nem az jelen i, hogy a poli ikai é deklődés kiü esedne, sokkal inkább a hagyományos ész é eli o mák i án agadha ó meg egy aj a bizalom esz és, el o dulás (Eu opean Commission 2021b; Theben a al. 2018). Az ak i izmusalapú ész é el ho izon ális kapcsola ok o májában í ják le, mely a sze eze ekkel, in ézményekkel aló kapcsola o az alá endelő sze epkö helye k i ikai álláspon ba helyezi (Bá a, Bold és La izza i 2021). E é en meg agadha ó az a lehe őség, mely a hozzá é he őség k i é iumai alacsony a helyezi, így a ki ekesz és, kiszo ulás sokkal ke ésbé an jelen, min ahogyan az a hagyományos o mák ese ében má lá ha uk. A o mális kö eleze ségek iselése helye a nyi o ság és a nyil ános elé he őség (pl. pe o mansz, e mékbojko ) egysze e szolgálják a ha ékony esélyegyenlősége . A anulmányok úgyne eze csináld-magad-poli iká ól esznek emlí és , melynek gyako la ai és eszköz á a egyéni ész é el , mo i áció állí anak az állampolgá i ak i i ás középpon jába (2. áb a). Ez a pa adigma a á sadalma , a szociokul u ális kö nyeze e eszi a cselek és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 132 célcsopo já á - a dön éshozók és állami sze eplők helye -, ekkén isszacsa oláskén ennek á sadalmi ha ásai is köz e lenebbek, lá ha óbbak. 2. áb a: A csináld-magad poli ikai ész é el nem álasz ási alapú o mái Fo ás: Bá a, Bold és La izza i 2021: 58. Az i júsági ész é el posz mode n megközelí ésének észekén a de iníciós nyi o ságon jelen ős hangsúly an a izsgál anulmányokban (Wal he e al. 2020; P i ulescu e al. 2019; Theben e al. 2018). A ész é el egy aj a skálakén ke ül leí ás a, mely é elmezésben a ész é elhez új, á sas kapcsola ok közpon jai adó e ek kapcsolódnak (pl. kocsmák min közösségi kul u ális e ek; online közösségek). Ám ezek a e ek a hagyományos ész é eli na a í a ük ében nem lá ha óak, úgyne eze „hang nélküli poli ikakén ” ma ginalizálódnak. Miközben a élnyil ános e ekhez kapcsolódó ak i i ás és éleménynyil ání ás a poli ikai és állampolgá i szocializáció észe, és egyben a nyil ános é ben aló belépés előszobája. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 133 A anulmányok megállapí ásai sze in a szűklá ókö ű de iníció a ku a ások, ha ás izsgála ok és udományos disku zus e én is e en é he ő, ahogyan a kép isele i demok ácia ak o ai és enn a ói lá ókö ébe sem ke ülnek (Wal he e al. 2020; Fa ow 2018). A ész é el ezen o mái sem men esek a poli iká ól, ám nem já nak együ ideológiai elkö eleződéssel agy in ézményi lojali ással. Az i júsági ész é el sze eze ileg ügge len, önsze eződéseken alapuló é elmezése az indi iduum jelen őségé emeli ki, mely kollek í cselek ési gyako la ok so án biz osí ja az önki ejezés (Wal he e al. 2020). A á sadalmi mozgalmak az iden i ás egy-egy aspek usá mozgósí a szólí ják meg az egyén , egy-egy ügy men én, á sadalmi ké dés kapcsán agadnak meg állás oglalás (Fa ow 2018; Theben e al. 2018). Ezek a mik oszin ű ész é eli kapcsolódások az iden i ás sokszínűségé sé e lenül hagyják, így különböző mé ékű és minőségű ész é eli o mák egysze e annak jelen az egyén éle ében. Konklúzió A udományos és a szakpoli ikai na a í ák közelí ése lehe ő é eszi az i júsági ész é el komplex é elmezésé és leí ásá . Az i júságku a ások k an i a í ada gyűj ései elhí ják a igyelme a hagyományos de iníciós ke e ek ágí ásá a, melye a szakpoli ikai kon ex us empi ikus apasz ala ai egyé elműen alá ámasz anak. A szocializáció so án gyűj ö apasz ala ok a elnő ko i é ék end és iselkedésmin ák alapjai adják. A hi eles és e edményes közéle i-poli ikai ész é el megalapozza a későbbi állampolgá i elkö eleződés és ak i i ás . A ia alok ál al e em e cselek ési é legi imi ása az e ől alko o disku zus é én é he ő el. Amennyiben a poli ikai mező ak o ai számá a a en észle eze , széles é elemben e poli ikai ész é el és éleménya ikuláció ej e ma ad, az i júsági ko osz ály állampolgá i ak i i ásának és gyako la ának jelen ős észe lá ha a lanná álik. Az i júsági ész é el kép isele i, alamin elül ől i ányí o , o mális ke e eke mu a ó cselek ései nem számolnak az edukáció el é ő szin jei el és a kul u ális, állampolgá i udás őke egyenlő len bi oklásá al, mely alap e ően az inklúzió ko lá ai adja még a globális digi alizáció ko ában is. Az önsze eződés e ekin e ben a digi ális eszközök új pla o mjai é én nye haj óe ő , ágí ja a mozgás e e , ezál al enyhí e a hozzá é és és ész é el egyenlő lenségei . TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 134 Azonban az is lá ni kell, hogy az edukáció és a kul u ális őkebi oklás mé éke o ább a sem egységes, elsőso ban az in o mációá amlás e én mu a el é éseke . A ia alok ugyan könnyebb hozzá udnak é ni a ész é el nem- hagyományos o máihoz, azonban az ezekhez kapcsolódó elé és a há ányos helyze ű, disz unkcionális á sas kö nyeze ben élő ia alok számá a o ább a is ké déses. Az ehhez kapcsolódó apasz ala ok el á ása még á a magá a, azonban az inkluzí állampolgá i disku zus ényében egy e sü ge őbb. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 135 Felhasznál i odalom 1. Augsbe ge , A., Collins, M. E., Gecke , W. (2017): Engaging You h in Municipal Go e nmen : Mo ing Towa d a You h-Cen ic P ac ice, Jou nal o Communi y P ac ice. 2. Bá a, O., Bold , G., La izza i, A. (2021): Meaning ul you h poli ical pa icipa ion in Eu ope: Concep s, pa e ns and policy implica ions. Resea ch s udy. Pa is, Council o Eu ope and Eu opean Commission. 3. Csákó, M. (2004): I júság és poli ika. Educa io, 2004:4. 535-550. 4. Csákó, M., Mu ányi, I., Sik, D., Szabó, I. (2010): A családi poli ikai szocializáció ól. Vizsgála i szempon ok egy empi ikus ku a áshoz. Tá sadalomku a ás, 28:3. 419-446. 5. Csákó, M., Sik, D. (2018): Állampolgá i szocializáció a ki ándo lás á nyékában. In: Nagy Á. (sze k.): Ma gón kí ül - magya i júságku a ás 2016. Budapes : Excen e Ku a óközpon . 237-257. 6. Eu opean Commission (2021a): Eu opean Pa liamen You h Su ey 2021. Flash Eu oba ome e - Repo . 7. Eu opean Commission (2021b): You h o a Jus T ansi ion. Good p ac ices o you h engagemen . Luxembou g, O ice: Publica ions O ice o he Eu opean Union. 8. Fa ow, A. (2018): Sal o hink ank on you h pa icipa ion: close o he edge o pa icipa ion and ac i ism. Tallin, SALTO-YOUTH Pa icipa ion and In o ma ion Resou ce Cen e. 9. Fazekas, A., Dobó I. (2016): Ön és ükö kép: iden i ás, é ékek. In: Nagy Á., Székely L. (sze k.): Negyedszázad - Magya I júság Ku a ás 2012. Budapes : Iu enis I júságszakmai Műhely, ISZT Alapí ány, Excen e Ku a óközpon , Új I júsági Szemle Alapí ány. 308-338. 10. Fazekas, A., Nagy Á. (2015): Fia alok. De ci ilek? - A ábo ok i júságá ól a esz i álok i júságáig. Ci il Szemle, 2015/2. 25-38. 11. Ke pel-F onius, B., Nagy Á., Fazekas, E (2022): Önkén esség, ci ilség, i júsági szakma. In: Nagy, Á. (sze k.): A lábjegyze en is úl - magya i júságku a ások 2020. Budapes : Szociális Demok áciáé In éze - Excen e Ku a óközpon . 349-364. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 136 12. O oss, D., Monos o i, K. (2018): Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! - I júságügy és ci il ilág. In: Nagy, Á. (sze k.): Ma gón kí ül - magya i júságku a ás 2016. Budapes : Excen e Ku a óközpon . 350- 371. 13. P i ulescu, C., Moxon, D., Bana i, R., Kos , R., Capecchi, D. (2019): A sea a he able o e e yone. P omo ing inclusi e you h pa icipa ion h ough he EU You h S a egy 2019-2027. Tallin, SALTO. 14. Székely, L. (2022): A já ány nemzedéke - Magya i júság a ko ona í us- já ány idején. In.: Uő. (sze k.): Magya ia alok a ko ona í us-já ány idején - Tanulmánykö e a Magya I júság Ku a ás 2020 e edményei ől. 9-32. 15. Theben, A., Po cu, F., Peňa-López, I., Villanue a, F. L. (2018): S udy on he Impac o he in e ne and social media on you h pa icipa ion and you h wo k. Final Repo . B ussels, Eu opean Commission. 16. Wal he , A., Ba slee , J., Loncle, P., Pohl, A. (ed.) (2020): Young People and S uggle o Pa icipa ion. Con es ed P ac ices, Powe and Pedagogies in Public Spaces. London & New Yo k, Rou ledge. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 143 megjelenik a disku zusokban. A mak oszin en ki ej e ha ás megoldása pedig az, ami e a leg öbb ku a ó alamilyen álasz sze e ne adni. Szembe űnő módon a megoldások jelen ős észé nem á sadalmi szin en képzelik el, hanem az egyének szin jén. Így a e hek enyhí ésének egyik célzo megoldása az ak í idősödés elé ése az egyének észé ől, melyhez szo osan kapcsolódik az egészség és jóllé megő zése. A disku zus ak o ai ille ően nem meglepő e edmény, hogy a udományos disku zusoka a udósok alakí ják, alamin azok az in ézmények, amik a olyói a oka megjelen e ik. Ugyanakko a Magya Ge on ológia cikkeiben öbbszö megjelenik a kísé le a a, hogy az ö egeke is beemeljék a disku zusba. A ge on ológiai olyói a ese én az ak o á emelés explici példái meg aláljuk a majálisok (Rajzik 2021), ille e az Alzheime Ca é kezdeményezései (Kiss 2019) ese én, ahol az idős embe ek apasz ala ai és idősödésük sajá é elmezése kiemel en on os. A ku a ások módsze einek alkalmazása hozzájá ul ahhoz, hogy az egyéni udáskészle mikén épül bele udományos udásba. Például az in e jús echnika alkalmazásá é elmezhe jük úgy is, min p óbálkozás a a, hogy az egyéni udás a udományos udás észé é áljon. Ennek ellené e elme ül a ké dés, hogy egyes módsze ek alkalmazása mennyiben jelen i alóban az , hogy az egyének a disku zus alakí ói á is álnak. Ja asla ok A szakdolgoza hoz készül ku a ásban a disku zusok csak egy élesen kö ülha á olha ó szele é elemez em, é dekes lehe más diszciplínák be onása, agy a má elemze disku zusok alakulásának el á ása91. A szakdolgoza ban a személyes na a í ák hosszabb ki ej ésé e sajnos nem ol lehe őségem időhiány mia . A személyes megélés kapcsán on os olna öbb na a í á elemezni a minél komplexebb kép kialakí ása é dekében, ille e az ese legesen előbukkanó min áza ok é elmezése ége . To ábbá é demes olna azon is o ább dolgozni, hogy a na a í in e júelemzés hogyan lehe ne a disku zuselemzéssel szink onba hozni, az eddigi ku a ásomnak ugyanis a disku zusok hangsúlyosabb észé képez ék. Az idősödés éle ö éne en ke esz üli in e p e álása és a disku zuselemzés együ es alkalmazása kiegészí he ik egymás , együ es alkalmazásuk segí he i az ö egedés ema izálásának mélyebb megé ésé . Az éle ú in e júk használa a o ábbá elősegí i az is, hogy az idősödés ől aló udományos elbeszélés ne csak önmagá a e lek áljon, hanem sajá ke e ezésé á ö e az is igyelembe egye, hogy a disku zuson kí ül állók milyen udáskészle el endelkeznek az idősödés ől, sajá alóságuka hogyan épí ik el. A udományos disku zus melle é demes lenne még a nyil ános disku zusok egyiké szin én elemezni, 91 A dok o i ku a ásomban jelenleg ezen dolgozom. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 144 ahol a na a í ák és disku zusok egymás a ha ása egyé elműbben e en é he ő. Összegzés A disku zusok szin jén megállapí ha ó, hogy az egyes dimenziók megha á ozzák a különböző diszciplínákon belül a disku zusok a gumen ációi . Az o os udományi disku zus a így inkább a biológiai dimenzió szin jén alálunk idősödés-magya áza oka , míg a szociológiai disku zusban a á sadalmi és a populációs a leginkább jellemző. A ge on ológiai disku zus is leginkább a á sadalmi dimenzió jellemez e, ugyanakko a pszichológiai és á sadalmi dimenziók enge eg ese ben együ esen jelen kez ek, ámu a a a a, hogy bizonyos ké déseke nem lehe csak és kizá ólag egy szin en é elmezni, o ábbá az ö egedés udományos disku zusának diszciplínákon á í elő jellegé e is ámu a . A disku zusokban az ö egedés olyama a ehe kén de iniálha ó, melynek a á sadalom a ki ej e ha ásai al oglalkoznak leginkább a ku a ók. Az idősödés p oblema izációinak megoldásá azonban elsőso ban egyéni szin en képzelik el. Ennek kapcsán elme ül a ké dés, hogy mennyi e é he ő el az ak í idősödés, min diszpozíció a á sadalom széles é egei számá a. Az is ké dés, hogy mennyiben adha nak álasz a mik oszin en alkalmazo megoldások a mak oszin ű p oblémák a, és miko kö e kezhe nek be - a disku zusban is hangsúlyozo - in ézményi és endsze szin ű e o mok az ö egedés e heinek enyhí ésé e. A mik oszin ű megoldások ugyanis önmagukban nem elégségesek. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 145 Felhasznál i odalom 1. A chley, Robe C. (1989): A Con inui y Theo y o No mal Aging, The Ge on ologis , 29(2), 183-190. h ps://doi.o g/10.1093/ge on /29.2.183 2. Cha maz, Ka hy (2013): A leho gonyzo elméle . In: Bodo Pé e : Sza ak, képek, jelen és. K ali a í ku a ási ol asóköny . Budapes , L’Ha ma an Kiadó. 61-94. 3. Chmielewski, Pio Paweł, S zelec, Ba łomiej (2020): I Ageing is a Disease, Then Li e is Also a Disease. [pd ájl] URL: h ps://www.academia.edu/44201452/I _ageing_is_a_disease_ hen_li e_is _also_a_disease h ps://doi.o g/10.2478/an e-2020-0017 4. Dobossy Im e, S. Molná Edi , Vi ágh Esz e (2003): Ö egedés és á sadalmi kö nyeze . Éle ünk o dulópon jai Műhely anulmányok 3. Budapes , KSH Népesség udományi Ku a óin éze 5. Ezzeddine, Pe a (2018): Ki ö ődik elük? Ö egedés, gondoskodás és mig áció. Fo dula , 24(2). [pd ájl] URL: h p:// o dula .ne /pd /24/F24_EZZEDINE.pd 6. Kelle , Reine (2006): Analysing Discou se. An App oach F om he Sociology o Knowledge. His o ical Social Resea ch / His o ische Sozial o schung, 31/2(116), 223-242. h ps://doi.o g/10.17169/ qs-6.3.19 7. Kelle , Reine (2011): The Sociology o Knowledge App oach o Discou se (SKAD). Human s udies, 34(1), 43-65. h ps://doi.o g/10.1007/s10746- 011-9175-z 8. Kiss Gab iella (2019): Demencia és a család-Alzheime Ca é a gondozó családok e helődésének csökken ésé e. Magya Ge on ológia 11(37-38), 34-46. 9. K éme Balázs (2015): Mi is a ké ségbeej ő abban, hogy o ább élünk? a agy Az idősödési álság és a halál egyenlő lenségei. Budapes , Nap ilág Kiadó. 10. Mo gan, Leslie, Kunkel, Suzanne (1998): Aging: The Social Con ex . London, Pine Fo ge P ess. 11. Neilson, B e (2012): Ageing, Expe ience, Biopoli ics: Li e’s Un olding. Body & Socie y, 18(3-4), 44-71. h ps://doi.o g/10.1177/1357034x12446377 12. Rajzik Alexand a (2021): PKSZAK MAJÁLIS-a gene ációk é ében. Magya Ge on ológia 13, 111-113. 13. Rosen hal, Gab iele (1993): Recons uc ion o Li e S o ies. In: Josselson, Ru hhellen, Lieblich, Amia (sze k.): The Na a i e S udy o Li es 1. London, Sage, 59-91. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 146 A skizo énia min hasznos á sadalmi jelenség - Mié nem űn el a be egség a e mésze es szelekció ha ásá a? Gyö gy Tamás1 1Megbízo egye emi ok a ó, ÚNKP ösz öndíjas ku a ó, ELTE Tá sadalom udományi Ka , 1117. Budapes , Pázmány Pé e sé ány 1/A., ORCID iD: 0000-0001-5160-8516 INFO ABSTRACT Gyö gy Tamás gyo gy. amas@ a k.el e.hu Abs ac In my s udy, I am looking o he answe o why schizoph enia has emained wi h us h oughou he housands o yea s o human his o y. Knowing he symp oms and de as a ing e ec s o he disease, we can igh ly ask why na u al selec ion did no do i s job du ing he e olu ion o he human ace? Could schizoph enia be an e olu iona y ad an age? I so, wha kind o social bene i does i ha e o he mode n man? I will y o b ie ly desc ibe he ele an esul s o se e al di e en esea ches, which looked o he easons o he pe sis ence o schizoph enia and i s possible e olu iona y bene i acco ding o di e en aspec s. In addi ion o a b ie p esen a ion o hese esea ches, I will a emp o in e p e and syn hesize hei esul s, wi h he aim o p o ing he - possible - social u ili y o schizoph enia. Keywo ds schizoph enia men al illnesses e olu iona y biology na u al selec ion language Kulcssza ak skizo énia men ális be egségek e olúcióbiológia e mésze es szelekció nyel Absz ak Tanulmányomban a a ke esem a álasz , hogy az embe iség öbbeze é es ö énelme so án mié ma ad mind égig elünk a skizo énia. A be egség üne einek és pusz í ó ha ásainak isme e ében joggal ehe jük el a ké dés , hogy az embe ö zs ejlődése so án a e mésze es szelekció mié nem e e a dolgá ? Vajon jelen he -e alamilyen e olúciós előny a skizo énia? Amennyiben igen, a mode n embe számá a ez milyen á sadalmi haszonkén jelen kezik? Számos különböző ku a ás ele áns e edményei igyekszem ö i den isme e ni, amelyek a skizo énia ennma adásának okai , ese leges e olúciós haszná ke es ék más- más szempon ok sze in . Ezen ku a ások ö id bemu a ásán úl, e edményeik é elmezésé e és szin e izálásá a eszek kísé le e , a skizo énia - ese leges - á sadalmi hasznosságának igazolásá űz e ki célul. A Kul u ális és Inno ációs Minisz é ium ÚNKP-22-4 kódszámú Új Nemze i Ki álóság P og amjának a Nemze i Ku a ási, Fejlesz ési és Inno ációs Alapból inanszí ozo szakmai ámoga ásá al készül . TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 147 A skizo énia A szkizo énia spek umbe egség: különbözően súlyos, ál oza os üne eke p odukáló be egségek összessége. A leggyako ibb üne ek a gondolkodás , é zékelés , igyelme , az é zelmi-aka a i éle e , a iselkedés é in ik és ezekhez á sulha nak jelen ős szociális és oglalkozási za a ok is. Másik meg ogalmazásban, olyan kó os men ális állapo , amelye a men ális olyama ok összeomlása, a gondola ok, é zések és cselekede ek közö i összhang elbomlása, ossz é zelmi alkalmazkodás, é zékcsalódások és é eszmék jellemeznek (Ma in 2010). A skizo énia elne ezés a gö ög e ede ű szkhizein (σχίζειν), „hasadás” és ph én, ph en- (φρήν, φρεν-), „elme” sza akból e ed, a ki ejezés a s ájci Eugen Bleule (1911) pszichiá e alko a 1911-ben. A skizo énia nem jelen „ uda hasadás ” agy „ öbbszö ös személyiségza a ”, ezeke manapság disszocia í személyiségza a nak is ne ezik, és gyak an összeke e ik a ké be egsége . A ki ejezés a be egség jellegze es megjelenési o májának kö e kez ében inkább az jelen i, hogy „hasad a szellemi unkció”. Le álik az é zelem a gondolkodás ól (Picchioni és Mu ay 2007). Amin az lá ha ó, a be egségnek nincs egységesen el ogado de iníciója, bonyolul üne együ es, amely számos különböző men ális endellenessége oglal magában. A skizo énia epidemiológiája A nemze közi ada ok sze in a skizo énia ese ében az incidencia 0,22%, az éle a am p e alencia 1%, amely alamennyi izsgál o szágban nagyjából azonosnak bizonyul (Hä ne és an de Heiden 1997), bá ezeke a klasszikus ada oka nem minden izsgála ámoga ja (McG a h 2005). Fé iak ese ében a be egség jelen kezése 20-28 é es ko ban jellemző, a nőknél 26-32 é es ko ban o dul elő első alkalommal, de 40-45 é es ko ban, a menopauza elő egy második csúcs észlelhe ő (Cas le és m sai 1991). A WHO izsgála ai sze in a kezdési időpon é iaknál á lagosan 4-10 é el ko ábban állapí ha ó meg, min a nőknél (Hä ne és m sai 1994). Fé iak és nők ese ében mind az incidencia, mind a p e alencia azonos, ebben a ekin e ben nem észlelhe ő nemi különbség. A é iak ese ében gyako ibb a nega í üne , nők ese ében az a ek í üne . A pszicho ikus üne ek ese ében nincs különbség a ké nem közö . A kezelésben lé ő be egek 90%-ának éle ko a 15 és 55 é közö i. Az első pszicho ikus üne ek 20-40%- TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 148 ban jelen keznek 20 é es ko elő . A szkizo én páciensek kb. 10%-a öngyilkosság kö e kez ében hal meg. Rizikó ak o a dep esszió, ia al ko , magas szin ű p emo bid unkcionálás, magas iskolázo ság. Gyako i a d ogabúzus agy üggőség. A leggyako ibb az alkohol üggőség (30-50%) együ es elő o dulása. A skizo énia el e jed ebb, min az Alzheime -kó , a cuko be egség agy a szkle ózis mul iplex, a eze ő 15 munkaképessége csökken ő ok egyike [Az ada o ása: Uni ed S a es Census Bu eau]. Az Egyesül Államokban é en e közel egymillió ese ben szo ulnak a skizo éniában szen edő páciensek kó házi ellá ás a (Chen és m sai 2021), míg a be egség ál al okozo köz e len és köz e e gazdasági ká é es mé éké 155,7 milliá d dollá a becsül ék (Clou ie és m sai 2016) íz é el ezelő , miközben mind a kó házi ellá ások, mind a köl ségek olyama osan nö ek ő ende mu a nak. A skizo énia üne ei P ime üne ek: Mi el a be egség maga is nagyon össze e és az ál ala okozo üne ek is, nehéz pon osan és egységesen de iniálni a üne ei . Eugen Bleule (1911), aki a be egség ku a ásának ú ö ője ol , az alábbi négy alap üne ka egó iá ha á oz a meg. Asszociációs za a : A képze á sí ás logikus össze üggéseinek a ellazulása. Célképze el űnése, a képze á sí ás kohe enciájának el esz ése - p ime inkohe encia. A ek í za a : É zelmek ellaposodása, elsi á osodása. Az é zelmi kísé őjelenségek nincsenek összhangban az egyéb pszichés a almakkal. Ambi alencia: Egyidejűleg ennálló egymással ellen é es é zelmek (sze e e -gyűlöle ). Au izmus: A kapcsola a kül ilággal kisebb-nagyobb za a szen ed, súlyos o mában megszakad, és a be eg isszahúzódik sajá belső ilágába. Ez a kó os belső ilágo nagy okú ná cizmus, ágy eljesí ő, eális kapcsola o pó ló üne ek, é eszmék, é zékcsalódások jellemzik. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 149 Szekunde üne ek A en i alap üne eke kísé ő - ille e azoka kiegészí ő, észle ező, pon osí ó - másodlagos üne ek. Té eszmék (doxazmák): • Tö edeze , biza é eszmék, gyako i a ona koz a ásos-meg igyeléses- üldöz e éses é eszmeso . • Lelki és es i be olyásol a o ság (gondola á i el, gondola ok el onása, be olyásolása, es besugá zása, á amü és, ada , léze s b.). • Biza g andiózus é eszmék (pl. ki álasz o ság). É zékcsalódások: • Hallucinációk (beszédhangok - i ányí ók, kommen álók, gondola ok elhangosodása). • Vizuális hallucinációk (leggyak abban allásos jellegűek). • Cönesz éziák (kó os sze é zés, pl. a hús le ál a cson já ól, agyá onalak a ják össze s b.). • A be eg a ha ásuk a jellegze es maga a ás esz el, csak időszakosan hozzá é he ő a kö nyeze számá a. Ka a ón üne ek: • A pszichomo o os ki ejeződés za a a. • Izgalmi üne ek: endkí üli nyug alanság, cél alan, sz e eo ip mozgásso , amely mozgás iha á súlyosbodha . Gá lásos üne ek: • Ka alepszia - a be eg spon án kényelme len es a ásoka esz el, ég agjaik iassze űen hajlí ha ók, a pozíció ó ákig képesek a ani. • Nega i izmus - nem beszél, nem áplálkozik, nem mozog - s upo ig okozódha . A beszéd za a ai: • Inkohe encia, szimbolizmus, új sza ak (neologizmák) alko ása, szóismé lések ( e bige áció). • A beszéd in o máció a almának elisme ése nehézzé álha . TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 150 Az aka a za a ai: • Az é zelmi ambi alencia á e ődik az aka a i éle e. Dön éskép elenségkén , csökken kész e éskén jelen kezik. Ron ja a szociális unkcióka és a munkaképessége . A en i - Bleule éle - elso olás álasz ása némileg önkényes, hiszen számos ku a ó, o os, udós különböző módon közelí i meg, és í ja le a skizo éniá , de on osnak a o am legalább egye isme e ni (ehhez pedig nehéz lenne hi elesebb o ás alálni, min Bleule ), hiszen é he őbb és szemléle esebb, min a WHO (BNO-11 - a be egségek nemze közi osz ályozásának 11., ak uális ál oza a, amely leginkább az eu ópai ejlődés ük özi), ille e az Egyesül Államok Pszichiá iai Tá sasága ál al kiado (DSM-5-TR - Men ális Be egségek Diagnosz ikai és S a isz ikai kéziköny ének ak uális ál oza a) mode n diagnosz ikai k i é iumok lis ája. A skizo énia ö éne e - címsza akban A skizo énia szó előszö a má ko ábban emlí e s ájci pszichiá e , Eugen Bleule (1911) használ a 112 é el ezelő , bá maga a be egség a mai udásunk sze in égigkísé e az embe isége a eljes ö éne e so án. A be egsége , ille e a ele já ó üne együ es ugyanakko má 1887-ben elisme e és elne ez e, majd az ál ala publikál anköny ben is alkalmaz a Emile K aepelin (1896), aki a „demen ia p aecox” megne ezés álasz o a (amely e ede ileg Mo el- ől szá mazo és ko ábban A nold Pick is használ a alkalomsze űen), és megkülönböz e e az ebben a be egségben szen edő pácienseke a mániás dep esszió al, és a demencia egyéb o mái al küszködő á saik ól. Ez ál oz a a meg Bleule 1911-ben, hiszen nyil án aló á ál számá a, hogy a skizo énia nem mindig já szellemi leépüléssel, és a kialakulása, megjelenése sem lokalizálha ó kizá ólag a ia al ko a, ahogy a a a K aepelin ál al használ né u al . Te mésze esen ennél sokkal égebben uda ában an az embe iség a be egség lé ezésének, noha ennyi e pon osan nem sike ül megha á ozni. Má a Biblia is emlí mesügéke , de a legko ábbi í ásos emlékek az óko i Egyip omból szá maznak. Az Ebe s-papi usz, amely az akko isme be egségeke gyűj i össze és í ja le a kezelésüke , a almaz egy Szí ek Köny e című ész , amely a men ális endellenességekkel oglalkozik. A skizo éniá a jellemző dep esszió , demenciá és gondola i za a oka is észle esen leí ja. A szí és az elme úgy űnik, hogy szinonimák ol ak az óko i Egyip omban. A izikai be egségeke a szí és a méh üne einek ekin e ék, és úgy gondol ák, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 151 hogy az e ekből, gennyes gyulladásokból, a székle ből, mé egből agy ese leg démonok ól szá maznak. Bá a szó e ede e gö ög, sem az óko i gö ögök, sem a ómaiak nem használ ak külön ki ejezés a skizo énia mai diagnosz ikai k i é iumainak meg elelő üne együ es e, de az embe ek ál alában isz ában ol ak a men ális endellenességek lé ezésé el. A középko ól kezd e egészen 50-100 é el ezelő ig iszon ál oza osabbnál ál oza osabb módokon p óbál ák kezelni a pácienseke . Sajnos ezek a kezelések a haszon alan eljá ások ól egészen a el ogha a lan - gyak an a be eg halálá okozó - kínzásokig e jed ek. A eljesség igénye nélkül a kö e kező p ocedú áknak e e ék alá a be egeke . Lyuka ú ak a koponyájukba, hogy a démon azon ke esz ül á ozhasson, o ábbi kegye len módokon p óbál ak ö dögűzés eszközölni aj uk, később lobo ómiá égez ek a be egeken, á ammal sokkol ák, inzulin sokk e ápiának e e ék alá őke , amely kómá al és gyak an halállal égződö . Az eddig ol asha ó ö id be eze ő azé a o am szükségesnek, hogy lá ha ó legyen, mennyi e össze e kó kép ől an szó, és milyen komoly szen edés ud okozni az egyénnek, aj a ke esz ül pedig a közösségnek is. Az is on os ol ögzí eni, hogy az embe iség milyen égó a uda ában an a p obléma lé ezésének, amely olyama osan oglalkoz a ja is a udomány kép iselői , napjainkban pedig má igen komoly népegészségügyi, és gazdasági e he is jelen a mode n államoknak. Amennyiben ilyen egyé elműen ká os jelenség ől an szó, és a mai udásunk sze in az embe iség eljes lé ezésé égigkísé ék a nega í ha ásai a be egségnek, mié nem szelek álódo ki eljesen az e olúció so án? Joggal me ül el a ké dés, hogy ha ennyi e szé zilálja az embe , akko azok az egyének, akik e ől a pusz í ó üne együ es ől szen ed ek, hogyan ud ák mégis sike esen á ö ökí eni é ez edeken ke esz ül ez az állapo o , ami mind nekik, mind a közösség számá a súlyos p oblémáka és e he jelen e ek, a e mésze es szelekció mié nem működö ? Egy, az e olúció szempon jából egyé elműen maladap í nak űnő pszichiá iai endellenesség miképpen ma adha o en napjainkig? Ez u óbbi ké dés meg ogalmazásako e mésze esen el é elezem, hogy ö öklődő, és nem kizá ólag külső kö ülmények, egyedi jelenségek ál al okozo be egség ől an szó, ezé előszö ez a hipo éziseme igyekszem igazolni, hogy u ána, amennyiben o ább a is é ényesnek ekin he ő az e ede ileg el e ké dés, megkísé eljek álasz , álaszoka alálni á. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 152 Ö öklődő be egség-e a skizo énia? Az , hogy a skizo énia egy izikai, az agya é in ő sze i el ál ozás o májában jelen kező be egség, má öbb, min 180 é el ezelő , 1836-ban meg ogalmaz a előadásaiban W.A.F. B owne, ko ának legisme ebb angol pszichiá e e, és nem sokkal u ána Ama iah B igham, az ame ikai pszichiá ia egyik alapí ó a yja. Azó a szám alan ku a ás oglalkozo a skizo éniá al, amelyeknek az isme e ésé e e jedelem hiányában nem ke í ek so , de néhány ele áns e edmény megkísé lek ö iden bemu a ni, amelyek az lá szanak igazolni, hogy jelen ős sze epe já szik a gene ikai ú on ö énő ö öklődés a be egség ennma adásában. Te mésze esen egy ilyen össze e p obléma ese én nagyon nehéz helyze ben annak a ku a ók, hiszen nem könnyű elkülöní eni a kö nyeze i és a gene ikai ha ásoka , ami sok i á okoz udományos kö ökben. Emia , a pon os mé éké ugyan nem, de a gene ikai ö öklődés jelenlé é ki álóan alá lehe ámasz ani s a isz ikai ada ok segí ségé el. A ilágon mindenhol, kö nyeze ől, kul ú á ól ügge lenül kb. 1% az elő o dulási a ány, amely a okonsági okkal is ko elál. A eljes populációban nagyjából 1%, köz e len okonok ese ében 6,5% (Kendle és m sai 1993), míg egype éjű ik ek ese én má 40-50% alószínűséggel alakul ki skizo énia, ha a okon, es é má szen ed a be egségben (Ca dno és Go esman 2000, ille e Sulli an, Kendle és Neale 2003). Vagyis, amíg a be egség üne ei a öld ajzi elhelyezkedés ől, kul u ális kö nyeze ől, és egyéb külső ha ások ól ügge lenül azonos gyako isággal jelen keznek a populációban, addig a okoni kapcsola ok szigni ikáns ha ással annak ugyane e a gyako iság a. Ebből az a kö e kez e és onha ó le, hogy gene ikai ö öklődés ől an szó. Egyes ku a ások ennél o ább men ek és a skizo énia he i abili ásának becslésé e is állalkoz ak, ami 80% kö ül ha á oz ak meg (Ca dno és Go esman 2000, ille e Sulli an, Kendle és Neale 2003). A en iek, és számos o ábbi ko á s ku a ás e edményei alapján is (Pea lson és Folley 2008, ille e Gejman, Sande s és Duan 2010) úgy űnik, hogy a skizo énia gene ikai ú on ö öklődő be egség, ezé é demes állalkozni a álaszok ke esésé e. Fon os ögzí eni ugyanakko , hogy annyi a gye ekcipőben já még a skizo énia gene ikai há e ének, de ál alában az embe i génkészle nek a ku a ása is - annak ellené e, hogy az u óbbi íz é ben bámula osan elgyo sul az embe iség ezzel kapcsola os udásának TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 255 4. áb a: Nemze i aná képzési p og amok bei a kozása és a p og amoka be ejezők száma 2009-2014 közö Fo ás: Egyesül Államok Ok a ási Minisz é iuma. Megjegyzés: kék onal- bei a kozók száma szü ke onal - képzés be ejezők száma A kínála d ámai isszaesésének egyik gyako i el é elezése, hogy a gazdasági álság idején a nagy nyil ánosságo kapo aná i elbocsá ások nyomo hagy ak a köz éleményben, beleé e azon egyéneke is. akik ese leg a aná i pályá on olga ák. Amelle , hogy ke és ol az álláslehe őség, a köl ség e ési megszo í ások kö e kez ében be agyasz o ák a ize éseke és omlo ak a aní ási el é elek, mi el a o áshiány mia megnő az osz ályok mé e e és csökken ek az ok a ási ámoga ások. Az is on os megjegyezni, hogy még ha a bei a kozások száma nö ekedne is, a jelen kezők nem el é lenül azoka szak e üle eke álasz ják, amelyeken nagyszámú ü es álláshely an, o ábbá nem onzó számuk a azon in ézmények kö e, ahol a legnagyobb a lé számhiány. A poli ikai dön éshozóknak nemcsak az kell biz osí aniuk, hogy a ke esle nek meg elelő számú aná álljon endelkezés e, hanem az is, hogy meg elelő aná i kínála legyen azokon a e üle eken és helyeken, ahol a legnagyobb szükség an ájuk. E ényezők kumula í ha ásának egyik jele, hogy az egye emi el é eli izsgán ész e ő diákok mindössze 5%-a ol é dekel abban, hogy ka ie oly asson az ok a ási pályán, ami 29%-os csökkenés 2010 és 2014 közö (ACT 2014), az elsőé es aná szakos egye emi hallga ók kö ében csupán 4,2% TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 256 jelez e, hogy a pályán kí ánnak ma adni. Ez ke esebb, min a ele annak az a ánynak (9,2%), amely 2007-ben ke ül megállapí ás a és az elmúl 45 é ben a legalacsonyabb ol a aní ás on olga ó diákok száma (Coope a i e Ins i u ional Resea ch P og am, UCLA Highe Educa ion Resea ch Ins i u e, 2016). A bei a kozási és be ejezési a ányok on os in o mációka á ulnak el aná i munkae őpiac ól is, hiszen a aná kínála modellezése ezen ada ok elhasználásá al, lehe ő é esz egy mélyebb elemzés . Az 5. áb a az elmúl é ized e ona kozó becslések sze in az újonnan belépő aná ok számá ha á ozza meg, mely az Egyesül Államok Ok a ási Minisz é iuma ál al ke ül összeállí ás a. 5. áb a: Taná ellá ás becslése 2005-2021 közö . Fo ás: NCES, 2012b. A 6. áb a mu a ja az elő e jelze aná hiány nagyságá . A 2000-es é ek elején a ke esle csökken nagyjából a eljes aná kínála nak meg elelő nagyság endjében, ami a aná i munkae ő iszonylagos egyensúlyá a u al . 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben a kínála nagyobb ol , min a ke esle . Ez a megállapí ás meg elel a alóságnak; a álság idején a aná oka elbocsá o ák, és nehéz ol munká alálni, más szó al, aná elesleg ol . 2013-ban azonban a gazdaság ellendülésé el a ke esle nő és me edeken emelkede , miközben a kínála o ább a is alacsony ma ad , és 2014-ben és 2015-ben o ább csökken . A 2015-ös becslések alapján nem ol elég képze aná a ke esle kielégí ésé e. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 257 6. áb a: Elő ejelze aná i kínála és ke esle . Fo ás: NCES, 2005, 2008, 2009, 2012a, 2013, 2014b, 2015b. A ha ások alószínűleg jobban é ezhe ők lesznek egyes szak e üle eken, államokban és közösségekben, min ahogyan az ko ábban isme e ék. Pedagógus pálya anyagi megbecsülésének és egyéb szempon ok sze in i izsgála a A aná ok kezdő ize éseiben mu a kozó állami különbségek hozzájá ulha nak a aná i munkae őpiac ál ozékonyságához. A bé ek olyan módon be olyásolha ják a aná i állások onze ejé , amely ha ással an a munkae ő- obo zás a és a meg a ás a is (Adamson, Da ling-Hammond, 2012). A Na ional Educa ion Associa ion ada ai sze in az Egyesül Államokban a 2016/17-es é ben á lagos kezdő aná i ize és 30 249 dollá ol , de a szó ás nagyon széles ol . 2013-ban a Columbia ke üle ben ol a legmagasabb a mé éke 55 209 dollá al, Mon ana pedig a legalacsonyabb, 31 418 dollá os kezdő ize éssel endelkeze . Az államokon belül az iskolakö ze ek inanszí ozása gyak an el é ő, ami e ősen kiha a bé szin ek e. Az egyes kö ze ek közö i nagy ize ésbeli egyenlő lenségek jellemzően hiány okoznak azokban a kö ze ekben, amelyek nem udnak e senyképes bé kínálni (Adamson & Da ling-Hammond, 2011). Ennek az el é ésnek egy észé lehe a megélhe ési köl ségkülönbségekkel magya ázni, de még a magasabb ize ésű államokban, például Kali o niában is nagy el é ések lehe nek a bé ekben, amelyek nem üggnek össze ezzel. A kali o niai aná i ize ések alakulása a apasz al és képze aná ok bé ei e iszonyí a 2:1. Ezek a bé különbségek oko adnak a a, hogy az államokban el é ő módon apasz alha ó a aná hiány. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 258 Bé ek e senyképessége is államonkén ál ozik. Az éle ko , az iskolai égze ség, az ó aszámok igyelembe é elé el Wyomingban a aná ok 2012- ben 94%-á ke es ék annak a diplomás á lagbé nek, ami a nem aná égze ségű diplomások az államban ke es ek. Alaszkában és Iowában ez az a ány 85% ol (Bake , Fa ie és Scia a, 2016). 2000 ó a alig az in láció mé éké el nő a pedagógusok ize ése, miközben más diplomás bé ek ennél nagyobb a ányban emelked ek. 2010-ben a aná ok még csak negyedé el ke es ek ke esebbe , min más első okú égze ségűek, 2022-ben iszon má 33 százalék ol a bé há ányuk. Az alacsony ize és mia izenö é ala 40 százalékkal ese issza a aná ok elégede sége, és ezzel pá huzamosan d ámaian omlo a aná i pálya onze eje (Edsall, 2022). Munkakö ülmények A munka el é elek, amelyek a aná ok sze in on osak a pálya álasz ás szempon jából államonkén el é ők. Az egyik on os munka el é el az ideális anulói lé szám. 2014-ben, például az o szágos á lagos anuló- aná a ány 16:1 ol , Kali o niában 24:1, Ve mon ban pedig 11:1 ol (NCES 2015d). A aná oknak az iskolában ma adás a agy á ozás a ona kozó dön ései el össze üggő egyéb el é ele a hozzáé ő és ámoga ó iskola eze és, a aná ok au onómiája. A 2011-12-es SASS ada ai sze in például A kansasban ké sze annyi aná é e egye azzal, hogy a eze és ámoga ó ha ása on os, min Columbiában (NCES, 2012a). Több min ízsze annyi indianai és indianapolisi aná éleménye sze in a munkahelyük biz onságá be olyásolja a anulóik eljesí ménye, min Ve mon ban és Észak-Dako ában (NCES, 2012a). Mon anában, Észak-Dako ában és Ve mon ban a aná ok 88%-a é e egye azzal, hogy az au onómia sze epe megha á ozó a pedagógiai dön éshoza al so án (NCES, 2012a). Mindezek a különbségek megmu a koznak a aná ok á ozási e eiben. a aní ásból aló kilépésükkel kapcsola ban. Lemo zsolódási a ány A aná ok becslései a ól, hogy mennyi ideig lesznek a szakmában, szin én államonkén el é ők. A washing oni aná oknál öbb min ö szö annyian hagyják el a aná i pályá , min a dél-dako ai aná ok. A aná ok a legnagyobb alószínűséggel A izonában, Ne adában és Washing onban mondják az , hogy e ezik elhagyni a aní ás , és a legke ésbé alószínű Illinois-ban, Rhode Islanden és Dél-Dako ában (NCES, 2012a). Közel minden negyedik aná TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 259 iskolá ál agy elhagyja a szakmá é en e A izonában és Washing onban, öbb min há omszo annyian, min Rhode Islanden (NCES, 2012a). To ábbképzés, szakmai képzések Fo mális o ábbképzés a pedagógusképzők számá a nincs az USA-ban. A Pedagógusképzők Szö e ségének agjai elkö eleze ek a pedagógusképzés ejlesz ésének ügye melle . Ez az alap e ő külde ésüke há om síkon kí ánják eljesí eni: a pedagógusképzési p og amok minőségének olyama os ja í ásá al, az alapképzéssel és a olyama os szakmai ejlődéssel kapcsola os ké dések és gyako la ok elemzésé el, alamin a személyes és szakmai ejlődési lehe őségek biz osí ásá al. A Szö e ség ö ekszik a jó gyako la ok, inno ációk ámoga ásá a és e jesz ésé e, melyek a minőségi pedagógusképző p og amoka és a olyama os szakmai ejlődés ámoga ják. Az USA sajá ossága, sok eu ópai o szág ól el é ően, hogy az ok a ás (beleé e a elsőok a ás és a pedagógusképzés ) az egyes államok szin jén sze eződik, és az ellenő zés is ilyen szin en zajlik. Ezál al a képzési p og amok endkí üli mé ékben különbözhe nek egymás ól az o szág különböző észeiben. Mindezek ellené e, mi el a pedagógusképzés gyako a megkí ánja az o szágos anúsí ánnyal ö énő elisme és , nagy mennyiségű idő öl enek a pedagógusjelöl ek ől szóló ada ok elemzésé el és azzal, hogy a leendő pedagógusok minél jobban meg eleljenek a pedagógusképzési kimene i kö e elményeknek. Össze oglalás Az Egyesül Államok a ona kozó e edmények egybehangzóan az mu a ják, hogy olyama osan omlanak a aná i pályá álasz ók képességei. A aná ok képze ségé el és az ok a ás a ona kozó minőségi endenciákkal kapcsola os ké dések i án i é deklődés száma obbanássze űen megnő az elmúl é ekben o szágsze e, mely a pedagógusku a ás nemze közi endsze é is é in he i, ugyanis a meg álaszola lan kihí ások a új elemzési lehe őségek nyílnak meg, mindez pá osulha az ok a áspoli ika okozo é deklődésé el is. A pedagógushiány pó lása nagy nehézsége okoz, ugyanakko a aná i bé ek emelésének, a magas kezdő ize és biz osí ásának komoly köl ség e ési kö e kezményei annak. Flo idában például e e án ka onák, nyugdíjas endő ök, űzol ók áll ak ideiglenesen munkába az iskolákban. Több á osban, köz ük San F ancisco néhány ok a ási in ézményében á é ek a négynapos iskolai hé e. Az ela ul nak í él ekin élyel ű iskolák eloszla ásá al, a osszul TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 260 é elmeze diákszabadság é én lassan e odálódo a aná ok ekin élye. Az Egyesül Államokban nincs közpon osí o iskola endsze , minden állam maga inanszí ozza az ok a ás , szabja meg a an e e és a kö e elmény endsze . A anulók közel 90 százaléka ebben a endsze ben anul. Az USA-ban is az elmúl é izedekben jelen ősen csökken ek az á lagos osz álylé számok, csökken az egy aná a ju ó diákok száma, ez pedig nö el e az egy anuló a ju ó ok a ási kiadásoka , omlo a aná ok ela í ke ese i helyze e, ennek kö e kez ében pedig a aná i pályá álasz ók képességei, a aná i munka minősége. Az o szág elisme e, hogy a hiányszakos ok a ók ese én öbble ju a ásba kell észesí eni a pedagógusoka , így számos államában és iskolakö ze ében é i 5000 dollá p émiumo kap ak azok a ma ema iká és e mésze udomány aní ó aná ok, akik legalább négy é ig az ado iskolakö ze ben ma ad ak. New Yo k 15 000 dollá köl özési, le elepedési ámoga ás , és ké é ig ha i 400 dollá ado azoknak a gyako lo ma ema ika-, és e mésze udomány aní ó aná oknak, akik állás állal ak iskoláiban (OECD 2009). A aná ok ke ese i helyze e alap e ően megha á ozza, hogy kik álasz ják a aná i pályá . Ezé a meg elelő, ösz önző bé endsze kialakí ása szükséges ahhoz, hogy a aná i munka minősége ja uljon ilágsze e is. Igazán ha ékony megoldás nem alál ak a kialakul helyze e, áadásul míg a leg öbb o szágban „csak” a nö ek ő munka e helés, az alacsony ize ések és a aná ok alul é ékelése okoz p oblémá , addig az Egyesül Államokban nyomós indok a pályaelhagyás a az is, hogy a anke üle ek, és gyak an még a szülők is szabályozzák, hogyan és mi lehe aní ani az iskolákban. Az ame ikai ok a ási endsze szín onalának ja í ásához onzóbbá kellene enni a aná i pályá , és ja í ani kellene a aná ok elkészül ségén is, hiszen az ál alános bé emelés önmagában nem oldja meg a p oblémáka , a ke éssé á e me aná a ól nem lesz jobb szakembe . A pedagógusok mo i ációjának e ősí éséhez súlyozo bé emelés e és szigo úbb minőségbiz osí ás a an szükség. A baj csak az, hogy minél öbb az é ékelés, és minél inkább ezen múlik a ize ésemelés mé éke, annál nagyobb a aná ok a nehezedő s essz. Napjainkban Magya o szágon is ku a ások elő e ébe ke ül a pedagóguspályá ö ező ké dések meg álaszolása, különös ekin e el a pályamo i áció a, a pályaelhagyás és módosí ás előidéző ok-okoza i ha ások a és össze üggések e. A hazai pedagógusku a ás ko ábbi e edményei e ámaszkod a, nemze közi ajánlásoka is alkalmaz a, idősze ű ku a ási éma lehe a közne elésben TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 261 mu a kozó nega í endenciák há e ének izsgála a, megbízha ó mé őszámok és módsze segí ségé el kidolgozás a á a kezdő aná ok és a pálya elején lé ő pedagógusok lemo zsolódásának és pályaelhagyásának ok-okoza i el á ása, külön igyelme o dí a a poli ikai dön ésekben megnyil ánuló ok a ási e o mok é elmezésé e. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 262 Felhasznál i odalom 1. Achins ein, B., Ogawa, R. T., Sex on, D., & F ei as, C. (2010). Re aining eache s o colo : A p essing p oblem and a po en ial s a egy o “ha d- o-s a ” schools. Re iew o Educa ional Resea ch, 80(1), 71-107 2. ACT. (2014). The condi ion o u u e educa o s 2014. Iowa Ci y 3. Adamson, F, & Da ling-Hammond, L. (2011). Speaking o sala ies: Wha i will ake o ge quali ied, e ec i e eache s in all communi ies. Washing on, DC: Cen e o Ame ican P og ess 4. Adamson, F., & Da ling-Hammond, L. (2012). Funding dispa i ies and he inequi able dis ibu ion o eache s: E alua ing sou ces and solu ions. Educa ion Policy Analysis A chi es, 20(7), 1-46 5. Ame ican Associa ion o Employmen in Educa ion. (2017). Educa o supply and demand epo 2016- 17. Slippe y Rock, PA: Ame ican Associa ion o Employmen in Educa ion 6. Bake , B., Fa ie, D., & Scia a, D. G. (2016). Mind he gap: 20 yea s o p og ess and e enchmen in school unding and achie emen gaps. P ince on, NJ: Educa ional Tes ing Se ice. 7. Be g-Jacobson, A., & Le in, J. (2015). Oklahoma s udy o educa o supply and demand ends and p ojec ions. Washing on, DC: Ame ican Ins i u es o Resea ch. 8. Cali o nia Commission on Teache C eden ialing. (2015). Repo on New Teache Induc ion. Sac amen o, CA: Cali o nia Commission on Teache C eden ialing 9. Cali o nia Legisla i e Analys s O ice (2016, Feb ua y). 2016-17 Budge Analysis: P oposi ion 98 Educa ion Analysis. Sac amen o 10. Ca e -Thomas, D. & Da ling-Hammond, L. (2017a). Add essing Cali o nia’s g owing eache sho age: 2017 upda e. Palo Al o, CA: Lea ning Policy Ins i u e 11. Ca e -Thomas, D. & Da ling-Hammond, L. (2017b). Teache u no e : Why i ma e s and wha we can do abou i . Palo Al o, CA: Lea ning Policy Ins i u e 12. Coope a i e Ins i u ional Resea ch P og am, UCLA Highe Educa ion Resea ch Ins i u e. (2016). Backg ounds and Belie s o College F eshmen. (2016). Los Angeles, CA: Uni e si y o Cali o nia. A ailable om The Ch onicle o Highe Educa ion. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 263 13. Da ling-Hammond, L. (2010a). The la wo ld and Educa ion: How Ame ica’s commi men o equi y will de e mine ou u u e. New Yo k, NY: Teache s College P ess 14. Da ling-Hammond, L. (2010b). E alua ing eache e ec i eness: How eache pe o mance assessmen s can measu e and imp o e eaching. Washing on DC: Cen e o Ame ican P og ess 15. Da ling-Hammond, L. (2010c). Rec ui ing and e aining eache s: Tu ning a ound he ace o he bo om in high-need schools. Jou nal o Cu iculum and Ins uc ion, 4(1), 16-32. 16. Ga dne , D. P. (1983). A na ion a isk. Washing on, DC: The Na ional Commission on Excellence in Educa ion, US Depa men o Educa ion. 17. G ay, L., Taie, S., & O’Rea , I. (2015). Public school eache a i ion and mobili y in he i s i e yea s: Resul s om he i s h ough i h wa es o he 2007-2008 Beginning Teache Longi udinal S udy. Washing on, 18. Haggs om, G. W., Da ling-Hammond, L., & G issme , D. W. (1988). Assessing eache supply and demand. San a Monica, CA: RAND Co po a ion 19. Hussa , W. J., & Bailey, T. M. (2014). P ojec ions o educa ion s a is ics o 2022. Washing on, DC: Na ional Cen e o Educa ion S a is ics 20. Inge soll, R. M, & Pe da, D. (2010). Is he supply o ma hema ics and science eache s su icien ? Ame ican Educa ional Resea ch Jou nal, 47(3), 563-594 21. Kini, T., & Podolsky, A. (2016). Does eaching expe ience inc ease eache e ec i eness? Palo Al o, CA: Lea ning Policy Ins i u e 22. KRQE Media. (2018, June 25). New Mexico aces eache sho ages. Au ho . h ps://www.k qe.com/news/educa ion/new-mexico- aces- eache -sho age/1261836517 23. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2004). Public school eache ile, om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 24. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2005). Teache Follow-Up Su ey (TFS), om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 264 25. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2008). Public school eache ile, om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 26. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2009). Teache Follow-Up Su ey (TFS), om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 27. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2012a). Public school eache ile, om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 28. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2012b). N2De i ed Da a File, om he Baccalau ea e and Beyond (B&B). Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 29. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2013). Teache Follow-Up Su ey (TFS), om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 30. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (n.d.). Diges o educa ion s a is ics: 2014. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 31. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2014a). Diges o educa ion s a is ics. Public and p i a e elemen a y and seconda y eache s, en ollmen , pupil- eache a ios, and new eache hi es: Selec ed yea s, all 1955 h ough all 2024. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 32. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2014b). Common Co e o Da a. S a e Uni e se Su ey, 2004-2014. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 33. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2014c). Ci il Righ s Da a Collec ion. Public-Use Da a File 2013-14. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion. 34. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2015a). Diges o educa ion s a is ics. En ollmen and pe cen age dis ibu ion o en ollmen in public elemen a y and seconda y schools, by ace/e hnici y and egion 35. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2015b). Diges o educa ion s a is ics. Public and p i a e elemen a y and seconda y eache s, en ollmen , pupil- eache a ios, and new eache hi es: Selec ed yea s, all 1955 h ough all 2024. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 271 időszakban közel 10%-kal csökken (2013-ban 34%, 2017-ben 24,2%) a oma anulók ész é eli a ánya a közép okú ok a ásban. A közép okú ok a ásban ész e ő oma ia alok a ányának csökkenésé el csökken a omák kö ében (15-24 é esek) é e ségi , agy piacképes szakmá sze zők népességen belüli a ánya, o ábbá a első okú ok a ásba aló beke ülés lehe ősége is. Ezen iskolázo sági mu a ók alapjául szolgálha nak azon megállapí ásnak, hogy a oma népességen belül a 15-24 é es ko osz ály nem endelkezik kellő szakmai udással és kompe enciá al a nyíl munkae őpiacon megjelenő szabad, közép okú égze sége , szakképze sége igénylő pozíciók be öl éséhez(R.Fedo és Láczay 2021). Munkae őpiaci helyze kép Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében Szabolcs-Sza má -Be eg az o szág legkele ibb á megyéje, adicionálisan elma ado . Az egy ő e ju ó GDP nagyság endjé igyelembe é e a megyék angso ában Szabolcs-Sza má -Be eg a 19. helyen áll a KSH ada ai sze in . A szegénység agy á sadalmi ki ekesz és kockáza ának ki e lakosság közel egynegyede a ozo a szegénység ál al é in e ek közé Észak- Magya o szágon (28,1%), Észak-Al öldön (25 %). A szociális ellá ó endsze ha ékonyabbá é elé e jelen ős in ézkedés alósul meg, mi el a á sadalmi ju a ásokban észesülők a ánya igen magas. A köz oglalkoz a ási endsze azon speciális oglalkoz a ási o mája, amely segí i a munkae őpiaci ein eg álódás (Szszbmo 2017). A KSH ada ai alapján az o szág köz oglalkoz a o i állományának 50%-á négy megye eszi ki: Bo sod-Abaúj-Zemplén (17,02%), Szabolcs-Sza má - Be eg (16,58%), Hajdú Biha (9,72%) és Békés (6,93%) á megyék. Jelen ős a á megyében a köz oglalkoz a o ak száma, min a KSH ada ai is ep ezen álják. Számuk o szágos és á megyei szin en is 2016-ig jelen ős mé ékben nő , ez kö e ően a szakpoli ikai céloknak meg elelően csökkenés ajzolódik ki. Ugyanakko a á megyé e jellemző szó ányos elhelyezkedésű elepüléseken, ez a oglalkoz a ási o ma jelen i az egye len megoldás . Há ánya, hogy a munkabé a oglalkoz a ás helye esí ő ámoga ás összegénél szigni ikánsan nem magasabb, így a munkanélküliek nagy öbbségének nem jelen kellő mo i áció , hogy dolgozzon. Ennek e edményekén az a céljá , hogy segí se az elsődleges munkae őpiac a aló isszailleszkedés , csak észben udja elé ni. Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében a 2022 III. negyedé ében a 15-74 é es népesség 64,8 %-a, 265,2 eze ő ol gazdaságilag ak í , számuk 4,8 TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 272 eze el ke esebb ol , min egy é el ko ábban. Az ak i i ási a ány 2 százalékpon al elma ad az o szágos á lag ól. A munkae őpiacon 245,1 eze ő oglalkoz a o kén , 20,1 eze ő munkanélkülikén jelen meg. A oglalkoz a o ak száma a hazai á laghoz képes kisebb mé ékben (+0,6 %) gya apodo , míg a munkanélkülieké az o szágos nö ekedés ől nagyobb a ányban (+1 %) csökken a 2021. III. negyedé éhez képes . A oglalkoz a ási á a 59,9 %-e e ki, ami 0,6% százalékkal meghalad a az egy é el ko ábbi , így az időszakban 4,4 százalékpon al ol alacsonyabb, min az o szágos á lag (KSH 2022a). A munkanélküliségi á a 8,6 százalék ól 7,6%- a csökken egy é e megelőző időszakához képes , de ez a mu a ó is öbb min ké sze ese az o szágos á lagnak, egyben a á megyék és a ő á os kö ében is az egyik legked ező lenebb (KSH 2022 b). A á megye ekin e ében a munkanélküliségi á a olyama osan csökken, azonban az o szágos mu a ókhoz képes olyama os elma adás jellemzi (Szszbmo 2017). Az O szágos Fejlesz ési és Te üle ejlesz ési Koncepció is kiemeli a oma népesség munkae őpiaci in eg ációjának és ein eg ációjának on osságá . Szabolcs-Sza má -Be eg á megye is azon oglalkoz a ók nélküli é ségek egyike, ahol igen magas a munkanélküliség. Más ész a munka állalás ellen ösz önző szociális ellá ások, alamin az iskola endsze ek hiányosságai mia olyan é egek és é ségek alakul ak ki, ahol a lakosság nem udja eljesí eni a munkae őpiac igényei . A szabolcsi oma lakosságának jelen ős észe a munkae őpiacon é ényesülni nem képes, munkae ő-kínála uk nem mobilis. A endsze ál ás kö e ően munkanélküli é ál oma lakosság öbbsége a későbbiekben sem udo issza é ni a munkae őpiac a, a óssá ál oglalkoz a ásuk p oblémája, melyek o ább ö öklőd ek és súlyos á sadalmi eszül ségeke gene álnak a mai napig. Munkae őpiaci boldogulásuka nem csupán alacsony iskolai égze ségük nehezí i, de a oglalkoz a ási diszk imináció is. A omák kö ében súlyos p oblémá okoz a szegénység, ille e ennek kö e kezménye, amely az éle kö ülményeke é in i. Ezen állapo ok őkén az alacsony jö edelemszin ből, ille e az inak i i ásból e ed. A oglalkoz a ási p oblémák, a ela í jö edelemszin a ós leszakadása a magasabb oma a ányú lakossággal endelkező elepülések álságá e edményezhe i. (Pász o és Pénzes 2012). A já ások e üle i ejle ség alapján ö énő beso olásánál a á sadalmi és demog á iai, lakás és éle kö ülmények, helyi gazdaság és munkae őpiaci, alamin in as uk ú a és kö nyeze i mu a ókból képze komplex mu a ó TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 273 eszik igyelembe. Ezek alapján a Szabolcs-Sza má -Be eg á megye 13 já ásából egy ked ezményeze nek, ke ő ejlesz endőnek, ille e o ábbi kilenc komplex p og ammal ejlesz ő e üle nek minősül. A leg öbb komplex p og ammal ejlesz endő já ás Szabolcs-Sza má -Be eg és Bo sod-Abaúj Zemplén á megyében azonosí o ák, minden második e ké megyéből ke ül ki. Vá megyénkben minden második lakos komplex p og ammal ejlesz endő já ásban él. A á megye jelen ős ki e jedésű há ányos helyze ű é sége a sza má -be egi e üle ek és az államha á hoz közel elhelyezkedő zsák elepülések e üle ei. A leg öbb oma ház a ásnak az állami ansz e eken és az egyéb szociális ju a ásokon kí ül nincsen állandó jö edelme, be é ele (Szszbmo 2017). Az ebből is adódó halmozódó mélyszegénység az al e na í jö edelem o ások, az illegális e ékenységek és k iminali ás megjelenésé e edményezhe i. A lakóhelyi szeg egálódás egyik leg on osabb össze e ője a jö edelmi helyze , a szeg egáció pedig e üle ileg és komplex módon egya án eze he szociális p oblémákhoz. Összegzés A munkae őpiaci esélyek ona kozásában oma á sadalom öbbszö ösen is há ányos helyze űnek ekin he ő. Összehangol e ő eszí ések e an szükség a há ányos helyze ből aló ki ö éshez, a munkalehe őségek bő í éséhez, alamin a szegénység és a nélkülözés mé sékléséhez. A gazdasági álságok mindig a legkiszolgál a o abb csopo oka é in ik előszö , kocká a é e ezzel a nemze i omain eg ációs s a égiák ég ehaj ásában elé sze ény e edményeke . A omák alódi in eg ációja az jelen i, hogy a omák lehe őségei azonosok a nem omáké al, nem pedig o dí a. A omáka é in ő p oblémák össze e ek, ezé in eg ál megközelí és kí ánnak meg, összehangol , egymás e ősí ő in ézkedések szükségesek. Az elmúl é izedek anúsága sze in elő elépés csak akko lehe séges, ha az ak í munkae őpiaci ösz önző eszközök, ak í , be ogadó oma á sadalommal pá osulnak. Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében a legnagyobb munkae őpiaci p oblémá az jelen i, hogy az álláske esők nem endelkeznek a szabad munkapozíciók be öl éséhez meg elelő szakképze séggel. Az ok a ási- és munkae őpiaci kihí ások azonosí ása és a ejlesz ési i ány onalak megha á ozása elengedhe e len a munkae őpiaci egyensúly meg e em éséhez. A á megye jelen ős számú szabad munkae ő állománnyal endelkezik, akiknek a munka ilágába ö énő elhelyezése meg elelő szakképzéssel TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 274 biz osí ha ó lenne. Hiszen a munkál a ói oldal ól jelen ős ke esle mu a kozik a szakképze munkae ő el é ele i án . A ál ozásé azonban össze ogás szükséges a á megye ele áns sze eplői ől, min az é in e há ányos helyze ű célcsopo é dekkép isele i sze ei, a kisebbségi nemze iségi önko mányza ok, a elepülési- és megyei önko mányza ok, a szakképzési- és elnő ok a ási in ézmények, és a munkaügyi sze eze ek közö . A oglalkoz a ás nö elése, a munkanélküliség és a munkae őhiány csökken ése, a há ányos helyze űek oglalkoz a o ságának ja í ása, a e üle i egyenlő lenségek mé séklése csak össze ogással lehe séges. A á megye jö ője és ejlődése szempon jából elsődleges, hogy minél öbben égezzenek é ék e em ő, hasznos munká és jussanak isz ességes munkajö edelemhez. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 275 Felhasznál i odalom 1. 2003. é i CXXV. ö ény az egyenlő bánásmód ól és az esélyegyenlőség előmozdí ásá ól h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=a0300125. (Le öl és ideje: 2023.02.09.) 2. A Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási S a égia 2030 h ps://ec.eu opa.eu/in o/si es/de aul / iles/mn s2030.pd (Le öl és ideje: 2023.02.05.) 3. Az Eu ópai Unió Alapjogi Cha ája (2016/C 202/02) h ps://eu - lex.eu opa.eu/legal-con en /HU/TXT/HTML/?u i=CELEX:12016P/ TXT& om=HU (Le öl és ideje:2023.02.19.) 4. Dajnoki, K. - Balázs-Földi, E. (2016): Diszk imináció a munkae őpiacon. Közép-Eu ópai Közlemények, 9 é . 3., 150-165. 5. KSH (2022 b): Munkanélküliségi á a, megye és égió sze in , negyedé en e. h ps://www.ksh.hu/s ada _ iles/mun/hu/mun0171.h ml (Le öl és ideje: 2023.02.09.) 6. KSH (2022a): A munkae őpiac leg on osabb é es ada ai. h ps://www.ksh.hu/s ada _ iles/mun/hu/mun0001.h ml (Le öl és ideje: 2023.02.09.) 7. OFTK (2014). Nemze i Fejlesz és 2030 - O szágos Fejlesz ési és Te üle ejlesz ési Koncepció. 1/ 2014.(I. 3.) OGY ha á oza , Magya Közlöny 2014/1. h ps://mkogy.jog a .hu/jogszabaly?docid= a14h0001.OGY (Le öl és ideje: 2023.01.16.) 8. Pap A. (2021): „ Diszk imináció” in Jakab And ás - Könczöl Miklós - Menyhá d A ila - Sulyok Gábo (sze k.): In e ne es Jog udományi Enciklopédia (K iminológia o a , o a sze kesz ő: Ba abás A. Tünde) 9. Pász o , I. Z,- Pénzes J. (2012). Foglalkoz a ási k ízis és jö edelmi pe i e izálódás Északkele -Magya o szágon a oma népesség a ányainak ük ében. Te üle i S a isz ika, 15(4), 353-371p. 10. R. Fedo A. (2021): Regional cha ac e is ics o he p eca ia on he labou ma ke Deb ecen, Magya o szág: Deb ecen Uni e si y P ess (2021), 178 p. ISBN: 9789634903574 ISBN: 9789634903581 11. R. Fedo A.- Balla P. (2019). Foglalkoz a ási helyze kép a elepi kö ülmények közö élő nyí egyházi omák kö ében. Ac a Medicinae e Sociologica. 10. 32-44. DOI: 10.19055/ams.2019.10/29/3. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 276 12. R. Fedo A. - Láczay M.(2021): Ha á men iség - há ányos helyze - munkae őpiaci bizony alanság. Ac a Medicinae e Sociologica. 12. 58-59. DOI: 10.19055/ams.2021.11/30/3 13. Radó, P. (1998): Romák és esélyek. Fundamen um, 1998. 1-2. szám, 113- 121. 14. S anding, G. (2012): P eka iá us: lakosokból állampolgá ok? Fo dula , 19 (3): 22- 50. h p:// o dula .ne /pd /19/F19_S anding.pd (Le öl és ideje: 2023.02.09.) 15. Suhajda, Cs. J. (2018): Egyenlő esélyekkel a munka ilágában? Esélyegyenlőség és jog édelem a munkae őpiacon. Deb ecen, Me sze ek 2018/4. 46-63. 20. 16. Szabolcs-Sza má -Be eg Megyei Önko mányza (2017): „Foglalkoz a ási Együ működések Szabolcs- Sza má -Be eg Megyében Top-5.1.1-15- SB1-2016-00001 Meg alósí ha ósági Tanulmánya h p://szabolcsipak um.hu/wpcon en /uploads/2017/10/SZSZB_Pak um_ MT_2017_05_31_ egleges.pd (Le öl és ideje:2023.01.19.) 17. Ta dos K. (2015): Halmozódó diszk imináció. Ki ekesz és és in eg áció a munkae őpiacon. Szeged. 21. 18. Va ga G. (2020): A oma népesség munkae őpiaci- e üle i esélyei a Nagykanizsai já ás e üle én. Mode n Geog á ia, 15 (3). pp. 1-15. 22. 19. Visz en el A. - Molná , N. - Suhajda, Cs. J. (2014): The egional ole o municipali ies in he in eg a ion o disad an eged g oups. In: Monika Gubáňo á (ed.): Legal, Economic, Manage ial and En i onmen al Aspec s o Pe o mance Compe encies by Local Au ho i ies. Slo ak Uni e si y o Ag icul u e, Ni a, 1-8 TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 277 MOTIVATIONAL FACTORS Why mo e and mo e o eign s uden s choose he Uni e si y o Deb ecen Anna Dobó1 1PhD hallga ó, Deb eceni Egye em, 4032 Deb ecen Egye em é 1., 0000-0001-7810-1926 INFO ABSTRACT Anna Dobó dobo.anna@a s.unideb.hu Mo i a ional ac o s - why mo e and mo e o eign s uden s choose he Uni e si y o Deb ecen: Nowadays, wi h he ise o globalisa ion, he openness o poli ical sys ems and he Bologna p ocess, mo e and mo e s uden s a e pu suing highe educa ion ab oad. Pe eg ina ion (going o uni e si y ab oad) can be a li e- de ining decision. The mo i a ional ac o s behind his decision- making p ocess a e explo ed. The Uni e si y o Deb ecen has an ou s anding in e na ional eco d in e ms o in e na ional s uden s. Mo e han 7000 in e na ional s uden s om 122 coun ies a e s udying a he Uni e si y. This is he eason why his ins i u ion was chosen as a esea ch loca ion. The heo e ical backg ound o he s udy is based on heo ies o sociology, decision-making and capi al. The 2017 esea ch used a quali a i e me hod. 10 in e iews we e conduc ed wi h s uden s o di e en na ionali ies who a e pu suing hei highe educa ion a he Uni e si y o Deb ecen. Based on he esul s, he ma ke abili y o he deg ee appea s as he main mo i a ional ac o . Keywo ds Pe eg ina ion, mig a ion, s uden mobili y Kulcssza ak Pe eg ináció, mig áció, anulmányi mobili ás Mo i ációs ényezők - mié álasz ja egy e öbb kül öldi hallga ó a Deb eceni Egye eme : Napjainkban a globalizáció é nye ésé el, a poli ikai endsze ek nyi o ságá al és a Bologna- olyama nak köszönhe ően egy e öbb diák oly a ja első okú anulmányai kül öldön. A pe eg i náció (kül öldi egye emjá ás) egy egész éle e megha á ozó dön és is lehe . Ezen dön éshoza ali olyama mo i ációs ényezői kí ánja el edni a anulmány. A Deb eceni Egye em kiemelkedő nemze közi s a isz ikákkal endelkezik a kül öldi hallga ók ekin e é ben. Több min 7000 kül öldi diák anul, 122 o szágból. Ezé is ese a álasz ás az ado in ézmény e, min ku a ási helyszín. A anulmány elméle i há e é a szociológiaelméle i, dön éshoza ali és őkeelméle ek adják. A 2017-es ku a ás k ali a í módsze használ . 10 db in e jú készül különböző nemze iségű hallga ókkal, akik a Deb eceni Egye emen oly a ják első okú anulmányaika . Az e edmények alapján a diploma piacképessége jelenik meg, min ő mo i ációs ényező. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 278 Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján készül . In oduc ion Mo e and mo e people a e opening up o mobili y and lea ing hei home coun y o pu sue hei s udies in ano he coun y. A new gene a ion is g owing up, o whom he day- o-day de elopmen o echnology and he apid low o in o ma ion p o ide oppo uni ies - no only - o mobili y, which s ongly con ibu e o he expansion o he p ocess o pe eg ina ion (going o uni e si y ab oad). Ou small coun y is no excep ion o his, which, wi h i s accession o he Eu opean Union and he signing o he Bologna P ocess T ea y, has se i sel he objec i e o s eng hening he labou ma ke and de eloping Hunga ian highe educa ion, o which he ex ension o educa ion o o eign s uden s is an essen ial elemen . By c ea ing his oppo uni y o s uden mobili y, i con ibu es bo h o s eng hening links wi h o he coun ies and o he s abili y o he economy, as s uden s gene a e subs an ial p o i s om hei s ay. The opicali y o he subjec is u he s eng hened by he ac ha housands o o eign s uden s s udy a he Uni e si y o Deb ecen, so I ind i in e es ing o know wha ac o s play a ole in hei choice o Hunga y, and in pa icula he Uni e si y o Deb ecen, as he place o hei s udies. The ollowing in e iew wi h D . A ila Jenei, Di ec o o he OEC Cen e o In e na ional Educa ion in 2012, may help o unde s and his be e : "A i s hey o m a closed communi y, bu la e , as hey se le in, hey open up o Deb ecen, whe e hey spend a lo o money.” He also says ha o e he yea s he e ha e been mo e and mo e close links be ween Hunga ian and o eign s uden s, os e ed by he ci y's in e na ional cul u al e en s, among o he hings. Thus, despi e he ac ha Deb ecen is no he mos ib an ci y, i o e s a pleasan a mosphe e o isi o s. 1. Theo e ical o e iew 1.1 Sociological heo y o e iew F om a sociological heo e ical poin o iew, I conside i impo an o ake on he opic o mo i a ion because, in addi ion o helping us o unde s and he subjec mo e p ecisely, i aises a numbe o issues ha highligh he di e ences be ween cul u es. In my opinion, he deg ee o he a o emen ioned TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 279 di e ence is no all he same, as i has a majo impac on he chances o an indi idual being able o in eg a e in o a gi en en i onmen . This is why Shü z, an Aus ian philosophe , in his wo k The S ange , speaks o h ee ca ego ies which in luence how a s ange (an adul pe son whose aim is o be accep ed by he hos g oup on a pe manen basis), on a i ing in ano he coun y, can in eg a e. To do his, howe e , i is essen ial ha he o she becomes amilia wi h he na u al and sa e wo ld o li e in ha cul u e. As people's hinking is no homogeneous/uni o m, he h ee ca ego ies men ioned abo e can be dis inguished in e ms o he wo ld o li e. I can be incohe en , pa ially clea and con adic o y. In he case o he la e , we can speak o inconsis ency, which is he ac ha we accep hings as being he same which a e ac ually incompa ible wi h each o he . In he case o a wo ld o li e in which he de ails a e clea , he indi idual se les o hal -knowledge and does no in es iga e e e y hing in he minu es de ail. The w i e gi es wo examples o his: one is ha in he case o he elephone, we do no in es iga e how i wo ks, we simply know he gene al ac s abou i . The o he is ha when we buy a dish we don' know how i was made, we jus know he basics. In he case o he i s ca ego y o he li e wo ld (incohe en ), "We selec no only he objec s o ou cu iosi y in a a iable way, bu also he le el o knowledge we wish o a ain" (Schü z 1984: 1). These h ee ca ego ies encompass he na u e o he li e wo ld. An indi idual who g ows up in a gi en cul u e does no ques ion hese ac o s, since i is qui e na u al o him o do so, and so he can ge along in his own wo ld o li e wi hou any obs acles. Howe e , when one changes coun y/cul u e/li e-wo ld, he cla i y o hese ac o s disappea s and he indi idual has p oblems unde s anding and pu ing hem in o p ac ice. As he/she is no amilia wi h he a i udes o he new wo ld, he/she has o check whe he he/she is achie ing he desi ed esul by he beha iou he/she is imi a ing. The speech is ci ed as an example o his by he au ho ; i does no ma e whe he one unde s ands i o hinks abou i indi idually. This p oblem o how ac i i y can be c ea ed be ween wo indi iduals om di e en cul u es was add essed by Pe e Be ge and Thomas Luckmann in hei 1966 book The Social Cons uc ion o Reali y. They a gue ha communica ion is essen ial o he objec i e o become subjec i e (Schü z, 1984). Thus, i can be said ha he aliens a e objec i e and hei loyal y is dubious. The la e s ems om he ac ha he indi idual in he new cul u e canno iden i y wi h he whole o i and is he e o e s igma ised by hose bo n in o i . The o me (objec i i y) is based on he need o know and expe ience he TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 280 cul u e in de ail and o c i icise i . I ollows om his ha a pe son may be mo i a ed o lea n abou a new cul u e and o consciously in eg a e in o i (Schü z, 1984). 1.2 Decision heo y In o de o be e unde s and why and how indi iduals choose (in ou case, in addi ion o s udying a he Uni e si y o Deb ecen), i is essen ial o p o ide a comp ehensi e in oduc ion o decision heo y. A decision is a choice be ween di e en al e na i es ha a ec he u u e in he p esen . To make i , i is essen ial o be awa e o you cu en si ua ion and he goal you wan o achie e. The p ocess i sel consis s o wo majo s eps: e lec ion and judgemen . Howe e , he e a e a numbe o cons ain s ha we mus ake in o accoun when making a decision, including: a ge cons ain s, esou ce cons ain s, compe ence cons ain s, hie a chical cons ain s and me hodological cons ain s. These can be a oided o sol ed by becoming be e in o med and ealising ou capabili ies o gene a e possible/ easible al e na i es, hus il e ing ou he cons ain s. All his depends on he capabili ies o he indi idual, whose in en ions a e dis inguished be ween explici and implici decision-make s. In he o me (explici ) he decision is made consciously ( he decision-make can decide), whe eas in he la e (implici ) he decision-make has o decide, so i is essen ial o implemen i . These choices can be sho , medium o long e m, depending on hei impac o e ime. To make his choice, he indi idual has h ee c i e ia in mind: app op ia e, easible and accep able (Decision Theo y and Me hodology, 2005). In he case o he s uden s he e, we can he e o e alk abou an indi idual, explici choice whose impac is long- e m and which is app op ia e, easible and accep able o he indi idual. The e o e, o he possible al e na i es, he Uni e si y o Deb ecen was (p obably) chosen because i was conside ed he mos ealis ic and me all he c i e ia. 1.3 Capi al heo y Howe e , all hese decisions equi e some o m o capi al, which g ea ly helps he indi idual o achie e his/he goal(s). Bou dieu (2008) w i es abou di e en e sions o his capi al in his wo k on social inequali ies. He dis inguishes be ween se e al ypes o capi al: economic capi al based on TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 287 Re e ences 1. Be ács Józse - Malo a E zsébe - Zsó é Boglá ka (2012): A magya elsőok a ás nemze köziesedésének olyama a 2. Budapes , Tempus Közalapí ány 2. Be ge , Pe e L.- Luckmann, Thomas (1998): A alóság á sadalmi elépí ése. Tudásszociológiai é ekezés. Budapes , Jószö eg Műhely 3. Bou dieu ,Pie e (2008): A á sadalmi egyenlő lenségek új a e melődése. Budapes , Gene al P ess 4. Dön éselméle és módsze an (2005): h p://webcache. googleuse con en .com/sea ch?q=cache:h p:// k.nyme.hu/ mkmmk/ nagy.zs (u olsó le öl és: 2023.01.30.) 5. E dei I ala (2005): Hallga ói mobili ás a Ká pá -medencében In: Kozma Tamás (sze k.): Educa io XIV. é . 2. szám 334-359. oldal 6. Fehé á i Anikó - Kocsis Mihály - Szeme szki Ma ianna (2011): Fac s and Figu es. Budapes , Hunga ian Ins i u e o Educa ional Resea ch and De elopmen 7. Hallga ói S a isz ikák: h ps://unideb.hu/hallga oi-s a isz ikak (u olsó le öl és: 2023.02.05.) 8. Ho á h Is án (2004): Az e délyi magya ia alok Magya o szág i ányú mig ációja 1990-2000. In: E délyi Tá sadalom. II. é . 2. szám 59-84. oldal 9. Manhe z Ká oly (2010): Mobili ás Magya o szágon - Lehe őségek és eendők. In: P o . Manhe z Ká oly - P o . Csi ik János - P o . Bókay An al - P o . Be ács Józse - Ku ucz Ka alin - Loboda Zol án - D . Mészá os Gábo - Rádli Ka alin(sze k.) Bologna üze ek 4. Budapes, Tempus közalapí ány 7-8. oldal 10. Rédei Má ia (2009): Tanulmányi célú mozgás. Budapes , REG-INFO K 11. Schü z, Al ed (1984): Az idegen. In: He nádi M.(sze k.): A enomenológia a á sadalom udományban. Budapes , Gondola Kiadó, 405-413. oldal TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 288 Happiness App oach - An app oach on subjec i e well-being Dalma Tó h1 1Taná segéd, Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka Szociális és Tá sadalom udományi In éze Ge on ológia Tanszék, 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4., 0000-0003-4554-5998 INFO ABSTRACT Dalma Tó h o h.dalma@e k.unideb.hu Abs ac SWB has always been a cen al ques ion in connec ion wi h social policies. Howe e , he e a e c i iques o he me ics ha a e ocusing on aspec s e lec ing sel - cen e ed discussions. Quali a i e s udies enhance he examina ion o he exis ence o angible asse s and hey mainly e lec on he uni e sal use o da a which causes decadal in e ences. Ins ead, hey ecommend no o use a global pe cep ion bu o ocus on local endencies and de elop da a s uc u es acco ding o hese pilla s. The Eas e lin-pa adox suppo s his iew by da a abou measu ing well-being based on GDP. Social policies c ea ed wi h he Happiness App oach a e he dominan iew o he new gene a ion. Wi h i s con ex ual ac o s can be in e p e ed so ha alidi y and eliabili y a e p o ided. C i iques also con ain ideas abou he adap a ion o he p e e ences o indi iduals as hey a e no su icien ly e lec ed in a uni e sal unde s anding o happiness. Keywo ds social ep esen a ions social policy subjec i e well-being Kulcssza ak szociális ep ezen ációk szociálpoli ika szubjek í jól-lé Absz ak A szubjek í jólé mindig is közpon i ké dés ol a szociálpoli ikai in ézkedésekkel kapcsola ban. Vannak azonban k i ikák a mé őszámokkal szemben, amelyek az énközpon ú i á ka ük öző szempon ok a összpon osí anak. A k ali a í anulmányok a kézzel ogha ó ja ak meglé ének izsgála á eszik gó cső alá, alamin őkén az ada ok egye emes használa á a e lek álnak. Ehelye az ja asolják, hogy ne globális el ogás használju nk, hanem a helyi endenciák a összpon osí sunk, és az ada s uk ú áka e pillé eknek meg elelően alakí suk ki. Az Eas e lin-pa adoxon ez a néze e ámasz ja alá a GDP-alapú jól-lé mé ésé ől szóló ada okkal. Az újabb szociálpoli ikai in ézkedések a boldo gságo , min megha á ozó dimenzió használják el, új gene áció hoz a ezzel lé e a gyako la ban. A k i ikák az egyének p e e enciáihoz aló alkalmazkodás a ona kozó elképzeléseke is a almaznak, mi el azok nem ük öződnek kellőképpen a boldogság egye emes é elmezésében. Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján jö lé e. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 289 In oduc ion “The wel a e and he happiness o millions canno be measu ed on a single scale o less and mo e.” (Hayek 1944: 60) The idea ha measu emen ools o happiness, o subjec i e well-being94 should be used as he dominan measu e o na ional p og ess is becoming inc easingly p ominen in policy making. GDP, GNP and GNI as economic measu es con inue o p o ide impo an da a on he economic s a us o coun ies, bu hey ha e been subjec o a numbe o c i icisms, o which he Eas e lin-pa adox is he mos signi ican o he p esen s udy95. I in e p e SWB as a se o o ces ha , on he one hand, ep esen he subjec i e na u e o pe cep ion h ough indi idual a i udes and, on he o he hand, de e mine wha can be conside ed as posi i e o nega i e a ec o cogni ion in di e en si ua ions (Lengyel, Hegedűs 2003). This de ini ion p o ides a b oad amewo k o he in e p e a ion o well-being, bu also a good s a ing poin o he examina ion o he concep s o SWB in ligh o di e en heo ies. The li e a u e a ies widely in his espec (Lengyel, Tó h 1998; Sági 2000; Husz 2001; Welzel, Ingleha , Klingemann 2002; Alki e 2002; D'Acci 2011; Diene 2012; Voukela ou e al. 2020). Se e al disciplines ha e a emp ed o in e p e SWB. In he ollowing I will ou line he sociological, economics and psychological pe spec i es in o de o ge a deepe insigh in o he Happiness App oach policy p inciples. Happiness App oach The subjec o social policy is a many poin s linked o deba es on SWB. The policy aspec o happiness is commonly e e ed o as Happiness App oach96. The la e 2000s wi nessed he eme gence o s udies ha aimed o measu e WB and quali y o li e (EBRD, OECD). An impo an ea u e o he pe iod is ha in he UK, a he han GDP-based analyses, a me hodology was de eloped ha 94 In he ollowing I am going o use SWB as he abb e ia ion o subjec i e well-being. 95 I indica ed policy ecommenda ions ha a e abou a mo e p og essi e axa ion and es ic ed wo king hou s among o he s (Johns, O me od 2007). 96 In he ollowing I am going o use H as he abb e ia ion o Happiness App oach. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 290 was based on a subjec -o ien ed app oach97. A c i icism o non-GDP-based da a collec ion, acco ding o Sen (1992), could be ha he subjec i e ac o is oo biased because i elies on he indi idual's a ec ions o cogni ions. Sen's (2008) c i ique o HA includes ha happiness based on a u ili a ian calculus is un ai o hose who eel less happy. One eason o his is ha he assessmen o well-being is no an objec i e p ocess and unde es ima es he adjus men o p e e ences. Sen also o mula ed ha people adjus hei desi es o wha hey see as possible o achie e. This makes HA a es ic i e app oach ha igno es people's in e es s ou side u ili y o happiness, such as eedom. In he la e 2000s, su eys came o ligh ha con adic Sen's s a emen in Cen al and Eas e n Eu ope. Da a collec ed by he Pew Global A i udes P ojec (2009) showed ha people in ansi ion coun ies would be willing o ' ade' hei happiness o secu i y. Sen is skep ical abou his because he e u es he alidi y o in e pe sonal compa abili y in his wo k. O he c i iques ocus on sel -cen e edness a he han SWB me ics, which do no include a public good aspec . Some s udies ha e e u ed his pe spec i e, con i ming ha social no ms and aspec s o equi y a e p esen in indi iduals' decision-making (Bol on, Ocken els 2006; Feh , Schmid 1999). Acco ding o Kahneman (1999), indi iduals' memo ies o pas e en s a e biased owa ds decision-making and hus appea in hei esponses. Rele an o he opic o his pape is Kesebi , Diene and Lucas's (2008) iew ha emo ions can be an e ec i e con ibu o o decision making. In examining he c i ique o bias, Diene and Suh (1997) ound ha he impo ance o bias is no as p ominen as i is ep esen ed in he c i ique. In hei in e na ional s udy, Schwa z and S ack (1999) suppo ed his claim. They es ed he in luence o con ex ual ac o s on da a om in e na ional su eys, which we e ound o be alid and eliable. F ey and S u ze (2002) made u he obse a ions on beha io . In examining he numbe o suicides, hey obse ed he ela ionship be ween sel - epo ed SWB and he suicide a e 5 yea s a e da a collec ion. Wi h ega d o he socio-poli ical aspec , i can be seen ha he impo ance o SWB lies signi ican ly in wha Sen (1992) has c i ically a gued. Human eelings and sa is ac ion wi h li e a e dominan because, despi e he ac ha 97 In he UK, he e is an inc easing a en ion o happiness, which can be seen h ough he wo k o he Whi ehall Wellbeing Wo king G oup, o h ough i s coope a ion wi h he Depa men o En i onmen , Food and Ru al A ai s (E eau , Whi ing 2008). TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 291 mos s a is ics p o ide posi i e da a on WB, a socie y in which ci izens do no epo high SWB canno be conside ed as well- unc ioning. O he c i ics ha e a gued ha happiness as an e ec is an unscien i ic concep , a claim ha is bound up wi h alidi y p oblems. Since he 1990s, he e has been a g owing body o happiness esea ch sugges ing ha he measu emen o happiness is bo h ine i able and impe ec . Igno ing he concep o HA would also equi e mo e coun e -a gumen s in he scien i ic deba e. Sociological app oach In he ollowing, o a sociological de ini ion o WB, I use Ta o y's (2011) amewo k o highligh di e ences om de ini ions used in o he discou se disciplines. I de ine he dis inc ion using he subs an i e, o malis ic and skep ical modes (Janky 2020:20). Subs an i e de ini ions o WB de ine speci ic sys ems o a i udes o ce ain si ua ions, which, when in e p e ed a he indi idual le el, a e in luenced by ce ain social no ms. They can be used as a schema o knowing a speci ic si ua ion, which can be he sou ce o social ep esen a ions o he objec , in his case he WB. Such a scena io-like ela ional sys em could be, o example, he pe cep ion o a li e e en : whe he i is wo h ge ing ma ied, ha ing a child, o aking up a new posi ion. The p inciples ep esen ed in he subs an i e de ini ions a e di ec ly conce ned wi h beha io and i s consequences. This app oach i s in wi h he h ee componen model o a i udes (Rosenbe g, Ho land 1960), which in his con ex does no emphasize he cogni i e and a ec i e componen s. In con as , o he de ini ions ocus on mo i a ion (Janky 2020:22). The o malis ic iew, as opposed o he subs an i e one, pu s o wa d a de ini ion ha akes cul u al ules as he basis o he a i udes ha p e ail in each si ua ion. Cul u e as a de e mining ac o allows o he his o ical backg ound o social ep esen a ions o be examined and o locali y o be included in he analysis (Janky 2020). Fo malis heo ies ake indi idual choices as a basis om which o in e social in luences (Webe 1987 [1922]). In his case, oo, we can speak o a dicho omy, since mo i a ions and hei consequences ha e gained g ound in he wo k o o malis heo is s, as in he case o subs an i e de ini ions (Gin is 2009). The di e ence be ween he subs an i e and he o malis ic app oach can be seen in he ac ha while he subs an i e aspec can appea in he local in e p e a i e amewo k, he TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 292 o malis one canno , due o he emphasis on uni e sali y (Ta o y 2011). In his pape I will ocus on he o malis ic app oach p e e ed in sociology, as Du kheim, Webe and Pa sons did. Those who ake a skep ical app oach de ine he ocus o hei s udy in e ms o dominan social knowledge (Janky 2020). This implies ha i WB is aken as he basis o social knowledge, hen he pa e ns o beha io and indi idual in e p e a ions associa ed wi h i can only be p esen as subsequen eac ions, and as social ep esen a ions (Young 2007). The skep ical iew excludes he possibili y ha he low o social knowledge h ough communica ion is an in e ac ion ha is ecip ocal o bo h in e pe sonal and in e g oup ela ions. Discussing he sociological app oach, my aim was o compa e and con as h ee di e en sociological de ini ions o WB - subs an i e, o malis ic, and skep ical - and a gue o a o malis ic de ini ion as p e e ed by Du kheim, Webe , and Pa sons. The subs an i e iew de ines WB by a i udes owa ds speci ic si ua ions while he o malis ic app oach is based on cul u al ules and indi idual choices. The skep ical app oach de ines WB in e ms o dominan social knowledge and denies i s ecip ocal in e ac ion in in e pe sonal and in e g oup ela ions. F ey and S u ze (2002) a gue ha poli ical ins i u ions play a c i ical ole in p omo ing happiness by ensu ing ha public goods and se ices a e p o ided, ha economic g ow h is sus ained, and ha he dis ibu ion o income is equi able. They sugges ha poli ical ins i u ions can p omo e happiness by p o iding indi iduals and communi ies wi h a sense o secu i y, s abili y, and p edic abili y, and by educing he isk o economic ha dship and inequali y. Economic app oach In connec ion wi h happiness, economics and poli ics a e ashionable concep s - he numbe o economic esea ches also show ha s a emen (Veenho en 2007). Acco ding o he economics app oach, he e ha e been many s udies on income as a de e minan o SWB, which ha e p o ed con o e sial and only in ecen decades ha e heo is s been able o each a consensus. The ela ionship be ween income and WB has been he subjec o e lec ion by Richa d A. Eas e lin (1974). Eas e lin's pa adox, named a e him, is he esul o his wo k in 1974 - and hen econside ed in 2005. In his heo y, he made obse a ions abou Wes e n economies, examining he impac o eal income g ow h in he pos -wa pe iod on SWB (Eas e lin 2001). O he esea che s ha e come o simila conclusions, ha income g ow h in de eloped TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 293 coun ies is no di ec ly p opo ional o inc eases in happiness98 (Blanch lowe , Oswald 2004; F ey, S u ze 2002). A c i ique o he Eas e lin pa adox is ha i can only be ue o coun ies ha can p o ide high income le els o hei ci izens. Howe e , in coun ies wi h a high s anda d o li ing, he impac o income on happiness is no signi ican , as i s sou ce is o be ound in o he a eas, such as heal h, social ela ionships o lo e (F ey 2010). This phenomenon can be obse ed e en in coun ies o he han hose shown in he abo e-men ioned esea ch. Abo e a ce ain le el o pe capi a income, addi ional income o a pe manen na u e has a smalle e ec on happiness. This inding is he basis o s udies a guing o less signi ican inc eases in income. In economics, his phenomenon is called he diminishing u ili y o income (F ey, S u ze 2002; Helliwell 2003). The scope o he Eas e lin pa adox is di e en in de eloped and unde de eloped coun ies. In he con ex o de eloped coun ies, i does no exclude he ac ha can be ound in many s udies: highe income can lead o highe a es o SWB. The easons o his a e wo old. Fi s ly, highe income ea ne s a e likely o ha e mo e al e na i e choices and, secondly, posi ion in he social hie a chy has a signi ican impac . Eas e lin (2001) has mainly ocused hese su eys on coun ies wi h ad anced indus y. Using econome ic es s, he e ealed a co ela ion o only a ound 0.2 be ween high income and subjec i e well-being. He a ibu ed his co ela ion o ac o s such as heal h, amily, wo k and pe sonali y. Fo less de eloped coun ies, he ole o income in shaping SWB was ound o be much mo e impo an (F ij e s, Haisken-DeNew, Shields 2004). The dis ibu ion o a e age na ional weal h is ela ed o he phenomenon o SWB (Welzel, Ingleha , Klingemann 2000), as he co ela ion be ween middle- income coun ies and he dis ibu ion o a e age na ional weal h has been shown o be associa ed wi h lowe SWB o people in middle-income o de eloping coun ies (G aham, Ha ey 2005). This con i ms he claim ha wi hin-coun y s udies o income can show he e ec o objec i e WB on SWB, howe e , his is in alid in an in e na ional con ex . 98 F ey and S u ze (2002) poin ou ha he happiness o a socie y is in luenced by a a ie y o ac o s, including economic g ow h, income dis ibu ion, and he p o ision o public goods and se ices. In ligh o hese ac o s, he au ho s a gue ha he pu sui o happiness is bes unde s ood as an economy o well-being, in which he well-being o indi iduals and socie ies is he ul ima e goal. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 294 Posi i e aspec s o li e, such as child- ea ing o ca ing o he elde ly, ha e an impac on subjec i e well-being, howe e , s udies ha e also looked a nega i e ac o s. These ha e included ea hquakes and o he na u al disas e s (Kesebi , Diene , Lucas 2008). Heal h, he quali y o go e nmen and he oppo uni y o p ac ice human igh s a e also co ela ed wi h he income ac o , acco ding o Diene and Seligman (2004). In addi ion, he ac o o income g ow h can also be included in he long- un in a-coun y equali y o SWB acco ding o Cla k, Fléche and Senik (2012). They ound ha wi h income g ow h, SWB inc eased no only o hose in good inancial posi ions, bu also o hose who epo ed much lowe le els o SWB. When analyzing he s a is ics, hey a ibu ed hei esul s o he dis ibu ion o a e age happiness, which was s ongly in luenced by isk-a e se indi iduals. As we ha e seen p e iously, objec i e WB and SWB a e co ela ed based on he esea ch p esen ed. When analyzing he e olu ion o income le els ac oss coun ies, esea che s ha e highligh ed ha incomes a e posi i ely co ela ed wi h a e age alues o SWB. In his pape , I examine he ac o s ha a e ela ed o subjec i e pe cep ions o income, he quali y o social ela ionships ( amily and iends) and heal h, among o he dimensions ound in economics. Psychological app oach In he psychological app oach o SWB, he posi i e psychology mo emen , which is associa ed wi h Seligman and Csíkszen mihályi (2000), is p ominen . Cloninge (2004) iden i ies posi i e psychology as he science o WB. I s aim is o in e p e li e e en s in a way ha a emp s o ans o m nega i e in luences in o posi i e ones h ough p oblem sol ing (Oláh, Kapi ány-Fö ény 2012). In Cloninge 's (2004) app oach, indi iduals' li e o ms can be desc ibed as hie a chies o complex adap i e sys ems. In his iew, he o de s ha cha ac e ize complex sys ems a e o med acco ding o in o ma ion con en . Cohe ence is essen ial o main ain he o de s. In a la e wo k, Colinge (2006) poin ed ou ha he e a e se e al le els o adul cogni ion ha can con ibu e o he awa eness o WB. The i s s age is he mos impo an o he pe cep ion o social knowledge, because egocen ic hinking allows ea s o p e en us om ecei ing posi i e li e e en s. Ry , like o he esea che s wi hin he heo e ical amewo k o posi i e psychology, has o mula ed wo ypes o WB, eudaimonic and hedonic WB (Ry , Singe , Dienbe g Lo e 2004). The eudaimonic ype desc ibes he TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 295 pe cep ion o he po en ial in indi iduals and he pu sui o i s ealiza ion, while hedonic WB ope a es wi h he concep s o happiness and sa is ac ion. Like Ry , Diene desc ibes he cons uc o hedonic WB (Diene , Emmons 1984). In his in e p e a ion, indi iduals hink abou hei li es in e ms o cogni i e and a ec i e in e p e a ions. He assumes ha SWB can be desc ibed in e ms o wo componen s, namely he equency o posi i e emo ional s a es and o e all sa is ac ion wi h li e. Mo i a ions o SWB - Indi idual-le el mo i a ions - in e nal and ex e nal sou ces One impo an aspec o he s udy o SWB is unde s anding he mo i a ions behind i . In his pape , I will examine he mo i a ions o SWB om a sociological, psychological, and economic pe spec i e, explo ing he in e nal and ex e nal sou ces ha d i e indi iduals owa ds happiness. Sociologis s ha e s udied he impac o social no ms, alues, and ins i u ions on indi idual-le el mo i a ions o SWB. Acco ding o Du kheim (1951), he in eg a ion and egula ion o indi iduals in socie y is c ucial o hei happiness and WB. In his sense, social no ms and alues play a c i ical ole in shaping indi idual mo i a ions o happiness. People s i e o happiness as a esul o hei desi e o con o m o he no ms and alues o he socie y hey li e in, as well as o ul ill hei social oles and obliga ions. Psychologis s, on he o he hand, ha e ocused on he in e nal sou ces o mo i a ion o SWB, such as pe sonali y, emo ions, and pe sonal alues. Fo example, he Big Fi e Pe sonali y T ai s (ex a e sion, openness, conscien iousness, ag eeableness, and neu o icism) ha e been ound o be ela ed o SWB (Cos a, McC ae 1992). People who sco e high on ex a e sion, conscien iousness, and ag eeableness end o ha e highe le els o happiness, while hose who sco e high on neu o icism end o ha e lowe le els o happiness. Mo eo e , posi i e emo ions such as joy, exci emen , and con en men ha e been ound o be impo an p edic o s o SWB (Diene , Biswas-Diene 2008). In addi ion, pe sonal alues and goals, such as a desi e o achie emen , pe sonal g ow h, o close ela ionships, also play a signi ican ole in mo i a ing indi iduals owa ds happiness (Schwa z 2012). The explana ions o he pe cep ion o SWB a e undamen ally de e mined by he sou ces o he mo i a ions associa ed wi h i . Some heo ies assume ha psychological p edisposi ions unde lie he pe cep ion o WB and ha i s sou ce should he e o e be sough wi hin indi iduals (Folkman, Laza us 1980; Kopp, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 296 Sk abski, Szedmák 1995). Ano he g oup o heo ies de ines he sou ce o mo i a ions h ough ac o s ou side he indi idual. These models examine he ela ional sys em along s uc u al condi ions (Simpson, Wille 2015). Economic app oaches o SWB ocus on he ex e nal sou ces o mo i a ion, such as income, weal h, and ma e ial possessions99. Acco ding o Eas e lin (1974), highe le els o income and ma e ial weal h a e associa ed wi h highe le els o SWB, howe e , only up o a ce ain poin . Beyond his poin , addi ional inc eases in income and weal h do no lead o signi ican inc eases in happiness100. This inding is suppo ed by ecen esea ch, which has shown ha beyond a ce ain le el o income, o he ac o s such as pe sonal ela ionships, social connec edness, and pe sonal alues play a la ge ole in de e mining indi idual happiness (Kahneman, Dea on 2010). Change can be cap u ed by an app oach h ough ex e nal sou ces, which e e s o he con en o he subjec ma e - in his case, SWB. Some heo ies assume ha he p ima y sou ce o p e e ences o a gi en objec can be ound in he inhe en d i es o he indi idual (Simpson, Wille 2015; Feh , Schmid 1999). I is assumed ha he e is a dual na u e o human beings in e ms o hei indi idual in e es s and hei adhe ence o mo al ules (Gin is 2009). Acco ding o Janky (2020), i is no only be ween disciplines ha con adic ions can be ound, bu also wi hin disciplines, and sociology is no excep ion. He con as s collec i is and indi idualis app oaches acco ding o hei ocus. While collec i ism is cha ac e ized by a ocus on s uc u al aspec s, indi idualism is cha ac e ized by a ocus on psychological p edisposi ions. In conclusion, unde s anding he mo i a ions o SWB is essen ial o imp o ing 99 The in e nal and ex e nal sou ces o mo i a ion a e no mu ually exclusi e app oaches. On he one hand, because in he SWB mode o ep esen a ion, hinking o communica ion can be desc ibed in e ms o wo cogni i e sys ems. These modes a e p esen bo h a he le el o assimila ion, disc imina ion and in e ence and a he le el o symbolic ules. Thus, he dynamics o symbolic ela ions and he ep esen a ion o pe cei ed ules a he cogni i e le el a e made sense o h ough social ep esen a ions ha ocus on s uc u es (László 1999:15). On he o he hand, models ha add ess he s uc u al basis o SWB can explain he inhe en d i es ha nego ia e concep s o well-being. 100 Inhe en in e nal d i es can be used o desc ibe uni e sal endencies. A he same ime, i mus be aken in o accoun ha in insic d i es canno explain he di e en ial na u e o subjec i e well-being pa e ns in ime and space. Whe he indi iduals' idiosync a ic p e e ences a e hough o be inhe i ed o lea ned, hey a e no usually aken as a e e ence o hinking abou di e ences be ween g oups wi h di e en social knowledge. I only because pee s a e cons an ly changing bo h in ime and space (Abend, Rappopo 2013). TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 303 Squid Game - An analysis o Ko ean socie y Dalma Tó h1 Alexa Nagy2 1Taná segéd, Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka Szociális és Tá sadalom udományi In éze Ge on ológia Tanszék, 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4., 0000-0003-4554-5998 2PhD hallga ó, Deb eceni Egye em Humán Tudományok Dok o i Iskola Szociológia és Tá sadalompoli ika Dok o i P og am, 4032 Deb ecen, Egye em é 1., 0000-0001-9903-3248 INFO ABSTRACT Dalma Tó h o h.dalma@e k.unideb.hu Abs ac The Ko ean cul u e o consume ism and indi idualism, as depic ed in he se ies Squid Game, highligh s he complex and mul i ace ed na u e o cul u al no ms and alues. The show p o ides a powe ul c i ique o capi alism and he impac o deb and inancial insecu i y on indi iduals and socie y. The use o symbols and sociological pe spec i es in he se ies enhances ou unde s anding o he mo i a ions and consequences o gambling beha io , as well as he impac o powe and con ol on social s a i ica ion and dep i a ion. The in e sec ion o indi idualism and consume cul u e also highligh s he nega i e consequences o bo h indi iduals and socie y, such as inc eased anxie y and dep ession, and he b eakdown o social bonds. Squid Game se es as a aluable ool o examining hese complex and p essing issues and con ibu es o he ongoing con e sa ion abou hei impo ance. Keywo ds Squid Game se ies na a i es o b u ali y deb social s a i ica ion gambling capi alism powe indi idualism Kulcssza ak Nye d meg az éle ed so oza ok a b u ali ás na a í ái adósság á sadalmi é egződés sze encsejá ék üggőség kapi alizmus ha alom indi idualizmus Absz ak A Squid Game című so oza ban bemu a o ko eai ogyasz ói és indi idualis a kul ú a á ilágí a kul u ális no mák és é ékek össze e és sok é ű e mésze é e. A so oza e ő eljes k i iká ogalmaz meg a kapi alizmus ól, alamin az adósság és a pénzügyi bizony alanság egyének e és a á sadalom a gyako ol ha ásá ól. A szimbólumok és a szociológiai aspek usok használa a a so oza ban nö eli a sze encsejá ék üggőség mo i ációinak és kö e kezményeinek, alamin a ha alom és az ellenő zés á sadalmi é egződés e és dep i á ció a gyako ol ha ásának megé ésé . Az indi idualizmus és a ogyasz ói kul ú a me széspon ja á ilágí az egyén e és a á sadalom a gyako ol nega í kö e kezmények e is, min a okozo szo ongás és dep esszió, alamin a á sadalmi kö elékek elbomlása . A Squid Game é ékes eszközkén szolgál ezeknek az össze e és sü ge ő ké déseknek a izsgála ához, ille e hozzájá ul a disku zus o ább i eléhez. Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján jö lé e. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 304 In oduc ion Ko ean cul u e is a ich and complex apes y wo en om a wide ange o his o ical, social, and cul u al in luences101. This in oduc ion will explo e se e al key aspec s o Ko ean cul u e, including social s a i ica ion, deb , gambling, powe and con ol, indi idualism, and consume cul u e, and examine hei impac on Ko ean socie y o e ime. Social s a i ica ion has been a p ominen ea u e o Ko ean socie y o cen u ies, wi h a s ic hie a chy based on weal h, s a us, and educa ion (Wagne 1974). The Joseon dynas y, which uled Ko ea om he la e 14 h o he ea ly 20 h cen u y, es ablished a igid social s uc u e ha placed he uling yangban class a he op o he social hie a chy and he common people a he bo om. This s a i ica ion has pe sis ed in mode n-day Ko ea, wi h a high deg ee o social mobili y and economic inequali y (Śleziak 2013). Despi e he g ow h o a middle class in ecen decades, weal h and s a us emain key de e minan s o social s anding in Ko ea. Deb is ano he impo an aspec o Ko ean cul u e, and has been a sou ce o bo h economic s abili y and ins abili y h oughou he coun y's his o y (Song 2009). In he Joseon dynas y, deb was widely used as a means o inancing ade and comme ce, and was seen as a way o build weal h and secu e one's inancial u u e (Kim 2015). In mode n imes, deb has become a c i ical ac o in he g ow h o he Ko ean economy, wi h a high le el o household deb d i ing consume spending and ueling he ise o a consume cul u e. Howe e , his end has also led o widesp ead inancial insecu i y, wi h many Ko eans s uggling o epay hei deb s and acing he isk o bank up cy (Ri ze 2013). Gambling has been a pa o Ko ean cul u e o cen u ies, wi h oo s ha can be aced back o he Joseon dynas y and he p ac ice o be ing on ho se aces (Hong, Lee 2019). Today, gambling emains a popula pas ime in Ko ea, wi h a wide ange o legal and illegal o ms o gambling a ailable, including casinos, lo e ies, and spo s be ing. Despi e e o s o cu b gambling and i s nega i e impac s on socie y, i con inues o be a sou ce o con o e sy and 101 Ko ean cul u e has been shaped by some auma ic e en s, especially he colonial pas (1910-1945). The impac o his pe iod o ime induc ed he ise o his o ical-cul u al han concep om he 1920s. The e a e many ep esen a ions o han in con empo a y wo ks o a s (g ie , esen men , anco ), hus in ilms and se ies, oo (Boman 2020). TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 305 deba e in Ko ea, wi h conce ns abou addic ion, c ime, and he exploi a ion o ulne able popula ions (Ka hulah i, Heljakka, Jo 2022). Powe and con ol a e cen al o Ko ean cul u e, wi h a s ong emphasis on obedience o au ho i y and he main enance o social o de ( Hagga d, You 2015). This is e lec ed in he s ic hie a chical s uc u e o Ko ean socie y, wi h hose a he op o he social hie a chy exe ing a g ea deal o con ol o e hose below hem. This end is also e iden in he poli ical and economic sys ems o mode n-day Ko ea, wi h la ge co po a ions and go e nmen ins i u ions wielding signi ican powe and in luence. Despi e e o s o p omo e g ea e indi idualism and democ acy, he cul u e o con ol and obedience con inues o shape Ko ean socie y and i s ins i u ions (Mosle , Lee, Kim 2017). Indi idualism is a ela i ely new concep in Ko ean cul u e, and has eme ged in esponse o he apid social and economic changes o ecen decades. The g ow h o consume cul u e and he inc easing in luence o Wes e n alues ha e con ibu ed o he ise o indi idualism in Ko ea, wi h a g owing emphasis on sel -exp ession, au onomy, and pe sonal choice. Howe e , his end is also me wi h esis ance om hose who iew i as a h ea o he adi ional alues and social s uc u es o Ko ean socie y (Cha 1994; Han 2017). Consume cul u e is ano he key aspec o Ko ean cul u e, and has been ueled by he coun y's apid economic g ow h and inc easing weal h. The ise o consume ism has been d i en by he g ow h o a middle class, he expansion o e ail and ad e ising, and he inc easing a ailabili y o consume goods and se ices. This end has had a p o ound impac on Ko ean socie y, shaping i s alues, a i udes, and beha io , and con ibu ing o he ise o indi idualism and a cul u e o consume ism (Hong, Kim 2013; Young-Ja 2000). In his espec , Ko ean cul u e can be examined h ough a wo k o a which ep esen s he complex and mul i ace ed phenomenon o i , shaped by a ich his o y and a wide ange o social, cul u al, and economic in luences. The aspec s o he analysis Film analysis is a sys ema ic app oach o he s udy o ilms, wi h he aim o unde s anding hei o m, con en , and cul u al signi icance. The me hod o ilm analysis seeks o examine ilms om a a ie y o pe spec i es, including psychological mechanisms in ilm ecep ion, pic o ial ep esen a ions, ilm expe ience, and social ep esen a ions (Müns e be g 1916). TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 306 Psychological mechanisms in ilm ecep ion e e o he psychological p ocesses ha occu when an indi idual expe iences a ilm. This includes p ocesses such as pe cep ion, cogni ion, emo ions, and mo i a ion. A c ucial aspec o ilm analysis is o unde s and how hese psychological mechanisms in luence an indi idual's pe cep ion and in e p e a ion o he ilm, as well as hei emo ional esponse o i . Resea ch in he ield o ilm psychology has shown ha ce ain elemen s o ilms, such as came a angles, edi ing, ligh ing, and sound, can ha e a signi ican impac on he psychological p ocesses o ilm ecep ion and in luence an indi idual's expe ience o he ilm (Tan 2018). Pic o ial ep esen a ions in ilms e e o he isual elemen s o a ilm, including i s cinema og aphy, mise-en-scene, and isual e ec s. These elemen s can shape he meaning and in e p e a ion o a ilm and con ey speci ic messages o he audience. Film analysis can p o ide a deepe unde s anding o he ole o pic o ial ep esen a ions in he ilm expe ience by examining he use o isual elemen s and how hey con ibu e o he ilm's na a i e, hemes, and cul u al signi icance (Cu ie 1995). The ilm expe ience e e s o he senso y and emo ional expe ience o a ilm and he impac ha i has on an indi idual. This includes no only he isual and audi o y expe ience o he ilm bu also he emo ional esponse ha i elici s. Film analysis can p o ide insigh in o how a ilm's con en , o m, and pic o ial ep esen a ions in luence he ilm expe ience and shape he iewe 's emo ions and hough s (Hopkins 2008). Social ep esen a ions in ilms e e o he cul u al, his o ical, and social con ex in which he ilm was p oduced and ecei ed. This includes he cul u al belie s, alues, and a i udes ha a e ep esen ed in he ilm and how hey ela e o b oade cul u al, his o ical, and social issues. Film analysis can p o ide a deepe unde s anding o how ilms e lec and shape social and cul u al no ms and belie s, as well as he ole o ilms in shaping public discou se and cul u al memo y (B iandana, Dwi yas 2018) . I can be said ha ilm analysis is a complex and mul idisciplina y ield ha seeks o unde s and he o m, con en , and cul u al signi icance o ilms. The me hod o ilm analysis conside s psychological mechanisms in ilm ecep ion, pic o ial ep esen a ions, ilm expe ience, and social ep esen a ions, in o de o gain a deepe unde s anding o he ways in which ilms shape ou hough s, emo ions, and cul u al belie s. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 307 Symbols o capi alism The se ies Squid Game, which has been widely popula ized in ecen yea s, can be analyzed h ough a sociological lens o enhance i s symbols o capi alism. Capi alism is a dominan economic and poli ical sys em ha has shaped con empo a y socie y and con inues o be he subjec o much deba e (Lippi 2007). In Squid Game, he concep o capi alism is po ayed h ough a ious symbols, such as he use o money, he exploi a ion o labo , and he commodi ica ion o human ela ionships. These symbols p o ide a powe ul c i ique o capi alism and i s impac on indi iduals and socie y as a whole. In he se ies, he use o money as a symbol o capi alism is p ominen . Money is he cen al mechanism o exchange in he game, and playe s a e encou aged o accumula e as much money as possible h ough a ious asks and challenges. Money ep esen s he powe and in luence ha indi iduals can ha e wi hin he capi alis sys em, and i is used as a means o con ol o e o he s. The accumula ion o money is also seen as a key indica o o success and s a us, and playe s a e cons an ly s i ing o acqui e mo e weal h. Ano he symbol o capi alism in Squid Game is he exploi a ion o labo . Playe s a e equi ed o pe o m a ious asks in o de o ea n money and p og ess in he game. The asks a e o en epe i i e and mono onous, and he playe is expec ed o comple e hem as quickly and e icien ly as possible (Lee, Pa k 2005). The use o labo in his manne is a clea ep esen a ion o he exploi a ion o wo ke s in capi alis socie ies, whe e indi iduals a e seen as a means o an end a he han as aluable in and o hemsel es. The exploi a ion o labo in Squid Game se es o highligh he nega i e consequences o capi alism on indi iduals and hei well-being. The commodi ica ion o human ela ionships is ano he symbol o capi alism in Squid Game. Rela ionships be ween playe s a e educed o me e ansac ions, whe e he exchange o money and esou ces is he p ima y conce n. The game's emphasis on compe i ion and he acquisi ion o weal h leads o a b eakdown o us and a lack o genuine human connec ion. This ep esen s he way in which capi alism can lead o he commodi ica ion o human ela ionships, whe e indi iduals a e seen as commodi ies o be aded and manipula ed o he bene i o hose in powe (Han 2016). The se ies Squid Game can be seen as a commen a y on he e ec s o capi alism on indi iduals and socie y. I s symbols o capi alism se e o c i ique he sys em's nega i e impac on well-being, ela ionships, and he TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 308 exploi a ion o labo . The game's popula i y sugges s ha hese c i iques esona e wi h audiences, who a e seeking o unde s and he impac o capi alism on hei li es and he wo ld a ound hem. The se ies Squid Game p o ides a powe ul c i ique o capi alism h ough i s symbols o money, he exploi a ion o labo , and he commodi ica ion o human ela ionships. The game's popula i y highligh s he ongoing ele ance o his c i ique and he need o con inued examina ion o he impac o capi alism on indi iduals and socie y. The use o symbols in Squid Game se es as a powe ul ool o explo ing he complex and o en p oblema ic na u e o capi alism and i s e ec s on indi iduals and he wo ld a ound hem. Deb In connec ion wi h capi alism, dep is one o he main pilla s o he main cha ac e ’s p oblems in he se ies Squid Game. Squid Game has gained widesp ead a en ion o i s sha p and nuanced po ayal o he complexi ies o deb and i s impac on people's li es. As a sociological con ex , i p o ides an insigh ul look in o he ways in which deb and social s a i ica ion in e sec , shaping he expe iences and pe cep ions o indi iduals and communi ies. A i s co e, Squid Game is a commen a y on he ways in which deb has become an inc easingly cen al aspec o con empo a y li e. The se ies po ays he main cha ac e 's s uggle o na iga e he complexi ies o deb and inancial insecu i y, which a e amed as de ining ea u es o mode n capi alism (Song 2009). Th ough he main cha ac e 's expe iences, he se ies highligh s he ways in which deb is a powe ul ool o main aining social con ol and pe pe ua ing social inequali y. The se ies p o ides a c i ical iew o he ways in which he inancial sys em is s uc u ed o bene i hose in powe , while lea ing he mos ulne able popula ions a a disad an age. The po ayal o he main cha ac e 's ela ionship wi h deb se es as a me apho o he b oade socie al dynamics a play, as indi iduals and communi ies a e educed o me e commodi ies in a sys em ha p io i izes p o i and accumula ion o e human wel a e. The se ies also sheds ligh on he b oade social implica ions o deb and inancial insecu i y, including inc eased s ess and anxie y, s ained ela ionships, and diminished men al and physical heal h (Kim, Pa k, Kim 2019). Th ough he lens o he main cha ac e 's expe ience, he se ies highligh s he ways in which deb and inancial insecu i y can ha e p o ound and las ing e ec s on indi iduals and communi ies. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 309 Sociological heo ies (Bou dieu 1984; Dah endo 2019; Du kehim, Wol 1964; Ge h, Mills 1946) o s a i ica ion and dep i a ion p o ide a use ul amewo k o unde s anding he b oade socie al dynamics a play in Squid Game. Acco ding o hese heo ies, inequali y is a undamen al ea u e o mode n socie ies, pe pe ua ed h ough he dis ibu ion o esou ces and oppo uni ies along social class lines. The se ies demons a es he ways in which deb unc ions as a key mechanism o main aining social inequali y and pe pe ua ing pa e ns o dep i a ion and ma ginaliza ion. Fo example, he se ies explo es he ways in which deb ein o ces exis ing pa e ns o social s a i ica ion and dep i a ion by limi ing access o esou ces and oppo uni ies o hose who a e al eady ma ginalized (Lenski 2013). Th ough he main cha ac e 's expe iences, he se ies illus a es he ways in which deb and inancial insecu i y can ap indi iduals in a cycle o po e y and ha dship, pe pe ua ing pa e ns o social inequali y and dep i a ion. Addi ionally, he se ies sheds ligh on he psychological oll ha deb and inancial insecu i y can ha e on indi iduals and communi ies. Resea ch has shown ha inancial insecu i y can lead o inc eased s ess and anxie y, which can ha e a signi ican impac on men al and physical heal h (Bishop e al. 2004). Squid Game illus a es hese dynamics h ough he po ayal o he main cha ac e 's s uggles wi h dep ession and anxie y, as well as he s ains ha deb and inancial insecu i y pu on his ela ionships wi h iends and amily. Squid Game is a powe ul and hough -p o oking se ies ha sheds ligh on he ways in which deb and inancial insecu i y shape con empo a y li e and con ibu e o pa e ns o social s a i ica ion and dep i a ion. The se ies p o ides a aluable sociological pe spec i e on hese complex and p essing issues, illumina ing he b oade socie al dynamics a play and highligh ing he human cos s o deb and inancial insecu i y. Th ough i s po ayal o he main cha ac e 's expe iences, he se ies se es as a powe ul eminde o he impo ance o add essing hese issues and wo king o c ea e a mo e equi able and sus ainable inancial sys em o all. Gambling The se ies Squid Game p esen s a compelling po ayal o he ela ionship be ween indi iduals and gambling. Th ough he eyes o he main cha ac e , he show explo es he complex mo i a ions and consequences o gambling beha io , and sheds ligh on he b oade social and psychological ac o s ha con ibu e o an indi idual's a i ude owa ds his ac i i y. In his essay, we will TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 310 explo e he sociological aspec s o he main cha ac e 's ela ionship o gambling, using ele an academic li e a u e o enhance he discussion (Hong, Lee 2019). Gambling has long been a subjec o in e es o sociologis s, as i o e s a lens h ough which o examine he in e sec ions o indi idual beha io and la ge socie al o ces. Acco ding o sociologis E ing Go man, gambling is a o m o " i ualized con o mi y" ha e lec s bo h a desi e o social in eg a ion and a need o indi idual achie emen (Go man, 1956). In he con ex o Squid Game, he main cha ac e 's a i ude owa ds gambling can be unde s ood in his ligh , as a e lec ion o his posi ion wi hin socie y and his aspi a ions o upwa d mobili y. The main cha ac e 's ela ionship o gambling is shaped by his expe iences wi h inancial insecu i y and economic dep i a ion. Th oughou he se ies, he is shown s uggling wi h moun ing deb , which he sees as a ba ie o achie ing his goals and ul illing his d eams. In his con ex , gambling becomes a means o escape, a way o escape he ha dships o e e yday li e and o expe ience a sense o con ol and powe . This desi e o escape he cons ain s o e e yday li e is a common mo i a ion o gambling beha io , acco ding o sociologis s such as C. W igh Mills (1959) and Pie e Bou dieu (1984). A he same ime, howe e , he main cha ac e 's ela ionship o gambling is also shaped by his unde s anding o he social no ms and cul u al meanings a ached o his beha io . In a capi alis socie y, gambling is o en seen as a o m o isk- aking, a demons a ion o indi idual ini ia i e and a pa h o inancial success. In his sense, he main cha ac e 's in ol emen in gambling can be unde s ood as a e lec ion o his aspi a ions o upwa d mobili y and his desi e o pa icipa e in he capi alis d eam. Howe e , he se ies also highligh s he da ke side o gambling, showing how i can lead o addic ion and inancial uin. Th oughou he se ies, he main cha ac e expe iences inc easing le els o s ess and anxie y as he becomes mo e deeply enmeshed in he wo ld o gambling. This highligh s he des uc i e aspec s o gambling beha io , and shows how i can unde mine indi iduals' abili y o achie e hei goals and ul ill hei aspi a ions (Kim, Pa k 2022). In conclusion, Squid Game p o ides a nuanced and hough -p o oking depic ion o he ela ionship be ween indi iduals and gambling. Th ough i s po ayal o he main cha ac e 's expe iences wi h his ac i i y, he se ies sheds ligh on he complex mo i a ions and consequences o gambling beha io , and TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 311 highligh s he b oade social and psychological ac o s ha con ibu e o an indi idual's a i ude owa ds his ac i i y. In doing so, he se ies p o ides aluable insigh s in o he sociological aspec s o gambling, and makes an impo an con ibu ion o he b oade con e sa ion abou his subjec . Symbols o social s a i ica ion and dep i a ion The se ies Squid Game o e s a unique pe spec i e on he issues o social s a i ica ion and dep i a ion in socie y. Th ough i s use o cap i a ing s o y elling and well-de eloped cha ac e s, he show highligh s he impac s o class di ision and po e y on indi iduals and communi ies. In his pape , we will examine he ways in which he se ies enhances he symbols o social s a i ica ion and dep i a ion, d awing on academic sou ces and heo ies om he ield o sociology o suppo ou analysis. One o he key hemes o Squid Game is he di ision be ween he ich and he poo . Th oughou he se ies, we see how he game's playe s, who come om a ange o social and economic backg ounds, a e o ced o compe e o su i al in a dys opian wo ld (Ahmed e al. 2022). As he game p og esses, he playe s become mo e di ided, wi h hose om p i ileged backg ounds using hei esou ces and connec ions o gain an ad an age o e hei less o una e pee s. This di ision is a clea symbol o he s a i ica ion ha exis s in socie y, wi h he ich using hei weal h and powe o domina e and con ol he less o una e. In addi ion o highligh ing he di ision be ween he ich and poo , Squid Game also explo es he impac o po e y and dep i a ion on indi iduals and communi ies. The show's cha ac e s a e depic ed as s uggling o su i e in a wo ld whe e esou ces a e sca ce, and hey a e o ced o make di icul choices in o de o su i e. Th ough his po ayal, he se ies highligh s he de as a ing e ec s o po e y, including he physical and emo ional oll i akes on indi iduals and amilies. One o he key sociological concep s ha is e iden in Squid Game is he idea o social exclusion. This concep e e s o he p ocess by which indi iduals and g oups a e excluded om pa icipa ing in he social, economic, and poli ical s uc u es o socie y. In he se ies, we see how he game's playe s a e excluded om he dominan s uc u es o powe and con ol, and a e ins ead o ced o compe e o su i al in a wo ld ha is hos ile and opp essi e. This exclusion is a clea symbol o he b oade pa e ns o social s a i ica ion TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 312 and dep i a ion ha exis in socie y, and highligh s he ways in which hese issues impac indi iduals and communi ies (Bo cha d 2022). Ano he impo an sociological concep ha is e iden in Squid Game is he idea o social capi al. This e e s o he ne wo ks o ela ionships and esou ces ha indi iduals and communi ies can d aw upon o achie e hei goals (Bou dieu 1984). In he se ies, we see how he playe s wi h mo e social capi al, such as hose om p i ileged backg ounds, a e able o use hei ne wo ks and esou ces o gain an ad an age o e hei less o una e pee s. This is a clea example o how social capi al can be used o pe pe ua e pa e ns o inequali y and s a i ica ion in socie y. Squid Game o e s a powe ul commen a y on he issues o social s a i ica ion and dep i a ion in socie y. Th ough i s po ayal o he di ision be ween he ich and poo , and he impac o po e y and dep i a ion on indi iduals and communi ies, he show highligh s he ways in which hese issues shape ou li es and impac he wo ld a ound us. By d awing on academic sou ces and heo ies om he ield o sociology, his essay has demons a ed he ways in which he se ies enhances ou unde s anding o hese complex and impo an issues. Powe and con ol The se ies also o e s a unique lens h ough which o explo e he complex in e play o powe and con ol in con empo a y socie y. Th ough i s po ayal o he li es o i s main cha ac e s, he se ies sheds ligh on he ways in which powe and con ol ope a e in he e e yday li es o people, o en in sub le and insidious ways. One o he cen al hemes o Squid Game is he idea o con ol, speci ically how powe and con ol ope a e in he li es o he main cha ac e s. Th oughou he se ies, he iewe is shown how he main cha ac e s a e cons an ly subjec o he whims and demands o a ious igu es o au ho i y, such as bosses, lende s, and he go e nmen . The way in which he main cha ac e s a e epea edly made o eel helpless and apped in hei li es e lec s he way in which con ol and powe can ope a e in socie y a la ge. One o he mos s iking examples o powe and con ol in he se ies is he ela ionship be ween he main cha ac e s and hei bosses. Th oughou he se ies, he iewe is shown how he main cha ac e s a e epea edly subjec ed o he demands o hei bosses, who exe con ol o e hei li es in a numbe o ways. This can be seen in he way in which he bosses dic a e he hou s ha TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 319 Labou ma ke de elopmen s in Hunga y in 2022 V. Balla Pe a1, R. Fedo Ani a2 1Assis an lec u e , Uni e si y o Deb ecen, Facul y o Heal h, 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 2-4. ORCID iD: 0000-0003-1299-2652 2P o esso , Uni e si y o Deb ecen, Facul y o Heal h, 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 2-4. ORCID iD: 0000-0002-7837-7006 INFO ABSTRACT V. Balla Pe a balla.pe a@e k.unideb.hu Abs ac In Hunga y, he numbe o egis e ed jobseeke s ell by 4.8% o 238,000 by Sep embe 2022 compa ed o a yea ea lie (KSH), which is abo e he EU a e age. The economic changes b ough abou by he Uk ainian-Russian wa and he ecen ly ended co ona i us epidemic ha e ine i ably eshaped he Hunga ian labou ma ke . I seek o answe he ques ion o how he Hunga ian labou ma ke is changing and how unemploymen is changing. The in lux o Uk ainian labou can help sec o s su e ing om labou sho ages, while digi alisa ion and hyb id wo king con inue o ake hold. As a esul o he QEW, u no e has become mo e p e alen , ec ui men p ocesses ha e accele a ed and wo ke s ha e become mo e lexible. Technological compe ences a e becoming mo e impo an and he impo ance o e aining is coming o he o e as mo e jobs a e c ea ed han can be illed om he s uc u ally a ailable wo k o ce. In ou s udy, we desc ibe he ends ha ha e eme ged o e he pas yea . Keywo ds labou ma ke unemploymen employmen wa co id-19 Kulcssza ak munkae őpiac munkanélküliség oglalkoz a o ság hábo ú co id-19 Absz ak Magya o szágon a nyil án a o álláske esők lé száma 4,8%- kal, 238 eze ő e csökken 2022 szep embe é e az egy é el ko ábbi ada hoz képes (KSH), mely meghaladja az EU á lago . Az uk án- o osz hábo ú, a nem ég lecsenge ko ona í us já ány okoz a gazdasági ál ozások elke ülhe e lenül á o mál ák a magya munkae őpiaco . A a ke esem a álasz , hogy milyen alakuláson megy á a hazai munkae őpiac és hogyan ál ozik a munkanélküliség. A beá amló uk án munkae ő segí sége nyúj ha a munkae őhiányban szen edő ágaza oknak, míg a digi alizáció és a hib id munka égzés é hódí ása o ább a is zajlik. A ko ona í us ha ásá a jellemzőbbé ál a luk uáció, a elgyo sul obo zási olyama ok, és a munka állalók ugalmasabbá ál ak. Egy e jelen őseb bek a echnológiai kompe enciák, alamin elő é be ke ül az á képzés on ossága, mi el öbb állás jön lé e, min amennyi a s uk u álisan endelkezés e álló munkae őből be öl he ő. Tanulmányunkban az elmúl é e jellemző olyama oka mu a juk be. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 320 Ez a anulmány az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 „Deb ecen Ven u e Ca apul P og am” ke e ében a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján készül . In oduc ion Since he economy can g ow wi hou c ea ing jobs, labou ma ke s a is ics a e ypically mo e signi ican as indica o s o economic de elopmen han GDP g ow h igu es. In he li e a u e, his phenomenon is equen ly e e ed o as "jobless g ow h”. This is no ele an in he case o Hunga y, since he numbe o egis e ed jobseeke s dec eased by 4.8% o 238,000 people by Sep embe 2022 compa ed o he da a o one yea ea lie (KSH 2022a), which exceeds he EU a e age. A he same ime, i may be expec ed ha he labou ma ke s and economy o Hunga y and o he Eu opean na ions a e in he inal s ages o he economic c isis. Labou ma ke si ua ion o Hunga y Due o wo imp o emen s in he labou ma ke since 2010, he employmen a e—which was p e iously among he lowes in he EU—has d ama ically inc eased (KSH 2022b). The new go e nmen 's labou ma ke policy places mo e emphasis on job e en ion han on p o iding assis ance o he unemployed. On he o he side, he Hunga ian economy has g own quickly o yea s, leading o he c ea ion o nume ous jobs. The plan subs i u es public wo ks o unemploymen bene i s o he ecipien s. Despi e he gains, he ou comes appea o be in jeopa dy due o he ise in ene gy p ices, which could esul in business ailu e. Pa icula ly small and medium-sized businesses a e a dange o going ou o business. E en i he Hunga ian economy has a compe i i e ad an age o e o he Eu opean na ions due o i s low labou cos s, his could s ill occu (CEE 2022). The numbe o employed g ow h. In he second qua e o 2022, he a e age numbe o employed pe sons in he popula ion aged 15-74 was 4.7 million, 74,000 mo e han in he same pe iod o he p e ious yea . Since he second qua e o 2021, he numbe o pe sons in employmen has eco e ed a e he epidemic- ela ed decline. In he same ime ame, he e we e 57 housand mo e people wo king in he p i a e sec o o he labou ma ke , 11,000 ewe people engaged in go e nmen , and 6,000 mo e Hunga ians we e employed ab oad. In May-July 2022, he unemploymen a e was 3.3%, which indica es ha i ell by 0.8 pe cen age poin s (o 38 housand indi iduals) wi hin he same ime ame (KSH 2022c). The employmen a e o 15-64-yea -olds a e aged 74.3% in he second qua e o 2022, 1.5 pe cen age poin s highe han in he same pe iod o he p e ious yea (see Figu e 1). TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 321 In he second qua e o 2022, he emale employmen a e inc eased mo e han he male a e. The employmen gap has hus na owed sligh ly. The employmen a e has imp o ed mos among he 55-64 age g oup, The inc ease o e he yea s is mainly linked o he con inuous ise in he e i emen age. (KSH 2022c) 1. Figu e 1. The employmen a e changes o 15-64-yea -olds Sou ce: KSH, 2022c. Wages and sala ies inc eased signi ican ly las yea . The signi ican wage g ow h is due o h ee ac o s: he inc ease in he gua an eed minimum wage, planned wage inc eases and ising in la ion. Howe e , e en when u ilizing s a is ics om pu chasing powe pa i y, he a e age hou ly wages in Cen al Eu ope a e s ill lowe han hose in Wes e n Eu opean na ions. The hou ly a e age in he EU is €12.59; in Hunga y, i is €6.78. Fo ecas s In he hi d qua e , 26% o domes ic employe s planned o i e employees, while jus 20% o businesses planned o hi e new employees. 500 businesses a e co e ed by he qua e ly su ey. Only manu ac u ing has a posi i e sco e o he ne employmen index, which measu es he di e ence be ween hi ing and i ing plans, and IT, echnology, communica ions, and media a e planning signi ican layo s. We an icipa e hi ing and i ing abou he same numbe o indi iduals in he banking, insu ance, and eal es a e indus ies. Manpowe G oup's June s udy (second qua e su ey) s ill showed ha he majo i y o businesses a e looking o hi e new pe sonnel, wi h businesses wi h TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 322 layo in en ions in he mino i y. This indica es a clea shi in employe s' iews and expec a ions o he u u e (Manpowe G oup 2022). The Hunga ian go e nmen will begin a p og am o suppo small and medium-sized businesses in ene gy-in ensi e sec o s on Oc obe 1 in esponse o moun ing wo ies abou ene gy p ices and hei in luence on he labou ma ke . The ini ia i e would subsidize he ope a ional cos s o small and medium-sized businesses, which means ha he Minis y o Technology will pay 50% o he inc ease in u ili y bills (elec ici y and gas) be ween 1 Oc obe and 31 Decembe 2022. A ound 10,000 small and medium-sized businesses will be impac ed by he go e nmen scheme, acco ding o he minis e o economic de elopmen . Abou 190,000 small and medium-sized businesses exis , say c i ics (Manpowe G oup 2022). We can obse e ha he ising cos s o gas and elec ici y a e mos ly o blame o he issues acing businesses. The c isis in Uk aine and he EU's unsuccess ul sanc ions s a egy a e o blame o he p ice inc ease, which has caused p ices o soa e en u he . This has led o he sugges ion o a 4-day wo k week in o de o conse e ene gy. The adminis a ion has no uled ou implemen ing a 4-day wo kweek a a la e ime, despi e i s belie ha i is no he igh momen o do so. Simila o his, he sugges ion o close s o es on Sundays has also been made, and he go e nmen may ag ee o his cou se o ac ion (CEE 2022). The labou ma ke is p edic ed o ha e changed i s ocus, wi h ou doo ac i i ies, o example, becoming inc easingly popula . The impo ance o e aining may esu ace, and i ms may also become mo e open o candida es in sho age occupa ions. Possible changes in he labou ma ke as a esul o he Uk ainian-Russian wa Hunga y is acing signi ican labou sho ages in a numbe o sec o s. The numbe o acancies, which a e acan o will become acan in he nea u u e, has con inued o ise: a he end o he second qua e o 2022, he e we e 98.7 housand acancies wai ing o be illed. Compa ed o he same pe iod las yea , his ep esen s an inc ease o 32%, he majo i y o which is linked o he compe i i e sec o . Mos o he acancies we e in occupa ions equi ing e ia y educa ion and in elemen a y occupa ions equi ing no educa ion (KSH 2022c). TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 323 1. Table 1. Numbe o egis e ed and un egis e ed e ugees om Uk aine be ween 24 Feb ua y and 30 June 2022 (pe sons) Na ions Regis e ed en an s om Uk aine Tempo a y/adequa e p o ec ion Poland 4,3 million 1,2 million Romania 736 housand 40 housand Moldo a 516 housand n.d. Slo akia 549 housand 80 housand Hunga y 861 housand 21 housand Ge many 870 housand 670 housand Czech Republic 383 housand 382 housand I aly 142 housand 133 housand F ance 88 housand 88 housand Spain 124 housand 123 housand Aus ia 74 housand 74 housand Bulga ia n.d. 118 housand The Ne he lands 67 housand 67 housand Sou ce: Tó h és Be ná , 2022 Uk ainian labou leeing he wa in he neighbou hood may be a solu ion in some a eas, bu he si ua ion is mo e complex. The 'cheap Uk ainian labou ' has made many i ms wonde , bu i is unclea , o example, whe he men aged 18-60 who ha e been consc ip ed bu led he igh ing can legally ake jobs, o whe he women can ind sui able wo k among he p edominan ly women and child en e ugees, due o a lack o language skills. In addi ion o cla i ying he legal s a us o e ugees, hei mo i a ions may be di e en , as hey a e p edominan ly e ugees leeing he ho o s o wa , hoping o e u n home as soon as possible, so i is also a ques ion o how many o hem wish o s ay in Hunga y. The Hunga ian go e nmen 's 10 Ma ch dec ee allowing he accele a ed admission o Uk ainian ci izens o wo k in Hunga y could p o ide a empo a y solu ion o he sho age o jobs in ce ain sec o s: cons uc ion, elec onics, manu ac u ing and ca e ing will be able o employ non-Hunga ian- speaking wo ke s in la ge numbe s (Tó h, Be ná h 2022). Digi alisa ion and hyb id wo k The impac o he Co id19 epidemic and he es ic ions pu in place o p o ec agains i ha e been el di e en ly in di e en sec o s. Accommoda ion and ood se ices su e ed he la ges losses, while e ail and manu ac u ing also su e ed signi ican job losses. Despi e a signi ican inc ease in hese sec o s TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 324 compa ed o he ough o he i s qua e o 2021, employmen in he second qua e o 2022 is s ill below p e-pandemic le els. A he same ime, on an annual basis, employmen has been g owing s eadily o wo yea s in he science and enginee ing, inancial se ices and in o ma ion and communica ion sec o s. Acco ding o he li e a u e, he ac o s a ou ing o , on he con a y, opposing he in oduc ion o home-based elewo king all mainly in o h ee ca ego ies, which ela e o he wo k done (na u e o asks and o ganisa ion); pe cep ion o he ad an ages (o disad an ages) o elewo king; and inally compa ibili y wi h he wo k cul u e a na ional le el o wi hin he o ganisa ion (V.Balla 2021). The na u e o he wo k wi hin he o ganisa ion has a signi ican impac on he adop ion o elewo k (Nunes, 2005; Taskin-Edwa ds, 2007). On he one hand, wo ke s wi h highe educa ion and au onomous wo ke s a e mo e inclined o elewo k: he e o e, sec o s wi h a high sha e o his ype o wo ke s ha e, on a e age, a highe sha e o elewo ke s wo king om home (De G aa and Rie eld, 2007; Taskin and Edwa ds, 2007). F om he employe 's pe spec i e, elewo king has he disad an age o emo ing employees om he physical con ol o supe iso s (Fels ead e al. 2003), and his can ha e an impac on he supe ision o wo k, in pa icula on wo unc ions, such as assessing con ibu ions and ensu ing coo dina ion (Sewell, 2012). The adop ion o elewo king essen ially depends on how employe s and employees pe cei e he bene i s and disad an ages i b ings. The wo main aspec s a e pe o mance/wo k e iciency and employee well-being. P e ious empi ical esea ch has p esen ed us wi h highly con adic o y esul s. Wha is ce ain is ha hese wo ac o s in e ac . Indeed, i is hypo hesised ha highe sa is ac ion a he indi idual le el is o en expec ed o os e highe le els o mo i a ion and pe o mance a he indi idual le el, leading o highe le els o o ganisa ional pe o mance. The e ms o digi alisa ion and hyb id wo k ha e long been buzzwo ds, bu du ing he qua an ine pe iod, companies ha did no ha e a ma u e HR s a egy also el he impac o hese e ms i s -hand: masses o people we e o ced o wo k om home, e en o ex ended pe iods. Companies ha did no ha e he igh condi ions in place we e o ced o ind quick, imp omp u solu ions o emedy he si ua ion - bu hose ha did hink ahead could e en gain a compe i i e ad an age. Al hough mos o he es ic ions ha e now been li ed, he expe ience o he las wo yea s has seen mo e and mo e companies mo e owa ds hyb id wo king. As a esul , he labou ma ke has become mo e open [Document text truncated for crawler view.]